Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-07-26 / 84. szám

>

— 335 —

nak, hogy Európa egyetlen országa sem log meg- kiméltetni a járványtól és ha az idén sikerül is ellene megvédeni magát, nem szabad elbizakodni, mert ki fog törni a jövő vagy harmad esztendőre, mikor szokás szerint védelmi eszközökről egyáltalán nem lesz gondoskodva. Ezzel a valószinüséggel tehát számolni kell, mert ha a járvány a jövő esztendőben talál kitörni Magyarországon, talán ép akkor, mikor a kiállítás látogatása tetőpontját érné el, ez az országra kétszeres csapás lenne, mert a járványt követő természetes szerencsétlenségeken kívül elvesznének azok a milliók is, melyeket a kiállításra költöttünk és elveszne a czél maga, a melyért áldoztunk. Ha tehát ez alkalommal ismét felemeljük szavunkat az országos kiállítás elhalasztása mellett, ismét csak magasabb tekintetek vezetnek és nem kicsinyes ürügyek. Óhajtjuk, hogy gyönge szavunk méltatásra találjon, de nem fogunk zúgolódni, ha a veszély daczára nem halasztatik el a határidő; csak az utóbbi mellett szóló érvet nem fogadjuk el, t. i. a jövő esztendőben ép úgy lehet járvány, mint a hogy nem lehet, mert az ily talán- féle eshetőségekre lehet ugyan spekulácziónális üzletet csinálni, de nem szabad oiszágos kiállítást tervezni. P.

Aranka György életrajza.

I.

(Folytatás.)

Az udvari kanczelláriai rendelet, mely mellett e kérvény véleményadás végett az erdélyi kir. főkormányszékhez leküldetett, kérelmest részvétre méltónak mondja, s arról kívánt véleményt: vájjon Arankán a kért állomással vagy valami má3 alkalmas módon lehetne segíteni ? A főkormányszék márcz.

5-iki fölterjesztésében kedvezően ajánlotta őt, s neki a kívánt számfeletti kir. táblai Ulnökséget megadan- dónak nyilvánította, a nélkül, hogy ezáltal, azon többiek irányában, a kik fizetés nélkül már rég szolgálnak, jogsérelem ejtessék.

A felség — igy hangzik az e tárgyban kelt legfelsőbb kir. leirat — megtekintve Aranka lelki tehetségeit s a hazai törvényekben és törvényes gya- korlatáan jártasságát, hivségét és hiv szolgálatát, a miket ő úgy máskor, mint a kir. tábla mellett évek hosszú során dicséretes buzgalommal teljesített; tekintettel lévén továbbá közszolgálat által okozott szemgyöngeségére, a mi szánakozást érdemel, számfeletti kir. táblai ülnökké nevezte őt ki, csak személyére nézve, a tartományi pénztárból különösen adományozott 300 frt fizetőssel addig, mig egy rendes számfeletti állomás megürül; a mi 1781. decz.

19-én következett be, Rozsnyai József halálával, kinek helyére és rendes számfeletti ülnöki 300 frt fizetésével-Aranka neveztetett ki.

Midőn az absolutismus 1790-ben megszűnt, s Erdély alkotmánya és alkotmányos kormányzata II. Lipót alatt visszaállíttatott, Aranka harmadszor lön kinevezve — már most alkotmányszerüleg, az újból életbe lépett királyi tábla mellé számfeletti ülnökké, az ezen állomással egybekötött korábbi 300 frt fizetéssel, s azt 1796. moveraber 29-ig viselte; akkor az itélőmesterré nevezett Szentpáli Elek ülnök helyére ugyanazon évi ápr. 14-én rendes ülnökké mozdittatott elé 833 rénens forint és 20 kr fizetéssel, mely hivatalában balálig marad meg.

Első életirója megjegyzi, hogy lelkiismeretesen eljárt az ülésekre, s ha még egyébbel látszott elfoglalva lenni is, ba irt vagy jegyezgetett, az ügyek menetére oly figyelmes volt, hogy a mikor kellett, teljesen és szakértőleg szólott hozzá, s Ítéletei mindig igazságosak voltak.

Bírói tiszte gyakorlása hosszú ideje alatt más fontos megbízásokra is küldetett ki úgy a kormány, mint más hatóságok részéről.

Érintettem fentebb, hogy a székely határőr katonaság felállítása ügyében tollvivő volt. 1782. thordavármegyei főbíró Gerób József zsarolási ügyében nyomozó biztos; 1785. a borgói oláh határőrök és a gróf Bethlen-nemzetség között egyenetlenség és adóhátralék iránt folyt perben s zintén; 1788. ápr. 3-án a marosi ev. református esperesi köri zsinaton a kormányt mint annak teljhatalmú biztosa képviselte. 1791-ben az országgyűlési jegyzőkönyvek tisztázására, összeolvasására és végleges megvizsgálására hivatali rangjukhoz mért napidij- jal négy egyén neveztetett: egyik Aranka volt. 1803- ban egyházi törvénytelen esketés kérdésében is volt biztossá kinevezve. 1800-ban érdekes ügyben kérte fel gr. Dessewffy József. E nagy tekintetű magyar főurhoz és tudóshoz Czartorísky Adám herczeg azért folyamodott, hogy mivel ő a magyar nyelvet igen szereti és jobban meg akarja tanulni, ajánljon neki magyar gramatikát. A gróf Arankát kérte meg erre, mint az ily dolgokban jártast, s ő ajánlott is; de a czél könnyebben elérhetéséért azt tanácsolta a her- czegnek, hogy vegyen magához egy derék erdélyi ifjat, a kinek segítségével jobban előhaladhat. A herczeg elfogadta, s ő Kóródi Mózes nevű deési kitűnő és jó gondolkozásu ifjút ajánlta, a kinek Aranka eszközölt az erdélyi kir. főkormányzótól útlevelet. A közügynek tett szolgálat volt könyvvizsgálói tiszttel megbízatása is, a mit 1804-től haláláig lelkiismeretesen, de okos mérsékléssel és nem szabályokhoz ridegen ragaszkodóig teljesített.

(Folytatása következik.)

VEGYES HÍREK.

Kinevezés. A pénzügyminiszter ifj. Zachariás Kristóf zernesi kir. járásbirósági végrehajtót a hosszu- falusi kir. járásbírósághoz helyezte át.

A trónörökös, az általa szerkesztendő nagy mű munkatársául Koródi Lajos brassói gymnáziumi igazgatót is felszólította.

A Székelyföldnek jeles vendége van. Hermann Ottó országgyűlési képviselő és nagynevű tudósunk Bart ha Miklós orsz. képviselő társaságában a Székelyföldre érkezett f. hó 24 én, hogy itt az Olt-halászatot tanulmányozza. Üdvözöljük a jeles tudóst és képviselőt a Székelyföldön és reméljük, hogy az jó benyomást fog tenni reá.

Az embertelen bánásmód áldozata lett dálnoki K ó s a Lajos, 15 éves, tiszteségos jómódú családból való fiú, ki a helybeli Demeter Ferencz czipész firmánál inaskodott.

Régi dolog az nálunk, sok panasz hangzott már a miatt, hogy a legtöbb iparos és segédjei a tanonezot nem is tekintik embernek, hanem ütik, verik úgy, hogy az inas mint isteni jótéteményt várja a felszabadulás óráját; nem mintha csak arra vágyna, hogy mesterlegény legyen, hanem hogy a durva bánásmódtól megmentődjön. Emlitett Kósa Lajos nem érte meg, hogy czipészlegény legyen, mert a Demeter-féle „mesterségtanulás“ a túlvilágra szabadította fel szegényt. Terjedelmes levél fekszik előttünk a szerencsétlen fiú hozzátartozóitól, mely az embertelenség netovábját tünteti fel. Julius 7-én a nagybátyja látogatta meg s a legjobb egészségben tatálta öt. Panaszkodott a fiú a rossz bánásmód miatt, melyet az eltöltött 8 hónap alatt a gazdától, asszonytól, segédtől, sőt még a szolgálótól is kell szenvedni; de nagybátyja vigaszta, hogy bizony sokat el kell tűrni egy inasnak; bár nem mindenki érthet egyet azzal is, hogy — példa a sok közül — at. mesterlegény ur elküldje a fiút 2 krajezárra szalonáért s ha ezen summáért nem a legszebb szalonát hozza a méltsás urnák, hát ez úgy vágja a szeme közé, hogy 4 — 5 hétig hordozza a nyomát. (A suszterlegényeknek tán nincsen szükségük szemre?) A nagybátya engedelmességre intve őt, teljes egészségben hagyta el, s ime, másnap a fiú apja tudósítást kap Dalnokban, hogy menjen a fiú után, mert ez nagyon beteg. Be is fogat az apa, de mire Szentgyörgyre ér, a gyermek már haldoklik s meg is hal pár perez múlva, a nélkül, hogy egy szót is szólhatna apjához. Képzelhetni a szülők és rokonok fájdalmát, midőn az apa a tegnap még egészséges fiúnak csak holttestét vitte haza; de azonkívül nagy volt a félelem a lakosság közt, ha vájjon nem kolera-eset forog-e fenn e hirtelen halálnál. A községi elöljáróság óvatosság okáért őröket állított fel a halottas háznál s megtiltott minden összejövetelt; jelentést tett továbbá Iíézdi-Vásárhelyre e rendkívüli esetről, mire a törvényszék kiszállott s a holttestet fölbonczolták. Itt kiderült, hogy a fejen történt ütés okozta a fiú halálát. Ez a faktum, melyhez még csak annyi szavunk van, hogy lehetetlen, hogy a törvény ezen világosan bizonyító körülmény után is szemet hunyjon; különben is a fiú hozzátartozói rajta lesznek, hogy a kiderített tettes elvegye jutalmát, bármely fórumnál kelljen is keresni az igazságot. És ez jól van igy. A mester urak nem rendelkeznek a felszegődött tanoncz teste és lelke fölött, a nagyságos segédek pedig tanulják meg valahára az inast szintén isten teremtménynek tekinteni; hiszen a tizenkilencze- dik században élünk s már vannak állatvédegyletek is, hát csak a czipészinas legyen kitéve minden brutalitásnak? Végül pedig igazságot, — igazságot 1 Semmi eltussolás !!

Gyilkossági merénylet bosszúból. Kassán az ott nemrég letelepedett Molnár gyógyszerész ellen merényletet követtek el. Molnár késmárki gyógyszer- j tárának átvevője akart rajta boszut állani, mert állítólag a vevésnél megkárosult. Ezért töltött re- I volverrel rontott reá, a jelenlevőknek azonban sikerült tőle a fegyvert elvenni s őt magát átadni a rendőrségnek.

Gyilkos kintornás. Véres verekedés volt a közelmúlt vasárnap Maros-Vásárhelyen egy pálinkamérő bódéban. Biró Sándor kalapos-segéd valami fölött összeszólalkozott a műszerét ott nyaggató kintornással és a vita hevében ez kést ragadva a kalapos segéd nyakába döfte oly mélyen, hogy az nemsokára kiadta lelkét. A gyilkost elfogták.

Kilenczven éves öngyilkos. Nyárló biharmegyei községben Pentye Gábornó kilenczven éves öreg oláh asszony a mult héten felakasztotta magát a mestergerendára s hozzátartozói reggel 8 órakor vették észre hulláját, térdeplő helyzetben. Az öreg asszony korához képest igen jól bírta magát s lehet, hogy ha saját kezével nem szabadítja meg magát életétől, megérte volna még a századik évet is. Mi vihette rá, hogy a már úgy se igen messze levő sírig ne czipelje életét s be nem várja a természetes halált ? Csak nem a szerelem ? Î

Megszökött uszoda. Gaigóczon a napokban tragikomikus eset történt. A nagy hőség folytán az uszoda, különösen annak magánkabinjai tele voltak férfi és női fürdőkkel, midőn egy hirtelen támadt orkán az uszodát tartó lánczokat eltépte s az egész alkotmány kezdett a Vágón lefelé úszni. Nők, férfiak — félig vagy egészen pongyolában — rohantak a kijárat felé, de már későn. A rémület nagy volt, mert az uszoda egyenesen a hid egy oszlopának tartott, melyhez hozzáütődve aztán szétroncsol- tatott. Ekkor azonban szerencsére már senki sem volt az uszodában, mert útközben sikerült a partokhoz kötött tutajokra kiugrálniok. Szakadó esőben húzták meg magukat egyszerű kosztümjeikben a parti fűzfák alá, mig végre ruhákkal megrakott kocsik érkeztek, melyek kiszabadították őket a kényelmetlen helyzetükből. Mint beszélik, ez a pikáns „kirándulás“ nehány hymenhirrel fog végződni.

Óriási sváb virsli. Nem rég regatta-verseny volt Heilbronnban, a melyben a heilbronni evezősök lettek a győztesek. — Egy derék hentes mester any- nyira szivén viselte szülővárosának jó hírnevét, hogy azzal biztatgatta a versenyzőket, ne hagyják magukat legyőzni,, ő akkor oly virslivel kedveskedik nekik, mint a milyen hosszú a csónakjuk. A derék sváb meg is tartotta szavát és 30 láb bosszú virslit adott át azoknak, a kik Heilbronn dicsőségét megmentették.

Komorna-észjárás. Egy, csak nem rég szerződött komorna úrnőjének egy levelet kézbesít. „Mari! — támad reá szigorúan az úrnő — nem tudod, hogy a leveleket tálezán kell behozni ?“ „Igen, aszonyom, — feleli a komorna — de nem voltam egészen biztos afelől, vájjon a nagyságos asszony is tudja-e.“

Postaügy.

I.

Folyó óv augusztus hó l-ével az osztrák-m agyar- franczia postaforgalomban a postára feladott postai küldemények az (értékes vagy 3 kilogrmamot meghaladó csomagok kivételével) visszavehetők, illetve czimirataik megváltoztathatók, feltéve: hogy azok a czimzetteknek még nem kézbesittettek.

Ily körülmények közt az eljárás következő:

Ha valaki a postára adott küldeményét akarja visszavenni, vagy postai küldeményének czimiratát óhajtja megváltoztatni, e czélra szerkeszt illetve benyújt egy bélyegmentes beadványt a felvevő posta- hivatalhoz. A beadványban a feladó a küldemény viszzavételé, vagy czimiratának megváltoztatását a feladási nap megnevezése mellett kimerítően Írja fel, egy szóval kötelezze magát, hogy a kérvényből netalán eredő károkért felelősséget vállal.

A beadványhoz melléklendő a postai küldemény czimiratának hű másodlata, melynek ugyanazon kézírással kell irva lenni, mint az eredeti czim- iratnak.

Ha a küldemény le volt pecsételve, akkor a pecsét-lenyomat is az eredetivel megegyezőleg csatolandó.

Ha a küldemény vevény mellett lett postára adva, akkor a feladó a vevény előmutatásával igazolja magát, mely körülményt, ha a kérés teljesittetik, a vevényre fel kell jegyezni.

Ha felvevő postahivatal előtt a folyamodó alá- irása ismeretlen, az aláírás hitelesítése követel- tetik.

A kérelem csak az esetben tagadtatik meg, ha a folyamodó az elősorolt feltételeknek nem felelt meg.

A visszavenni óhajtott vagy megváltoztatott czim- mel ellátni kívánt posta küldemény (ha továbbitatott) reklamálása ajánlott levélbeu történik, mely esetben 20 kr reklamálási díj fizetendő.

Ha a reklamáczió távirati utón történik, akkor az esedékes távirati illetékeken kívül a feladó a táviratnak a táviró állomáshoz való elviteléért 10 krt köteles fizetni, de csak azon esetben, ha a távirda állomás nincs a postaépületben elhelyezve.

Azon esetben, ha a postai küldemény még nem továbbittatott, a feladónak kellő igazolás mellett minden dij nélkül adatik vissza.

II.

Az osztrák-magyar monarchiából Németországba szóló utánvételes küldemények utánvételi lapjain, a feladók nevét, lakását viselő bélyegző festóklenyo- matok nem használhatók.

A feladók teljes czimüket az előnyomatott rovatok szerint csak tisztán olvasható kézírással jegyezhetik fel.

III.

Olaszországba szóló értékes levelekben foglalt papírpénz vagy egyéb okmányok értéke a feladók által „frank“ értékben nyilvánítandó, minden kiigazítás vagy vakarás nélkül betűkkel és számokkal is kifejezendő.

Ily levelek egyenértékét (egy ^ankot 40 kraj- czárnak számítva) osztrák értékben is fel lehet a levélre Írni.

Szerbiában a belgrád-nisi vonalon mozgóposták berendezésén fáradoznak.

A mozgópostái teendők tanulmányozása végett egy szerb posta titkár a napokban a budapest- brassói mozgóposta 16. számú vonattal Brassóba érkezett, s rövid itt tartózkodás után újból visszatért Budapestre, hogy más mozgóposta vonalokon is a postai kezelést tanulmányozhassa.

Portugáliába szóló kocsipostai csomagok a kolera miatt nem Francziaországon, hanem kizárólag Németországon Hamburgon át továbbittatnak.

Irod.aJ.om.

A „Pesti Hírlap“, mely ez idő szerint a legtartalmasabb magyar napilap, s mely a legkiválóbb publiczistikai és szép’-odalmi erőket egyesíti maga körül, melegen ajánljuk a magyar olvasó közönség pártfogásába, mint oly demokratikus lapot, mely nem szolgál egy pártot sem, csak a magyar állam és nemzet ügyét s e szerint mindenki pártkülönbség nélkül élvezheti. A „Pesti Hírlap“, tekintve nagy terjedelmét — mindennap tizenhat, vasár- és ünnepnapokon husz-huszonnégy s hétfőn ünnepek után is tizenkét oldalon jelenik meg — ma a legolcsóbb lap is. Negyedévre 3 frt 50 kr; egy hóra 1 frt 20 kr; tehát csak 20 krral drágább, Imint a legkisebb néplapok, melyeket teijedelemre négyszeresen múl felül. Gazdag napirovatain kívül folyton két regényt közöl; naponkint két-három tárczát hoz; színházi, távirati és napihir rovata bővebb, mint a legnagyobb lapoké, melyekkel jól értesült- ség dolgában is kiállja a versenyt. Benne a komoly politikus ép úgy megleli a neki való olvasmányt, mint a szépirodalmat kedvelő nők, kikuek divattá-