Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-08-23 / 94. szám

P r o g r a m m a Budapesten alakulandó „reformált izr. egyház“ vallási jelleméről, morá­lis czélzatai- és nemzeti irányáról. II. Az egyház morális czéljai. (Folytatás.) A közelebb években e körül a szomorú tapaszta­lások akkora mérvet öltöttek, hogy az a fölötti ag­gály közben lehetetlen a figyelmet oda nem ford - tanunk, hogy miként óvandók meg gyermekeink leg­biztosabban a lejtős ut veszélyeitől. Eddigi nevelésünk és gyermekeink szellemi ki­képzése vógetti áldozatteljes törekvésünk úgyszól­ván csak a szerencse felé van irányozva. Ha csalódik a remény, ha dugába dűlt a terv, ha dűlőbe ment a vállalat, ha férfias erőre van szükség, hogy odaadással elviseljük azt, a mit szeszélyében vagy haragjában ránk mórt a sors, vagy a mi magunk hibái folytán méltán illetett bennünket, a mind ezekről való gondoskodás kima­radt a családi tantervből, mely gyermekeink neve­lésének irányait körvonalozza és meghatározza. Ez alatt pedig a társadalom a szomorú rémképek ta­núja lett, hogy a legkisebb megrázkódás, a rendes útból ki bir sodorni és a morális erő annyira csök­kent, hogy a kétségbeesés mindennapias lett, imitt nagyobb, amott kisebb zavarodás mágnessá vált, mely a vasat magához ragadja. A materialisztikus korszak, midőn az anyag sok­szorozott sulylyal esik a latba, fokozott szükséggé teszi a pozitiv hitvallást gyermekeink nevelésénél; sokkal kevésbé az ideális érdekek tekintetéből, me­lyek a láthatatlan magasságba törnek, mintsem azon reális czólok kedvéért, a melyeknek vető- és egyszersmind gyümölcsöző földje az élő társadalom. De a pozitiv hitvallás, mely gyermekeink neve­lésére oly szükségessé lett, persze gyermekeink szi­véhez is kell, hogy férjen. Legyen kezdő és kiegé­szítő része a czivilizált nevelésnek, összhangzó az édes anyai intéssel, az iskolai szigorú szabálylyal, legyen az arany szál, moly a házi és iskolai mo­rált egybeíüzi, mely Istenben központosítja mind a szépet és nemest, mely helylyel-közzel a gyermek szivébe plántáltatik. De nemcsak materialisztikus, hanem egyáltalán válságos korszakban élünk, midőn elévült rendsze­rekkel küzködünk ; az alak a szellem szerint vál­tozik, mely azt élteti. A társadalmi institutiók egy­más után reform alá kerültek és folyton is kerül- I nek, a jövőt uj kerékvágásokba tereljük. Es szabad-e, hogy hátramaradjon azon intézmény korszerű átalakítása, mely hogy összhangzó legyen a társadalmi szellemmel, okvetetlen szükséges, de különösen szükséges a jövő nemzedék, illetőleg a mózesvallásu nemzedék részére. A ref. izr. egyház jövő nemzedékünk egyháza lesz, azé, mely iskolába, persze nem chéderbe jár. A kinek kedve telnék azt elvitázni, az szerezzen előbb bizonyítékot arra nézve, hogy a hason ok nem szüli a hason okozatot is. Mert noha nagyon is különböznek az európai viszonyok az amerikai­aktól, mindamellett lehetetlen, hogy szabadság és józan nevelés mellett legalább aránylag;osan ne ter­jedjen a reform-eszme nálunk, úgy, mint azt egy néhány évtized óta Amerikában tapasztaljuk. New-Yorktól kezdve New-Orleansig és Baltimoré­tól kezdve Portland-Origonig a legnagyobb számú izr. hittestületek a reformált zsinagógához tartoz­nak ; de még a kisebbek és ifjabbak is nagyobb­részt a reform zászlója alatt állanak. Iia Poroszországban 1852. évben a kormány nem korlátozza a berlini ref. hitközség önállóságát, ha Magyarországban ugyanazon évben az absulut kormány nem zárja be a reform, zsinagógát, bíz­vást ekkora irigységgel nem néznénk amerikai hit- Borsosainkra. Méltó irigység, mely utánzásra sarkal, mely szép kilátást nyit a közel jövőbe. A hasonló ok, hason oko­zatot is szül. De szükséges, kétszerte szükséges, hogy magunk vessük meg alapját azon szentélynek, mely leginkább a jövő nemzedéknek van szánva; hogy magunk avas­suk fel azon oltárt, melynek lépcsői elől gyerme­keink erős hitet, öntiszteletet, felebaráti szeretetet, hazafias szellemet, férfias türelmet vigyenek át az életbe, nekünk zamatos megnyugvásul, nekik pedig legszebb diszül, ha a szerencse kedvez, de egyszer­smind legbiztosabb óvszerül mind jó, mind balsors­ban a kisértetek veszélyei ellen. 6. Hogy a nyilvános istenitisztelet gyökeres át­alakítása által a női nemet visszahelyezzük ősrégi egyenjogúságába, melyből a fennállott mostoha idők nyomása alatt keletkezett egyházi szervezet a női- nemet kivetkőztette. A női nemet, melyet a természet gyöngéd szív­vel legdusabban áldott meg, első sorban is illeti a jog, hogy édes otthonját lelje az oltár előtt. A nő kezeli gyermekeink nevelését. A jó anyai nevelést a biblia élő kátének czimezi. A vallásosság erényével ékesített nő sem túlsá­gos fényűzésre nem ragadtatik, midőn a szerencse kedvez, sem elégedetlenség nem fér hozzá, midőn a sors mostohán bánik velünk. A vallásos hitvesnő akkora hatalommal bir fölöt­tünk — legalább a biblia és a talmud is igy ecseteli tt vallásos nő hatalmát, hogy fölöttünk és családhá­zunk fölött a láthatár soha annyira be nem borulhat, hogy azon át ne hatoljon a remény felélesztő fény­sugara, melynek mérséklést, türelmet, bátorságot és uj vállalkozó erőt köszönünk. A női nem vallásos egyenjogúsítása visszahozza szivébe a vallásos öntudatosságot, melyből fájdalom majdnem tökéletesen kifogyott azon valóságos vo- lontiir-szereppel szemben, mire a női nem lesülye- dett a nyilvános istenitisztelet és egyáltalán a hit- kultust illletőleg. Kell, hogy a női nemet ismét visszanyerjük az egyház részére, hogy kiűzzük a házakból az oda befészkelt deismus romboló szellemét, mely semmi pozitiv hitvallást nem ismer el, mely puszta mo­rálelvekkel vél gazdálkodhatni, e gazdaság mellett pedig elpusztul a társadalom talaja, elhalaványodik az erkölcsi elv, mely hogy hatalmas legyen, a po­zitiv hitvallásban gyökerező monotheismust nem nél­külözheti. Kell, hogy valahára véget vessünk azon szégyen- teljes és szomoritó állapotnak, hogy valamennyi honleány közül egyedül az izraelita hölgy az, a ki az ájtatosságtól elszokott, a templomban vendég, a vallásos nevelés iránt rideg közöny nyel viseltetik. 7. Hogy szabadítsuk fel a társadalmi életet oly házassági korlátok hatalma alól, a mik ős régi családi, jogi és társadalmi viszonyokban, valamint egy sajátságos papi intézményben gyökerezvén, re­ánk nézve minden jelentőséget tökéletesen elveszí­tettek. Lehetetlen tovább közönynyel elviselnünk a nyű­göt, melybe a vallás nevében tereitettünk, hogy pél­dául egy tisztességes nemi visszony elévült oknál fogva házassággá ne alakulhasson, hogy egy özvegy asszony, vagy a polgári törvény szerint elvált nő örök elhagyatottságra legyenek kárhoztatva, — hogy úgyszólván morális veszélynek legyenek ki­téve csupán azért, mert a körülmények egy czeri- moniát, mely általuk volna végzendő, lehetetlenné tették, hogy egy becstelen férfi örökké szerencsét­lenné tehesse tőle törvényesen elvált feleségét, vagy elhalálozott testvérének özvegyét, midőn bosszúság­ból vagy egyéb nemtelen okból az illető czerimo- niának magát alá nem veti, vagy hacsak akkor haj­landó oldani a kötött kezeket, midőn»' az ártatlan nő drága pénz árán kiváltja magát zsarnoksága alól; holott valamennyi ily esetben az érdekeltek az országos törvény szerint szabadon rendelkezhet­nének sorsuk fölött. A vallás egyik szép czélja a sors csapását eny­híteni, nem pedig ellenkezőleg azt még fokozni. (Vége következik.) Tanügyi értesítő a kolozsvári áll segélyzett s nyilvánossági joggal felruházott felsőbb kerestedelmi iskola felöl (Folytató.) Czéljaezen iitézetnek: Tudományos és szakszeri kiképzése azon ifjak­nak, kik a kereskedés, forialom, közgazdaság vagy iparvállalatok terén, valamnt az állami közigazga­tás azon ágainál óhajtanik alkalmazást nyerni, melyre ezen intézetet, miit a főgimnázium és fő- reáltanodával egyrangu keieskedelmi középtanodát végzett ifjakat az 1883. ói, a tisztviselők minősí­téséről szóló I. törv.-czikk minősülteknek és illeté­keseknek nyilvánítja. Nevezett törvény értelmóen az ezen tanodát jó sikerrel végzett növendék . szoros értelemben vett kereskedelmi pályán kivü alkalmazást találhat a következő életpályáknál: a) a posta-szaknál min posta-főtiszti, tiszti és gyakornoki tisztviselő; b) pénztári szaknál min központi állampénztári és adóhivatali tisztviselő ; löztörvényhatósági pénz­tárnok, alpónztárnok, ellejőr, könyvvezető, gyámi pénztárnok ; államhidakná pónztárnok és ellenőr ; c) kezelési szaknál doháy-árudai, raktári, lottó­igazgatósági hivatalnok, tiekkönyvvezető ; d) zálogházaknál mint Hogházi igazgató, ellen­őr, könyvelő, pénztárnok, illenőrzési számtiszt. e) Továbbá, ha az állaiszámviteltani vizsgát is leteszi, mire a kinevezési! számítandó két évi idő engedélyeztetik, alkalmazst találhat a számvevő­ségi szaknál mint száravelsági és ellenőrző hiva­talnok, minden állami hátainál és intézetnél, u. m : minisztériumoknál, mgyéknél és törvényható­sági joggal felruházott vrosoknál, pénzügyi igaz­gatóságoknál, adófeliigyeliégekuél, illetékkiszabási és adóhivataloknál, a dolny jövedéknél, az állami jószágigazgatóságoknál, abányászat- és pénzverés­nél, az államnyomdánál, lottó-, posta- és távirda- igazgatóságoknál, az álla.i zálogházaknál, téboly- dáknál, kórházaknál stb. Végre a közmunka- é közlekedésügyi miniszté­rium 1881. évi 16,506. . a. kelt határozata alap­ján lehetnek vasúti hivalnokok is. A mi ez iskolának mi intézethez való viszonyát illeti, erre nézve ide igtjuk a vallás- és közokta­tásügyi m. kir. miniszteur ő nagyméltóságának a kereskedelmi iskolák szvezetére 1872. október hó 10-én kiadott rendelete I. czikke 1. § ából a kö­vetkezőket: E miniszte tanterv szerint szervezett három osztályú kereskalmi tanintézet nyilvános­sági joggal ruháztatik fel; ez intézet e mellett a főgimnázium vagy főreáltanodával egy rangba he­lyeztetik s mindazon kedvezményekben részesül, a melyek ezen intézeteket megilletik: például, hogy az itt végzett növendékek katonai kötelezettségök kitöltésében az egyévi önkéntességre jogosítva vannak. A tannyelv a tanintézet minden osztályában kivétel nélkül magyar, de a kereskedelmi levelezés, könyvvezetés s általában az irodalmi munkákban, a magyarral párhuzamosan a német nyelvben is gyakoroltatnak a növendékek, s illetőleg e tárgyak — kivált a felső osztályokban — magyar mellett német nyelven is előadatnak. Az iskola szervezete és tanárai. A kolozsvári felsőbb kereskedelmi iskola — ha­sonlóan a budapesti kereskedelmi akadémiához — három osztályból álló nyilvános kereskedelmi tan­intézet. Mindenik osztály egy-egy éves tanfolyamra terjed. Azok részére azonban, kik a keleti kereske­delemre is ki akarják magukat képezni, az 1886/0. tanévtől kezdve egy 4 ik évi, de nem kötelező tan­folyam is nyittatik. A negyedik évfolyamot is vég­zett kitűnő növendékeknek Romániában kereskedői vagy consuláris állásokon leendő elhelyezéséről a m. kormány gondoskodik. Az előadandó tantárgyak sora, az illető tanárok megjelölésével, a következő összeállításban foglal­tatnak : Magyarnyelv, irálytan és irodalom: dr. Veress Vilmos bölcsészettudor és középtanodákra képesített tanár ; dr. Ferenczi Zoltán bölcsészettudor, közép­tanodákra kép. tanár, polg. isk. igazgató és egye­temi magántanár. Német nyelv, irálytan és iroda­lom : dr. Lékmaun Róbert, a jog- és államtudora, tudora. Franczia nyelv és levelezés: Wilheim Jó­zsef keresk. középtanodákra képesített r. tanár, és Graf Jakab főgimnáziumi tanár. Román nyelv és levelezés : dr. Léhmann Róbert r. tanár. Hazai és világtörténelem, földrajz és statisztika : Kiss Sándor igazgató. Betüszámtan és kereskedelmi számtan : dr. Veress Vilmos r. tanár. Vegytan és vegyi mű­tan, vegytani elemző gyakorlatok, és mechanikai iparműtan : Keresztély Lajos, középtanodákra kép. rendes tanár. Áruismeret: dr. Bartók István or­vostudor, és Keresztély Lajos r. tanár. Kereskedelmi ismeret és levelezés, könyvvitel és levelezés, minta­irodái gyakorlati munkálatok: Wilheim József r. tanár. Nemzetgazdaságtan, keresk. történet és pénz­ügyisme, kereskedelmi jog, magyar ipar és keres­kedelmi törvényisme : dr. Léhmann Róbert, rendes tanár. Szépirás : Keresztély Lajos r. tanár. Tanulók. a) F e I v é t e 1. E felsőbb kereskedelmi iskola első osztályába rendes tanulókul oly növendékek vétetnek fel, kik a gymnázium, reál- vagy polgári iskola négy alsó osztályát legalább kielégítő siker­rel végezték. A magasabb osztályokba való felvé­tel csak a megelőző osztály tantárgyaiból sikeresen kiállandó felvételi vizsgálat, vagy valamely hason- rangu és nyilvánossági joggal felruházott intézet megfelelő bizonyítványa alapján történhetik. b) A tanulók o s z t á 1 y o z ás a. Az intézet tanulói: a) rendesek, b) rendkívüliek. A rendes tanulók illető osztályuk minden kötele­zett tantárgyát kivétel nélkül kötelesek hallgatni s illetőleg tanulni. Rendkívüli tanulóknak (vendéghallgatóknak) te­kintetnek azok, kik csak bizonyos tárgyak hallga­tására és tanulására Íratják be magukat. E rend­ki vüli tanulók is épen úgy kötelesek eleget tenni az intézet törvényeinek, mint a rendesek. Az 1883/4-ik tanévben az intézetnek UOtauulója volt. (Vége következik.) A budapesti állami közópipartanodában (Vili. kerület Bodzafa-utcza 28. sz.) a beiratások f. évi szeptember hó 1-én kezdődnek és 15 ig tartanak. Az uj iskolai évben az intézetnek hat szakosz­tálya nyílik meg, úgymint: az é p i té s z e t i, g épé­sz e t i, két vegyészeti, a fém-vasipari és a faipari szakosztály, a melyekben épitő-mesterek, pallérok, a különféle gyáriparágak számára művezetők és oly iparosok képeztetnek, a kik műhelyeket, kisebb gyárakat alapítani s önál­lóan vezetni tudnak. Az intézetbe rendes tanulókul felvétetnek azok: a) kik az iparos tanulók számára szervezett is­kola három évi tanfolyamát bevégezték s legalább is „jó“ osztályzatú bizonyítványuk van; b) a kik a gymnázium, polgári- vagy reáliskola négy alsó osz­tályát jó sikerrel elvégezték; c) iparos-segédek és mindazok, a kik kellő ké- szültségöket felvételi vizsgálat utján bizonyítják. A felvételi vizsgálatok szeptember hó 13-dik és 14-dik napján lesznek.

Next

/
Thumbnails
Contents