Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-07-15 / 79. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. évfolyam. 79. szám. Kedd, julius 15. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. ^Zeg-jelenilc IxetenAsirtt háromszor: Kedden, CsĂitortolsorL és Szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, fopiacz, 629. sz. a. (Csulak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér- mentesen küldendők­Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos­tán küldve: Egész évre . . . 7 frt -- kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre ... 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyé­ért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécshen: Haasenstem és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. 5 ’ 8 Előfizetési felhívás a, ISTemere „HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY“ czímü politikai és társadalmi lap 1884. tizennegyedik évi folyamára. Előfizetési ára: Egész évre..........................7 írt — kr. Félévre........................3 „ 50 „ Negyedévre...........................| „ 80 „ Külföldre egész évre . . 9 „ — „ Előfizetőinket tisztelettel kérjük, előfizetésüket megnjitani, valamint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejekorán megtenni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyomattat- batunk. Az előfizetés legczélszerübben postautalvány mellett esz­közölhető. Az előfizetési pénzek a „Nemere Határszéli Köz­löny“ kiadó-hivatalának Bernstein Márk könynyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre küldendők. A Nemere „Határszéli Közlöny“ kiadóhivatala. S.-Szentgyörgy, julius 14. (n.) Idéztük az ellenzéki sajtó véleményét Bartha Miklós indítványára s jeleztük a kor­mány főlapja a „Nemzet“ álláspontját is, mely gúnyosan tér napirendre az ily indítvány fe­lett. Megszokott hangon csak annyit mond, hogy az „Ellenzék" nincs hivatva bírálni a válasz­tásokat, majd ítél ezek felett az igazoló bi­zottság, ennek feladata az. Azután meg — úgy­mond — alkotmányellenes dolog a koronát hívni segítségül. Oly nevetséges érvek ezek, hogy beillenének akár a kis „Nemzet“, t. i. a „Sz. N.“ kereté­be, de nem a kormány főlapjába. Mert hát ki választja azt az igazoló bizottságot? ... A ház többsége. És kikből választja ez a több­ség ? . . Természetesen a maga kebeléből. Az a többség pedig nem fog elmarasztaló ítéletet mondani önmaga felett. Az a többség, melynek közegei csak azért, mert azt hiszik, hogy a „generálisnak“ tetszeni fog, — de itt csalódtak — olyan Bereczk féle választásokat improvizálnak, az nem fogja kimondani azt, hogy saját pártja meghiúsította a választás szabadságát, nem fogja beismerni, hogy pénz, presszió és fegyver szerezte meg nekik a több­séget, melylyel ma kérkedhetnek. Igaza van Barthának, ez a parlament a meghamisított választás parlamentje, — ezt a többséget tisztán s egyedül a büntető törvény- könyvbe ütköző cselekmények juttatták diadalra. De ezzel régen tisztában van az ország min­den egyes józanul gondolkodó fia. Ez az oka, hogy Tisza alatt a választási bíráskodás nem fog a kúria elé kerülni, mert alapos oka van attól tartani, hogy az esetben az ő megvá­lasztott híveinek száma óriási kisebbséggé fogyna. Ézt pedig a hatalmi kérdés nem en­gedi meg. Elismerjük azt is, hogy alkotmányellenes dolog ily ügyet a korona elé vinni. De mit tegyen hát a nemzet, ha sehol sem talál már igazságot? Hová menjen, mikor a belügymi­niszter egy Apponyi Albert és Bethlen Pál grófoknak alapos panaszukra azt feleli, hogy „egyoldalú“ feljelentésre nem adhat semmit. Nincs tehát más mód, mint a koronás ki­rályhoz fordulni, egyedül a felség személyébe helyezi már csak a nemzet bizalmát. És ha kell, a nemzet e fontos lépést meg is fogja tenni. Bartha Miklós indítványára szerény néze­tünk szerint is még nem érkezett el egészen az idő. Minden igazságtalanság és erőszak da­czára az ellenzéknek ma a parliamentet el­hagyni nem szabad, nem lehet. Az uj ország- gyűlésnek oly fontos, életbevágó teendői van­nak, melyekért az ellenzéknek küzdeni kell s mely küzdelemben talán még győzhet is. Mert nem hihetjük — bármily árral lássuk is úszni a többséget — hogy lesz Magyarországon több­ség, mely egykönnyen megszavazza a sajtósza­badság terrorizálását, a felsőház általánosan kívánt reformját, annak hozzájárulása nélkül, a mit pedig a kormány most akar keresztül­vinni. Trefort és Ivánka beszédei bizonyságot tehetnek erről. Ott "kell lennie az ellenzéknek a képviselő­házban, mikor a mandátum meghosszabbítása kerül szőnyegre, nehogy itt is tisztán az ural­kodó párt érdekei jussanak ellenvetés nélkü érvényre ; de síkra kell szállani az ellenzéknek az Ausztriával kötendő vámszerződés megkö­tése ellen, küzdeni kell mindvégig. Hát Fiume bekebelezésének fontos kérdése az ellenzék sürgetése nélkül fog-e valaha tör­vény által rendeztetni ? Hát az államháztartást ki ellenőrizze, ha nem az ellenzék ? Minden arra mutat, hogy soha nagyobb szükség erős, életképes ellenzékre a parlament­ben nem volt, mint épen most. Az ellenzék különféle árnyalatainak egyesülnie kellene egy czélra és egyesült erővel, egymás mellett s ne ellen küzdeni a most uralkodó kóros ár ellen. Csak egy ellenzéki árnyalatot nem szabad be­vonni : az antiszemitákat. Ezeket távol kell tartania az ellenzéknek magától, nehogy a kormány pártja újból azzal vádolja, hogy istá­polója, titkos szövetségese azon kis pártnak, mely a felvilágosodottság, a tudomány és mű­vészet korszakában, a tizenkilenczedik század vége felé a jogegyenlőség ellen, a nép szenve­délyét felzavarva s arra támaszkodva küzd. Az ellenzéknek küzdenie kell épen ez ellen, mert a kormány már is izgatni óhajt az anti­szemitizmussal. Az ellenzéknek nehéz feladata lesz a parliamentben, de annál erősebben kell megküzdenie azzal, nehogy szüksége legyen a Bartha indítványára. Csak ha a helyzet elmér­gesedik, akkor lesz erre szükség. A szerb hivatalos lap közli, hogy Ferencz József királyunk ő felsége Milán szerb királyt meghívta az őszi csapatgyakorlatokra s hogy Milán király a meghívást köszönettel elfogadta. A szerb királyt elutazása előtt még Károly román király is meg fogja látogatni. Megyei tisztviselők fizetési előlegei. A belügy­miniszter a megyei tisztviselőknek fizetési előlegek­ben való rószeltetésót megyei szabályrendeletekkel szabályozni kívánván, felhívta a megyéket, hogy e részben javaslatokat készítsenek. Ma már, mint a „Nemzet“ értesül, a legtöbb megyei törvényhatóság megalkotta a megyei tisztviselőknek fizetési előleg­ben való részesítéséről szóló szabályrendeleteket, melyek értelmében a tvénybatóságok tiszti-, segéd- s kezelőszemélyzetének, tartós betegség vagy más rendkívüli körülmények által indokolt esetekben, az évi fizetés 10°/0-ának megfelelő fizetési előle­gek egy év leforgása alatt egyenlő havi részletek­ben vonatnak le a fizetésből. Eddigelé a fizetési előlegek csak is a belügyminiszter jóváhagyása mel­lett voltak a megyei tisztviselőknek utalványozha- tók, ezen szabályrendeletek alapján most már a megye közönsége faját hatáskörében s a nélkül utal- ványoztathatja a fizetési előlegeket, hogy arra a bel­ügyminisztertől előzetesen engedélyt kérne. Az angol alsóházban közelebb ismét meginter- pellálták a kormányt Gordon tábornok sorsa miatt, de a mint a hadügyminiszter kijelenté, — a kormány birei igen hézagosak és elkésettek. Khar­tum állítólagos elestéről azonban még eddig semmi bizonyos és határozott hir nem érkezett. A moloch. Egy bécsi lap jelentése szerint a kö­zös hadügyi minisztériumban Bylandt-Reidt hadügy­miniszternek Polából való hazatértével megkezdőd­tek a tárgyalások a hadügyi budget fölött. Végle­ges határozatokat azonban csak az őszi nagy had­gyakorlatok befejeztével az uralkodó elnöklete alatt tartandó miniszteri tanácskozásokban fognak hozni, a melyeken a két állam pénzügyminiszterei is részt foguak venni. A hadsereg szükségletei, miután a kezdetben tervezett szükségleti többletet már a ja­vaslatban törölték, csak csekélylyel fognak növekedni s az esetleges szükségleti többletet más tételeknél eszközlendő megtakarításokkal fogják kiegyenlíteni. A hadi tengerészet szükségleteinek azonban jelenté­keny szaporítását tervezik, de még kérdéses, bogy a döntő miniszteri tanácskozásokban jóvá fogják-e azokat hagyni. A szentpétervári „Novosti“, az „Oroszország és Ausztria Romániában“ czimü román röpiratot is­mertetve, — igen jellemző nyilatkozatot tesz. Azt mondja: Habár az osztrák-orosz jó viszony folytán Ausztria ellen titkos háború Romániában nem kép­zelhető, Oroszország mégis követte Ausztria és Né­metország példáját, mely államok minden eshető­ségre szövetségesekkel veszik körül magukat s nem taszítják el maguktól barátaikat. Ily barátokat bir Oroszország a balkáni népekben, a melyek kormá­nyaikkal ellentétben Oroszország felé gravitálnak. A kolera. Hazai h i r e k. A közlekedési miniszter rendeletet bocsátott ki, hogy további intézkedéséig Portugáliába csomagok Francziaországon át nem szállíthatók, s erről a pos­tahivatalokat miheztartás végett oly utasítással ér­tesítette, hogy a Portugáliába szóló kocsiposta-cso- magokat kizárólag Hamburgon át irányítsák. Perbál pestmegyei községben, mint a járási szolgabiró az alispáni hivatalnak jelenti, a napok­ban több kolerin eset fordult elő, de a gyorsan fo­ganatba vett orvosi intézkedések minden komo­lyabb bajnak elejét vették, s a betegek most már túl vannak a veszélyen. Az alispán az esetet beje­lentette a belügyminiszternek s egyúttal utasította a megyei főorvosi hivatalt, hogy a szükséges előin- tézkqdéseket tegye meg, mihez képest a megyei fő­orvos a járási orvost a legtüzetesebb utasításokkal látta el. A Nagyváradhoz félórányira fekvő Nagykereki községben, mint az „E—s“-nek jelentik, julius li­án koleraeset fordult volna elő halálos véggel. Az esetről hiavtalos jelentést tettek Biharmegye alia-* pánjának. Valószínűleg csak kolera nosztrasz forog szóban, a mely szórványosan minden nyáron jelent­kezni szokott. * A helyzet F r a n czia or s zágb an. Páris, julius 12. A „Soir“ szerint a Rue Saint- Póres 61, sz. a. lakó foglalkozás nélküli, 65 éves Badion kolerában meghalt. Igen rendetlen életű ember volt. Kedden este sokat evett s szerdán reg-

Next

/
Thumbnails
Contents