Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-07-24 / 83. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1884. Csütörtök, julíus 24, XIY. évfolyam. 83. szám. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. Regjeienik lieten-lcint Háromszor: Eledden, Csütörtölrröm. és Szombaton. ca zorkesztősógi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, főpiacz, 629. sz. a. (Csulak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal t Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér- mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos­tán küldve: Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre . . . 1 „ 80 „ Hirdetések dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyé­ért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Ilaasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haascnstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L, és Schwarz hirdetési irodájában. Hazánk és a külföld. — Politikai szemle. — Uralkodónk és Vilmos német csá­szár találkozása, mint hitelesen jelentik, a következőleg fog végbemenni : A német csá­szár augusztus hó 6-án hagyja el fürdőhelyét Gasteint, s Ferencz József császárt és királyt lseidben fogja meglátogatni. Maga a találko­zás helye még nem bizonyos. Ha szép idő lesz, Vilmos császár a Salzthalon át Ausseeba uta­zik s ott tölti az éjt; másnap tovább utazik s aug. 7 én déli 12 órakor ér oda. Az ural­kodók ez esetben Obertrauuban találkoznak egymással. Rossz idő esetén az ősz császár köz­vetlenül Ischlbe utazik s ez esetben Ebensee lesz a találkozás helye. A romániai ellenzék izgatásai az utóbbi időben hallatlan mérveket öltöttek. Az egy hét előtt végbement népgyülésen egész nyíltan beszéltek Károly király detronizálásáról s nyomban rá a csőcselék komoly zavarokat idézett elő Bukarest utczáin. A rendőrség és közhatóságok csaknem tehetetlenül állnak szem­közt a lázitókkai s ennek lehet tulajdonítani, hogy a bukaresti irredenta is merészebben lép föl, mint bármikor azelőtt. — Az erdélyi Hora- és Kloska-féle lázadást (mely elvégre sem volt egyéb, mint egy vérrel és rablással beszennye­zett pórzendülés) a bukaresti ellenzék nagy pompával akarja megülni, s kibocsátott felhí­vása szerfölött alkalmas arra, hogy Erdélyben is soha nem teljesedhető, de azért nem ke- vésbbé veszedelmes aspirácziókat ébreszszeu. Eddigelé sem arról nem értesültünk, hogy a bukaresti kormány a Hora és Kloska-ünneplők ellen komolyan föllépett volna, sem arról, hogy monarchiánk külügyi hivatala a bukaresti kö­vetet megfelelő utasításokkal látta volna el, mint az annak idején a hírhedt jassy-i toaszt alkalmával történt. E lépést ezúttal is elma- radhatatlannak tartjuk. — Mindezen mozgal­maknak politikai tekintetben nagy következésük aligha lesz s előre meg lehet mondani, hogy a csőcseléknek Romániát ép oly kevéssé sikerül Ausztria-Magyarország aldunai szövetségi kap­csából kiragadni és az orosz birodalom karjai közé terelni, mint a hogy a timokvöígyi láza­dás nem volt képes Milán király politikáját és trónját megrendíteni; ámde a bukaresti moz­galom veszélyes természetét azért félreismerni mégis lehetetlen, s bizonyára elérkezett anhak az ideje, hogy a közös külügyminisztériumban az erdélyi határok szentségét újra reklamálják. Hogy a helyzet valóban kritikus, azt mi sem bizonyítja inkább, mint az a rendelkezés, hogy a pelestii román királyi lak kapujában két ágyút állítottak föl s az őrséget ennek megfelelő mó­don szaporították. A bosnyák kormányzó, Appel báró lovassági tábornok julius 10-én Szerajevoból körútra indult s első sorban Focsa, Cselebics, Gacsko és Bilek városokon át a kerczegovinai pacifikáit határkerületeket látogatta meg, épen azokat, a hol útját megelőzőleg ismételve rabló­bandák garázdálkodtak. A katonai kormányzó útja Bilekből Trebinyebe, Stolacba, Nevesinje- be s onnan a herczegovinai Zagorjebe vezet. A népesség, mint félhivatalosan jelentik, béké­sen viselkedik s miudenütt földjét miveli. A montenegrói területről becsapott rablóbandák lázitási kísérlete eredménytelen maradt. A szoczialisták Bécsben a kivételes törvények nyomása alatt is tovább tenyésznek. A napokban a rendőrség ismét razziát tartott ellenük s számos munkást fogott el, különösen a vas- és rézművesek közül. Az elfogatások okát a nyilvánossággal nem közölték. Tény az, hogy utóbbi időben ismét számos szocziálista röpirat volt forgalomban, külöuösen pedig a „Freiheit“ czimü lap, mely egyik számában mértéktelenül dicsőíti Stell maciiért, s az osz­trák rendőrséget visszaadhatlan szidalmakkal halmozza el. Az elfogott 38 munkás közül azt, ki nem bécsi illetőségű, eltolonczozták, a többit bebörtönözik s részben felségárulás czime alatt állítják törvényszék elé. — A bécsi rendőrsé­get különben arról értesítették Augliából, hogy az anarchisták dynamit-bombákat akarnak vetni a rendőrség épületére s több ilyen dynamit- bomba már meg is érkezett Bécsbe. E jelen­tés következtében a rendőrségi palotát most szigorúan őrzik. Magyar-cseh barátság. A prágai „Politik“ magyarbarát érzelmeinek igen rokon­szenves czikkben ad kifejezést, melyből itt kö­zöljük a legérdekesebb részleteket: „Az álla­miság érzete nagyon szépen fér meg a nemzeti öntudat társaságában és ezen harmónia ama szabad szellem eredménye, mely a jelenleg oly nagyszerűen felvirágzó magyar állameszmét min­den lépten-uyomon kiséri. A cseh nép eleitől fogva őszintén és minden irigység nélkül, ro- konszenvvel kisérte a magyar nemzet és állam­eszme minden irányban nyilvánuló hatalmas fejlődését. A mi különösen.a kulturális emel­kedést illeti, melyet Magyarország alkotmányos jogai és szabad instituczióinak visszaszerzése óta felmutathat, részünkről mindenkor a leg rokonszenvesebb elismeréssel találkozott. Az egész cseh nemzet a magyarokban egy a vi­lágrész szabadsága és kultúr, ja körül nagy ér­demeket szerzett nemzetet üdvözöl.“ A londoni kon fere uc z ia pénzügyi bi­zottsága utolsó ülésében elvetette az angol kormány azon indítványát, hogy az államadós­ságok kamatai leszállittassanak. Az angol megha­talmazottak kivételével valamennyi meghatal­mazott az indítvány ellen szavazott. Blignieres elleninditványa értelmében a leszállítás fölösleges, sőt 500,000 font sterling fölöslegre van kilá­tás. — A konferenczia felől igen pesszimiszti- kus hírek kerültek forgalomba. Ha a kamat­leszállításra vonatkozólag egyezség nem jöhet létre, mire pedig valóban kevés kilátás van, (a brit kormány csütörtökön küld körjegyzéket a hatalmaknak, ismertetve Blignieres magatar­tását az egyiptomi pénzügyi kérdésben), úgy a konferenczia őszig el fog napoltatui s Egyip­tom legsürgősebb szükségletei időközben angol pénzből fedeztetnek. A frânezi a khinai konfliktusra vonat­kozó jelentések kedvezők. Ferry miniszterelnök közölte a Khinával folytatott tárgyalások állá­sát, mely szerint a kárpótlás kérdésében, úgy látszik, lehető rövid idő alatt kielégítő ered­mény várható ; s minthogy Khina Tonking ha- ledéktalan kiürítésének elrendelésével a leglé­nyegesebb engedményt megtette Francziaor* szágnak, valószínű, hogy az ultimátumban ki­tűzött határidő is némileg maghosszabbittatik. A szudáni harcztérről. A dongolai mudir jelenti, hogy Gordon tábornoktól június 22-iki kelettel levelet kapott, melyben tudatja, íogy Khartum és Sennaar még tartják magu- <at. Gordon tábornok, ki még 900 főnyi ka­tonaság felett rendelkezik, segélycsapatokat kér. Az Egyiptomból érkező hírek igen ko­mor színezetűek. Felső Egyiptomban a szudáni fölkelők betörésétől s belháborutól félnek és nincs a ki megvédelmezze ; az Assuanban levő 3000 főnyi egyiptomi seregre ugyan nem so­kat lehet építeni ; az ott lévő egyetlen angol ezredet pedig, ha mindenki futui fog, az ár magával ragadja. Oroszországban újabb nihilista merényletnek jöttek nyomára, mely a czár ellen volt tervezve s ennek varsói útjában lett volna végrehajtva, de egy öngyilkos nihilista hátrahagyott levelei a tervet felfödözték. Az elfogatások számosak s kiterjednek az előkelőbb osztályra is ; az izgatottság igen nagy. A czár azonban mégis meg fogja látogatni korsót s odautazásakor az egész vasútvonal hosszában katonaságot állítanak fel. J Á horvátok és a király. Az „Agr. Ztg.“ meg­erősíti a hirt, hogy Héderváry gróf bánhoz a hor- vát országgyűlés berekesztése alkalmából ő felsége az Ischlben időző király köszönő és elismerő táv­iratot intézett. Másrészről jelentik, hogy a távirat tartalma a bánra nézve szerfölött kedvező; a király külön kifejezi benne a gróf eredményes működése felett teljes megelégedését. A közös hadügyminisztériumban uj szabályzatot dolgoznak ki ez idő szerint a lovassági támadás s a lovas tüzérütegek harezmődja tárgyában. Tekin­tettel a lovassági ügynek az orosz államban épen most történt gyökeres átalakítására s nagy lovas­sági tömegeknek gr. Pejacsevich lovassági felügyelő eszméje szerint a miskolezi hadgyakorlatokon elő­ször történt ütközeti alkalmazására, szükségesnek vélte a hadügyminisztérium, hogy az a lovasság s a melléje rendelt lovas-ütegek szabályzata a leg­újabb s czélszerüknek bizonyult alapelvek szerint átalakíttassák. Ezen újítás folytán a lovasság, mely­nek főfeladatát eddig a tájékozási szolgálat s a sa­ját badvonal előtti — a mozdulatok eltakarására irányult — „taktikai fátyol“ képezte, ezentúl ön­álló küzdelmeknek nagyobb tömegekben való ke­resztülvitelét fogja feladatul nyerni. A reform főel­vei meg vannak már állapítva s a jövő hó folya­mán tartandó manőverek során gyakorlatilag is meg fognak vizsgáltatni. Határvidéki állapotok. A lázongásra hajló báni határkerületből ismét oly eseteket közöl az „Agr. Ztg.“, melyek a határvidéki nép erkölcseinek teljes elvadulására mutatnak. Slabinyében e hó 8-án két paraszt, Gacsics István és Zmijanacz Mihály poli­tikai vitába keveredett. Gacsics, egyéb argumen­tum híján, övéből a pisztolyt kirántotta és Zmija- naczot egyszerűen agyonlőtte. — A megtorlatlan mezei kártételek napirenden vannak. Kotararibau három Begovics testvér és Nuzsda Damján pompás kukoriczatermésót bosszúból learatták. Egyik sem mer följelentést tenni, sőt még azt sem meri mu­tatni, hogy haragszik a kár miatt, nehogy nagyobb bajt vonjon a fejére. A kinek valamije van, retteg a bosszuállástól s vagy együtt ordit az orditókkal, vagy rendkívüli intézkedések után eped, A terroris­ták már a fóldmivelést is veszélyeztetik s mahol­nap lehetetlenné válik minden gazdálkodás,

Next

/
Thumbnails
Contents