Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-08-05 / 88. szám

— 351 —

Minden tanulónak beiratása azon iskola helyiségeiben eszközöltetik, a mely fokú intézetbe lép az illető tanuló.

A jövő tanévben a polgári fiúiskolának IV-ik osztálya megnyílik.

Ezzel kapcsolatban a következő uj intézkedések fognak életbe létetni:

a) az iparos pályára készülők részére műasztalos- sági ipartanmühely,

b) a kereskedelmi irányban haladni kivánók részére kereskedelmi szaktanfolyam fog berendeztetni;

_ c) a latin nyelv az I ső osztályban s azután év- ről-évre fokozatosan a négy alsó osztályban, mint rendkívüli tantárgy taníttatni fog;

d) a polgári leányiskolával kapcsolatban továbbképző női munkatanfolyamok szerveztelek.

1. Mind a fiú, mind a leány polgári iskola I ső osztályába csak oly tanuló léphet be :

a) ki legalább 9-ik évét betöltötte;

b) kinek az elemi iskola negyedik osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van s ebbeli ismereteit a fenn kitűzött napokban tartandó felvételi vizsgálat utján igazolja.

2. A polgári iskolába lépő tanuló bármely nemzetiséghez tartozik, köteles a magyar nyelvet is tudni annyira, hogy a törvény által ezen iskolákban elrendelt magyar nyelvi oktatásban fennakadás nélkül részt vehessen.

3. A polgári iskola bármely osztálya, illetőleg ezen iskolával kapcsolatosan szervezendő ipartanmühely és kereskedelmi szaktanfolyam első évi folyamára, bevehető minden oly tanuló, ki koránál fogva az általa kijelölt osztályba beillik és az azon osztályban megkivántató előkészültségről vizsgálat utján bizonyságot tesz.

4. A felvételi vizsgálat díjmentes.

5. A polgári leányiskolával kapcsolatban álló női muukatanfolyamokra felvétetnek oly 14. évüket betöltött és hat elemi, vagy két polgári osztályt végzett leányok, kik az általok kijelölendő munkacsoportok valamelyikének elsajátítására törekednek.

Tandíj az elemi iskolákban 2 frl, a polgári iskolákban 5 frt. A szegénységüket kimutató növendékek tandijt nem fizetnek. Felvételi díj czimén az iskolai könyvtára az elemi iskolánál 25 krt, és a polgári iskolánál 50 krt mindenik tanuló fizet.

Az ipariskolába a felvételek szeptember 1-től 15-ig eszközöltetnek. Ez iskolában a tanítás teljesen díjmentes.

Brassó, 1884. augusztus 1-én.

Az igazgatóság,

Aranka György életrajza.

II.

(Folytatás.)

Kiadatlan dolgozatai közül ismeretesek ezek: a) Béla király Nótáriusa. Kazinczy irt róla 1789. decz. 21-én: „Béla Nótáriusának Írását, hogy lefordítottad, azon nagyon ürülök. Bár Benkő József ur is csinálna valami ilyet. . . .“ Gróf Mikónál gyűjteményében sokszor láttam. Már ma túlhaladott állásponton vau, de száz év előtt nem volt értéktelen.

Ki nagyra tör, kit ihlet szomja éget,

Hagyják elveszni forró Zaharán;

Es aztán hirdetik: lám, semmivé lett,

Nem volt tehetség, csak szájas titán!

Ha elbukott, elmondják rósz gebének,

És ünnepelve dőzsölnek torán;

De hogyha győz, tömjénezó'i lesznek,

S hogy felfödözték, azzal dicsekesznek.

Vajda Jánostól, legnagyobb élő lyrikusunktól egy mély, eszméivel és hangulatával írappáló dal van e füzetben. Koroda Pál pedig Vajda egyéniségét s költészetét méltatja szép czikkben. Reviczky Gyula századunk pesszimizmusáról ir nagyon érdekesen, sok szellemmel és zsenialitással, Jókuthy János pedig nemzeti színházunknak ád praktikus és figyelemreméltó tanácsokat drámairodalmunk jövője érdekében. Jókai és Borostyám regényeiket folytatják, Hevesi' szép rajzzal, Szabó Endre költeménynyel, Gabányi humoros aprósággal van a füzetben képviselve. írtak bele továbbá: Kenedi Géza, Tábori Róbert, Hentaller Elma, Dr. Weisz I., Körösi Sándor, Hidassy Greguss Imre, Ággházy Gyula, Pataki László, Mednyánszky László báró, Margitay Tihamér, Semlór Mihály, Mesterházy Kálmán, Jókai Róza, Dörre Tivadar, Stetka Gyula, Kimuach László, Széchy Gyula, Balló Endre, Mirkovszky, — stb., tehát csaknem az összes kiválóbb magyar festők rajzoltak a „Magyar Salon“ számára : nyíltan kijelenthetem, hogy ily derék folyóirat még nem jelent meg magyar nyelven. A „Magyar Salon“ hivatva van a hasonló irányú külföldi folyóiratokat hazánkból teljesen kiszorítani; hivatva van szép- irodalmunknak uj lendületet adni s e tekintetben igen nagy szolgálatot tehet a magyar irodalomnak.

A kit költészetünk, elbeszélő szépprózánk, eszthe- tikai, kritikai, tudományos irodalmunk és képzőművészetünk élete érdekel: leghívebben találhatja azt vi8szatükröztetve a „Magyar Salon“-ban, mely emellett divatczikkeivel, humoros apróságaival, szellemes talányaival, fejtörő rejtvényeivel a könnyebben szórakozást kivánók igényeit is kielégíti s egyaránt díszére szolgálhat a leggazdagabb könyvtárnak és a legelőkelőbb szalon asztalának.

b) Honnan neveztetett Erdély németül Sieben- bürgennek ? Eredotijo másfél íven meg van a kolozsvári kir. lyczeum könyvtárában, a M. Nyelvmi- velő Társaság oda letett iratai 7. csomagában. (Fasciculus.)

c) Az erdélyi vajdák, kik szolnokvármegyei ispánok voltak, melyik Szolnokvármegyének voltak ispánjai: Belső-,, jKözép- vagy Külső Szolnokoknak-e ? Eredetije 3 */a kézirati ivre van irva, meg van az előbb említett könyvtárban, valamint mindkettő gr. Kemény J. 4-edrétü kézirati Történelmi gyűjteménye XXX-ik kötete XV., XVI. számai alatt.

d) Schlözer göttingai német tudósnak ae erdélyi szászokat illető munkájára irt megjegyzései. Nyomós munka, sok ismerettel s erélyesen irva, a miről a német tudós értesülvén, éles autikritikát irt rá, s Engelt, a kit szerzőjének vélt, durván támadta meg. Gróf Fekete István 1800, feb. 16-án Arankához irt levelében tádatja vele, hogy Cserey Farkas megküldötte neki a jegyzéseket, — melyek úgymond — oly helyesek, hogy németre kellene fordítani s magának Schlözernek megküldeni. Hogy lefordittatott s meg is küldetett, kitűnik Bacsányi Jánosnak 1791. jan, 6-án hozzá irt leveléből. 0 a dolgot levélben így adja elő: „A mult őszszel Pozsonyba a koronázásra akarván menni, felrándul- tan Bécsbe. Egy nehány hétig ott mulatván, kezembe ad ott lakozó jó barátom, Görög ur olvasás végett egy munkácskát, melynek homlokirása im ez volt: Nem vagyok nyughatlan stb. Nekem ez különösen megtetszett, s nagyon öráltem, hallván, hogy Schlözerhez német nyelven küldetett légyen. Kérem barátomat, hogy adná által nekem is annak mássát. Megcselekedte s most kezemnél van. Ismeri nagyságod a Magyar Múzeumot és az azt iró hazafiaknak szándékokat, annyival is inkább, hogy abban tulajdon maga szép versei is benne vannak. Ebben szeretném áz említett jeles munkácskát közrebocsátani. Nem szükség itt megmutatnom, mily hasznos legyen annak kiadása. Jól ismeri nagyságod hazánkfiait, s tudja, szükségók van az olyan elmélkedésükre. Azonban a bölcs szerzőnek hire nélkül kinyomtattatni nem akartam s nem is illett volna; de az időnek mostani környülállásai nézve talán nem is lett volna tanácsos, habár azt az itt való jó czenzura nem ellenzetté volna is, (mert az oly engedelmes, a milyet csak kívánhatunk). Kérem azért nagyságodat, méltóztassék a mondott munkácskát újra elővenni, benne a szükséges változásokat megtenni, s hozzánk a Muzeum számára hová- hamarább általküldeni. A bevezetés, mely a két ország közt való parallelát megelőzi, az akkori időkhöz uepest megjobithatatlan. Úgy vélném tehát, hogy igen keveset kell abban most is változtatni, csak annyi t. i., a mennyire az idő és közreeresz- tésnek helye, módja és czélja változott. Különben

1 az egész munkát úgy méltóztassék nagyságod intézni, hvgy minél rövidebb és tümöttebb legyen és I a Múzeumba is felettn nagy helyet ne foglaljon. De mindezeket nagyságod maga fogja leghelyesebben általlátui és megítélni. . . .“ •

1792. ápr. 13-án kelt levelében ,pedig irja Bacsányi : Schlözernek mérges reczenszióját kedves barátom munkájára a tegnapi postával vettem Göt- tinkából. Olvasta-e már barátom uram ? Szörnyűség az, a mit ir. Az erdélyi Társaság munkájában lehetne valamit felelni neki.

(Folytatása következik.)

VEGYES HÍREK.

Balogh Sándor helybeli ref. segédlelkész^ urat, mint örömmel értesülünk, a huuyadmegyei Oralja- Boldogfalva ev. ref. egyházközsége lelkészszó választotta. A szerencsés választásért üdvözölhetjük Őralja-Boldogfalva ref. egyházközségét. Balogh s.- lelkész ur városunkban két évi ittléte óta általános tiszteletet és szeretetet vívott ki magának ; távozása ép oly kellemetlenül fogja érinteni ismerőseit és barátait, mint örömmel fogadták az érdem e meg- jutalmazását. Az egyházközség kicsiny ugyan, de annál nagyobb tér nyílik ott a hazafiságnak. A község és vidék lakossága nagyobbrészt oláh s azok között a magyarságot és hazafiságot terjeszteni lesz feladata az uj lelkésznek. Részünkről üdvözöljük őt és sok szerencsét kívánunk működéséhez.

Halálozás. János Dávid helybeli derék polgártársunknak egyszerre két kedves gyermekét ragadta el a halál, mindkettő a difteritisznek lett áldozata. A temetés megható volt. Vasárnap estefelé halt meg mindkettő; Miklós polg. isk. növendék előbb, nem sokkal később nővére Irén is követte. Általános részvét mellett folyt le a temetés tegnap hétfőn délután.

A kis számmüvész. Érdekes és a maga nemében valóban igen ritka vendége van városunknak, ki tegnap este mutatta be művészetét igen szép közönség előtt Pál István vendéglőjében. Franki Mór 10 éves számmüvész, kiben a fejszámolás művészete úgyszólván a netovábbig van kifejlődve. A kis művész — mert ő ebben csakugyan művész — a legnehezebb pnathematikai feladatokat legfeljebb két perez alatt fejben kiszámítja. Összeadásokkal a kis fiú már nem bajlódik, hanem öt-öt számmali szorzást fejben azért egy perez alatt játszva megold. A hatványozás, négyzet és köbgyökőrfejtés akár hét-nyolez számból is neki semmi nehézséget nem okoz és mig más rendes számvetés utján is legalább

öt-hat perczet igényel ennek megoldására, addig Ő két perez alatt csak úgy odaveti a biztos eredményt. Ep igy van a kis művész praktikus egyenletekkel is, ő mind megoldja fejben alig képzelhető gyorsasággal. — Vele van atyja és impresszáriója, de nem ők kérdezik, hanem a közönség, mely már kész feladatokkal jő őt megnézni. Annyi dicséret után, miben a fiú egész Magyarországon részesült, nem kevésbbó hét koronás király elismerő okmányát birja, kik előtt művészetét mutatta, nincs már dicsérni való hátra. Ez nem dicséretet, ez bámulást, a szó szoros értelmében, érdemel. Mint hírlik, ma még egy előadást fog tartani a Blaskó-féle vendéglő nyári helyiségében, azután Tusnádra megy. Ajánlani nem szükséges őt; a ki egyszer hallja, elterjeszti hírét messze földre.

Papolczi hirek. A medve ismét a mult héten a „Csikorgós völgy“ nevű befüggőben papolczi Paltán Jánosnak egy tehenét megölte; mult szombaton pedig a „Nyáros“ nevű erdőrószben Földes József és Nagy József egy-egy tehenét életveszélyesen megszaggatta, minek folytán mindkettőt le kellett ütni. Ezen három marhával az idén tizenkilencz darab esett a medvék garázdálkodásainak áldozatul a papolczi csordákban. — A mult vasárnap a papolczi lakosság a medvékre hajtóvadászatot rendezett, de eredménytelenül, mivel a medve még a községtől alig egy-két kilométernyire lévő és nem is gyanított befüggőben jött volt elő és igy a hajtásból kiesett, a községhez közelebbi hegyoldalon hallgatta a kellemes neki rendezett zenét, mely őt azonban nem zavarta.

A Maros kiöntése. Gyergyóból azt táviratozza a városi hatóság Arad polgármesterének, hogy ott az esőzések folytán a patakok kiöntötték s ezek a Maros vizét is annyira megdagasztották, hogy a hullámok kiléptek a mederből s elöntöttük Gyergyó város környékén magát a várost is veszélyeztetve. Ennélfogva — miután a Maros vízállása még most is magas, 1.6 méter a 0 felett — Aradon is nagymérvű áradás várható s a mérnöki hivatal intézkedett úgy a Holtmaros zsilipjének, mint a belvizki- vezető csatornák bezárása iránt.

Öngyilkossági kisérlet kutya miatt. Gregel bécsi lávirdai ellenőrnek neje férjétől elváltán egyedül lakott enzendorfi villájában. Egyetlen laktársa egy pompás újfundlandi kutya volt. Egyszer tolvajok lopództak a villába s már az ajtót kezdték feszegetni, midőn a hatalmas kutya megrohanta, s futásra kényszeritó Őket. Ezóta az asszony bálványozta kutyáját, az ő élte megmentőjét. A villát azoubuu herbe adva, maga Bécsbe ment lakni. A napokban a kutya gyöngélkedni kezdett s egy szép reggelen minden ápolás daczára kimúlt ez árnyék- világból. Az asszony a házi urat arra kérte, hogy engedje kedvenezét a kertbe temetni, mely kérelme visszautasittatvan, elkeseredésében foszfor oldatot ivott. A gyorsan előhívott orvos egy rendőrbiztos segítségével birta csak az asszonyt az ellenméreg bevevésére kényszeríteni.

Füstbe menci vagyon. A londoni kéményekből felszálló füstből egy angol kiszámította, hogy azokban évenként oly kőszéntömeg vesz el, melynek értéke legalább 50 millió forint. E vagyon tehát a szó szoros értelmében füstbe megy.

Irod.aloizi.

Az „Ország-Világ“ 31-ik száma megmutatja azt, hogy a jó Írók csoportosítása, a közönség ízlésének kielégítése mellett jó lapot lehet adni. Ki kell emelnünk ezúttal az „Ország-Világ“-nak buzgalmát, ízlését, melylyel nevezetesebb irók müveit is meglátogatja. A széptani törvények s a közönség ezek, a melyeket figyelembe vesz. Dicséretre méltóan kizár minden pajtáskodást, nem kápráztat irodalmi divatos czégekkel, a régiekkel tehetséges újakat is vezet be. Ebben a számban Bartay Ede életrajzát Nagy István, a Faust jeles fordítója irta, az arcz- kép közlése alkalomszerű ős elismerés a dalárün- nepélylyel szemben. Prém Józsefnek „Zajos napokban “ czimü szép verse érdemes volna, hogy idegen nyelvre is lefordittassék. A „Falun“, egy gyönyörű vers illusztráczióval, szerzője S. Szabó József az irodalmi világba először lép be, és azonual helyet foglal. Mindenkit meghat a költemény nem mindennapi és nemes haugja. Szakáll István verse, a „Három rózsa“, egy igazi családi költemény, P. Szatmáry Károly jeles regényírónk közli „A havasok királynéja“ czimü regényét, mely az olvasót elragadja. Balázs Sándor kitűnő beszélyirónk, régen nem írt olyan szépet, minta „A fehérrózsás leány“. Majthényi Flóra — „A z á br á n d u t j a i“ elbeszélése csattanós végéhez közeledik. — Eredeti képei közül kiemeljük a Tegethoff-féle háromszögű hadállás és a Likava vára czimüeket. — Diderót emlékét is közli a kitűnő lap a nagy iró halálának évszázados fordulása alkalmából. „Az eső Indiában“ nagyon tanulságos közlemény. — A rovatok élénkek és változatosak. Irodalmi méltatása figyelmet gerjesztő. Vegyes hírei nagyrészt eredeti értesülések. — Mutatványszámok ingyen és bérmentve küldetnek. Előfizetési ára egy évre 10 frt, félévre 5 frt, évnegyedre 2 frt 50 kr. Kiadja a jó- nevü „Pallas“ irodalmi részvénytársaság (Budapest, Koronaherczeg-utcza 3. szám).

„Vezérfonal a kincstári postahivatalok pénztári kezelésére vonatkozólag“, a hivatalos adatok alapHollós Mátyás