Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-01-05 / 2. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIY. évfolyam. 2. szám.__________Szombat, január 5. U T XT* it/r WO T1 jLvI JeLk jnOL JEk JLV Jei ■ Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap, Ivüeg'jelexxil?: b-etenikrint Háromszor : kétfón, szerdán és szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepai-Sztgyörgyön, barompiacz-utcza 677. sz. a. (Kozma-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal : Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve : Egész évre . . . 7 fit — kr. Félévre . . . . 3 ,, 50 Negyedévre . . . 1 ,, 80 „ Hirdetések dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyílt tér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Schwarz hirdetési irodájában; Bécsbeu: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Haasenstein és Vogler, Goldberger А. В., Láng L. Brassóban: Schönfeld M papirkereskedése által. és Előfizetést felhívás a, Nemere „HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY* czimü politikai és társadalmi lap 1834. tizennegyedik évi folyamára. Lapunk ezután hetenként háromszor és pedig hétfőn, szerdán és szombaton fog megjelenni eddigi alakjában és nagyságában. Előfizetési ára : Egész évre .... . 7 frt — kr Félévre..................... . 3 n 50 „ Negyedévre .... 1 » 80 „ Külföldre egész évre . . 9 n » Előfizetőinket tisztelettel kérjük, előfizetésüket megújítani, valamint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejekorán megtenni, bogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, 'miután fölösleges példányokat nem nyomattat- hatunk. Az előfizetés legczélszerübbeu postautalvány mellett eszközölhető. Az előfizetési pénzek a „Nemere Határszéli Közlöny“ kiadó-hivatalának Bernstein Márk könvnyomdájába Üepsi-Szentgyörgyre küldendők. A Nemere „Határszéli Közlöny ' kiadóhivatala. iиг a kik lapunk ezen számát megtartják, rendes előfizetőinknek tekintetnek. Az újévi üdvözlések. Budapest, 1883. január 2. A szokásos újévi tisztelgések megtörténtek. A szabadelvű párt tagjai megjelentek Tisze Kálmánnál s a ház elnökénél. Az üdvözlő beszédeket elmondotta br. Bánffy és Falk, a feleleteket megadta Tisza és Péchy. A minők voltak a beszédek, ép olyanok a feleletek. Bánffy báró felemlítette az antiszemitizmust. és a főrendiház reformját, — Tisza nyilatkozott ezekről. Fáik Miksa a szabadelvű elnökhöz intézte szavait ; Péchy elnöki tiszténél fogva felül helyezte magát a pártokon. A kormányelnök újból elitélte az antiszemi- ttkus mozgalmat s kilátásba helyezte a főrendiház reformját. Az első megakadályozására minden törvényes eszközt fel fog használni ; „őt nem vezeti rokonszeiiv, sem ellenszenv, de vezeti Magyarország s a magyar nemzet jó hírnevének érdeke, melyet megbélyegeztetni engedni nem szabad.“ A másodiknak mielőbbi megvalósításáról gondoskodni fog. A javaslat kész és minden percz- ben beterjeszthető. A főrendiház reformja szűk séges, e szükségen okvetetlen segíteni kell. A főrendiháznak — ha módosittatik is az újabb viszonyok követelményei szerint — a magyar állam eszméje egyik biztosítékának kell maradnia s ép ezért a javaslat tárgyalása még kevés időt igényel. A törvényhozás két háza között a békének ismét teljesen helyre kell állani, csak akkor kerülhet ez szóba. A polgári házasság tárgyalása megzavarta a békét, a kedélyek kissé ingerültek, ezeknek csillapodni kell. Ez is meglesz nemsokára s akkor még ez ülésnek feladata lesz a reformjavaslat tárgyalása Ez tartalma az újévi beszédnek ; — nagyjában véve elég kevés. A miniszterelnök jelezte a teendőket 9 továbbra is kérte pártja bizalmát. Ő pártjában látja támaszát, a többség nélkül a kormány is tehetetlen, — a többség benne vezérét. Együttesen minden keresztülvihető, egyedül semmi. Némi megnyugvással fogadjuk azt a keveset is, mit Tisza Kálmán mondott. — Az elsőről nem szólunk-, de a másodikat el nem hallgathatjuk. A főrendiház reformja csakugyan szükséges, a jelen állapot tarthatatlan, — megmutatta a polgári házasság tárgyalása A törvényhozás nem az a hely, hol sportot űznek s nem az, hova csak tréfából megyünk, j A magyar főrendiháznak fontos szerepe van ; a nemzet főurai abban őrizték meg napjainkig ősi jogaikat. A magyar főnemességnek a történeten alapuló joga van a törvényhozáshoz s mi azok megőrzését követeljük. De feleljen meg e jog egyszersmind a kor igényeinek is, hogy ne ismétlődjenek oly jelenetek, mint a közel múltban a polgári házasság tárgyalásakor. A főrendiház méltósága, hagyományos tekintélye követeli ezt. Dr. H Király Ö felsége — mint a „Függetlenségnek Rómából távirják — Paar gróf követ által egy sajátkezűig irt levelet adatott át a pápának, melynek tartalma nem szorítkozik kizárólag a szokásos újévi üdvözletre. Rudolf trónörökös római látogatásáról irnalc a bécsi lapok. A héten a trónörökös egy órai kihallgatáson fogadta Kálnoky külügyminisztert. Budapestről írják lapunknak, hogy a miniszter- elnök a felsőház reformját illetőleg a következő' lényegesebb pontokban állapodott meg : a ház örökös és kinevezett tagokból áll, olyképen azonban, hogy az utóbbiak legfeljebb egykarmad részét képezhetik az összes számnak. Örökös tagul léphet be, ki különbeni jogosultsága mellett legalább 3000 frt egyenes államadót fizet. A czimzetes püspökök és főis- nok kimaradnak. Az összes katholikus püspökök, a protestáns egyházak gondnokai, s ez egyházak legmagasabb méltóságainak egy része a házba lépnek. Az utóbbiak összes száma még nincs véglegesen megállapítva. A reichsrathot — mint egy cseh lap tudni akarja —- í\z osztrák kormány jövő tavaszszal fel fogja oszlatni. A hir megerősítésre vár. Osztrák arisztokrata körökben — irja az „Egyetértés“ — pár hót óta lázas erélylyel folynak az agitácziók a végből, hogy a magyar házassági javaslat ellenzékének híveket szerezzenek. Arról vau szó, hogy azokat az osztrák arisztokratákat, a kik magyar indigeuatussal, s igy a magyar főrendiházban szavazati joggal bírnak, megnyerjék arra, hogy a házassági törvénynek a magyar főrendiházban való újabb tárgyalása alkalmával a javaslat ellen szavazzanak s azt újból megbuktathassák. Az agi- tácziónak, melynek már eddigeló is vannak proeely- tái, szálai egyrészről Horvátországba, másrészről pedig olyan bécsi körökbe nyúlnak, a melyek eddig tanácsosnak tartották, hogy Magyarország politikai eseményeivel szemben megóvják a teljes semlegességet. Az agitáczió nem titkolja azt, hogy czélja a polgári házasságról szóló javaslat megbuktatásán túlterjed, s hogy még egyébre is törekszik. Nyíltan beszélik, hogy az arisztokraták mozgalmának vég czélját Tisza Kálmánnak megbuktatása képezi. Gróf Tisza Lajos. A volt szegedi királyi biztos, Tisza Lajos, felmentésével egyidejűleg király О felsége által grófi méltóságra emeltetett, „sze gedi“ előnévvel, mint azt a hivatalos lap decz. 31-iki száma közli. Az erdélyrészi mágnások között nagy előkészületek vannak folyamatban az iránt, hogy meghivő levelet kapjanak a főrendiházba. Most a főrendi op- positio lépéseket tett, hogy elvtársaik minden áron bejussanak ; ezzel szemben a kormánypárti főurak, gróf Bánffy Béla és a báró Kemények szintén mozgalmat indítottak meg az erdélyi részekben, hogy ekként a kormány híveit szaporítsák. Mint halljuk, e törekvés nem lesz egészen sikertelen, — mert az erdélyi protestáns főurak, br. Vay* Miklós iránt való tekintetből, a keresztény-zsidó házasság kérdésében mindnyájan a kormány mellé sorakoznak. A határörvidéki kir. biztosságot Ő felsé.ge decz. 25-éről kelt kézirata szerint végleg megszüntette. A borvát tartománygyülés ezen elhatározást nagy örömmel és lelkesedéssel fogadta. Zágrábból távirják az „Egyetértés“-nek, hogy az ál Utólagos alkotmánysér tés tárgyalására alakult Vojnovics-féle bizottság ma tartotta első ülését s elhatározta, hogy maga elé idézi Héderváry-Ivhuen grófot, a mostani bánt s elődjét Pejacsevic-i grófot, továbbá Bedekovícs Kálmán borvát minisztert s megvizsgálja az ez ügyre vonatkozó összes iratokat. Újévi tisztelgések. Háromszékmegye törvényhatósági tisztviselői, S.- Szentgyörgy város képviselete, a kir. adófelügyető- ség és a ref. egyház tanácsa újév napján üdvözleteiket adták át a megyei fő- s alispánnak. Az üdvözletek ünnepélyesek és szívélyesek voltak. A megye tisztikara első sorban b á r ó Apor Gábor újonnan megválasztott alispánnál tisztelgett, élén Szenti V á n у i Miklós főjegyzővel, mint szónokkal, ki szép szavakban ecsetelte az alispáni hivatal nagy fontosságát s ama osztatlan bizalmat, melyet a megye közönsége az uj alispánba helyezett. A csinos beszédre az alispán igen meleg hangon válaszolt s egyrészt megköszönve a tisztikarnak a bizalmat, másrészt pedig biztosítván őket kollegiális támogatásáról, a főispánhoz vezette a küldöttséget. Pótsa József főispán igen szívélyesen fogadta a küldöttséget s az alispán rövid, de szép és íar- talomdus beszédére emelkedett hangon válaszolt, áldást kívánván a tisztikarnak munkásságához. A második tisztelgő küldöttség a megyei adófelügyelőség volt, melynek tisztviselőit B a b a r c z у Ferencz kir. adófelügyelő vezette a főispánhoz, ki válaszában kiemelte, hogy a megye területén épeu az adófelügyelőség egyike a legbuzgóbb hivataloknak. Délután fél egy órakor a város képviselete tisztelgett Császár Bálint polgármester vezetése alatt előbb az alispánnál, majd ennek vezetése mellett a főispánnál. A tisztelgők a megyeház nagytermében gyűltek össze, hol a belépő alispánt háromszoros éljennel fogadták. Ezután a polgármester kilépvén a körből, hosz- szabb beszéddel üdvözölte az alispánt ; utalt az alispán fényes származására s dicső őseire, azzal fejezvén be beszédét, hogy „adja a mindenható isten, miszerint nagyobb szabású első hivatala legyen kezdete azon töbhszörösitett hazafiui érdemnek, mely a fényes történelmű Apor családnak méltó tagjává fogja tenni !“ Az alispán meghatva mondott köszönetét a város közönségének üdvözletéért s megígérte, hogy főtö* rekvése lesz oda hatni, miszerint e város minden tekintetben haladjon s növekedjék. Innen azután a küldöttség Apor báróval élén a főispán üdvözletére sietett, hol ismét a legszivélye- sebb fogadtatásnak voltak részesei. A város közönségét követte a takarékpénztár küldöttsége s végül a ref. egyház tanácsa R é v а у Lajos első lelkész vezetése alatt, kiket előbb az alispán s csak később a főispán fogadott. Ezzel vége szakadt a szívélyes üdvözléseknek, melyeknél természetesen eljenzésekben nem volt hi-
