Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-08-07 / 89. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. évfolyam. 89. szám. Csütörtök, augusztus 7. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY, Politikai, társadalmi, közgazdászai, közművelődési és szépirodalmi lap. n^eg-jelenilc lieterOcint liároinszor: IKIecicLen., Csiütortölcon. és SzomToaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, főpiacz, 629. sz. a. (Caulak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők Előfizetési-ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre ... 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenatein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. S.-Szentgyörgy, augusztus 6. Horn Ede, a nagy liazafi régen aluszsza már az Őrök álmot; helyét más foglalta el, emléke él még, de neve ritkán hallatszik már. Horn Ede izraelita vallásu volt, az ismeretes, de hogy jó hazafi volt, az bebizonyított dolog. A. negyvenes években a hires szombathelyi zsidó pappal együtt ő indított meg egy mozgalmat, mely ha megerősödik, bizonyára elejét veszi az antiszemitizmusnak. A szabadságban^ ennek a mozgalomnak is ketté vágta fonalát és azóta a hazai zsidóság körében ezen a téren is teljes pangás és tétlenség állott be. — Pedig ez oly tér, mely megszülte nálunk az antiszemitizmust, ezen az egyenlőséget és «egyenjogúságot lábbal tipró fekete vendéget. Ne tagadjuk, ne habozzunk az igazság kimondásában : nem egészen üres beszéd az, hogy a zsidók okai az antiszemitizmusnak. Megváltjuk, van ebben valami. Mert utazzék valaki Mármarosban, Ungban és Bereghben, Jegyen az bármily józan és fennen gondolkozás^ — lehetetlen, hogy antiszemitává ne legyen. De ép igy bevalljuk, hogy az antiszemiták azon jelszava : „a zsidóban a legnagyobb baj nem a vallás, hanem a faj“ — ép olyan abszurdum, minő ez egész mozgalom. Ma már tagadhatatlan, hogy van Magyarországon „zsidókérdés“. De ép oly kétségtelen az is, hogy e kérdést úgy rendezni, mint Istóczy akarja, nem lehet. Ez a mód lábbaltaposása a szabadságnak, a jogegyenlőség szent eszméjének. Nem is fogja ez utón rendezni, sőt épen ellenkezőt ér el vele. A válaszfalak magasabbak lesznek a helyett, hogy leromboltatnának. Van valami — mint mondtRk — a zsidóságban, a mi e mozgalmat éleszti, ez pedig a vallása, azaz annak egyes tanai. Aki a talmudot magyarázza, mint Stöcker, és abból következtet, az falra borsót hányt; de igenis hasznos munkát végez az, a ki a zsidó vallás tilalmaiban keresi az okot. Vannak ott egyes tanok, melyek teljesen lehetetlenné teszik a más népbe való olvadást. Miért olvadt be a franczia, angol és német zsidó az illető nemzetbe ? . . , Hisz ott nincs különbség zsidó és nem zsidó között. Ott kivetkőzött a zsidóság eredeti vallása- és azzal kapcsolatos szokásaiból, Nálunk pedig olyau a zsidóság nagy része, mint volt három századdal azelőtt. Ott van a szombat- és ünnepnapok szigorú munkatilalma, ott van az éttörvény, ott a házassági és ezzel kapcsolatos elválási törvény, ott a körülmetélés, ezek mind oly dolgok, melyek sem a kor színvonalán nem állanak, sem pedig a beolvadást nem engedik. De azért balgaság volna azt állítani, hogy nincs a zsidóság között jó magyar ember. Vaunak bizony, még pedig olyanok, hogy ritkítják párjukat. Csakhogy ezeknek aztán nincs vallásuk ; mert szomorú tényként kell megjegyeznünk, hogy a müveit zsidónak nincs vallása. A zsidó vallást kell reformálni! Csak ez az egyetlen mód a beolvasztásra, csak tz utón rombolhatók le a válaszfalak, Reformáczió, jöjjön el a te országod ! El is jött. A fővárosban élénk mozgalom indult meg a zsidó vallás reformálására. Egy bizottság régen dolgozik már ez ügyben, most végre a világ elé fognak lépni tervükkel és megvalósítani azt. A mozgalom élén egy zsidó pap áll, ki tiszta és önzetleu hazafiasságának már nem egy jelét adta ; egy rabbi, a ki küzd hitsorsosaival szemben csak épen hazafiságáért, a kinek éveken át szenvedni kellett csak azért, mert hitközségét megmagyarositotta. Üdvözlet ily hazafinak! Az alakulandó ref. zsidó egyház kiáltványa legközelebb megjelenik s akkor bővebben szólunk a tárgyhoz ; most csak rövid kivonatot adunk ennek alapelveiből. „Alapelvként elfogadja a mózesi törvényt, de sem a talmudnak, sem a theologiai irodalomnak nem tulajdonit kötelező erőt és megvonja ettől a didaktikai tekintélyt. Az étkezésre vonatkozó törvényt eltörli, a körülmetéléssel szemben pedig kimondja, hogy azt minden szülőnek tetszésére bízza; e helyett a 14 éves gyermekeket, fiukat ód leányokat egyaránt megkonfirmálja. Az ünnepek megállapításánál kimondja, hogy kettős ünnep csak az uj év, böjtöt pedig csak az engesztelés ünnepére rendel. Házasság tekintetében alkalmazkodik a polgári törvényekhez, elismeri a polgári házasságot érvényesnek s megengedi a polgári házasságot. Az isteni tisztelet és az imák nyelve magyar ; temetkezésnél, házassági esketésnél a keresztyén társadalomban szokásos külsőségeket fogadja el, s a nőnemnek az isteni tiszteletben való részvételnél megadja a férfiakkal szemben az egyenjogúságot. Szombaton és ünnepnapokon a polgári munka rendjét nem gátolja a régi szigorú törvényekkel.“ íme tehát ueinsokára korszerű zsidó egyházunk, azaz tisztán magyar zsidóiuk lesznek. Nehezen fog menni, mert jeget kell előbb törni. De a müveit világ mellettők van, az támogatni fogja őket, ha a zsidóság nagy része csökönyösen is fog ragaszkodni ó-kori álláspontjához. Reformáljuk tehát a zsidó egyházat! (n.) A delegácziók, hir szerint, október 25-ére hivatnak össze. A delegácziók az idén Budapesten gyü- léseznek. A virilisek. A belügyminiszter utasította a megyéket, hogy a legtöbb adófizető bizottsági tagok 1885. évre érvényes névjegyzékét a törvény meghagyásához képest, az adóhivataloktól bekivánandó adó kimutatások alapjáé f. év szeptember végéig állapítsák meg, s ezen Oévjegyzékeknek a közgyűlés által lett megeró'sitéie után az időközben elhalt vagy megbízatásukat vesztett választott bizottsági tagok helyeinek betöltése iránt oly időben intézkedjenek, hogy a törvényhatósági bizottság az óv végére teljesen ki legyfn egészítve. A horvát függetlenek Zágrábban szombaton pártértekezletet tartottak igyekeztek az értekezleten megjelent Draskovits István grófot pártvezérnek megnyerni. A gróf késinek is nyilatkozott a politikai életbe lépni, de alt is kijelentette, hogy a függetlenek programmja alapján mit sem tehet, mert kormányképes ellenzi cet óhajt. Uj követelés gyanánt elfogadja azt, ho;y a pénzügyi igazgatás autonom tartományi koráánynak engedtessék át s e programm mellett kilátásba helyezte, hogy más horvát mágnást is meg fog nyerni ügyüknek. Az értekezlet végleges határozatot nem hozott. A cseh magyar barátság még mind foglalkoztatja a sajtó egy részét; különösen a cseh lapok mind untalan visszatérnek rá. A „Pesti Napló“ legújabb számában szintén reflektál e kérdésre és egy Prágában megjeleni (németül írott) cseh lappal, a „Politik“-kal foglalkozván, helyesnek mondja a csehek által a nómet-osztrák-magyar szövetséggel szemben elfoglalt álláspontot. E szövetségre vonatkozólag ugyanis ekként nyilatkozik a „Politik“ : „Ránk nézve — úgy mond a „Politik“ — a német-osztrák-magyar szövetség elengedhetlen föltételéül annak bizonyossága szolgál, hogy nemzeti kérdések azzal ép oly kevéssel kapcsoltatnak össze, mintha Angliával, Spanyolországgal vagy Khinával kötnénk szövetséget. Ausztria-Magyarország nem azért ragaszkodhatik a német szövetséghez, mert Németország nőmet állam, hanem bár német állam. De ebből másrészről az következik, hogy a német szövetségnek belviszonyainkra való minden oly hatása, hogy nálunk a német-osztrákok nemzeti igényei fokoztatnak, teljesen megengedhetlen s az ilyesmi ellentmondásban lenne a szövetség alapgondolatával.“ Az angol felsöház és a kormány között beállót konfliktusnak Gladstone úgy akar véget vetni, hogy u pairek kinevezését ajánlja a királynőnek. És pedig körülbelül ötven radikális pair kinevezését hozza ja vaslatba. A walesi herczeget hir szerint már sike rült is megnyernie ez eszmének. A franczia khinai viszály ügyében egyik franczia hírlap azt a hirt bocsátotta világgá, hogy az Egyesült államok kormánya vállalkozik a választott bíróság közvetítő szerepére, de most Washingtonból megczáfolják e hirlelőst. A kolera. A kolera Olaszországban is felütötte a fejét s már több haláleset is fordult elő. Olaszország általános intézkedéseket tett; az európai államok közül ez ország volt az első, mely elzárta magát Fran- cziaország elől, annyira, hogy még a postai közlekedést is korlátozta s a mint a következmények bizonyítják, nem használtak semmit a szigorú óvórendszabályok. S mig Toulonban, és Marseilleben a halálozások gyérülnek, annyira, hogy a járvány megszűnéséről is beszélhetünk, addig a Francziaországból Olaszországba utazott egyéneken kiütött a vész a tizenkét áldozatot követelt. Montenotteban a Francziaországból érkezett személyek közt három koleraeset fordult elő, melyek közül kettő kedvező kimenetelű volt, egy pedig halállal végződött. Villafrancában két ember halt meg kolerában, kik Francziaországból érkeztek. Ses- sameban egy sirásó esett a kolera áldozatává. Pal- maria szigetén szintén fordult elő egy koleraeset. Poecalieriben a járvány föllépése óta huszonheten betegedtek meg kolerában, kik közül nyolczan belehaltak. Ezeken kívül Carde, Casalgrasso és Gragnana- ban fordultak elő betegülések, melyeket kolerának tartott a közvélemény, de az orvosi vizsgálatok kiderítették, hogy azok nem voltak egyebek közönséges betegségeknél. Marseilleben aug. 3-án tizenegy, Toulonban egy ember lett a kolera áldozata. Toulonban minden városrész számára egészségügyi bizottságok alakultak s ebben 56 nő is működik, Egy angol hajó ér*
