Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-05-29 / 60. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1884.

XIV. évfolyam. 60. szám.

Csütörtök, május 29.

NEMERE.

Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap.

^Ceg-jelejiilc lietenlrint Háromszor: IKed-den, Cs-iitörtölsözi és Szombaton.

Szerkesztőségi iroda:

Sepsi-Szentgyörgyön, fopiacz, 629. sz. a.

(Csulak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak.

Kiadóhivatal:

Előfizetési ár

helyben házhoz hordva, vagy vidékre posBernstein Márk könyvnyomdája, hová

tán küldve:

az előfizetési pénzek és hirdetések bérEgész évre . . . 7 írt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre . . . 1 „ 80 „

mentesen küldendőd

Hirdetések díja:

3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők.

Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Ilaasenstein és Vogler, Goldberger

A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában.

S.-Szentgyörgy, május 28.

(n) Három hét választ el már csak választás napjától, három hét múlva megindul országszerte a választás, három hét múlva alkalma nyílik Háromszékmegye közönségének is itéietet mondani a kormány fölött. Három hét rövid idő, de elég arra, hogy újból és újból meggondoljuk, miszerint ettől függ hazánk sorsa ismét három hosszú esztendőig. A választó az urna elé fognak járulni s maguk fognak dönteni az ország ügyében.

Ez az alkotmányos élet legszebb mozzanata. Ekkor nyilvánul legszebben a polgári szabadság, ha mindjárt ott is áll a választók háta mögött a szolgabiró, fenyegetve s ígérve. — Junius hó 13-án megyünk mi is az urna elé, akkor lesz megyénkben s városunkban a képviselőválasztás.

Eléggé foglalkoztunk már e tárgygyal, népünk is eléggé ismerheti ennek fontosságát, hisz ha másból nem is, de megtudná bizonyára abból is, hogy soha annyi ingyen bort s pálinkát nem ivott, mint most.

Van a kormánynak pénze, — majd megfizetjük mi azt adóban. Hisz három év hosszú idő s három év alatt lehet ismét elég uj adót vetni a nemzetre. Majd fizetünk, ha pedig nem, akkor jő a végrehajtó s kell fizetnünk.

Tisza Kálmán jól érti ezt a mesterséget, mintha erre született volna. Kilencz évi uralkodása óta az állam kiadásai 122-6 millióval szaporodtak, miknek fedezésére pedig ujabh s újabb adókat vet ki áldott kormányunk, s e mellett kilencz év alatt legalább ezer milliónál több adósságot csinált, melynek kamatai fejében ma az ország nem kevesebb, mint 110 milliót fizet, holott kilencz évvel ezelőtt 30 milliót fizettünk.

Mi.e fog ez vezetni, a jó isten tudja! De szemben az ily borzasztó terhekkel, kérdezhetnek : javultak-e kilencz év 'óta viszonyaink ? Erre is csak tagadúlag kell felelnünk. Igenis, a hivatali apparatus növekedett s napról-napra, évről-évre újabb és ujabh "hivatalokat állít a kormány, hogy kiszolgált bajnokainak kenyeret adjon, —■ de e mellett állapotaink épenséggel nem javultak. A közigazgatás a régi, az igazságszolgáltatás meg épen a lehető legrosszabb. A nemzetiségi súrlódások ma élesebbek, mint valaha; bizonyítják az oláh agitácziók és a szász néppárt kiáltványa.

Mi javult tehát? Talán a népnevelésügy ? Fájdalom, még az sem a megkívánható mértékben.

Valóban, szép állapotok ; gyönyörködhetünk bennük. . . .

S mégis vannak, kiknek ez állapotok tetszenek ; vannak sokan, kik fényes Ígéretekkel, nagyszerű tervekkel ámittatják magukat, pohár borért s nehány garasért eladják leiköket, nem gondolva, hogy hosszú három évig kell majd ennek fejében sínylődni.

A józan s hazafias székely nemzethez szólunk ; azon székely néphez, mely életét és vérét ontotta a hazáért. A székely nép tud gondolkozni, — gondolja meg most is, mitévő legyen.

A kinek tetszenek a m«ji állapotok, a ki

szívesen fizeti az óriási, csaknem elviselhetetlen adókat, s a kinek nincs annyi önérzete s becsülete, hogy eladja magát,: az lépjen az urna elé s szavazzon Tisza Kálmánra — majd lesz ideje megbánni tettét. De a kinek keblében hazáját szerető szív dobog, a ki még lelkesülni tud a honért: az nem fogja szavazatát arra adni, a ki hive a mai kormánynak, — hanem szavazni fog az ellenzékkel, mint a mely komolyan törekszik a haza sorsának enyhítésére.

Kresztics és Hrvat lemondása felől a „Búd. Corr.“ ezeket írja: Mint Zágrábból ér-tesülünk, Kresztics tartománygyülési elnöknek és Hrvat alelnöknek leköszönése semmi vonatkozással sincs a nevezett képviselők pártállására. Az elnök és alelnök visszalépnek, mert kijelentették, hogy nem tartják magukat elég erélyeseknek a szélső ellenzék rakonczátlanko- dásai ellen, és miután ők a leghatározottabban óhajtják, hogy a nemzeti párt mint erős, kormányképes többség a horvát kormányt ne csak támogathassa, hanem eredményteljes tevékenységet is fejthessen ki a tartománygyiilés legközelebbi ülésszaka alatt: más elnökség választását indítványozzák, azon reményben, hogy az uj elnökök képesek lesznek egyes képviselők kiLigtMainak megakadályozására.

A kolozsvári románok küldöttsége — mint a „M. Polgár“ írja — a napokban Eszterházy Kálmán gróf főispánnál tisztelgett, előadván sérelmeiket a lefolyt tüntetésekre vonatkozólag s egyúttal kérdést intézvén a főispánhoz az iránt, hogy a kolozsvári események megegyeznek-e a kormány intenczióival, miután nekik azt kell gyanitaniok, hogy a demon- stráczió talán még a kormány nézeteivel, sőt helyeslésével is találkozik. Ezt az alaptalan föltevést a főispán természetesen visszautasította. Szerinte feltételezni sem lehet a kormányról, vagy a hatóságról, hogy helyeselhetnek, vagy támogathatnak bárminevü jellegű és inteuezióju olyan mozgalmakat, melyek kihatásukban a közrendet s az állampolgárok békés együttélését akár egy, akár más irányban esetleg megzavarhatnák. De midőn a főispán erről biztosította a tisztelgőket — egyúttal figyelmeztette őket arra is, hogy a maguk részéről szintén kerüljenek el minden olyast, a mi egyenetlenséget szíthat s kellemetlen és sajuos összeütközésekre vezethet. Kijelenté továbbá, hogy szivből óhajtaná a különböző nemzetiségű állampolgárok közti békés egyetértés fentartását, megerősödését, de ez csak úgy lehetséges, ha a most magukat bántva érzett románok szintén teljes őszinteséggel, igaz hazafias készséggel járulnak hozzá a testvéri béke müvéhez. A főispán végül sajnálkozását fejezte ki a fölött, hogy a tüntetések előfordulhattak s épen azért, mert óhajtja, hogy ne ismétlődjenek, következményeik ne legyenek — kéri a küldöttség tagjait, hogy küldőik közt odahassanak, hogy az egyenetlenség, az elkeseredés továbbszitása ott is meggátoltassák. A közös törekvés a békére, a siker legbiztosabb záloga.

Háromszékmegye törvényhatóságának rendkívüli közgyűlése

— május hó 27-én.

Pontban délelőtti 10 órakor Pots a József főispán megnyitván a gyéren látogatott közgyűlést, — jelenti, hogy annak csak egyetlen egy tárgya van és pedig azon legfelsőbb királyi kézirat kihirdetése, melylyel ő Felsége a király a jövő országgyűlést ismét összehívja.

Ezután a jelenlevők állva hallgatták végig a királyi leiratot, — mire a közgyűlés, utasítván a központi választmányt a választási nap kitűzésére s az elnökök és jegyzők választására, — ismét feloszlott.

A háromszékmegyei központi választmány folyó május hó 28-dikán ülést tartott, mely alkalommal a képviselőválasztást a megye te r ü le t é n junius lü-ikára tűzte ki. Ugyanekkor megválasztattak a választási elnökök is és pedig :

az ilyefalvi választókerület részére: Forró F e r e n c z ;

a kézdi választókerület részére : Damokos Albert;

a kovásznai választókerület részére : D e- m'e tér Sámuel,

és az erdővidéki választókerület részére: Móricz József.

Sepsi-Szentgyörgy város, mint külön választókerület központi választmánya szintén folyó hó 28-án délelőtt tartott ülést s a képviselőválasztás napjául ugyancsak junius hó

13-dikát tűzte ki.

Megválasztattak: választási elnökké Bene- d e"k János, h. elnökké Kovács Bálint; jegyzővé dr. Szász István, h. jegyzővé ! Sikó József.

A kolozsvári tüntetésekhez

A bukaresti osztrák-magyar követség épülete előtt történt tüntetésről a következőket Írják Bukarestből :

A kolozsvári eseményekről ideérkezett első jelentés az idevaló mérvadó politikai személyiségeket igen elkeserítette, mivel attól tartottak, hogy a jelentés kihágásokra szolgáltat alkalmat s ezáltal az Ausztria-Magyarország és Románia közt fenálló barátságos viszony megzavartathatik. A kihágásoktól annál is inkább lehetett tartani, mivel több képviselő a tanuló ifjúságnak az ellenzék legutóbb tartott meetingje alkalmával tanúsított magatartását a képviselőházban szigorú bírálat tárgyává tette. Az ifjúság azért izgatott volt, s izgatottságát a Kolozsvárról érkezett jelentések, valamint egy idevaló irredentista lap czikke még inkább fokozta.

Kedden este 10 óra után mintegy százötven tanuló egybegyült a „Societatea Carpati“ helyiségében, hogy a kolozsvári egyetem román nemzetiségű hallgatóihoz intézendő helyeslő és részvótirat fölött tanácskozzanak. Daczára annak, hogy a gyűlést titokban rendezték, már az egyhangúlag elfogadott fölirat szövegéből is ott mondott beszédek jellegét igen könnyen meg lehet Ítélni. A tölirat- ban a többi közt a következő passzusok fordulnak elő :

„Az aljas merényletről szóló hír — melyet a román nép nyomorult elnyomói ellenetek elkövettek, — mély felháborodást szült a bukaresti egyetemi hallgatók kebelében. De azért nem kell kétségbeesnetek, mert az ellenségek gyalázatos bánásmódja csak siettetni fogja ama nap megérkezését, mely napon átkelni fogunk a hegyeken, hogy a nyomasztó iga alól való felszabaditás végett egymással szövetkezve küzdjüuk, épugy mint ti elküldtétek hozzánk Lázár Györgyöt, hogy velünk együtt a román nemzet felvilágosultságáért küzdjön. Mig azonban a Kárpátokon tül kezet nem szoríthatunk egymással, mig egyesült erővel a románság zászlóját egy „független Dáczia“ zászlójává nem tesszük, addig is drága testvéreink, álljatok ellen! Ne lankadjatok el, küzdjetek emberi jogaitokért 8 védelmezzétek bármi néven nevezendő fegyverrel azt a földet, melyet elraboltak tőletek ! . . .“

E föliratot általános lelkesedéssel fogadták el s azután az osztrák-magyar követ palotája elé vq-