Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-08-02 / 87. szám

347 — M.-Vásárhelyen, a ref. koll. betűivel 1805. 8-adrét- beu. 3. Két értekeződés. I. Az 1809. esztendőnek el­temetése. Nyomatott Kolozsvárott a ref. kollegyom betűivel 8-adrétben 1—22 1. II. Gubernator Hu­nyadi Jánosról való értekeződés. Nyomatott-.Kolozs­várott a ref. kollegyom betűivel 22 — 23 1. A kettő egy fűzet. 4. Az erdélyi kéziratban levő Történetírók kiadá­sára lelállitandó Társaságnak Rajzolatja. A bárom nemzetbeli Méltóságos Főrendekhez. Kolozsvárott. Nyomattatott Hochmeister Márton cs. kir. privii. Könyvnyomtató által. 8-drétben 1791. 1 —16. I. 5. Egy Erdélyi Magyar Nyelvmivelő Társaság felállításáról való Rajzolat a Haza Felséges Rendéi­hez. Nyomat. Kolozsvárott az ev. ref. kollegyom betűivel MDCCXCI. 8-adrótben 1—36 lap. Utolsó lapján szerző megjelölve a munka keltét is, nevét igy irta alá: Kolozsvár, 2. január, 1791. Aranka György in. p. £ munka ritka, meg van a Mike Sándor és Ja­kab Elek-féle könyvtárban a székely-keresztúri uni­tárius középtanodában. Megtaláltam a budapesti m. nemzeti muzeum könyvtárábau is. 6. Ezen munkáját ugyanazon évi kisasszonyhó 1-én előszóval és némi módosítással e második czim alatt is kiadta: Erdélyi Magyar Nyelvmivelő Tár­saság. Nyomtattatott a czimlap, év és nyomatási hely kijelölése nélkül, de a mint a censori enge­dély és a szerző Bérekesztése mutatja, ez is Ko­lozsvárott nyomatott 8-drétben 1—30 1. 7. Aranka prózai munkáiról szólva, meg kell em­líteni ily czimü gyűjteményes müvét: A Magyar Nyelvmivelő társaság Munkáinak Első darabja. Sze- ben, Nyomatott Hochmeister Márton betűivel. 1796. 8 adrétben, 1—39 lap. (Folytatása következik.) VEGYES HÍREK. A király ajándéka. Huréz fogarasmelléki falu leégett lakosainak a király ajándékot küldött, mit f. hó 18-án Horváth Mihály főispán megható be­széd kíséretében osztott szét a leginkább károsult 20 család között. Hermann Ottó jeles tudósunk tegnap városunkat látogatta meg. Délelőtt meglátogatta a Székely nemzeti múzeumot s azután tovább utazott Csík­szeredába. Polgár Károly színtársulata, mely jelenleg Gy.- Fehérvártt működik, augusztus hó 5-én városunkba érkezik s előadásait „Cecil házassága“ czimü, Csiky Gergely hatásos színmüvével kezdi meg. A 42 tag­ból álló társulat jeles erőkkel bir, különösen meg­említjük Polgár Károlyt, Csige Lajost, Német Já­nost, Déák Ferenczet, Lipthai Lajost, Szabó Gábort, Kiss Sándort és Rózsa Istvánt; a nők közül pedig B. Polgárné Ilkát, Síraándiné Rózát, Bodor Etelt, Szabó Ilkát, Polgár Fánnit és Izabellát, Erdélyi Ottilliát és Rózsánó Marit. Az előadni Ígért ope­rettek közül kiemeljük: „Koldusdiák“, „Herczeg- asszony“, „Dragonyosok“, „Gasparoni“, „Rip van Winkle“; népszínművek : „Búzavirág“, „Csicsóné“, „Szép leányok“, „A fütty“, „Czigány Panna“, „Vén kupecz“ ; színmüvek: „Párisi regény“, „Frou Frou“, „A vasgyáros“, „Ember tragédiája“; vígjátékok: „Buborékok“, „Figaro“, „Gavaud Minard“, „Királyi kém“, „Tricoche ős Cacolet“, „Utolsó zsidó“. — A társulat művezetője B. Polgár Gyula ur váro­sunkban időzik bérletgyüjtős végett; vigye üdvözle­tünket s azon izenetünket, hogy a derék színtársu­lat szívesen látott vendégünk lesz. itt egymás tetejében feküdtek, nehányan a földön. Egy az asztalon akart átmászni, de egy oszlopba ka­paszkodva rajta rekedt. Az arczok borzasztó kife­jezései, melyek kint, ijedtséget, kétségbeesést árul­tak el, rettenetes ellentétet képeztek a megüvegese­dett szemekkel. Legiszonyúbb látványt az asztalon rekedt férfi mutatá. Hosszú fekete haja kúszán úszott a vízben és vad szakálla egy démon kinézó- sőt kölcsönözte neki. — Borzadalom! Nem ügyeltem a háborgó tenger veszélyes vol­tára, midőn a hajóra léptünk. Legalább is tízszer oly dühösnek kellett volna a viharnak lenni, hogy itt a borzasztó mélyben némikép észrevehető le­gyen, de azért elég erős volt, mert már éreztük. Hirtelen lökést kapott a hajó és megremegett a hullámverés alatt. A halottak mind szétestek. Az asztalon fekvő — úgy tetszett — mindjárt rám ug­rik. Egy felkiáltással tova rohantam, azt hittem, mindnyájan nyomomban vannak. Egyetlen gondola­tom volt: gyorsan távozni. Reszketve nyúltam a su­lyok után, hogy leolcjjam őket ős felszálljak. Nem bírtam leoldani; őrült erővel téptem, de a súlyok nem engedtek. — Es a mig a sulyok rajtam csügg- nek, nem juthatok a felszínre. — Hol van Bert ? — Ez a gondolat villámként nyilallott át fejemen. Nem volt itt, — bizonyosan felszállt, hisz ott fe­küdtek a legerősebb súlyai. Most már nem volt maradásom a mélyben, ha Kalifornia minden ara­nya lett volna is az elsülyedt hajóban. A borzasztó halottak közelsége balálthozónak tetszett. Elértem a kajüt ajtaját, megnyomom, de nem nyilik ! Mintha valami borzasztó súly nyomta volna be, oly szilárdan állt. Halálos ijedségemben viasza* üldözött marhacsempészek. Csik-Pálfalva lakosai már évtizedek óta fenyegetik a vármegyét, hogy a Moldovából becsempészett marhákkal egyszersmind a marhavészt is behozzák, — irja a „Székelyföld“. Folyó hó 23-án 6 darab ilyen becsempészett mar­hát hajtottak a csik-szeredai baromvásárra, de ve vője egynek sem akadván, kénytelenek voltak visz- szahajtani. Somlyó végében két pénzügyőr szembe találta őket s gyanús marháikkal együtt Csík­szereda felé visszatérítette. A marhákat hajtó két ifjú közül az egyik előre futott és az esetet hírül vitte a Hekmannál mulató gazdáknak, kik jól be­pálinkázva és csaposokkal felfegyverkezve, a két pénzügyőrt megszalasztották, marháikat pedig a Somlyón keresztül — nem Pálfalvára, hanem Cso- mortán irányában a havasokra hajtották. Az a gyor­saság, raelylyel ezen emberek a marhákat Somlyóra keresztül űzték, minden esetre úgy tüntette fel őket, hogy a közvélemény még a marhák szerzését is gyanúsnak ítéli. Mintegy három óra múlva 4 csendőr és 3 pénzügyőr utánuk indult, de ez ideig csak mind üldözik a csempészeket, elfogni azonban még nem sikerült őket. Kettős akasztás. Zalaegerszegen m. szombaton reg­gel két halálra ítéltet végeztek ki. Springer János egy Lendva környéki faluban bűnös szerelmi viszony­ban élt Barát Pál nejével, Meinitz Erzsébettel. Hogy az alkalmatlan férjet lerázzák a nyakukról, egy szolga segítségével meggyilkolták Barát Pált. Min- denik fórum halálra ítélte a gyilkosokat, s szom­baton reggel fel is akasztotta Kozarek először Sprin­gert, aztán a férjgyilkos asszonyt. A szolgát élet­fogytiglani fegyházra ítélték. Babona. Búcsúmban egy asszonynak, ki boszorkány hirébeu állott, a hulláját kiásták. A babonás em­berek, kiket későb elfogtak, a bulla szivét egy tű­vel átszurták és egy patkót, búzát és füstölőt tet­tek a szájába, hogy végkőp elonyészszen és többé vissza ne térjen. Vadember a Szitnyán. Mult héten a Szitnyát kö­rülölelő erdőkben a Coburg uradalmi erdővódek egy elvadult, szál-magas fekete embert láttak, ki ku­tyaugatáshoz hasonló hangokat adott. Miután fel­szólításukra nem állott meg, utána lőttek, azonban elhibázták. A vadember egy sziklahasadékba bujt s daczára annak, hogy körülbelül 2 óra hosszát les­ték, onnan ki nem jött. E napokban egymásután panaszolták a megrémült emberek, hogy a Paradi­csomhegy táján naponként egy magas, fekete, hosz- szu szakálu s bajuszu meztelen szőrös ember jár, ki sziklákra ül s vagy kaczag, vagy sir. — A mint embert lát, elfut. Valószínű, hogy bolond, de az is meglehet, hogy a Szitnyáról elzaklatott vadem­ber, ott valamelyik régi bányában ütötte fel ta­nyáját. A rendőrségnek még eddig nem sikerült őt elfogni. Aranyakkal meglepett aranylakodalmaeok. A névtelen ajándékozók — úgy látszik — nem egy­hamar mennek ki a divatból. Legközelebb egy bécsi öreg párnak, Gottwald Józsefnek és Erzsébetnek aranylakodalmán merült fel ismét egy ily névtelen adakozó. Az öregek egyedül üldögéltek szerény la­kásukon, midőn egy ismeretlen ur lépett be hozzá­juk s egyet-mást kérdezve, egy csinos kis dobozt tett le számukra az asztalra. „Mi van benne? Ki adta?“ kérdezők az öregek, ekkor azonban az ide­gen már eltávozott. Fölnyitották tehát a dobozt a rajta függő kulcscsal s ime annak bársonynyal bé­lelt belseje tele volt csillogó aranyokkal. A szegény öreg pár, mely eddig 18 Irt havi nyugdíjból ten­gette életét, (mert a férfi azelőtt az államnyomdá­ugrottam, hogy annál erősebben mehessek neki; minden erőmet megfeszitém, az ajtó még sem en­gedett. A kis nyílás nem volt szélesebb, mint hogy lélegző csövem épen áttért rajta. Hátha valami lö­kés következtében elvágja a csövet ? A másik pil­lanatban már ugyanaz a halál ért volna, melynek oly borzasztó áldozatait láttam az imént. Ez a gon­dolat rettenetes volt. Gyorsan valami tárgyat kel­lett a nyílásba tolnom, ős igy megkísérteni az ajtó kiemelését. Szerencsére közelemben hevert egy vas­rúd és egy fatuskó. A rúddal emeltem az ajtót és a tuskót gyorsan a nyílásba toltam. Ezzel el volt mel­lőzve egy fenyegető veszély és maradt időm további munkára. A hullámok hirtelen megrázták a hajót, mely úgy állt most, mint egy hinta; a viz legkisebb lökése elég volt, hogy felforduljon. Erősen megfeszitém izmaimat és végre sikerült feljutnom a födélzetre. Legfőbb ideje volt, mert már ismét újabb hullám­csapás következett és könnyen még erősebben be­zárhatta volna fogságomat. Kissé több nyugalommal próbáltam meg most, leoldani a súlyokat és sikerült is. Már a következő pillanatban kezdettem fölszállani és két perez múlva már a felszínen úsztam. Nem messze himbálózott hajónk. Társaim észre­vették, hogy jövök ős kerestek. Midőn megláttak, örömriadallal fogadtak. Felém eveztek — és ón meg valók moutve! Szt. ban volt alkalmazva), most már nyugodtan és ké­nyelemben élheti le hátralevő éveit. A gabnásszekérrol a halálba. Egy szegszárdi ember jól megrakott gabnás szekér tetején fiával együtt kényelmesen elnyujtózkodott, föltéve magá­ban, hogy biz ő „az istennek se tőr ki.“ A hídon aztán össze is ütközött szekere egy másik kocsival. Azonban ő itta meg a levét, a szekér felfordult s emberünk fiával együtt a patakba potytyant. Mind­ketten erős zuzódásokat szenvedtek. A fiú talán fölépül, az apa azonban azóta valószínűleg már meg is halt. Patti Adelina két válópöre. A hires diva a vá - lásról szóló uj franczia törvény alapján válópört indít de Caux marquis ellen, miután az eddigi tör­vények értelmében csak az asztaltól és az ágytól való elválást lehetett kimondani. A marquis két millió frankot kapott és ennek fejében lemondott mindenről, a mi őt franczia törvény értelmében neje vagyoná­ból és jövedelmeiből megillette. A diva egyébiránt, noha csak asztaltól és ágytól volt elválasztva, má­sodik házasságra lépett Nicolini énekessel, a mi úgy volt lehetséges, hogy mindketten Görögország­ban naturalizáltatták magukat ős elváltak, a díva a marquistól. Nicolini pedig első nejétől. Azóta a diva és az énekes közt viszály tört ki: megszűn­tek együtt élni és nemsokára el is fognak válni Görögországban. Most a diva a marquistól való el­válást az uj törvény értelmében véglegesíteni fogja, azután el fog válni Nicolinitól, és ha igy rendbe hozta sajátszerü helyzetét, a fáma szerint — egy­be fog kelni egy harmadik férjjel. Egy ember, a ki nem alszik. Az álmatlanság ritka példáját mutatja egy Saulsbury József nevű hajóács Dél-Virginiában, Whellingben. Ez év január elseje óta ugyanis egészen máig összesen tíz órát aludt, s soha egy órát nem töltött alva. Midőn ezt társai nem akarták neki elhinni, elhatározták, hogy felváltva őrködnek felette. Öt napon át éjjel, nap­pal vigyáztak reá s Saulsbury ez idő alatt egy per- czet sem aludt s az éjeket olvasással és dohányzás­sal töltötte, reggel pedig mindig oly frissen fogott a munkához, mintha a legegészségesebb álomból kelt volna fel. Több orvos is megvizsgálta Saulsburyt, de teljesen egészségesnek találták. Kirabolt apáoza. Egy apáczát raboltak ki a mi­nap Bélabánya határában a pásztorok. A szeren­csétlen nő lekésvén Garamberzenczén a vonatról, gyalog indult útnak -Seimecz felé, hogy itt egy in­tézet részére adományokat gyűjtsön. A jó madarak útját állták s mindenéből kifosztották. A legények dutyiba kerültek. Nők kerestetnek! lm egy község, a hol nem né­zik a házasulandók a lányok telekkönyvét, sőt ellen­kezőleg, ők maguk kínálnak szivükön felül még va­gyont is ! E község Cosmopolis, Wyoningban, a hol száz dollár jutalmat tűztek ki az első nőnek, ki e községben letelepedik. E pályázatot a legtekintélye­sebb amerikai lapokban hirdették. Tawhio király kalandjai. Tawhio ő felsége még mindég Londonban tartózkodik, mert úgy látszik, az angol kormány nagy súlyt fektet arra, hogy a vad király többet szedjen magára a czivilizáczióból. Kü­lönben ő felsége egészen jól érzi magát. Hölgyeket fogad, a kik bombonokkal, imádságos könyvekkel, dohánynyal és szivarral kedveskednek neki. Mert ő felsége szenvedélyes dohányos, egész nap egyebet sem csinál, csak alszik vagy pipázik, azon felül legföljebb a szabót bámulja. Szerinte a szabó mű­vészet a legszebb vívmánya az európai cziviláczió- nak. Tawhio divatosan öltözködik, szűk jaquet visel és fényes csizmákat. De azért a czápa-fog a fülé­ben lóg, a főnöki toll is a hajában van ; mőltsága e jelvényeitől nem fosztja meg magát semmi áron. Különös tisztelettel viseltetik ő felsége az angol ladyk iránt, a kiket feleségeivel (csak kettő van neki) összehasonlítva, mennyei teremtéseknek tart. — Hanem azért a múltkor nagyon megijesztette őket. Mrs. Saintsburynél, a hol lakik, egy este nagy hölgy- társaság gyűlt össze, midőn egyszer csak hó­fehér ruhában a társaság nagy rémületére belép a — maori király. A hölgyek sikoltozni kezdtek, mig ő „mát mat“-ot mondott, nem értvén a társaság ijedtségét. Gyertyája nem volt, s hálóingben ment a hölgyektől kérni. A római ghetto-t már nagyobb részt lerombol­ták s igy e nevezetes hely, épen úgy, mint a frank­furti zsidó-utczával történt, rövid idő múlva elpusz­tul. Sokan felszólaltak, hogy legalább azt a házat hagyják meg épségben, hol szt. Pál állítólagos római időzőse alatt lakott, de ennek sem kegyelmeztek, különösen midőn kitűnt, hogy épen e ház a legve­szélyesebb bünbarlangok egyike. A csik-tusnádi fttrdövendégek névsora. (Folytatás.) Ringel József kereskedő, Csik-Szentsimou, 2 személy. Benkő Sándor birtokos, Kézdi-Vásárhely, 3 szem. Anica Athanázi magánzó, Bukarest, 3 sz. Catinca Cristescu magánzó, Bukarest, 3 szem. Elisabeta Cristescu magánzó, Bukarest. Maria Stefanescu ma­gánzó, Bukarest. Mathilde Scheer magánzó, Brassó, 2 szem. Ottilie Leonhardt magánzó, Brassó. Wilhelmine Hedwig ma­gánzó, Brassó, 3 személy. Kbon Fülöp orvosnövendék, Buda­pest. Szenkovics János kereskedő, Kolozsvár. Pál Mihály kir. v.-kivatalnok, Kolozsvár. J. Secarenu hivatalnok, Brailla. Ven­ter Gerőné ügyvédné, Arad, 2 személy. Lukács Gyula magán­zó, Arad, 3 szem. Id. Kupán József kalapgyáros, IC.-Vásár- hely, 6 sz. Olga Grigorovics magánzó, Brassó. Perla Fermo kereskedő, Bukarest, 4 szem. Ernestine Markus pénzváltóné, Bukarest, 6 sz. Kónya Károly gyógyszerész, Jassy, 14 szem. Michael Jonu magánzó, Nagy-Szebeu. Onatiu Sándor kir, tY.«

Next

/
Thumbnails
Contents