Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-05-20 / 57. szám
— 227 — portált nagyság, a ki ide a „szabadelvű párt önző czéljaira“ szolgául vállalkozik • elbukik. Jobb volna, mig a kormány ide pazarolja pénzét: ha a deficzitet pótolná vele. ... És a népet az erkölcsi romlottság lejtőjre nem vezetné. . . . Mert az a politika, mely magát erőszakolja soha sem egészséges. Meglesz a kormánypárt gyűlése, — fognak ott enni, inni, de azért a hivatalos presszióval szemben mi mégis csak azt kiáltjuk szívvel, lélekkel: „Éljen a mérsékelt ellenzék !“ „Éljen Kovács Károly!“ Orbai. Vidéki levelezés. Szárazajta, 1884. május 19. „Kakuk“ madár hallatja szavát a „Székely Nemzet“ idei 77-ik számában, s bárha fészket nem rak, szeretne Szárazajtán gazdának állani. Gyenge párt az, melynek kakuk fiai vannak. Az erdóvidéki szabadelvesek beismerik magukról, hogy ilyenek s fennen hirdetik, hogy „megérett inár a szalonna, jertek hozzánk bor innia!“ Folyik is ám a bor és 36 fokos szesz s a „Székely. N.“ sz.-ajtai levelezője ennek hatása alatt irta Szárazajtáról c/.im- zett gyenge reporteri tehetségét tündököltető tudósítását. Hja, ha az ügy, az alap nem tiszta: még ferdítéssel sem lehet hóditó következtetéseket levonni. Az émelygős dologtól a mámoros is undorral fordul el s aztán kárhoztatni ma azt, a miért a tegnap dics hymnuszokat zengedeztüuk: nem tartozik épenséggel a logikai rendszerhez. Alig két hete, hogy Künle Józsefet a „Sz. N.“ dicsőítéssel árasztotta el s ma már Erdővidék országszerte köz- tiszteletben álló tekintélyes honfiát bölöni Nagy Istvánt ugyanazért, a miért Künle József megne- mesittetett, sárral dobálja. Gratulálunk az elvi következetességhez s csak azt jegyezzük meg drága „Kakuk“ madárnak, hogy ha jövőre költeni akar, annak előbb tudnia kell az irodalmi tisztességet s azt, hogy prózában nem járja a „multa liceut. . . . poetis!“ Nagy István ur annyi érdemet szerzett már a közügyek terén, hogy mindnyájunknak kötelessége előtte tisztelettel kalapot emelni; honfiúi áldozat- készsége köztudat s ott, a hol hon és elvért áldozni kell, Erdővidóken nincsen olyan, szabadelves, ki túlszárnyalta volna. Jelleme tiszta mint az igaz gyöngy és ott, a hol ezt valaki sérteni kísérletté, a lovagiasság fegyvereivel és nem „kakuk szóval“ szerzett magának elégtételt. Szégyennek tartom és iminoralitással bélyegzem azt, midőn bortól felizgatott pártszenvedély veterán honfiak erényeit kivánja skaadalizálni. No, de már ezt megszoktuk a kormánypárti sajtótól s nem akarunk rá okot szolgáltatni, hogy pénzen fogadott firkászok után a személyeskedés vádjának rút bélyegét süssük magunkra. Pártszempontból majd dönt a szavazó urna s megválik, lu lesz dicsőbb: Incze József-e, vagy Zathu- retzky Gyula ? Mi nem kakuktojással, nem osztrák értékű programmokkal, hanem a tiszta haza- fiság sugallta szent meggyőződéssel szádunk sikra. Szegények vagyunk, Krisztus is szegény volt, de elveinket a kormánypárt minden kincséért sem bo- csájtjuk áruba. Jöjjön bár szolgabiró és lélekkufár: nem fogjuk mondani, hogy a mostani állapot jó s lelkűnkből ki nem tépik ama hosszú évek során át szerzett tapasztalatot, hogy adónk túlságos sok s a közterhek elviselhetlenek, a korrupczió végveszéllyel fenyeget, az Oláhországgal kötött kereskedelmi szerződés tönkre tette Háromszék gabnaárát és a boszniai okkupáczió olyan sárkányfóle száj, mely előbb- utóbb a magyar nemzetiséget fogja elnyelni! Több választó A fogarasi minta-gazdaságKöztudomású dolog, hogy a magyar kincstárnak Fogarasmegye több községében úgynevezett mintagazdasága van. Nagyon felfogom s helyeslem is az indokokat, melyek e gazdaság házi kezelését szükségessé teszik, még akkor is, ha — a mint jelen esetben áll 1— oly tetemes áldozatokba kerül a misszió, melyet e gazdaságnak szellemi, jobban mondva hazai érdekeink tekintetében teljesíteni keil; mert tagadhatlan, hogy mind azok előtt, kik e gazdasággal s különösen annak pénzügyi oldalával ismerősek, méregdrágának tűnik fel a még mindeddig csak kilátásba helyezett kedvező siker.De ugyanakkor teljes joggal elvárnám, hogy e misszió jó irányban teljesíthessék s a környék mezőgazdasággal okszerűen foglalkozni nem szerető s nem tudó lakósainak egészséges nem- zetgazdászati alapokon nyugvó jó példa mutattas- sék. Ezért nem látom feleslegesnek e gazdasággal kissé foglalkozni s az illetők figyelmét egy s más körülményre már csak azért is felhívni, mert meg van Írva, hogy eszme eszmét szül, s talán más is hozzászól a dologhoz. Okszerű gazdálkodásnál mindenesetre sok tekintetek merülnek fel, különösen ha példa követendő, jó példa gyanánt kell, hogy szolgáljon az. Mindenek előtt a jól alkalmazott takarékosság, mely a gazdaság fennállásának alapkövét képezi, tartandó szem előtt s beruházásokat csak is lépés- í'ől-lépésre, s a gazdaság hozatókával arányban kellene teljesíteni. De ez a fogarasi minta gazdaságnál aligha előfordul, mert ott, hol e gazdaság anyagilag egyáltalán ki nem nzeti magat, ,sŐt az államnak évente nagy áldozatokba kerül, a szemeink előtt véghez menő költséges építkezésektől egyelőre vonakodni kellene, mert a példa ragad s nem elítélendő volna-e azon nem minta-gazda, ki költséges épületeket emel akkor, midőn gazdasága a beruházott tőkének még kamatát sem hozza meg ? A fogarasi kincstári minta gazdaság tehát ez irányban nemcsak a várakozásnak nem felel meg, de határozottan rossz példával jár elől. Más irányban azonban jó szolgálatokat tehetne e gazdaság, a földművelés helyes kezelésének felmutatásán kívül, mi mindenesetre egyik fő feladata, mert tudjuk, hogy e vidék lakossága a szó szoros értelmében szegény, bár enuek oka egyrészt dolog- talanságában is gyökerezik. Munkára kellene a népet szoktatni s erre módot s alkalmat szolgáltatni nekik az által, hogy a munkaerő egy részeének vidékről felfogadott magyarok jobb szokásait, hazafias gondolkozását s nyelvét las- san-lassan elsajátítva, elérhetnék a titkos czélt is, hogy t. i. hazafiakká tenni őket s a munka keresés ürügye alatt folytonos Romániába vándorlás helyett e földhöz ragaszkodásukat bennük kifejtem: mert ha sikerült a granicsár világban a németeknek saját nyelvüket (nem füstölve értem) annyira megkedveltetni (?) hogy most is legnagyobb része a fogarasraegyei embereknek anyanyelvén kívül németül beszél, de magyaiul nem ; miért ne sikerülhetne ez nekünk magyaroknak? Mindjárt más szemmel néznék e gazdaságot a románok, ha abból legalább munkájuk után a kiérdemelt kenyér nekik kiszolgáltatnék s inár a fajhoz való ragaszkodás által gyakoribb érintkezés jönne létre az apró földművelők s a gazdaság körül alkalmazottak között, mi a czél elérésére egyik, sikeres lépés lenne. Mig így a magyar kincstár telepe úgy áll a nép szemében, mintha legalább clnnai vagy japán kezeken volna. Minta gazdaságnál a talaj kipróbálása után a megfelelő gabona nemek termesztése volna egyik czél; számolva az éghajlati s talaj viszonyokkal, itt ez, ott ama gabouuneru terrnesztetnék. Továbbá akár Fogarason, akár más népe»ebb telepen kézimunka iskolát állítani fel s a helyett, hogy a fő- suly kizárólag lovak tenyésztésére fordittatnék : az emberekre is kellene gondolni. Miért ne lehetne például az erre alkalmas s az Olt folyó által már előkészített területeken nemes füzeseket létesíteni s téli időben kosár fonásra tanítani a tanulni akarókat s ez által egy magát ki fizető házi ipart meg honosítani? Avagy ezt is egyesek kezdeményezzék s a minta gazdaság majd utánozni fogja ? Ha a fogarasiaknak kifizeti magát a dohány termesztés, miért ne fizetné ez ki magát a kincstárnak, holott tudtommal több község határán e czél- ra kitünően alkálin ízható talaj áll rendelkezésre? Ez egyrészt a termelőnek tisztességes hasznot, másrészt sok munkásnak kenyeret biztosítana. Miért ne lehetne szakértő egyén vezetése mellett gyümölcstenyésztést űzni? mikor erre is alkalmas területekkel rendelkezik a gazdaság. Hiszen a fo- garasmegyei gyümölcsösök paraszt kezelés mellett is számba vehető jövedelmet hajtanak, — csak tessék egyes községeket megnézni, mennyi gyümölcsöt szállítanak el belőle s mily árban ? Gyümölcsfákat kell tehát ültetni; de mindenesetre józonabb gondolkozás mellett, mint a bosimbiki tag befásitása történt, ahol közbeszéd szerint február derekán a Nemere fagyasztó közreműködése mellett üitettettek be a félnapon át szabadon az útfélre kirakott s csonttá fagyott gyökerű akáczfa csemeték a csákáuynyal vájt száraz barázdába. Talán ez is követésre méltó példa akart lenni ? Alig hiszem ! Végre még egyet! Eu ma sem értem, hogy miként jut a kincstár úgy itt, mint máshol azon helyzetbe, hogy magán tulajdonát képező gazdaságán a véderő törvény értelmében hadi szolgálatra besorozott katonákat csikósok gyanánt alkalmaz a honvédelmi tárcza, illetőleg mindnyájunk tárczája rovására? Vagy van rájuk mint katonákra szükség: akkor megfelelő irányban képeztessenek ki s vétessenek igénybe; vagy nincs: akkor ne soroztassanak be s ne vonassák el az adófizetők legjobb munka ereje indokolatlanu. A kincstárnak pedig, mint más magán gazdának, tessék szegődvényes cselédeket saját pénzén tartani s velük gazdálkodni. Ha igazat szóltam: ue töressék be a fejem! Fogaras, 1881. május 9. Egy repülő gazda Az alcsernátoni Zwingli-üimepély. A kézdi reform, egyházmegye Zwingli Ulrik születése négyszázados emlőkünnepét Alcsernátonban, 1884. május 18-án tartotta meg következő programmal : 1. Az isteni tisztelet. Egyh. m. közgyűlés után 10 órakor templomba menetel. 1) Introitus: „Téged áldunk nagy Isten.“ Gyülekezet éneke. 2. ) Invocatio: „Mint a szép hives patakra.“ A gyülekezet éneke. 3) „Isten dicsősége.“ Bethowentől. Előadja a kán- tortanitói dalkar. ,4) Könyörgést mond Borbát Pál egyházmegyei főj eg, zŐ. ' 5)'„Erős várunk minékünk az Isten.“ Előadja a kántori dalkar. 6) Prédikácziót tart tiszteletes Szabó Géza lelkész 1. János 5 rész. 4. verse felett: „Valami Istentől született, meggyőzi e világot; és az a diadalom, mely meggyőzte e világot: a mi hitünk.“ 7) Zárének : „Miatyánk.“ Énekli a dalkar. II. Délután 2 órakor közebéd volt a „Vig buszár“- féle vendéglő helyiségében. III. Este méltóságos Lázár Mihályné szül. Gilyén Anna. ő nagysága védnöksége alatt az egyházmegye könyvtár-alapja javára tekintetes Farkas Ignácz ur házában tánczvigalom rendeztetett, melyet zene,- ének- és szavalati estély előzött meg a következő műsorozattal: 1) Kettős hegedüjáték. Előadják a Kozma testvérek. 2) Zwingli emléke, Szász Károlytól. Szavalja Kö- kösi Sándor ref. lelkész. 3) A kápolna. Kreutzertől. Énekli a dalkar. 4) Népdal-egyveleg. Hegedűn előadja Vájná Lajos kísérettel. 5) Népdal-egyveleg. Előadja a dalkar. G) Tilinkó zenekisé'retiel Remenyik Kálmántól. 7) Nemzeti induló: „Járjatok be minden földet.“ Énekli a dalkar. Aztán táncz világos virrad tig, melynek rendezésében Dernáld János, Daraokos Árpád, Damokos Sándor, Hadnagy Gyula, Kozma István, Kovács Fe- rencz, Rápolti László, Remenyik Kálmán, Vájná István, Vájná Imre és Vájná Lajos vesznek részt. A zeneestély esti 8 órakor kezdődött. VEGYES HÍREK. Lapunk csütörtöki száma az ünnep miatt elmarad, s e helyet szombati számunk melléklettel foy ]megjelenni. A Székely Miké kóllegium ifjúsága f. hó 22-éu (áldozó csütörtökön a sepsi-szentgyórgyi „tisztított cserénél“ (tehát nem a „Tetves kűtnál,“ a mint a „Székely Nemzetiben jelezve volt), ha az időjárás kedvezend — majálist tart. E kirándulásra a tanulók t. szülői, hozzátartozói (főleg helyből és a közeli vidékről) és általában mindazok, kik a szabad természet ölén az ifjúság tavaszi örömében részesülni kívánnak, azzal az értesítéssel hivatnak meg, hogy kiki a maga élvezetének megteremtője oly mértékben lehet, a mily mértékben saját magáról gondoskodik. A kivonulás zene mellett reggeli 7 órakor történik a kollégium előtti térről. Az igazgatóság. Szolgabirói önkény. Lapunk zártakor értesülünk egy megdöbbentő esetről. Nagy-Aj tán f. hó 18-án kilencz választó polgár az utczáu ellenzéki kortesnótát énekelvén, a legbékésebb magatartás mellett, — Henter Béla szolgabiró jónak látta az illetőket azonnal elfogatni és elzáratni. Ezek az állapotok csakugyan muszkaországiak. Kérjük a megye m. alispánját, ezt b. figyelmére méltatni. Prónay József belügyminiszteri államtitkár f. hó 16 án este 10 órakor hosszas szenvedés után meghalt. Prónay már évek óta gyomorbajban szenvedett és bár fenn járt és végezte hivatalos teeudőit, folytonos gyógykezelés alatt állott. Mintegy 3 hét előtt hirtelen rosszabbul lett, ágyba kellett feküdnie, melyet többé nem is hagyott el. Folyó hó 7-ig az orvosok még remélték felgyógyulását, ekkor azonban fordulatott vett és oly rohamosan haladt a végkatasztrófa felé, hogy a megmentésre többé gondolni sem lehetett. Prónay özvegy volt, de vau három fia: János huszárhadnagy, József a keleti akadémia növendéke és Endre gazdasági tanintészeti hallgató, kiket már eleve értesítettek atyjok súlyos betegségéről s így miad a bárra in ott voltak a halálos ágynál. Az elhunyt fivére Prónay István és egyik rokona Prónay Pál és neje még az este megjelentek a halottas házban, hogy a szükséges intézkedéseket megtegyék, Tisza Kálmán miniszterelnököt 17- l én reggel értesítették államtitkárja haláláról. Zsidó pénz választási czélokra. A „Budap. Taj geblatt“ azt újságolja, hogy 200,000 forintot adnak össze a zsidók a Tisza-kormány választási költségeire. A nevezett német lap czikkirója látta is a gyiijtőivet, melyen az aláírást Strasser Alajos 5000 írttal, Brüll Miksa 5000-rel kezdték meg. Aláírták továbbá Schvab képviselő 5000, Deutsch és Haa3 5000, Okányi Schwurcz család 5000, Kohner A. és fia 5000, Gyöngyei (Tallér A.) 5000, Brüll Armin és fia 5000, Wahrmann Mór 1000 irtot, úgy látszik azért, mert kevesebbet nem lehetett, lévén 1000 forintban megszabva a minimum. Eddig már 125,000 irtot írtak alá. A mozgalom élén Strasser, Brüll és Wahrmann állnak. — A zsidóknak is jobb volna más fontosabb czélokra adakozni; bizony, a szabadságszoborra az összes zsidóság nem adott 1000 frtot. Ne higyjék, hogy a Tisza-kormány örökké él. Szinházégés Becsben. .Mint egy bécsi sürgönyünk jelenti, a bécsi Stadttheater folyó hó 16-án délután 41/a órakor kigyuladt. Már 7 órakor a tetőzet is összeomlott. A tűzoltók megfeszített erővel dolgoztak, de mentésről szó sem lehetett. A tűz a zsi - nórpaplásou támadt. Emberélet nem esett áldozatul. *
