Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-08-07 / 89. szám

355 bárói Papp Gyula nagy-enyedi vendéglős kellően gondoskodott és e tekintetben jobb dolgunk van, mint bármely más erdélyi fürdő vendégeinek ; to­vábbá, hogy a nagy-enyedi czigány-zenekar jeles karmesterével eléggé kielégítő zeneprodukcziéval gyönyörködtet, — áttérhetek társadalmi életünkre, mely valóban szórakoztató és elég mulattató is. Az itteni íürdővendégek névsorából, — mely a lapokban bizonyára már közölve lett, — már ki­vehető, hogy társaságunk önmagában elegendő anya­got bir arra nézve, hogy szórakoztatásáról és mu­latságáról ^önmaga gondoskodhassál s igy egyik mulatság a másikat követi, a nélkül, hogy azt egé­szen kimerithetnők. Az idén már több bál tartatott, a rögtönzött tánczmulatságokon kívül s ezekben igen szép hölgy- koszorú adja meg a társaság díszét, de ezeu bálo­kon kívül a tombolákról sem feledkezünk meg, sőt hangversenyeket is rendezünk, s e hangversenyek egyike tegnap folyt le igen nagy részvét mellett s igen sikeresen. A hangverseny programmja a követ­kező volt,: I. 1. Nyitány „Bánk bán“-ból, a zenekar által. 2 „Szavalat“ Papp Cecilia k. a. által. 3. „Husarenritt“ zongorán előadja Kuglerné ő nagys. 4. Czimbalom négyes kiséret, Papp Dezső ur által. 6. Népdal-egyveleg, énekli Schmid M. k. a. -- II. 1. „Lucie“, zongora és hegedű-kettős, előadja: Lá­zár Irén k. a. és Teraesváry M. ur. 2. Szavalat Lászlófy Berta k. a. által. 3. Änchen im Garten“, énekli Schmid M. k. a. 4. „Romeo et Juliette“ he­gedű- és zongora-kettős Papp Cecilia és Schmid M. k. a. által. 5. „Máluási csárdás“, előadja a zenekar, — A hangversenyben részt vett működő tagok min­den várakozáson felül megtették szives kötelessé­güket. Ha e hangversenyre gondolok, valóban nem tu­dom, melyik produkcziót dicsérjem meg jobban, mert ha Papp Cecil k. a. szépen szavalt, Kuglerné ő nagysága igen jól zongorázott és Papp Dezső urfi várakozáson lelüli preczizióval czímbalmazott, vagy Sebmid Mariska k, a. gyönyörű magyar dalaival, melyeket igen zamatosa» adott elő, valóban elraga­dott és csak sajuáljuk, hogy fürdőnk e fülemüléje, mely a anionban épp úgy otthon van, a mint vi­dám kedélyével erdőt, berket megélénkít, már el­hagyni készül.*) A hangverseny igen szép részletét képezte Papp Cecil és Sebmid Mariska kisasszonyoknak hegedűn és zongorán előadott piéc-je és Lázár Irén kis­asszonynak Temesváry M. úrral zongorán és hege­dűn előadott kettőse, mely egyrészt élénken fel­tüntette a két műkedvelő rokon érzelmét és zene- érzékét, mert alig volt idejük az előadandó dara­bot betanulni, egyúttal bizonysigul szolgált arra nézve is, hogy a pár nemcsak gyönyörűen tánczolni, .de zenélni is elragadóan tud. E hangversenyt, melynek tiszta jövedelme a fürdő szépítésére fordítandó, igen kedélyes táuczmulatság követte, melyben az egész fürdő közönség részt vett, s mely a legjobb hangulatban reggelig tartott. Igen sajnáljuk, bogy a napokban e türdót, ennek egyik legkedvesebb vendége az öreg Bedőházy bácsi elhagyta, igazán nem szívesen váltunk meg tőle, ki mindnyájunk bácsija volt; jó kedélye, igaz, őszinte emberszeretete, szivélyesége ős kiválóan jó lelkü- lete, mindnyájunkat aunyira lekötelezett és elraga­dott, hogy elutazása előestélyén fényes estélyt ren­deztünk részére, melyen a felköszöntők virradtig folytak. Elbúcsúztunk tőle, de azon reményben, hogy még sokszor lesz alkalmunk őt itt, hol egészségét helyre állította, egészségben ismét láthatni. A mult héten igen kedélyes majálist rendezett Papp Gyula ur a közeli erdőben, s ennek sikerét is csak nevezettnek köszönhetjük, ki épp most fá­radozik egy újabb vállalaton, t. i. azon, bogy hol­nap mindnyájunkat a Szt.-Anna tavához vigyen, no de erről majd csak, ha megtörtént. W. VEGYES HÍREK. Lapunk mai számából a megyei közigazgatási bizottság f. hó 5-én tartott gyűléséről szóló tudó­sítás tér szűke miatt kimaradt, úgyszintén tárcza- rovatunk is. József főherczeg családi életéről ezeket írja Jó­kai, ki közelebb Alcsuthon, a főherczeg vendége volt: Pontban tizenkét órakor ebédelnek azalcsuthi kastélyban, igazán magyarosan: magyar konyha, magyar borok, magyar szó: semmi más. Mindenki magyarul beszól itt, a íőherczegi pártól és gyer­mekeiktől kezdve az utolsó cselédig. A főherczegi család, az udvarhölgyek, a főudvarmester és szárny­segéd. a nevelők megtöltik a hosszú asztalsort. Jó­zsef főherczeg a földi boldogság legnagyobbikát él­vezi bizonyuyal; — két leány, kiknek fejlődő bá­jait emeli a lélekből kisugárzó fenség, két szép, piros arczu, nyílt tekintetű okos fiú ; hát még az a kis Corregio-féle angyalka, a ki mosolygó kegy­osztással nyújtja a harmatkezót csókolásra minden­kinek sorba ; és mind valamennyinek a nemes vo­násai, indulatai, kedélye egyesülve az egyszerűségé­ben oly hóditó édes anya arczán. A művészi tehet­ség az egész főherczegi családnak öröké. Mária és *) Már ott is hagyta. Szerk, Margit főlierczegnők természet után rajzolnak és festenek biztos kézzel, vagy a hogy a müvész-jar- gon mondja : „sarkas vonásokkal.“ Klotild főher- czeguőnek a művészi alkotásai előtt már szabad feltenni kritikai szemüveget is. Egy olajfestménye (gróf Zichy Iréné urhölgy mint czigányleány) feltű­nést vívna ki bármely képtárlaton ; akvarell tájké­pei pedig mind a művészi felfogás, mind a techni­kai kivitel dolgában csodálatra ragadnak. Nem ke- vésbbé becsesek a magyar népviseletekről felvett színvázlatai. Reményem van, hogy Alcsuth leírásá­nál Rezső trónörökös könyvében a főherczegnő sa­ját rajzai fogják díszíteni a szöveget. Nagy kár, hogy egy része ez albumnak elveszett. — Soha az alcsuthi kastélyból el nem loptak semmit, s éppen a főherczegnő albumának egy részét tüntette el va­lami szentségtelen kéz. Hiszen lopott volna el in­kább ezüstöt, aranyat, senki meg sem emlegetné érte. A főherczeg adna ezer forintot, a teljes bün­tetlenség biztosítása mellett, annak a derék em­bernek, a ki az elvitt képeket visszahozná. Meg­ígértem, hogy ezt publikálni logom, talán lesz si­kere. — Az egyik művészi élvezetet telváltja a má­sik. A főherczegnő két bájos és szellemdus udvar­hölgye: gróf Zichy Iréné, és báró Bocksberg Paula (az én leledhetleu kedves barátomnak, Almássy Pálnak az unokahuga) felváltva játszanak nagy mű­vészi darabokat a zongorán. Mikor a magyar nép­dalokra kerül a sor, Klotild főberczegnő, két leá­nyától átölelve, odaáll a zongorázó hölgy mögé, s aztán együtt éneklik mind a négyen a pusztai nó­tát. Tündéri quartett! Báró Splényiué Bíaha Lujza művésznő folyó hó 3-án jótó .onyczélu hangversenyt rendezett Borszé­ken, a íürdővendégek nagy örömére. A dfchreczeni csata évfordulóját kegyelelesen ün­nepli meg Debreczen. A polgárság és ifjúság a ka­tonasággal együtt a honvédemléktől a temetőbe vo­nult, ahol alkalmi verset és emlókbeszédet mondtak el. Az ünnepély a lionvédemléknél folyt tovább. Nagy jégeső pusztított a napokban a szilágy- megyei Vadafalva községben. Nemcsak a vetések­ben, hanem az emberek és állatokban is tett kárt. Két házat egészen elmosott, egy 23.éves nő és egy 3 éves gyermek szintén a rohanó árnak estek ál­dozatul. A kár megbecsülhetetlen. A színházak államosítását és a színházi belépti dijak eltörlését tűzte ki programmjául egy uj né­met lap, a „Deutsche Bühne.“ A mutatványszám­ban ki van fejtve ez a programm és a többi közt a következőket olvassuk benne . „A lelkész is üres padoknak hirdetné az isten igéjét, ha belépti dijat szednének a templomban. Csak az állam mentheti meg a művészetet a pusztulástól. Állami vallás — állami művészet! Egyházi adó ! — színházi adó ! A legtöbb színház ma nem a művészet temploma, hanem üzleti helyiség* még pedig gyakran a leg­aljasabb fajtából való. Le velők ! Államosítani kell a színházat! Magyar emigráns-kocsis Konstantinápolyban. Egy kassai mérnök Konstantinápolyban járva, a lóvá­sáron egy kaftános ember magyarul szólította meg. Valami Balog nevű volt Kaposvárról. 1848-ban az emigráczióval ment ki ő is Törökországba. Ott re­kedt. Kocsis volt igen gazdag örménynél. Beszélte, hogy egyszer volt azóta lóvásárlás végett honában. Vittek is innét lovakat. A vitelbér többre rúgott, mint a ló értéke. Ez okból — úgymond — inkább csak oroszországi lovakat szereznek és tartanak ot­tan. Különben nagy volt a szegény ember öröme, hogy hazájabeliekkel találkozhatott. A padisah kedvtelései- Konstantantinápolyból ír­ják : A szultán derült napokat él. Derűre-borúra osztogat ajándékokat, rendjeleket, mintha a khali- fák legdusabb idejét élné. A stambuli préfektet rendjelekkel s kitüntetésekkel halmozta el s egy nya­ralót ajándékozott neki. A városban uralkodó rend és nyugalom igen megnyerték a padisah tetszését, 8 ezért tünteti ki a prefektet. Abdul Hamid le ereszkedő s jóakaró hangulata a beiram ünnepe alatt általános feltűnést keltett. Ez alkalommal szá­mos ajándékot osztott ki s a uép közé halommal szóratta a pénzt. De a szultán maga is kapott ajándékokat. A walesi herczeg pompás angol pari­pát küldött neki, az orosz czár pedig 21 hámos- lovat. A szilvafa titka. A nagyváradi bünfenyitő tör­vényszék előtt most rejtélyes ügyet tárgyalnak. Csa- kanovszki József élesdi kovácsmesternek a felesége még a mult év május havában eltűnt s bár azóta országszerte körözték, nem került elő. Csakanovszki most házasodni akar s maga kérte a törvényszék­től első neje holttá nyilvánítását. Időközben egy verses névtelen levél került az élesdi elöljáróság­hoz, melyben valaki Cs.-t azzal vádolja, hogy ne­jét meggyilkolta, s kertjében a szilvafa alatt temette el. Kiss Elek szolgabiró nyomban felásatta a sz lva- fák között a földet, de ott mit sem talált. Minthogy azonban akadtak tanuk, kik Cşakanovszkit több­ször látták a szilvafa alatt térdelni, s hallották, a mint magában ismételgette: „Szegény ártatlan fe­lességem !“ a szolgabiró elfogatta s vizsgálatot in­dítottak az ügy kiderítésére. Két legyet egy csapással. Két fővárosi ügyvéd valami fölött úgy össze veszett, hogy a dolgot nem lehetett se replikákkal, se duplikákkal kiegyenlíteni, hanem csak duellummal. Találka a cziukotai erdő. Mikor azonban a kora hajnali órákban ott a négy segéddel s két orvossal kiszállnak, két rendőr, hogy, hogy nem, ott terem s fegyverek hiján az orvosi műszereket elszedve, a párbajt meghiúsítja. Az igy lefegyverezett urak még el sem hajtattak, midőn két újabb fogat robogott elő, melyből szintén egy „duellum készlet“ szállt ki. Midőn ezek a rendőrö­ket megpillantották, fölugráltak a kocsiba s lóha­lálában hajtattak vissza a város felé. így sikerült ezúttal a rendőröknek egy véletlen csapással két legyet agyonütni. Vendéglő öngyilkosok számára. A legújabb ame­rikai eszme: „vendéglő öngyilkosok számára.“ A vendéglő alapitója urak és hölgyek számára, kik búcsút akarnak mondani a világnak, szobákat akar bérbeadni, s az öngyilkosságot lehetőleg megköny- nyiteni. Minden szobában gazdagon díszített csinos bronz fogas lesz, melyre a vendég magát kényel­mesen fölakaszthatja. A biliard szobában piszto­lyok (vízzel és golyóval töltve) mindig kéznél lesz­nek, valamint egyes szobákban a czyankali és kék­sav. A vendéglős természetesen kiköti magának, hogy a szobabér stb. előre fizettessék ki. ‘ Az előpataki gyógyvendégek névsora. (Folytatás.) Mayer Dávid kereskedő, Bukarest. Pátrubán Antalné birtokos, M.- Vásárhely, 8 személy. Dr. Zisu J. orvos, Slatina, 2 személy. Jonescu Miklós magánzó, Bukarest, 3 személy. Nagy György- né jószágigazgatóné, Budapest. Beniczky Emma magánzó, Bu­dapest. Kristescu Constantin városi tanácsos, Plojest, 2 szem. Mitrányi Regina kereskedőné, Kalaras. Canetti Anna keres­kedőné, Plojest. Gentila Goliger kereskedőné, Plojest. Bene­dek Ferencz haszonbérlő, Vidrátszeg. Fleissig Deborah keres­kedőné, Fogaras, 2 személy. Orbay Lajos pénztámok, Nagy- Enyed. P’tunika Györgyné kereskedőné, Brassó, 2 személy. Aknay Antal kir. törvényszéki biró, Arad. Dr. M. Beck rabbi, iskola-igazgató, Bukarest, 6 személy. Demeter Zsigmondné lelkészné, Bethlen-Szentmiklós. Szacsvay Józsefné birtokos, Felvincz. Petke Pálné birtokos, Ilyefalva, 4 személy. Russescu N. J. birtokos, Bukarest. Dobrescu György kereskedő, Plo­jest. Landhaus Dina iparosné, Bukarest. Damokos Antal kir. törvényszéki elnök, Torda. Petri Mihály tanitó, Segesvár, 2 szentély. Plagino Sándor birtokos, Bukarest. Lazarides Sándor kereskedő, Bukarest, 2 személy. Maurer Katalin magánzó, Szeüt-Agotha. Antos Károly kir. aljárásbiró, Budapest. Szala- csy Zoltán kir. aljárásbiró, Budapest. Bontesu Helena birto­kos, Bukarest, 2 személy. Duschoiu János kereskedő, Brassó, 3 személy. Benedek Gyulánc birtokos, Fogaras, 3 szem. Man- gesius Frigyes birtokos, Nagy-Enyed, 3 személy. Cotadi Péter birtokos, Crajova, 2 személy. Dr. Milni János ügyvéd, Szász­város. Székely András kereskedő, Brassó, 2 személy. Radu- lescu Constantin birtokos, Krajova. Cauli Moise kereskedő, Bukarest. Dobrescu J. G. hivatalnok, Krajova. Béldi Tivadar- né birtokos, Bodola. Schönberger Róza kereskedőné, Fogaras, 3 személy. Boicsu Panajati kereskedő, Plojest. Yiditscher Ede iparos, Brassó. Diamandi Diamandescu birtokos, Plojest. Do­mitian Michel birtokos, Bukarest. Feder Farkas né kereskedő­né, Nagy-Enyed, 2 személy. Ioncscu G. tanár, Ferbincz. Zip­per Sámuel magánzó, Bukarest. Fogéi sang M. kereskedő, N.- Szeben. Korn P. gyáros, Brailla. Wild Elize hivatalnokné, Brassó, 2 személy. Olexik Károly kiskereskedő, Erzsébetváros. Kutlik Ignácz kiskereskedő, Zubrokláva. Gyourichine Pitar vendéglős, Bukarest. Sarah Hening magánzó, Muzsna. Regina Maints magánzó, Muzsna. Spillmann Jakab magánzó, Buka-< rest. Krauss M. magánzó, Bethlen. Niculescu Miklós birtokos Bukarest. Delogan J. kereskedő Slatina Ionescu A. birtokos, Bukarest, Dimén Domokos birtokos, Homoród-Sztpál. Krauss Cecilia szeszgyárosné, Voila, 6 személy. Krauss Teréz keres­kedőné, Nagy-Seik, Vasilescu Theodor lelkész, Bukarest, 2 személy. Schreiber József gyáros, Brassó, 8 személy. Balsanu Katalin birtokos, Bukarest, 4 személy. Szenkovics Gyula zene­tanár, Kolozsvár, Porumbar János birtokos, Bukarest, 2 szem. Láng János tanitó, Szénaverős. Fortuna Mária birtokos, Kra­jova, 2 személy. Fizesan Péterné aranyváltó, Abrudbánya, 2 személy, Stefanescu Mária birtokos, Bukarest. Zisu Elefterina kereskedő, Bukarest, 2 személy. Serafin György kereskedő, Bukarest. Deák Albert bányatiszt, Köpecz. Popiceanu Mihály ügyvéd, Bukarest, 4 személy. Niculaidi Thomas keresk., Bu­karest. Damian Demeter kereskedő, Bukarest. Petrescu Ghita kereskedő, Bukarest, 8 személy. Constantinescn Canuta keres­kedő, Bukarest, 2 személy. Cernetescu Demeter hivatalnok, Krajova. Margineanu Vasili tanár, Plojest, 5 személy. Micha- lescu C. igazgatóné, Bukarest, 2 személy. Staja Constautinné vasúti szállitóné, Plojest, 5 személy. Stányó György kiskeres­kedő, Kispodrág. (Folytatás a következő névjegyzéken.) — Az eddig közölt névsor szerint az összes fürdővendégek lét­száma 458 személy. Irod-alorci. „Költői Képek“. Ezen czimen Baráczy S á n- d o í', kinek minden tekintetben kitűnő költeményei­ből lapunknak is volt alkalma nehányat közölhetni, most összegyűjtve egy kötetben fogja kiadni költe­ményeit. Baráczy Sándor költeményeire valóban már kíváncsisággal várunk és különösen az általa oly vonzóan irt székely balladák azok, melyek kí­váncsiságunkat leginkább fokozzák. E téren ő egye­dül áll és költői termékei bizonyára méltó feltűnést fognak kelteni. — A következőkben közöljük az általa kibocsátott előfizetési felhívást, melyre külö­nösen felhívjuk t. olvasóink b. figyelmét: Nagy nehezen, barátaim szüntelen nógatására tudtam magamat e költeményfüzér kiadására elha- rozni; csak nehezen, mivel a daraboknak nem any- nyira alakjuk, mint tárgyuk uj volta és eredetisége mellett a modern szépizlés fölött uralkodó, gyak­ran igen elfogult ítészét fanyar bírálatától méltán tarthattam. Balladáimat epikai plasztika, lyrai dallamosság s drámai élénkség — a népköltészet e tulajdonai — jellemzik. Ha a szerkezet szövevényességére nézve az uralkodó felfogástól, mely a megértést nehézkes­sé és homályossá teszi, szándékosan eltértem, tet­tem azt azért, mivel a naivitást s a szépnek leg­magasabb kellékét: az egyszerűséget feláldozni se­hogy sem akartam. Érzékenység és nemes érzéki­ség, a real-idealismus hangulata vonulnak az egyes darabokon végig, melyeknek tárgyát a népélet és történelem néha elvszerü mozzanatai képezik. Fogadja a költészet iránt mindig lelkesülni tudó

Next

/
Thumbnails
Contents