Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-06-24 / 70. szám
279 — nek. Brassó a régi marad. Ne bigy.je azonban Súgó ur, bogy Brassót akkor és úgy lehetne raegmagya- ritani,ha a németajkú növendékeket kiseprüznó a kath. iskolából s ezek szülőit a kath. egyháztanácsból. Ez először is érzékeny veszteség volna a brassói katholikusságra, össze nem fór a katholíczizmus békés szellemével, s végül még valamire nagyon is ekklatáns argumentumot szolgáltatna. Jobb, ha a németeket magyarosítjuk, mintha a katholikusokat elveszítjük. Azt mondja ugyan Súgó ur, hogy „korrekt magyar tanítással és alapos szakértelemmel jobban csalbatnók a kath. németeket a mi táborunkba át“, mit azonban elhinni nem tudok. Annyit azonban tudok, hogy a német szülő nem igen hajlandó gyermekét tiszta magyar iskolába küldeni, de igenis örömmel küldi egy oly tanodába, hol anyanyelvéuek gondos ápolása mellett még a magyar ^nyelvet is elsajátítja. Hogy pedig „duálisztikus rendszer mellett jó és alapos tanítás nem képzelhető, mert az idő haszontalanul fecséreltetik,“ ezt tagadom s ellenkezőjét tapasztalatból vagyok képes bizonyítani. Balló I. s a b. e. Itoidl F. voltak dualistikus rendszerű, jó tanítóim, s higvje el Súgó ur, sokat köszönhetek készültségemet illetőleg annak az általa olyannyira megrohant duálizmusnak, mert ha valaha igen, úgy most igazán érzem: „Quot linguas calleo, tot homines valeo.“ Súgó ur — mint feltüntetni igyekeztem — hiába küzd a duálizmus ellen. Egyet azonban még sem tudok Súgó úrtól megtagadni, s ez az a magyar honfiúi érzelem, mely egész czikkét átlengi. Adja a magyarok áldó istene, hogy a brassói rom. kath. elemi iskola is minél hamarább magyar legyen, hogy abban minél hamarább magyarul dicsérhessék az Urat! ezt tiszta szivemből kívánom. Mig azonban a katholikus németség, mely vallására sokat ad, gyermekeit katholikus módon akarja neveltetni s talán ép ez által a magyarság karjaiba vezetni : addig kár volna ezt a szép törekvést megakadályozni, lelkes iparkodásuknak gátat vetni s őket netalán oly lépésre kényszeríteni, melynek fanyar gyümölcseit a brassói katholikusság ízlelné meg. S jegyezze meg végül magának Súgó ur, hogy egy csepp mézzel több legyet fog, mint egy hordó eczettel. — Fiat applicatio ! Én magával a duálizmussal foglalkoztam, nem pedig a személyes részszel, mert ezzel tartoztam magának az ügynek, a közönségnek s a megtámadott brassói rom. kath. elemi iskolának, melynek hálás növendéke fogok lenni, mig éle);. Z. T a íi ü g y. A s.-szentgyörgyi iskolai vizsgálatok. Röviden, a mennyire szűk terünk engedi, emlékezünk meg a helybeli iskolák vizsgáiról. A polgári leányiskola vizsgálatai f. hó 19—20- án voltak. Élvezet volt a serdülő leánykákat látni s hallani, mint lépnek be ők a tudomány csarnokába, vezetve buzgó s derék tanítóik által. Minden tantárgyban teljesen kielégítő, sőt dicséretre méltó jártasságot tanúsítottak a növendékek s ezért elismerés illeti a tantestületet. Különösen élvezetes volt a zene vizsga, melyen Arany Izomé brillírozott növendékeivel. A zongora tanításban valóban szép sikert is ért el a kitűnő tanítónő, kinek tanmódszere most is igen jónak bizonyult. Voltak jobbak s gyengébbek, de a nagy többség igen szép előmenetelt tanúsított s igy különösen Mélik Anna, Lehrer He- lén, Csutak Klára és Tisch Anna, kiknek tartása és technikája, a mellett pétiig korukhoz mért érzékeny játéka mindenkor dicsérik a mestert. F. hó 22-én d. u. volt a polgári fiúiskola első vizsgája és pedig franczia nyelv, műének, szavalat és torna. A franczia nyelv tanítása a legújabb ez intézetben s csak e tanévben kezdődött, a mellett a növendékek már is szép előmenetelt tanúsítottak. A gyermekek legnagyobb része az olvasásban elég jártas, sőt kisebb fordításokban is, különösen pedig Ehrlich József, Born József, és Sándor István. A tanítás körül elért sikerért teljes elismerés illeti Ehrenkranz Salamon tanítót. Valóban lélekemelő volt a műének, melynek tanítója a derék Nagy István, a kinek az a szép szerep jutott ez intézetben, hogy nemesítheti a fiuk szivét a zene, illetve ének által. „Dalában él a nemzet“, mondja a költő s ennek kezdődni kell az iskolában. Mit szóljunk a szavalatról? . . . Csak annyit, hogy dicséretére válik Bodola Sándor tanítónak. Hanglejtés és érzelem szépen nyilvánult a vizsgán. A műsor — ha lehet annak nevezni — utolsó pontja volt a torna. Egy országszerte hirdetett elvet láttunk itt megvalósulni, a gyermekek katonai nevelését, illetve a katonai gyakorlatokat. Antalfi Elek tanító a tornászat lényegét igen helyesen fogta fel, megmutatta a vizsgálat, melyben mindvégig gyönyörködtek a jelenvoltak. Ez volt a délután legmulatságosabb része. Szándékosan hagytuk utoljára a szabadkézi rajzot. Valóságos kiállítás volt az intézet nagy terme. Oly rajzokat láttunk itt, melyekee csak Huszka József rajztanár növendékei készíthetnek, de a melyek bármely maturens reálistának is becsületére válnának. Már az 1. osztályú polg. isk. növendék is természet után rajzol, a mit a fővárosi iskolákban is csak a IU—IV. osztályban kezdenek. Huszka tanító e sikerekért mindenek felett üdvözletét és osztatlan elismerést érdemel, de azon kitűnő rajzolók is, mint Mélik Endre (I. oszt.), Tusa Béla (II. oszt.), Szőcs Áron, Rézer Ignácz, Csutak Béla, Incze Frigyes és Born József (IV. oszt.), de leginkább és első sorban Sándor István (V. oszt.), ki valóban feltűnést keltett rajzaival. 23-án voltak a vallástani s azonkívül az I. és II. osztály vizsgái az összes tantárgyakból, melyekre csak annyit mondhatunk, hogy tanító s tanulók méltó elismerést érdemelnek. — A Mikő-kollegium vizsgáiról csak akkor Írunk, ha teljesen lie lesznek fejezve. A vizsgákról azon őszinte óhajjal távoztunk : bárha S.-Szentgyörgynek minden intézménye olyan volna, mint iskolái ! Csak hogy akkor személyekben és tárgyakban nagy változásnak kellene történni. —i. j-. VEGYES HÍREK. Tárczarovatunk térhiány miatt mai számunkból kiszorult. Fagy. E hó 19-én egész nap oly kíméletlen hidegen fúvó nyugoti szélben a hideg több helyen a tök és fuszulyka leveleit a mezőn olyannyira megcsípte, hogy annak folytán leforrázódott. Gazda közönségünk nagyon és jogosan fél, hogy a virágzásban lévő búzának is ártott, a mi nem valami kedvező hir. A nagyobb havasokon hó esett. Ez már aztán nem a májusi három fagyos szent, sem Orbán, hanem K. szent János-napi hideg, a mi igazán rendkívüli. Az idő még mindég hűvös. Hó nyár közepén. Szomorú hírek érkeznek mindenfelől, hideg, szél, esőzésekről és havazásokról; ma ismét Dornabachból jelentik, hogy ott erősen havazik. Aussel környékén is a magasabb hegyek hóval vannak borítva. Vízáradásokról is mind több szomorú hir érkezik. Stryi községben állítólag 250 katona vesztette életét. Ez a hir azonban még megerősítésre vár. Az elöntött Lankul, Przemsyl, Za- leszczki, Zydanczow stb. községekben katonaság dolgozik. Felső-Magyarországból is több helyről jelentenek áradásokat. Az árvamegyebeli Turdosm községben oly nagy felhőszakadás volt, a minőre öreg emberek sem igen emlékeznek. A kár rendkívüli nagy. Kralván községben az erdők egy része el van öntve, a levágott fákat a viz elsodorta. Az ár egyre nő s az eső még egyre szakad. Korai szerelem, korai halál. Kolozsváron f. hó 21-ikén megrendítő eset történt. Bartha Lajos kolozsvári polgár és ügynök nagyobbik leánya s Pá- v: i Vájná Elek nagy-enyedi tekintélyes ügyvéd fia József, a kolozsvári unitárius kollégium növendéke forró, rajjongó szerelemre gyuladtak egymás iránt. Minthogy azonban egyáltalán nem volt kilátásuk arra nézve, hogy korai viszonyukhoz akár a szülők, akár a pap áldását megnyerjék, elhatározták, hogy egyesülnek a halálban s a mondott napon arzém- kummal megmérgezték magukat, a szülők leírhatatlan fájdalmára. Választási rigmusok. Ifj. Ábrányi Kornél képviselővé választatása alkalmából a következő' szellemes gratulácziót vette Grünwald Bélától: Kedves Nelli ! — A mandátumot kedvelő — más is, s nagyon röstelli, — lia sorsa lón vereség. — De nem mindig nyereség — a mandátum, — sőt lehet nagy fátum. Elbuktak nagyok, kövérek, — lám, Pályát most eszi a méreg; — Gustavus de Vizsoly — ajkára nem jön mosoly; — Johannes de Kemény — meg van rökönyödve szegény; — hát szegény Maxika! — képzelem, hogy haragszik a ! De te győztél, — s te, ki lopva főztél, — munkád gyümölcsét büszkén mutatod; — meg nem buktatott — ármány és erő, — te lettél a nyerő, — kezedben a pecsétes levél — s te képviselő levél. De haj, — most jön a baj! — Mert a tisztelt választók — azt mondják: mi Nellit azért választók, — hogy mondjon beszédet, — nagyot és szépet. — Te pedig vágsz savanyu képet; — mert a ki először mondja: tisztelt ház! — azt gyötri a láz, — s bár eszmékkel teli, — mégis a hideg leli. — Te pedig, ki valál hírlapíró, — beszédekre kritikus biró, — most magad állsz be színésznek, — s ha mindnyájan téged néznek, — s ha szavadat mindnyájan lesik, — s Nelli ekkor hasra esik, — s szüzbeszéd nem sikerül — s lapok nem szólnak sikkerül, — Akkor mi, kiket gúnyod ért, — bo- szut állunk gúnyodért, — akkor mi mulatjuk magunkat — s uevettünkbeu tartjuk a hasunkat. — így lehet azután fátum — a fáradsággal szerzett mandátum. E versek — ugyan nyersek, — de a beszéd kötetlen, — s ilyenkor lehetetlen. — A verset tovább is írnám, — ha tovább is birnáin, — de habár sajnálom, — legyűr már az álom. — Budapest, 1884. junius 17-én. Béla. A kortes számlája. Érdekes perben lesznek hivatva a bíróságok ítélni, írja az „Ugyv. Közlöny.“ A fővárosban lakó képviselőjelölt elment vidéki választói közé, kik nagy lelkesedésük közt sem feledkeztek meg arról, hogy a jelölt nem csak arra való, hogy meg válaszszák: arra is, hogy pár,jó napot szerezzen nekik. Magyarországon ez nincs máskép. A választók ebbeli jogos óhajának a jelöltnél, ki mellesleg legyen mondva, szabadelvű párti, a főkortes adott kifejezést, megjegyezvén egyszersmind, hogy pénz nélkül nincs vásár. A jelölt utasította a kor- test, hogy csak szerezze meg saját hitele alapján a szükséges eszközöket, majd ő, a jelölt, a főkortesnek megtéríti. A jó kortes hitt a jelölt szavában. Ez volt bukása, mert más választókerületekben csak a választók hisznek a jelöltnek, ebben az esetben a kortes is ezt tette. Kortesünk az adott utasítás szerint cselekedett és beterjesztette 2050 frt erejéig számláját. A már megválasztott képviselő most semmit sem akar tudni arról, mit mint jelölt ígért és kötelezett. S mi több, midőn a napokban a kortes messze vidékről feljött a fővárosba és itt felkereste a nagyságos képviselőt, ez azzal fogadta, hogy úgy is 11000 frtba került a mandátuma, ő nem fizeti ki a számlát. Kortesünk átadta az ügyet egy fővárosi ügyvédnek, hogy ez jogait a képviselő ellen a bíróság segélyével érvényesítse. A kereset legközelebb a budapesti törvényszékhez fog beadatni. Kiváncsiak vagyunk a per kimenetelére, mert mint alkalmunk volt meggyőződni, a képviselőnek beterjesztett számlában többek közt ilyen tételek is fordulnak elő : 1688 liter pálinka 337 frt 60 kr, 583 liter bor 116 frt 60 kr, étel 115 frt 78 kr, a pap számlája 112 frt stb. Bukaresti diákzavargások. A bukaresti egyetem tunulói közt hetek óta nagy izgatottság uralkodik. A román ellenzék a kolozsvári tüntetést arra használta fel, hogy a román tanulók közt a kormány ellen izgasson és azóta egymást érik a tüntetések és kihágások, melyek nemcsak a kormány ellen ia vannak intézve. Legtöbbet tüntetnek a tanulók Rom- niceanu orvostanár ellen, ki a tanulókat rá akarta birni, hogy ne foglalkozzanak annyit a politikával, hanem végezzék inkább kötelességeiket. — Mult csütörtökön délben a tanárt, mikor ez a Coltrea-kórházba ment egy vizsgára, vagy tizenkét tanuló kifütyölte. A tanár bement az épületbe, de mikor kijött, a tanulók, kiknek száma 30-ra szaporodott, ismét kifütyölték, sőt ezut- tul petárdákkal is dobálták, melyek egyike fülén érte. A tanár kocsiba ült és elhajtatott Ekkor rendőrök jöttek, de Markoviéi tanár felszólítására csakhamar eltávoztak. Megérkezett végül a városi rend- ó'r-praefektus és a tanulók — panaszokkal ostromolták, mert a rendőrség be mert hatolni az épületbe és nehány zavargót le akart tartóztatni. — Mint egy dukaresti sürgöny jelenti, Bratiano minisztert, a mint tegnap a kamarából eltávozott, a diákok inzultálták. A közönség ’a miniszter pártjára állt s a diákokra tört, minek következtében dulakodás támadt. A rendőrség közbelépett és több egyént elfogott. Beszélik, hogy Bratiano ellen merényletet terveztek. A diákok ülést tartottak s elhatározták, hogy a jelenlegi kormány ellen minden erejükből küzdeni fognak. Hogy Pulszky, Szilágyi ilyesmire nem gondoltak, s a helyett, hogy diákjaik által igyekeznének Ők is megbuktatni a kormányt, ők buktatják nyakrafőre a szegény diákokat. Megbüntetett takarékosság. Egy bécsi háztulajdonos, ki családjával május 15-ike óta Ischlben tartózkodik, mint gondos családapa nejéhez — ki áldott állapotban volt — egy hires bécsi szülészt rendelt bizonyos meghatározott napra. A kitűzött idő előtt néhány nappal azonban a tanárhoz ily tartalmú távirat érkezett: „Ne jöjjön késő.“ Rögtön összepakolt tehát s a legelső futárvonattal Ischl- be robogott. Itt nagy meglepetésére az uj világpolgár sírása üdvözli őt, a ki már 24 óra^óta van a napvilágon. A férj ezt akarta sürgönyözni: „Ne jöjjön. Késő 1“ A távirótiszt egyszerűen elhagyta a pontot, a mi aztán a háziúrnak nem kis költségbe került, mert a tanár bizony megfizettette magának az lseidbe való utazást. S ezt a háziúr elkerülhette volna, ha pl. két szóval megtoldja a táviratot ekként : „Ne jöjjön, már késő van ! Egy tánezosnó' czipői. A nem rég elhunyt hires Taghoni Mária egy alkalommal, midőn Pétervárról elutazott, a szállóban felejtett egy pár czipőt. A szálló tulajdonosa a becses ereklyét megvételre kínálta az ünnepelt tánezosnő tisztelőinek, a kik között akadt, a ki hajlandó volt 200 rubelt adni érte. A vendéglős azonban 1000 forinton alul nem akarta oda adni. Ezt az összeget mindenki sokalta; de ezután összeállottak húszán és közösen megvették a czipőt. Most azonban újabb nehézség merült föl: hogyan osztozzanak meg rajta? Eleinte ki akarták sorsolni, de azután mást gondoltak. Hogy mindenkinek része legyen benne, elhatározták, hogy megeszik. A vendéglős ajánlkozott, hogy pompás fríkas- sét csinál belőle. A kitűzött napon a húsz Taglioni enthuziasta megjelent a szállóban : és a vendéglős föltalálta nekik a czipő-frikassét. Csakhogy a sely- ma nem Taglioni czipőit, hanem feleségének egy pár régi bocskorát készítette el vendégeinek, a tánezosnő czipőit pedig később jó pénzen eladta egy ritkasággyüjtő angolnak. Irodalom. „Vezérfonal a kincstári postahivatalok pénztári kezelésére vonatkozólag“. A hivatalos adatok alapján összeállította Deák Imre kir. postatiszt. Ez a czime azon csinos kiállítású szakmunkának, mely Bernstein Márk kiadásában S.-Szentgyörgyön megjelent. A mű valóban szükséget és hézagot pótol s mint ilyen minden postatiszt és postamester részére igen nagy előnynyel bir. Táblázatokban adja legkönnyebb áttekintését a postai pénzek kezelésének, a mi az illető hivatalnoknak nagy köny- nyebbségére leend. A müvet különben maga az igazgatóság is ajánlotta és igy fölösleges azt nekünk még jobban ajánlani. Ara 50 kr,
