Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-01-21 / 9. szám
de különösen annakл egyes hétfalusi közegeit s Koós Ferencz brassómegyei tanfelügyelőt; — Sinceritas, mint egyik megtámadott, viszont védte az intézményt és különösen úgy magát, mint főnökét. E vita azonban idővel oly szenvedélyessé vált, hogy attól különféle kölcsönösen igen megtisztelő (!) kifejezések s nyilatkozatok sem maradtak távol. Az utolsó nyilatkozat Libertásé volt. — Hosszabb idő s szélcsend következett erre, mig e lapok szerkesztőt cseréltek. A volt szerkesztő, Nagy Géza űr, többek között egy 1Ő83. deezember 16-áról kelt s Sinceritas aláírással ellátott „hétfalusi“ levelet is adott át az uj szerkesztőnek, ki azt azonban nem közölte. A lapszerkesztő nem tartozik ugyan senkinek számot adni arról, hogy ezt vagy amazt miért nem közölte, de hogy Veres Sándor ur nyíltan kihív erre, tehát nyíltan ki is jelentjük, hogy czikkek, melyek oly hangon vannak tartva, mint épen a kérdésben forgó, melyek nem közérdekű kérdések tárgyilagos fejtegetései, hanem „gazember, aljas“ s ezekhez hasonló kifejezésekkel teltek, tehát csakis személyes érdeküek, lapunk hasábjain a t. közönség elé kerülni nem fognak. Ilyen volt Veres ur felelete is és ez oka annak, hogy az meg nem jelent. Szolgáljon ez megnyugtatásul az igazgató urnák, ki épen lapunk 7. számából győződhetett meg, hogy tárgyilagosan tartott czikkek vagy feleletek mindenkor szives fogadtatást találnak nálunk. Nekünk semmi érdekünk sincs sem Libertás, sem Sinceritas urakhoz kötve s igy nem is lehetett volna a felsoroltaknál más okunk a czikk közlésének megtagadására. Nem hagyhatjuk azonban a jelzett megtámadta- tás egy pontját figyelmen kívül. Veress ur többek között ezt is mondja: „Beküld- tem tehát feleletemet a nevezett lap akkori szerkesztőjéhez olyankor, hogy a két utóbbi számban még kiadhatta volna. — A volt lapszerkesztő ur — kit ez egyedül illet — korántsem szorult védelemre s nem is azért reflektálunk erre; mi csak annyit akarunk írónak megjegyezni, hogy szerkesztő és munkatárs között nem oly viszony áll fenn, mint igazgató ős tanító között. A szerkesztő akkor közöl valamit, mikor jónak látja s ha rákerül a sor, de eemmikép sem rendelet alapján, a minőnek látszik e megjegyzés Vegye ezt Veres ur feleletül s a t, közönség szives tudomásul „az igazság érdekében“ tett felszólalásra épen az igazság érdekében. Sepsi-Szentgyörgy, 1884. jan. 20-án. A „Nemere Határszéli Közlöny“ szerkesztősége. VEGYES HÍREK. Meghívó. Az 1884. év február hó 9-én a sepsiszentgyörgyi korcsolya-egylet pénztára javára Sepsi-Szentgyörgyön, a városház nagytermében zártkörű bált rendez. A rendező bizottmány: Br. Apor Gábor, e. elnök. Mr. Szász Károly, e. alelnök. Vájná Miklós, e. titkár. Haurik Alfons, e. pénztárnok. Bartbos József, Bogdán Arthur, Bogdán Andor, Bogdán Emil, Brandner Gyula, Cseh Gyula, Dubowszky Ágoston, ifj. Fejér Gergely, Gyárfás Jenő, Gyárfás Győző, Malik József, Vájná István. Jegyek ára: Családjegy 4 frt; szemólyjegy 1 frt 50 kr ; karzat 1 frt 50 'kr. Jegyek válthatók a meghívó előmutatása mellett a bál napján Haurik Alfons e. péuztárnok kereskedésében d. e. 9 órától d. u. 5-ig. Este a pénztárnál. Kezdete 8 órakor, Meghívó. A „Népbank“ alapszabályainak kidolgozására kiküldött bizottság munkálatával elkészülvén, folyó évi január 27-ére délután 3 órára az „Unió“ vendéglő nagytermében az alakuló közgyűlés megtartását ezennel kitűzi, mely alkalommal annak pontonkinti felolvasása és megvitatása, ennek befejezése után a betétek aláírása fog eszközöltetni. Örvendetes körülmény gyanánt megemlítjük, hogy január 13-án tartott elŐértekeziet alatt 175 huszkrajczáros heti betét íratott alá, mi eléggé bizonyítja a Népbank szükségességét, nemkülönben annak életrevalóságát. A Népbank megalakítása iránt érdeklődő mindenrendü polgártársainkat midőn tisztelettel meghívjuk, reméljük, hogy ez idő szerint egy életrevaló intézraénynyel fog városunk gyarapodni, mely által mindenki saját viszonyainak megfelelő tőkét képes gyümölcstelenül heverő filléreiből gyüjthetni. Brassó, 1884. január 16-án. A népbank- alapszabályainak kidolgozására kiküldött bizottság nevében: Nagy István. Brassói hirek. Az utolsó hetivásár nagyon gyengén volt látogatva. A gabnapiacz különösen üres volt, minek okát a nagy hóíuvataguak tulajdonítják. — A két dalegylet egyesülése tekintetében megerősítik utóbb közlött hírünket. A mindkét egylet ke beléből kiküldött bizottságok minden kérdésben megegyeztek. A dalárda f. évi január 20-iki közgyűlésének határozatától függ immár az egyesülés végleges megejtése.Ugy halljuk, hogy a két egylet czi- me megszűnik s uj czime leszen: brassói magyar dal- egyiet. — Az első álarczosbál a Redout-helyiségben f. hó 16 án fényes sikerrel lett megtartva. Alarczosokon kívül tekintélyes családok is megjelentek. A terem pompásan van díszítve és arról tanúskodik, hogy Laskai Adolf ur nem kiméi sem költséget, sem fáradságot, hogy a mostani igényeknek teljesen megfe- felelve legyen. — Keresztelés. Szombathy Adolf m. k. vesztegállomás-vezetőt neje egészséges fiúval ajándékozván meg, ennek keresztelője f. hó 20-án történt. Keresztanya volt Lupini Károlyné, keresztapa Szte rényi József szerkesztő. Szsrelmes öngyilkos. Szép leány volt Kisgyörgy Mária — igy írja azt a „Kitartás“ — s Szemerjá- nak, a hová való volt, csinált is jó hirt Nagyváradon, a hol szolgálatban állott egy előkelő családnál. A szép Mária barna fürtü formás feje fölött még csak huszonegy tavasz röpült el, de a szerelem már is fészket rakott szivecskéjében. C-uhogy e szere lem boldogtalan volt s a szép székely leányzót kora sírba vitte. Folyó hó 13-án reggel, a nagyváradi jogászbálból hazaérkezett úrnőjének bevitte a theát s azután szobájába ment, itt fölvette legszebb ruháit és aztán fölment a padlásra, állítólag azért, hogy az ott szárított ruhákat lehozza. Azonban másért ment a szegény leány oda fel. Egy ruha száritó kötélből hurkot csinált s ezt egy gerendára kötvén, a hurokra fölakasztotta magát. Midőn a ház úrnője a cseléd után fölment a padlásra, hogy megnézze, miért marad ez oly sokáig fenn, borzasztó látvány tárult eléje. A szép leány ott csüngött eltorzult arczczal a kötélen. Rögtön a rendőrséghez szaladtak s Szabó „negyedea“ két hajdúval odaérkezvén, levágták a lányt a kötélről. A szép test már ekkorra teljesen meghidegült s beszállították a városi kórházba, fölbonczolás végett. Érdekes a szegény lánynak az a nyilatkozata, melyet a padlásra menetele előtt egy ugyanazon házban lakó iparos felesége előtt tett, midőn ez kérdést intézett hozzá, hogy ily kora reggel miért van oly díszesen felöltözve; azt mondta ugyanis keserű guny- nyal a szegény lány, hogy : „Szép vőlegényemhez megyek, a ki hosszú szenvedéseim után végre boldoggá fogja tenni fájó szivemet !“ Rabló gróf. Ezeu cziin alatt a Déván elhalt Nopcsa báróról a „Kitartás“ következőt újságolja: Érdekes ember halt meg tegnapelőtt éjjel Déván : báró Nopcsa László, Hunyadmegye egykori főispánja, s a királyné főudvarmesterének, Nopcsa Fe- reneznek apja. Nevezetes közhivatalokat viselt, de nevezetessé az tette őt, hogy rablótársulatoknak volt főnöke és vezére. A róla szóló egész mondakört Jókai regényében meg ie irta, mely nagy feltűnést keltett. Nopcsa már 90 éves volt s végelgyengülésben halt meg ; halála előtt négy napon át mit sem evett s midőn szolgája bejelentette, hogy Pogány főispán meg akarja látogatni, még bírt annyi erővel, hogy arczul csapta szolgáját s rámordult : „Dobd ki a főispánt !“ Ismét eltűnt postapénz. A „P. L.“ 17-iki esti lapja írja, hogy a lővárosbau a postán ismét „eltűnt“ pénzről beszéltek. Hire járt, hogy 18,000 frt veszett el, még pedig olyformán, hogy egy Budapesten feladott levélből a pecsétek megsértése néikül kivették a pénzt és hogy a levél ócska ujságpapirossal megtömve érkezett Temesvárra. — A postaigazgató a kérdésekre azt felelte, hogy tény az, hogy egy Budapesten feladott pénzes levél a pénztartalora nélkül érkezett Temesvárra. De csekélyebb összegről van szó, mint a hir beszéli. A vizsgálat foly. Savanyú Józsi egy jegyző képében. Egy somogy- megyei jegyzőnek majdnem kellemetlenségeket okozott a vadregényes csikós viselet iránti előszeretete. A minap éjjel a Zákány felől érkező vonat I. osztályú kocsijából egy úri embernek látszó, de teljesen duhaj ruhába öltözött egyén szállt ki s egyenesen a korona vendéglőbe hajtatott. Ez a szokatlan viselet feltűnt az indóházban levő közönségnek (többi között Festetics Tasziló gróf is jelen volt) s figyelmessé lŐu a szolgálatot tevő rendőr is, a ki tüstént jelentést tett a kapitányságnál. A Savanyu József féle hajsza • a kézrekerilésére kitűzött 1000 frt jutalom igen könnyen rávezetett arra a hitre, hogy a lakk-csizmás, sip-ujjingü, rövid, szélyes ga- tyáju, pörge, pántlikás kalapu, I. osztályú koupé- ban utazó ismeretlenben & hírhedt rablót sikerült megfogni. Meg is idézték tüstént a város házára, hol azonban igazolván kiiétét, szabadon eresztetett : de nem fojthatta el zúgolódását, hogy mai napság már nem is lehet a magyar viseletét hordozni. Fejedelem mint drámairó. Gesinjébíl Írják, hogy egy külön, e czélra berendezett színházban, nagy közönség jelenlétében adták elő műkedvelők a Nikita fejedelem által irt három felvonásos drámát a „Balkán császárnéH-t. A dráma természetesen nagyon tetszett. A fejedelem igen örült a sikernek és szívélyesen mondott köszönetét a közreműködőknek. Merénylet a lembergi nemzeti színházban. A lembergi. nemzeti színház f. hó 17-én a délutáni próba alkalmával nem közönséges botrány színhelye volt. Egy laptudósitó bottal támadt a „Carmen“ opera próbáján résztvevő Myszugu tenoristára, kivel egy Lembergben vendégszereplő varsói énekesnő miatt szóváltása volt. Súlyos csapásai alatt az énekes vértől borítva eszméletlenül összerogyott. Koponyabőre egészen meghasadt s azt hiszik, igen sokáig kell feküdnie. A kinos jelenetre az szolgáltatott okot, hogy Myszuga arra kérte a rendezőt, ne bocsássa többé a reportert a próbákra. A hatósági vizsgálat folyik. Az opera előadások az eset következtében egy időre megszűntek, — Mint egy mai keletű lembergi sürgöny jelenti, Frühlinget (ez a i támadó reporter neve) még ez éjjel elfogták. A bru- ! tálisan megtámadt énekesnél az orvosok agyrázkó- ! dást konstatáltak. Alvajáró az oroszlánok között. Idegrázó mutat- ványuyal csőditett nagy publikumot magának a napokban a reimsi czirkuszigazgató. Ugyanis Pianet oroszlánszeliditő bevezette fenevadjai ketreezébe de Torcy magnetiseurt, ki jelenleg Reimsban tart előadásokat, médiumával, a szép Lucia kisasszonynyal együtt. Mig Pianet a morgó bestiákat ostorával bekergette a sarokba, de Torcy magnetizálta Luciát. Mihelyt a médium merev, görcsös állapotba esett, Pianet körüljáratta oroszlánaival a szomnambulát, majd székre ültették a kataleptikus leányt és Pianet átugratta feje fölött a fenevadakat. Végre bele- dugta az alvó szép Lucia fejét és karját a legna- gyobbik oroszlán torkába. Mikor de Torcy ismét fölébresztetto a médiumot, aimak tudomása sem látszott lenni a történtekről. Megfoghatatlau, — Írja a „K.“ — hogy a reimsi rendőrség e hajmeresztő játékot megtűrte. Mert akár szélhámosság a magnétiseur mutatványa, akár csakugyan görcsös ájulásban van az a leány, az oroszlánok nem igen válogatják meg és a legszörnyübb katasztrófa függ hajszálon minden ilyen eszeveszett mutatványnál. A Niagara áldozatai. Közelebb nagy szerencsétlenség történt a Niagara folyón Squaw Island át- ellenében. Öt fiatal német ur kéjutazást tett egy csónakon. Szeles idő volt 8 a folyam háborgott. Alig jutott a társaság másfél méternyire, midőn a csónak fölbillent s mind az öten a Yizbe zuhantak. Négy azonnal eltűnt a hullámok közt; az ötödiket még élve vitte egy halász a partra, de ott csakhamar meghalt. Égő vonat. New-Yorkból távirják a „P. H.“-nak, hogy Bradford közelében Peunsylvániában egy személyvonat lokomotivjának szikrái nagy mennyiségű szállított petróleumot gyújtottak fel. A vonat égni kezdett s kisiklott. Az utasok nagy része odaógett, a többi súlyosan megsebesült s nehezen maradnak a szerencsétlenek életben. Szerkesztői posta. Verzár, Kolozsvár, Az itteni kisdedóvó intézet az elsó't вега használhatta s igy nem is merjitk az újabbat odaküldeni. Nagyon jó volna, ha máshol tenne kísérletet. Sz. L. Brassó. Levelét elküldtük az illető vezérczikk Írónknak, ő talán veszi hasznát, de mi nem. Az antiszemitlrraust mi sokkal inkább elitéljük, semmint - - különben jül irt — levelét közölhetnők. Tolla igér valamit, tessék helyi érdekű dolgokkal foglalkozni s azokat szívesen közöljük. B. J. Brassó. Szives figyelmeztetését köszönjük. Eddig a tőzsdeártolyaroot a fővárosi lapokból vettük ki, most azonban közvetlen a táviró hivatalból fogjuk kapni. S. Ж. Brassó. Utasítottuk ez iránt már a kiadóhivatalt. Piaczi árak Sepsi-Szentgyörgyön, 1884. január 21-én. Búza legszebb • közepes 7.10 6,60 Й 0 Rozs vegyes . legszebb közepes 4.40 X Árpa , legszebb 3.— közepes —.— eb 0' Zab , legszebb közepes 2.60 HTörökbuza . 4.40 H* Kása * • * * 9.— r+ Borsó . . 6.— 0 Lencse . • 9.— H Fuszulyka . • 6.— Lenmag . • • — Burgonya 1.— Marhahús . . —.40 fi Disznóhus —.48 Juhhus . . —.— Г* Faggyú (friss) . « » • — .66 Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1884. január 18. Magyar aranyjáradék 6*/* ..................................... Iái.20 Ma gyar vasúti kölcsön.......................................... • 140. M agyar keleti vasúti államkötvény, 1. kibocsátás . 92 75 Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . 116.— Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás . 97.70 Magyar földtehermentesitési kötvény...............................100.25 Magyar földteherment. kötvény záradékkal ... 99 25 Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . . 10o — Temes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . 98.75 Erdélyi földtehermentesitési kötvény ................................99.25 H orvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . . 100.— Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény................................97.70 M agyar nyereménysorsjegy-kölcsön...............................112.70 T isza-szabályozási és szegedi sorsjegy..........................110.75 Osztrák járadék papírban........................... 79 48 Osztrák járadék ezüstben...............................-. • 80. O sztrák járadék aranyban.........................................П0-— 1860iki osztrák államsorsjegyek...............................138.— O sztrák-magyar bankrészvény..................................... 847. Magyar hitelbank-részvény.......................................... 299.25 Osztrák hitelintézet-részvény ....... .301.— Ezüst................................................................... . —-~ C s. és kir. arany......................................................... 5.69 2 0 frankos arany (Napoleond’or)............................... 9.59 N émet birodalmi márka . . ...........................................59.30 L ondon ............................................................................. 121.10 M agyar aranyjáradék 4'/#.................................88.80 M agyar papirjáradék 6•/*........................... 86 40 Felelős szerkesztő: Szterényi József. Kiadótulajdonos : Bernstein Márk. Nyem&toU Berni tata Márknál Sepv-Bzwtgjérfgrta,
