Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-05-17 / 56. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. évfolyam. 56. szám. Szombat, május 17. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. IL/Eeg-j elenils: lieterOsiirt liáromszor: Kedden, Csü-törtölsön. és Szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, ló'piacz, 629. sz. a. (Csillák Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Kernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre . . . 1 „ 80 „ Hirdetések dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben; Ilaasenstein é3 Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler, Goldberge A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. Dobránszky Péter. — 1884. május 1G. Ugrón Gábor országos képviselő igen kényes ügyet tálalt fel az országgyűlésnek. Dobránszky Péter országos képviselőt és műegyetemi tanárt hazafiatlansággal vádolta. Bemutatott magánleveleket, melyeket Dobránszky az ismeretes muszka-agitátor névrokonához irt s melyek fényesen bizonyítják vádját. Dobránszky tagadta ezt, nem ismerte el a levelek valódiságát, hamisítványoknak nevezte azokat; hivatkozott hazafias működésére s választott bíróságra kérte bízni az ügy eldöntését. Ugrón Gábor ebbe is beleegyezett, a bíróság megalakult, kihallgatta minden részlet iránt a megtámadottat s hosszú tanácskozás után határozott. Az ítélet Dobránszkyra nézve ütött ki kellemetlenül, pedig nem vádolható a becsületbi- róság részrehajlással, képviselve voltak abban az összes pártok. „Ha Dobránszky nem tagadja a Dobzsánszkyakkal való összeköttetését, nem veri mellét akkor, mikor épen nincs szükség reá, arra, hogy ő neki az efféle emberekkel sem ntm volt, sem nincs semmi köze, — akkor nem lett volna erkölcsi kényszer által arra hajtva, hogy mert á-t már mondott, a leveleket sem szabad elismerni. Ha e korábbi fölösleges mellveregetés nincs, könnyű lett volna a tisztázkodás a nemzet szine előtt.“ De igy — igy lehetetlen volt; ő tagadásával maga alá vágta a fát. A bíróság pálczát tört felette, megállapította, hogy az Ugrón Gábor által felmutatott levelek Dobránszky sajátkezű Írása. Ez a kérdés egyik oldala, s ez egyedül is tönkre tette a megtámadottat, mert hazugságban maradt s a hazafiatlanság vádja már ezzel is bebizonyodott. De van a kérdésnek egy más oldala is: mennyiben felel meg Dobránszky magatartása ez ügyben a köteles nyíltságnak s tisztességnek ? A bíróság megoldotta ezt a kérdést is s kimondta, hogy a felhozott vádakkal szemben tanúsított magatartását a köteles nyíltsággal és tisztességgel megegyezőnek nem tartja Ezzel befejezést nyert a sajnálatraméltó ügy. Dobránszky ezzel az Ítélettel lehetetlenné van téve a társadalmi és politikai téren, neki nem marad bátra egyéb, mint a visszavonulás. Mit szólnak ehhez már most a kormány- párti lapok, mit a Dobránszky dícshymnuszait zengő „Székely Nemzet“ ? Ők bizonyára hallgatni fognak s be fogják érni ennyivel is. A becsületbilóság eljárásáról alább részletesen írunk. K. Választási mozgalmak. Az orbaii kerületben a községi bírók-, jegyzők- és azolgabiróból alakult szabadelvű párt a szolgabiróhivatal sajtóján nyomott és hivatalosan terjesztett meghívójával valamennyi községi hivatalnokot „a szabadelvű párt szervezkedő gyűlésére Kovásznára az Újvilág czirnü vendéglőbe e hó 18-ára“ meghívta. Programm : hivatalosan főzött kicsinált, tokány, bor, sör és pálinka bőven és valami jó képviselő-jelölés az osztrák értékű bankjegyek árán. Mely után következik presszió, korrupczió és még isten tudja mi. Csak az a kár, hogy a szabadelvű pártnak csupán egyedül az „Újvilág“ képes italt mérni, más vendéglők még pénzért sem adnak, olyan jól áll a szénája itt a szabadelvű pártnak. A Dobráuszky-iigy. Ugrón Gábor L4-ón reggel megérkezett a fővárosba s ezzel az ügy oly gyors folyamatot vett, hogy az esti 8 órakor a becsületbiróság Ítéletével be is fejeztetett. Ugrón Gábor és Jónás Ödön még a kora délelőtti órákban intézkedtek a becsületbiróság megalakítása iránt. Ugrón Gábor ur a bíróságba tagokul fölkérte Fáy László, br. Prónay Gábor s Elek Gusztáv urakat, kik a felhívást elfogadták ; Jónás Ödön ur fölkérte Szilágyi Dezső, gróf Károlyi Tibor s Németh Albert urakat, kik a felhívást szintén elfogadták. Mint e névsorból látszik, a becsületbiróságban minden párt képviselve volt. A becsületbiróság délelőtt 11 órakor a képviselő- ház egyik termében összeült s elnökül Somssich Pált kérte fel, a ki a meghívást s ennek folytán az elnöki tisztet elfogadta. A bíróság mindenek előtt idegéi lapította ama kérdéseket, melyek tisztába hozatala alapján határozatát kimondja arra nézve, hogy Dobránszky Péternek a képviselőház május 9-én tartott ülésében tett nyilatkozatai mennyiben felelnek meg a becsületbíróság rendelkezésére álló bizonyítékok alapján megállapítandó valóságnak. Miután Dobránszky ez alkalommal úgy a levelek valóságát, mint a Dobrzsánszkyakkal való összeköttetését megtagadta, e kérdés tisztába hozatala magában foglalta azt is, hogy Dobránszky Péter eljárása mennyiben felel meg a tisztességnek. A becsületbiróság délelőtti ülésére Dobránszky megbivatván, előadta védekezését és bemutatta családi okmányait. Ez alkalommal megállapittatott, hogy Dobránszky nem áll vérszerinti összeköttetésben a Dobrzsánszkiakkal, de daczára ennek, mégis tartotta a rokonságot Dobrzsánszky Konstantinnal. A délután négy órakor tartott ülésen beható eszmecsere tárgyát képezték a levelek, melyekre nézve Dobránszky Péter saját kérelme folytán hosszabb kihallgatás alá vonatott. E kérdésben a becsületbiróság megállapította, hogy a Bécsben, Tolcsván és Budapesten kelt leveleket Dobránszky Péter irta. Csertészen kelt levél fpe- dig egy sincs. Azután áttért a bíróság annak mérlegelésére, hogy mennyiben felelnek meg a valóságnak a Dobránszky Péter május 9 iki beszédében előadottak; s miutáu e kérdés is tisztába hozatott, határozott abban, hogy mennyiben tartja tisztességesnek Dobránszky eljárását. Az elnök a következő pontokat terjesztette elő, melyekre a határozat egyhangúlag hozatott meg: 1. A tárgyalás alapjául szolgáló levelek Dobránszky Péter által irattak-e vagy sem ? 2. Dobránszky Péternek a május 9 iki ország- gyűlésen tartott beszédében foglaltattak-e valótlanságok vagy sem ? 3. Ennélfogva megfelel-e eljárása a tisztességnek vagy sem ! A bíróság négy és fél órán át tartott beható tanácskozás után a következő határozatot hozta : A becsületbiróság Dobránszky Péter urnák az 1884 évi május 9-iki országos ülésben Ugrón Gábor által felhozott vádakkal szemben tauusitott magatartását a köteles nyíltsággal és tisztességgel megegyezőnek nem tartja. Budapest, 1884. május 12. Somssich Pál elnök. Elek Gusztáv, Fáy László, Károlyi Tibor gr., Németh Albert, Prónay Gábor br., Szilágyi Dezső s. k. Ezen határozat Dobránszky Péternek és Ugrón Gábornak írásban kiadatott. Dobránszky-ügy a kéjmselőházban. (Vége.) De azokat az embereket, tanítványaimat, összegyűjteni bajos. Hát méltőztassanak megnézni irodalmi működésemet, nézzék meg többek között azon munkámat, melynek czime „Társadalmi bajaink“, a hol egyenesen szenvedélyes barczra kelek, oly támadók és oly támadások ellen, melyek a magyar nemzet és a magyar haza ellen intéztettek. Ez tény, ez irva van. Nem is ma, hanem ezelőtt 13—14 évvel történt. De t. ház, a mi azokat a Csertészen kelt leveleket illeti, melyek koholmányok és rágalmak, azokra bátor vagyok a következőket megjegyezni. (Halljuk !) Van tudomásom az évek óta személyem és hazafiasságom ellen folytatott üzelmekről. Tudom, hogy e támadások ép azon oldalról származnak első sorban, a hova folytonosan hívogattak és édesgettek, és ép azért vagyok az ostromnak tárgya, mert visz- szautasitottam és megtagadtam minden közösséget a csalogatókkal. Hivatkozom az esztendővel ezelőtt Magyarország valamennyi lapjaiban közzétett tiltakozásomra, hogy Dobzsánszky Adolffal és családjával semmiféle összeköttetésem nincs, sem vérbeli, sem érzelmi, sem politikai. (Felkiáltások a szélsőbalon: Irta-e a leveleket?) Hivatkozom összes működésemre. Ezek tények. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : lrta-e a leveleket?) Épen azért, hogy ezen közösséget mindég megtagadtam, épen azért támadtattam folyvást. (Egy hang a szélsőbaloldalou : Nem az a kérdés! ki irta leveleket ? Zaj.) Nevezetes azon levél, és jellemző Ugrón Gábor képviselő ur eljárása, hogy ő titkokat bajbász, levélpecsóteket feltör. (Ohó! a szélsőbalon. Nagy nyugtalanság , zaj. Flalljuk !) és kémkedik. (Tiltakozások a szélsőbalon. Zaj.) Jellemző, hogy épen ily emberekkel áll összeköttetésben. (Mozgás.) Azokkal, a kik engemet évek óta fenyegetnek, hogyha ilyen és ilyen állást nem szerzek nekik, ha ezt meg ezt nem teszem meg nekik, hát akkor nem tudom miféle leleplezésekkel, támadásokkal, koholmányokká] és gyanúsításokkal állnak majd elő ellenem. (Nagy zaj.) Most már bekövetkezett, a mivel fenyegettek. Megtörtént a merénylet. Ezek a levelek, melyek állítólag Péter aláírásával vannak ellátva és Csertészen keltek, (Zaj.) ezek mind egy- től-egyig koholmányok, rágalmak és hamisítások. (Hosszantartó nyugtalanság. Egy hang a baloldalon: Irta vagy nem irta a leveleket?) Utóvégre is t. ház, midőn azt mőltóztatnak látni, hogy egy ol- j dalról, egy táborból egy fajta emberek támadnak, épen azok, a kik kerületemben ellenem megindították a kortes bajszát és folytatják két esztendő óta szünetlen, mindenféle fegyverekkkel; (Zaj.) most csak abban van különbség, bogy most csak a tér változik, de a fegyver és támadás egy és ugyanaz, a mely mindeddig volt. (Nagy nyugtalanság.) Eddig folytatták Borszéken és kerületemben, most folytat- tatik a fővárosban, és behozatik a képviselőházba, (Félbekiáltások a baloldalról: Halljuk!) Ez a tény jellemző arra uézve, hogy miféle tendencziája, mily fegyverei és mily eszközei vannak ezen kortes támadásnak. (Zaj.) Nyugodt lelkiismerettel engedem át minden hivatott és illetékes bírónak egész életem működését hazafiuság szempontjából való megítélés végett. (Zaj. Közbeszólások.) Cseruátony Lajos: Irta, vagy nem irta a levelet. ? az a kérdés. (Hosszasan tartó nyugtalanság.) Dobránszky Péter: Ha illetékes biró azt fogja találni, hogy én hazám, Magyarország ellen szóval, tettel, írásban vagy bármikép vétettem, mól- tóztassanak engem mint hazaárulót az ország kebeléből kitagadni. De mindaddig, mig tisztán ily kortes fegyverekkel (Felkiáltások a szélsőbalon: Irta-e a leveleket ?) és rágalmak segélyével támadják meg hazafiasságomat és becsületemet: újabban kénytelen vagyok az ilyen ide nem illő és hazafihoz nem illő kortesfegyvereket és támadásokat és ellenem intézett merényletet visszautasítani. (Nagy nyugtalanság. Meg-inegujuló felkiáltások a szélsőbalon: A leveleket ki irta?)
