Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-08-09 / 90. szám

— 358

Háromszékmegye közigazgatási bizottságának gyűlése

— augusztus 5-én.

A f ő i s p á n a gyűlést ‘/a*0 órakor nyitotta meg, mely után Szentiványi Miklós főjegyző alispánhelyettes olvasta fel havi jelentését, melyet következőkben adunk:

Szabadságot élveztek Bartók Károly szolgabiró- segéd és Cseh Gyula közp. közig, gyakornok. A főispán Tamás Árpád jogászt közigazgatási gyakornoknak kinevezte, a ki a kézdi járási szolgabiró mellé osztatott be. — IC.-Vásárhely város rendőr - kapitánya Molnár Dénes ellen a kir. törvényszék vizsgálóbirósága hivatali hatalommal való visszaélések vétsége miatt vizsgálatot indított, minek következtében nevezett rendőrkapitány az 1871. XVIII, t.-cz. alapján állomásától feltüggesztetett s helyébe a képviselet által ifj. Benkő Sándor neveztetett ki helyettesül.

A különböző alapok állása a következő: a) Házipénztár pénzkészlet 1194 frt 20 kr; b) lóbeszerzési alap 1215 frt 671/2 kr; c) iskolai alap 899 frt 59 kr; d) útalap 4348 frt 4 kr; e) erdőgondnoksági pénzek (hiány) 900 frt 20 kr; f) közigazg. letéti alap 13 frt 9 kr; g) kórház-költséget fedező alap 1992 fit 63 kr ; h) betegápolási alap 768 frt 50 ‘/a kr. A pénztár valóságos pénzkészlete 5020 frt 12'/j kr.

Iktatóba érkezett jul. havában 1035 ügydarab.

— Egy évre szóló útlevél felterjesztetett a belügyminisztériumhoz 121 darab, leérkezett 108 darab.

— 15 napos kiadatott 66 drb. — Tüzeset volt 5. A szenvedett kár összege 1169 frt; ebből biztosítva volt 630 frt érték.

Az árvaszéki elnök jelentése szerint június végén az árvák létszáma volt 8990. Szaporodás júliusban 32, össszesen 9022. Gyámság alul felszabadult 27, julius hó végén árvalétszám 8995 ez. Junius végén gondnokság alatt volt 257, ehhez jött júliusban 4, összesen 261. — A háromszékmegyei összesített gyámpénztárnak junius hóról áthozott készpénze volt 1672 frt 37 kr. Ehhez júliusban be- vótetett árvák javára 978 frt 30 kr, kamatokból 4793 frt 2 kr, tőke visszafizetésből 20 frt. Együtt 5791 frt 32 kr. Összes bevétel volt tehát 7463 frt 69 kr. Kiadatott 4501 frt 8 kr. Augusztus hóra átjött készpénz 2962 frt 61 kr. — Julius hóról elintézetlenül átjött 212 ügy szám. Ehhez jött júliusban 521. Összesen 733 ügydrb. Elintéztetett 462. Elintézetlen 268.

A kir. adófelügyelő jelentése szerint a mult julius hóban 14,129 frt 51 kr egyenes adó íolyC b». £ta.dm<intöa«égi dijhan befolyt 82 frt 50 kr, vagyis 573 frt 67 krral kevesebb, mint a mult óv jul. havában, A folyó évi adókivetések már teljesen befejeztettek, a hadmentességi dij és fegyveradó lajstromok az illető községeknek, az összesítések a kir. adóhivataloknak és a központi számvevőségnek aláírás végett megküldettek. Adófizetési haladék adatott egy személynek, továbbá Lisznyó és Róty községnek, házadómentesség 3 személynek. Végül beterjeszti a helyesbítési kimutatásokat.

A kir. ügyész jelentése szerint a letartóztatottak száma julius hó 31-én volt 67 és pedig 49 férfi, 18 nő, kik közül 42 elitéit, 25 vizsgálati fogoly. Ezen számból esett a kir. törvényszéki fogházra 51, a kovásznai kir. járásbirósági fogházra 6, a sepsi-szentgyörgyire 7, a nagy-ajtaira 4. Megfordult a fogházakban 87 egyén és pedig a kir. törvényszék fogházában 18, a sepsi-szentgyörgyi kir. járásbíróság fogházában 38, a kovásznaiban 16, a nagy-ajtaiban 13. Mindezek közül gyilkosság miatt 6, gyújtogatásért 2, és rablás miatt 1 egyén volt letartóztatva. Rabtartási költség fejében befolyt 74 frt 94 kr ; kiadatott 287 frt 4 kr. — Törvényszéki bonczolás volt 2.

A megyei főorvos jelentése szerint az egészségügyi állapot a lefolyt julius hóban általában kielégítő volt. A légző és emésztő szervek hurutos és lobos bántalmai kevesebb számmal észleltettek, mint junius hóban. A roncsoló toroklob mutatkozott Rétyen, hol 5 beteg közül meggyógyult 2, meghalt 3; Nagy-Ajtán meghalt 3, Kézdi-Vásárhelytt 1. Högburut és torokgyík szintén csekély számban volt. — A megyei „I erencz József“-kórházban ápoltatott 24 férfi és 9 nő. Meggyógyult 11, javult 6, meghalt 1. A hó végén gyógykezelés alatt maradt 13 férfi, 2 nő. A betegek közül volt 10 bujakóros, 1 szembeteg, 2 elmezavart, 20 különféle beteg. Műtét volt 2. — Az állategészségügyi állapot a sertésállomány kivitelével kielégítő volt. Lépfené- ben elhullott 3 ökör, toroklobban 6 bival. A kedvezőtlen időjárási viszonyok folytán elhullott 58 drb sertés.

^ k.1 r‘ f a.D f e 1 ü g y e 1 ő jelenti, hogy a szőrösei községi iskolához Kocsis András választatott meg tanítónak. A kovásznai állami iskola mellék- épitkezéseire a közoktatási miniszter 1200 frt államsegélyt utalványozott. Bodola és Hidvég községek készséggel megfeleltek azon feltételeknek, melyeket a minisztérium az ottani iskolák államivá való átalakítására feltételül előszabott. így ez iskolák átalakítása biztosítva van.

A kir. építészeti hivatal főnöke jelenti, hogy a brassó-ojtozi államut fentartására engedélyezett kavicsból csupán Nagy károly vállalkozó uordatott ki 316 halmot. A Rákóczy-vár előtti útszakasznak újonnan építését a jul. hó 19-én irtott verseny-tárgyaláson Száva Lukács és Sebestyén Mózes csikmegyei társvállalkozók nyerték el 19°/0 &r' leengedéssel. Ugyanazon napon versenytárgyalás alá bocsátott 5 hid és áteresz kijavítását, illetve újonnan épitését, 19°/0 leengedéssel a fent nevezett vállalkozók nyerték el. A julius hó 21 24-iki esőzések miatt az árvíz több helyen átcsapván az ut koronáján, azt megrongálta s a közlekedést megnehezítette, sőt Szászfalu előtt mintegy 400 méter kiterjedésben és l/a méter magasságban elbontván az utat, egy éjen át a közlekedés veszélyeztetve is volt. A julius 21—24-iki szakadatlan esőzések követ- keztében a megyének minden folyója és patakja i- áradt 8 az árvíz oly magasra emelkedett, hogy a szemerja- hidvég- baróth- aldoboly- sepsi-szenlgyöigy

bikszádi, s.-szentgyörgy-réty-kovásznai megyei utar

főkép az Olt, Feketeügy, Kovászna, Bodza és llá- szon vizek által helyenként több száz méter \'erjedésben elöntettek s- a közlekedés számos helyen nehézzé vált. A védmüvek több helyen megsérültek, az utakról a kavics elsodortatott, de nagyobb kai

seljol sem történt. . .

Végül jelenti kir. mérnök, hogy Felszegi Ferencz kir s. mérnök lemondása folytán Kis Gergely kir. segédmérnök helyeztetett át Fogarasból a megyei államépitészeti hivatalhoz.

A havi jelentések után Könczey Miklósa Kászon vize áradásai miatt azon vízre épített gátak leszállítása tárgyában- határozathozatalért interpellált. Ezen ügyben a minisztérium által régebben elrendelt kiegészítő tárgyalások megtartattak s miután a főispán felvilágositó előterjesztése szerint ezen ügy 7 év óta függőben tartatik és most már az alispán által első fokú határozat hozandó: uta- sittatott az alispán az eddigi tárgyalások és a mérnöki vélemény alapján azon gátak leszállítása tál - gyában határozatot hozni.

D rágós Elek a Szent-Létek között elfolyó Kászon vizén és a Sárfalva között elfolyó I ekete- ügy vizén épült hidak rosszasága miatt interpellál, kijelentvén, hogy maholnap nemcsak, hogy a közlekedés fennakad azon helyeken, hanem a hidak javítására kötelezett közegek bekövetkezhető szerencsétlenségek esetében bűnvádi vizsgálat alá is lesznek vonandók. Alispán azon helyeken a közlekedést biztosíttatni utasittatott.

A központi egészségügyi bizottságba Beteg h Bálint sepsi-szentgyörgyi gyógyszerész és Lant József k.-vásárhelyi építész választatott meg.

Emlékirat

a keleti marhavész, betmrczolása ellen ^Romániával szemben eszközlendő óvóintézkedesek, illetőleg az 1874. évi XX. lör- vényczikk módosítása tárgyában.

(Folytatás.)

A történeti adatok világosan igazolják, hogy az ó- és középkorban a marhavész ritkább és pusztításai is kisebb mérvűek voltak, minek oka egyedül abban keresendő, hogy az ipar és kereskedelem nem volt annyira kifejlődve. Tény az, hogy a magyarok bevándorlásuk alkalmával magukkal hozták a vészt Dél-Oroszországból; de nagyobb mérveket ez is csak akkor öltött, valamint gyakrabban is csak akkor jelentkezett, midőn a marhaszállitás Dél Oroszországból a tizennyolczadik század elején Magyar-, Német-, Lengyel- és Olaszországba, nemkülönben Ausztriába és Európa többi államaiba nagyobb lendületet vett.

Ennyit a marhavész rövid történetéről.

A mi a vész kóranyagát illeti, arról még nem is oly nagyon régen szakkörökben is azon vélemény volt elterjedve, hogy az bizonyos ílló anyag, melyet a levegő a legtávolabb vidékekre is széthurczol. Ámde az újabb kutatások ezen vélemény alaptalanságát bebizonyították, kimutatván, hogy a marhavész kóranyaga nagyon csekély mértékben illő ugyan ; a ragály azaz a tulajdonképeni kóranyag azonbau a vérben levő micrococcusokban keresendő.

A keleti marhavész tünetei jellemzők és az ember vagy állatok semminemű betegségeinek tüneteivel össze nem hasonlíthatók. A ragály mérve is különféle és fokozatos, — még pedig az állat faja és a vész jellege szerint; de tény az, hogy legenyhébben szokott lefolyni Orosz-, Oláh- és Magyarország szürke pusztai fajainál.

Minők ezen jellemző tünetek, azt röviden összefoglalva, következőkben fogjuk látni.

Az állaton a vész első jelei csak négy öt nap alatt mutatkoznak. Ilyenek : a hőmérsék gyors emelkedése, az ütér és lélegzés sebesedése. Ha követjük Gerlach általánosan elfogadott véleményét, akkor az állat hőmérséke ilyenkor 39—41° C. között váltakozik, — de 42° C.-ra ritkán emelkedik azon túl pedig soha, — holott az ütér 60—120 és e mellett igen gyenge is. Sajátságos tünemény a vészes állatoknál az, hogy a láz nem áll egyenes viszonyban a vész növekedésével és csökkenésével. Gyakran épen akkor múlik a láz, mikor az egyéb tüuelek növekednek és a ragály tetőpontjára hágott, majd ismét akkor nő legnagyobb mértékben, mikor a többi tünetek fogynak és az állat javulóban van. — A fertőzés első idejében az állat viselete, étvágya és szomja változatlan; csakhamar azonban a lustaság, szomorúság és nehézkesség mutatkoznak rajta és sajátságos, sőt talán mondhatnék, jellemző

is, hogy az igy megbetegedett állat elválik önként

az egészségesektől. „ ,

A tejelás l/s—‘/a-el apad, a szem merev lesz, lénye lelohad, szőre elveszti fényét és felborzad, az ürülék száraz lesz, az állat lehever s nem igen kel fel, fejét rázza, testének egyes részei pedig reszketnek.

A betegség kifejlett stádiumában ehhez még a fogak csikorogtatása is járul, hasonlókép erős szom- jazás és teljes étvágytalanság; a vész küteges alakjánál pedig az állatok lágyékán és kereszttáján még varas sebek é3 légdagok is keletkeznek ; a szemek nagy mértékben könyeznek, mely könyek azután sárgás, geuyes folyadékká válnak és az állat or- czáit piszkolják be; az orr és száj takhártyáján vörös foltok, majd hólyagocskák keletkeznek; az állat felpuftad és kólikafájdalmakat érez, e mellett pedig igen rohamosan lesoványodik.

Megemlítésre méltó körülmény a marhavész három időszaka. Először a lobos időszak, mely 3 — 4 napig szokott tartani. Ilyenkor a szemek élénk tüzesek s belőlük tiszta küny folyik; az orrtükör száraz, az orrból forró vizcseppek gördülnek ki, a bélsár száraz, kemény és ép úgy, mint a hugy — mely ez időszakban forró — ritkán mutatkozik.

A második a lobátmenetes időszak, mely eltarthat 3—4 napig. Ekkor az összes nyákhártyák sajátszerü szivós-tapadós izzadmányt választanak el; a szemek csipázni kezdenek, az ortükör nedves lesz és berondittatik az orrból kifolyó tapadó nyák által. Az állat étvágya már végkép hiányzik, hasa beesett, a lesoványodás szembeötlő. A bélkiürités, — ha kisebb mennyiségben is — gyakrabban és mindég higan, genyszerü nyákkal keverten történik. A marhavész küteges alakjánál többnyire ezen időszak alatt szoktak a kütegek fellépni.

A harmadik s utolsó a felolvasztási időszak, mely — ha a halál be nem áll, — szintén

3—4 napig tarthat. Ekkor a nyákhártyák által elválasztott tapadás váladék felolvad, úgy az orrból, mint a szemekből turószerü kifolyás látható; a bél- sár big és ha nincs is a végűéiben, az állat mégis gyakrau ürítésre erőlködik. Ezen időszak alatt a czombok, a fark és pofák az emlitett váladék által bemocskoltatnak, — az állat már ritkán képes felállani, — teljesen lesoványodott és a tünetek folytonos fokozódása mellett beáll a halál.

Ezek a marhavész külső általános kórjelei, melyek azonban hol kisebb, hol nagyobb mérvben lépnek fel, némelykor azonban ezeknek csak egyes csoportozatai, kapcsolatban más betegségekkel.

(Folytatása következik)

Adam asszony Magyarországról.

Adam asszony a „Nouvelle Revue“-beu még egy í czikket irt Magyarországról s vázlatait a szept. l ei I számban fejezi be. A mostani czikkben különösen sokat foglalkozik Apponyi Albert gróffal. Azután leírja a budapesti estélyt és alföldi utazását. Gróf Apponyi Albertról szóló fejezete e czimet viseli: „A liberális katholiczizmus.“ A grófról a többi között ezeket irja :

A magyar mágnás, legyen bár maga a „Grand- Seigneur“, a franczia demokrácziával rokonszenvez, mert a magyarok nagy többsége részt vett a 48- iki forradalomban. Apponyi Albert gróf szabadelvű, szocziálista, a nép és földmivelők barátja, szövetséget köt a szélsőballal, hogy az önkényes kormányzást legyőzze és a tömegnek erkölcsi színvonalát emelhesse.

Egy nehány év óta az olyan szellemű férfiak, mint Apponyi Albert gróf, kifejlődtek, tökéletesültek és értéküknek tudatára ébredtek, s tudják, hogy tehetségüket akcziójuk teljes kifejtésére miként használják fel. Azon küzdelemben, melyet a szabadelvűek és radikálisok Tisza ellen folytatnak, szívesen eltűrik, hogy azt mondják nekik: „katholikus uraim, önök először támadjanak“. Az utóbbi magyar választások alkalmával Apponyi gróf és pártja sem a fáradságot, sem a támadást nem kímélte Tisza ellenében.

Apponyi Albert gróf magas, nagyon magas, talán kissé túlságosan magas alak. Nyúlánk, elegáns jelenség ; vonásai szabályosak, habár egy kissé kemények, szép barna, világos szemei vaunak, finom bajusza, bosszú szakálla, szónoklatra szabad szája; csodálatra méltó fogai, rokonszenves és szellemes arczkifejezése, hangja csengő, változatos hanghordozással. Kitünően beszél francziául, még pedig nagyon választékos kifejezésekben ; kiejtése olyan tiszta, hogy még Francziaországban is kevés oly tiszta kiejtést hallani.

Az ember föltesz róla minden ambicziót, a nélkül, hogy rá lehetne fogni, hogy nagyravágyó. Ű az alapitója a pesti franczia-egyletuek és kiváló rokon- szenvvel viseltetik Francziaország iránt, — „az egyedüli ország, mint mondja, melyet érdek nélkül lehet szeretni.“

Apponyi gróf, daczára függetlenségének és műveltségi irányának, a mult országgyűlés alatt engedett valláslelekezeti álláspontjának és a kereszté • nyék és zsidók közötti házasságról szóló törvényjavaslat ellen szavazott. Ez eléggé ellenkeznék a sza* badelvüséggel, de van rá mentsége : a javaslatot Tisza terjesztette elő, és a mérsékeltek szavazata, mint mondják, parlamenti manőver Volt.