Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-05-27 / 59. szám
— 235 kormány és pártja hatalma megerősítésének eszközéül tekintetik. A közéletben a demoralizáczió nő; ten- álló törvényekj^nem 'hajtatnak loyalisan végre, e törvények önkényes ráerőszakolása és alkalmazása ellen Remeit sérelmek nem vétetnek számba, a kedélyek békéje és megnyugtatása elő nem egyengette tik, s párt szempontokbólitt kedvezmények adatnak, ott meg az üldözések el lesznek nézve. A kormány leplezetlenül, mint eddig soha, még a törvény védelme alá helyezett, másutt mindig a jogrend alapja gyanánt szentnek tartott tulajdonjog tekintetbe nem vétele mellett is, egy az 1884. év febr. 27 én kiadott kibocsátványában magának követeli a szász nemzeti vagyon fölötti positiv rendelkezést, mely a törvény és a tulajdonjog szerint a szász egyetem joga. Az egyháznak államszerződések, békekötések és törvények, főleg pedig az erdélyi vallástörvényeket elismerő unió-törvény által is biztosított autonómiája, szabadsága és egyenjogúsága a középiskolai törvény által mélyen megsértetett, s pedig úgy, hogy a templomoknak meghagyatott sőt növeltetett az általok alapított iskolák fenntartásának terhe, ellenben a szabad, a szellemi fejlődésre egyedül üdvös önkormányzat a legvégsőig megszorít tatott. Mialatt a szász néppárt központi bizottsága, szemben e tényekkel, az 1881. óv junius 8. és 9-iki választási programúiban megállapított iránypontokat újabban is megerősítő s a jelen választásokra is mértékadónak tekinti, meggyőződésének ad kifejezést, hogy e választási programúiban letett követelések a magyar állam virágzó kifejlődésére s az államot is erősiti német kultur-elemnek ez országban való további fennállására szükségesek. A ki hazáját és népét szereti, nincs más választása, mint ez alapelvekkel élnie vagy buknia. Az ilyen nem támogathat egy kormányt, mely nép- voltunk életföltótelével szöges ellentétben áll. Nem támogathat egy adócsináló és mértéktelenül adó- C8avaró politikát, mely a saját és a haza romlására vezet. Nem adhatja fel magát. Azért minden elvtársunk kipróbált képviselők megválasztása által segítse programmunknak őt az összes népet megtartó alapelveit győzelemre, s csábitás és rábeszélés által félre nem vezettetve, ne ingadozzon és ne habozzon egyikünk sem. A szász néppárt központi bizottságának az 1884- diki év május 22-én Szebenben tartott gyűléséből. Kästner Henrik, Klein Károly, elnök. jegyző. A kormánypárt korteskedése. Kovászna, 1884. május 20-án. Tekintetes szerkesztő ur! Úgy véletlenül, de magam sem tudom, hogyan, két jó barátommal e hó 18 án, d. u. 2 órakor, hogy egy kissé a bú gondjait feledjük, bementünk az „Újvilág“ czimű vendéglőbe. Alig, hogy beérek, csodák-csodája, mit látok? bort csebrekbe eresztve. Első sorban azt hittem, talán bizony a hordó romlott el, de midőn a konyhán megláttam a nagy mennyiségű tokány-készitményt, mely orromat amúgy megcsiklandozta, — mindjárt valami egyéb jutott eszembe. S nem tudtam megállani, oly kiváncsi voltam, hogy meg ne kérdjem a jó Uovácsekné asz- szonyt, a nélkül, hogy barátaimnak megmondtam volna, hogy itt a jó asszony egész nyíltan azt felelte : „Itt bizony a kormánypártnak ma szervezkedő gyűlése lesz“ . . . Hát minek azt a sok mindent? „Hát kell: egy ur rendelte (kinek nevét elhallgatom.) Ejnye be jó! gondolám magamban, én is ellesem és a t. szerkesztő urat értesíteni fogom a törté- nendőkről. Nem tudom, megharagszik-e értté ?. . . Igaz, nagyon törtem fejem rajta vájjon, nem uta- sitnak-e ki, mint hívatlan vendéget! . . No, de vendéglőben csak szabad mulatni! ... A midőn ebbéli aggodalmaimnak kifejezést adtam barátaim előtt, ők megnyugtattak, hogy biz ezért egy cseppet se íéljek, mert itt mi szívesen látott vendégek leszünk, sőt ha kell, tokányt is ehetünk, mivel kötéllel sem tudnak valamire való embert kapni a jámbor szabadelvüpárti matadorok, pedig hát hivatalosan hívják. , . így hát jó, csak ne beszéljünk oly dolgokat, melyek „ellenzéki“ elveinkre vallaná- nak. Hanem térjünk hát a tárgyra. Már délután 3 óra elmúlt, csak úgy gyéren jelentkezett egy-egy községi beparancsolt bíró vagy körjegyző, polgárság az egész választó kerületből 8 vagy 10 volt. Azok is csodalátni jöttek ide. A szolgabiró ur már rég megjelent s várta híveit, de alig tudta 20—25-re kikovácsolni, mert a ki jött, az is megszégyelte magát, s ott hagyta a vendéglőt, s át ment a Kovászna község háza előtt álló nagy számú ellenzéki polgárság közé csodálkozni. A szolgabiró ur pedig tépelődött, de látván, hogy nem jönnek, mint korelnök az értekezletet egész hivatalos apparátussal megnyitotta s felhívta a jelenlevőket, hogy válasz- szanak elnököt. Oh! de mily rettenetes dolog . . . Senki sem akart elnök lenni. Rósz jel, mondták sokan . . . Kérték: Szőrösei urat, de ő nem alázza igy meg magát. Deák A . . . kjegyző nem akar ellentétbe lenni az egész községgel és igy nem fogadja el. Wo hanem végre a jó Földes B.-ra került a sor, ő kisegítette a hinárból a pákot. elvállalta az elnökséget. 0 elég nagy és népszerű ember. „Csakhogy mit szólnak hozzá az urak és a székely emberek“, nem tudom. Elég az hozzá, hogy helyét elfoglalván, üdvözölte a megjelenteket és sajnálatát fejezte ki a felett, hogy mily részvétlensóget tanúsít e kerület a szabadelvű párt iránt; de azért még sem lettek többen s igy egyéb nem volt hátra, mint a jegyző választás. Egy félóra múlva nagy nehezen jegyző is akadt. „Fintacska“ örömest elvállalta volna, de . . . Sok szalma tépés után nem akadt más, mint Fekete Károly, ő nem utasította vissza. Ennyi hősi és titáni győzelem után egy kis skandalum is jó volt, mely egész váratlau csapás volt. Egy előttem ismeretlen ember valahonnan oda vetődött egy kissé mámoros fővel és úgy nyíltan fé- nyos igazságokat mondott, persze ellenzéki szellemben a szabadelvű pártról, úgy annyira, hogy amúgy pirult minden ott lévő s még azt is megbánta, hogy miért ment oda, ha még egy közönséges ember is ilyent mond e pártról. Alig, hogy vége lett e kellemetlen inczidensnek, az elnök a képviselőjelölésre hívta fel a jelenvoltakat. A felhívásra Cs. K. igy felelt: „Uraim! én mint függetlenségi párt hive, rniutáu jelenben e kerületben nincs függetlenségi párt, kívánok szót emelni. Miután uraim! nem lehet e pártnak kilátása arra, hegy a „mérsékelt elleozék“-kel szem- I ben máskép megmérkőzzék, én is csatlakozva e párthoz, ajánlom, hogy oly képviselőt jelöljünk, kinek személye mellé mindenki csatlakozni fog. Tehát ha diadalra kívánunk jutni uraim! a]ánloin jelöltünkül: Tisza Kálmán miniszterelnök urat vagy pedig érdemekben gazdag fiát Dr. Tisza Istvánt.“ Erre aztán igazán zavarba jöttek az atyafiak. Egy másik úri ember ajánlotta: „Kuniét“. Ez sem kellett egy részének . . . Hát Thury? Benne nem bíznak. Pedig ha ő meg nem lesz, akkor más senki. Még volt szó másról is, de végre abban állapodtak meg, miután Thury nem számolt be, tehát Várják meg, mig beszámol. A szolgabiró ur azt Ígérte, hogy mához egy hétre itthon lesz, akkor megtartja beszámolóját, s addig a jelölést hagyják függőben. De ezzel sem elégedett meg egy rész. Tehát jelölés nem lett, azért még egyszer tokányt kell csinálni és más, jobb parancsot kiadni, hogy legyenek többen. A jövő gyűlés, ugyanott e hó 25- én lesz, mikor aztán befejezi egy nagy semmi azt is. Hogy a tárgysorozat teljes legyen, ezután a „Székely Nemzet“ czimü lap részére, megkezdetett a jelenvoltak összeszámlálása, de a jelenvolt és választójogosult polgárságból nem telvén ki a quantum, a végrehajtó bizottságba, melyet a „Sz. N.“ már közölt, olyauok vétettek fel, a kik jelen sem voltak. Hiába, kiadatott a parancs, hogy muszáj kormánypártnak lenni és kellett valamit csinálni. Ezután elnök azon kijelentésére, hogy a jövő gyűlés e hó 25-én lesz, a jelen voltak asztalhoz kerekedtek, hogy a mit (tokányt és bort) az Isten ingyen (?) rendelt, elköltsék, borba fulasztván azon méltó aggodalmat, hogy e kerületben a kormánypárt — bukik. Mi pedig felkerekedtünk s ott hagytuk őket a fa- képnél. Ennél több nem történt. Jámbor dolog az egész. Kovásznál. Vidéki levelezés. Ilyefalva, 1884. május 20. Tekintetes szerkesztő ur! A választások zaja már annyira erőt vett községünkön, hogy e miatt itt minden, de minden szünetel. A községház állandó kortestanya, ott a község ügyei egy időre szegre akasztattak. A Jókai-párt hatalmasan dolgozik; étel-ital s e közben aláírásokat gyüjtet. így született meg az a felirat is, melyet a napokban Sz. Nagy Károly urnák átnyújtottak. Ők erősen bíznak ebben, ám csak tessék 1 Bár- mint is erőszakolják a dolgokat, Ilyefalva községének többsége a mai viszonyok mşllett kormánypárti soha sem lesz. Azonban ma nem erről akarok írni; csak jellemezni akarom ezzel állapotainkat, melyek tovább tűrhetetlenek. 'Községünkben a lefolyt héten legalább hatvan sertés hullott el s mai napig sem történt ez ügyben épenséggel semmi. A községi elöljáróság mulatozik a választások rovására és nem is gondol erre, a mi pedig igen sok szegény lakost érzékeny veszteséggel sújt. A sok dinom-dánom mellett elfelejtettek erről az illetékes hatóságnak jelentést tenni, hogy ennek utján az esetről az állami állatorvos ur értesülhetett volna. Mert ha jelentést tettek volna, akkor Gracsányi ; állatorvos ur bizonyára legalább is kétszer lett volna itt — mint őt ismerjük ; igy még tudomása sincs az egészről. A tek. járási szolgabiró ur figyelmére ez a körülmény nagyon is érdemes. Reméljük is, hogy az ily mulasztásoknak törvényes megtorlása elmaradui nem fog. Avagy választások idején erre ügyelni nem kell ? . . . Az állatok napról-napra nagyobb számban hullnak el, kérünk tehát sürgős intézkedést és az elöljáróság példás megbüntetését. Ezt jogunk van kérni, az illető hatóságnak kötelessége pedig teljesíteni. Alkotmányos államban élünk — legalább annak kellene lenni — hol jogok és kötelességek vaunak és ha a hatóságnak joga van adókat behajtani, a község lakosaira külön pótadókat is kivetni stb., akkor bizonyára kötelessége is a községet minden bajtól megóvni. Nem elég, ha a község-elöljáróság a kormány érdekében korteskedik s inzultálja az ellenzéki érzel- müeket, nem elég, ha a kaszinó kártya-asztalait foglalják el, nekünk rendes közigazgatás kell. Azért, habár sérelmeink orvoslására az első forum a szolgabiró — jónak látjuk állapotainkra e helyen is felhívni megyénk pártatlan igazságszere- tetéről hires alispánját, Apor Gábor báró ur ő méltóságát. Több községi polgár. VEGYES HÍREKHúsz milliós pór. A római semmitőszék a jövő héten szenzáczionális port fog tárgyalni. Ugyanis IX. Pius pápa örököseinek az állam ellen indított busz milliós pőrében fog Ítélni; ezt a busz milliót a pápa, mely az államtól neki járt volna, az utolsó öt év alatt nem vette föl. A polgári törvényszék a pápa örököseinek e húsz millióra vonatkozó követelését elvetette, a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét s most Rómában kíváncsian várják a semmitőszék ítéletét. Egy csókolódzó jövendomondó. Ákosfalván már hetek óta tartózkodik egy ember, ki azzal ámítja a népet, hogy a jövőbe lát s mindenkinek megmondja, hogy mily sors várakozik reá. A jó nép pedig szentül hiszi az ámító szavait s 5—6 mértfölduyi távolságról is elzarándokol hozzá. S a jó nép bizony bolondabb ember által is engedte magát rászedetni, mint a mi ákosfalvi jósunk, akinek van magához való esze s bölcseségét nem pazarolja ingyen. A férfiak pénzt, a vénasszonyok tynkot, tojást hordanak neki, a fiatal menyecskéktől és lányoktól meg egy-egy — csókkal is beéri. Mindenesetre több esze vau, mint ákosfalui biró uraiméknak, a kik talán még örülnek azon, hogy feleségüket s lányaikat szent ember csókolgatja. Medve, papolezí idősb Nagy Zsigmond tulajdonát képező, egy darab ökrét május hó 23-án az odavaló „Kádám“ nevű erdőrészben egy medve megölte. Ugyanezen napon a kovásznai erdőn kovásznai Csia Györgynek egy tulkát szintén megölte. A papolezi, zágoni és kovásznai erdőkön a farkasok és medvék szerfelett megszaparodtak a „háládatos“ vadásztörvény oltalma alatt. Farkasok naponta ellátogatnak a papolezi „esztenára“ is, habár ez a mezőn van, bárány pecsenyére. Szép állapotok! Közgazdaság. Assicurazioni Generáli. Mai számunk hirdetési rovatában közöljük a trieszti áitaláuos biztosítótársaság (Assicurazioni Generali) 1883-ik évi zárszámláját és vagyonkimutatását. A mint a jelentésből látjuk, ez a jó hírnevű biztosító intézet fejlődése a lefolyt évben is jelentékeny előhaladást tett. Összes dij- és illetménybevételei 13.281,391 írt 81 krra rúg. A még folyamatban levő koczkázatok tartaléka 955.016 fit 82 krral szaparodott. Az 1883-ik év végével folyamatban levő életosztályi tő- kebiztositások összege 77.246,710 fit 04 krt teszen, tehát kerek szám 7 millió írttal növekedett. Az életbiztosítási osztály üzletének e jelentékeny sza porodását különösen ki kell emelnünk és ezt az intézet, mint az a jelentésben joggal hangsulyozta- tik, részben amaz általános bizalomnak, melylyel a biztosító közönség irányában viseltetik, részben a kötvények feltételeiben pár év előtt behozott és a biztosító közönségre nézve nagyon előnyös újításoknak köszönheti. Az 1883-ik évben 27.780 kárért 9.611,024 fit 38 krt, s igy fennállása óra 516.028 kárért 169.785,742 Irt 38 krt fizetett ki a trieszti általános biztosító társaság, mely összegből hazánkra magára 74.286 kárért összesen 30.022.836 fit 15 kr esik. A jégbiztosítást üzletnél szenvedett jelentékeny veszteségek daczára 551.419 frt 79 kruyi tiszta nyereség mutatkozik, és igy minden 315 írttal befizetett részvény után 220 frank = 88 frtnyi osztalék adható, A tüzbiztositási osztálynak a későbbi években behajtandó dijai fedezetére adott dij - kötelezők értékének összege 29.992.193,02 irtva emelkedett az intézet kezességi alapja részvénytőkében és készpénztartalékokban 59.698.824,29 irtot teszen és mint a vagyonkimutatásból látható, a legnagyobb elóvigyázattal. jó éltékekben van elhelyezve. A szerkesztő postája. Felszegi. Választások előtt czimü mindkét czikke már régen megjelent. Ezt nem adhatjuk, mert biztos tudomásunk van arról, hogy a kanonok ur mint kormánypárti jelölt lép fel. Bizonyltja ezt legújabban a Sz. N. 80. száma. A lap küldése iránt intézkedtünk. H A. K-Vásáíhely. Ily versek közlésére nem válaszolhatunk Tatrang. A kért számokat elküldöttük. Üdvözlet! Kolozsvár. A kiadóhivatal a lapot elkilldötte, mint rendesen. Kérem a postán utánna nézni Különben a keddi számot pótlólag elküldettük,
