Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-05-10 / 53. szám

- 211 -2 megszavazott 193 ezer nehány száz forinthoz még kér nehány ezer forintot, de hogy mikor lesz ké­szen az épület, azt senki sem tudja. Az ép említett közgyűlésen az épitŐ-bizottság egy uj kérelemmel jött tehát a közgyűlés elé, mely nem áll egyébből, mint hogy az eredetileg 150 ezer forintra előirány­zott, később 193.321 frt 69 krra felemelt költség­összeget emelje fel kerek számban 250 ezer frtra. Ezen közgyűlés a leghevesebb volt az eddigiek között. Erre már megjelentek részvényesek Buka­restből, Szebenből és Medgyesről. A tárgyalások na­gyon izgatottak voltak, az oppoziczió ma már min­den organizáczió nélkül többségben vala, mert most tisztában vannak még a Bartesch-pártiak is, hogy „kutya van a kertben.“ Az elégületlenek élén mindég Maager Károly ur, brassói lakos, magánzó, mint részvényes áll. 0 ki­váló gonddal és nagy szeretettel tanulmányozza a házépítési históriát, érintkezik mindenféle mester­emberrel, sőt levelezésbe lép bécsi és külföldi mér­nökökkel és építészekkel. 0 ad absurdum vezeti az épitő-bizottság eljárását, de különösen a művezető összes működését és tetteit. Tényekkel, számokkal és bizonyítékokkal nyugodtan és alaposan argumen­tál és kimutatni igyekszik, hogy a mérnök járat­lan, tudatlan, lelkiismeretlen és hanyag. Dr. Krausz medgyesi orvos Bartesch mérnököt és az egész építő bizottságot zavarba akarta hozni alapos és szakértelemmel összeállított kérdéseivel, de a pirulás némely emberen nem észlelhető. A „Kr. Ztg.“ újdondásza, egy valószínűleg ügye- és eszefogyott Bartesch-párti fizetett mameluk, dr. Krausz urat ekkép mutatja be az olvasó publikum­nak : „0 nagy népszónok. Mielőtt beszólni kezd, jobb kezét szivére teszi és vár, mig csend lesz. Nagy patkóssal beszél és a legmeginditóbb hango­kat hozza ki a mellből. Erős, kellemes orgánuma van, folyékonyan beszél és válogatja a szavakat. Beszéde a népre is jó behatással lészen, habár a logikával nincs mindég a legmegbízhatóbb lábon.“ így ir a Bartesch-közlöny újdondásza. Nem tudom ugyan, ki vagy, tisztelt újdondász kolléga, de légy bárki, azt merem állítani, hogy dr. Krausz és köz- ted olyan a különbség, mint ég és föld között. Egyébiránt, mint hallom, dr. Krausz oly reczeptet irt a kérdéses újdondász ur számára, melynek hasz­nálata után Boszniában gouvernör lesz belőle. Választási mozgalmak. Baróth, 1884. május 7. Incze József képviselő beszámolóját báró Orbán Balázs társaságában 5-én és 6-án folytatta. 5 én a délelőtti órákban meglátogatta N.-Ajta községet s itt pártelnök Szőcs József házánál szá­molt a választó közönségnek. A kormánypárt előzetesen már vesztegetéssel s a presszió minden nemével igyekezett a nép lelkű- letét megrontani, de ez nem sikerült; annyira nem sikerült, hogy egyetlen egy emberre sem talál­tak olyanra, a ki Judás-pénzért lelkét eladja vagy a beszédet közbeszólásával zavarja, hanem ottani jegyző Csíki István és biró Simon István próbálkoz­tak az ellenjelölt nevének egyetlen egyszer való felemlitésével a gyűlést megzavarni, de a nép ve­szélyesen fenyegető felszólalása folytán, kénytelen voltak kereket oldani. Közép-Ajta lelkes közönsége tüntetőleg nyilatkozott a függetlenségi elvek mel­lett s a jó ügy mellett való állhatatos megmaradá­sukra a függetlenségi párt határozottan számithat. Aznap délután Hidvég községet látogatta meg> az úgynevezett volt vármegyét, a hol tekintélyes számmal vannak olyanok, kiket a függetlenségi esz­mék lelkesítenek. Ez a szegény helység a jelölt urak által mindég el volt hanyagolva, soha meg nem látogatta egyik is, hanem alkuba bocsátkozott a kolomposokkal, s mint gondolkozni nem tudó lé­nyeket vitték ezek a szegény népet a szavazó ur­nához. Éppen ezért jól esett Hidvég választó pol­gárságának az, hogy Incze képviselő őket nem nézte le, meglátogatta, s beszédére az igazságot fölismerve, e párt törekvéseit méltányolta s határozott ígéretet tett az iránt, hogy a függetlenségi törekvésektől soha, de soha sem fogja szavazatát megvonni. 6-án Nagy-Ajta községében jelentek meg beszá­molni ; itt is, mint mindenütt, a lelkesedés roppant mértékben meg volt; különösen a nők, a kik e választókerületben egyről-egyig jó érzelmüek, tüntet­ték ki magukat itt; Ütő Audrásné úrasszony ve zetése alatt igazán úgy viselték magukat, mint az újkor amazonjai, kik csatába is hajlandók volná­nak elmenni a szent ügy mellett. A beszámoló itt is fényesen sikerült. Délután a beszámolás Sz.-Ajta községében is megtörtént az előbbiekhez hasonló lelkes ovácziók közt. Nagy-Baczonban e hó 4-én Zwingli-ünnepélyt ren­dezett Révai lelkész ur, a hol éppen a szabad szel­lemmel homlokegyenest ellenkező irányba terelték a nép meggyőződését; mert tudni kell, hogy a jó öreg Lukácsfi esperes idejében e község egészen baloldali volt. Na tehát ezért, de a rósz utak miatt különben is az időből kifogyván, ezúttal a beszámo­lás elhalasztatott. Nuac venio ad fortissimum. . . . Baróth községe, melyben Incze József képviselő bölcsőjét ringatták, kitett magáéit. Fényes fogad­tatásban részesítette szülöttjét; valóságos viiagzá- por, zeneszó, lelkes éljenzések közt történt a be­vonulás. A fogadtatás fényessé tételében oroszlán­rósz illeti Tunyoginé és Ágostonná úrnőket, a kik e helyen is fogadják hálás köszönetünket. Egy sajátságos jelenségre kell itt felhívnom az olvasó közönség figyelmét; ugyanis a tanulékony szókelység csaknem minden községben zenekart ala­kított ; most ezeket a zenekarokat igyekszik az el­lenpárt lefoglalni; nagy összeget Ígér, de ezt meg­adni nem fogja. Azt hiszem, eléggé jellemző, ha föl­említem, hogy ezek a derék zenészek jövőre még egyszer akkora összeget követelnek, mint a mennyi ígérve volt. Magatartásuk fölött ebből Ítélni azt hi­szem, lehet. A nép hangulatát tekintve pedig, a függetlenségi párt győzelme kétséget nem szenved. x-y. VEGYES HÍREK. A kinek a király nyitott ajtót. Nehány nappal ez­előtt történt Bécsben. A királyhoz kihallgatásra menő urak között volt egy katonatiszt is, a ki Iíö- niggratzuél elvesztette jobb karját. Midőn a tiszt a kihallgatás után a termet el akarta hagyni, bal kezével, melyben csákóját tartotta, hiába igye­kezett kinyitni az ajtót. Végre úgy akart segíteni magán, hogy a csákót a földre téve, kinyitja az ajtót. A király azonban észrevette zavarát, oda­sietett és kinyitotta az ajtót a magát mélyen meg­hajtó, meglepett rokkantnak. Nyilvános kimutatás. A brassói rom. kath. elemi iskolába járó szegény, árva növendékek tanszerei­nek beszerzési alapjára adakoztak: (Folytatás és vége.) Schwörer iá. ur 3 frt. Kupferstich A. u. a. 3 frt. Járossy E. u. a. 2 frt. Strobel L. u. a. 1 ezukortartó. Schwarze B. u. a. 2 frt. Schwarze B. k. a. 60 kr. Schwarze A. k. a. 40 kr. N. N. 30 kr. Bartha R. u. a. 2 frt. Broszek R. u. a. 1 frt. Tief Zs. u. a. 3 frt. Woratschek J. u. a. 1 dohány- s 1 hamutartó. Kroner K. urh. 2 frt. Zapf Chr. urh. 1 frt. Ulbrichné u. a. 2 frt. N. N. 2 frt. N. N. 1 levélsuly, 1 poi’czellán virágkosár. Dr. Józsa E. ur 3 drb szivartartó. Szontschek M. k. a. 1 sző­nyeg. Sleinhart Zs.-né u. a. 2 frt. Joanovitsné u. a. 1 szobor, 1 táleza. Aronsohnné u. a. 1 kefetartó. Temesvári J.-né u. a. 1 kép, 1 ezukortojás, 1 vi­rágtartó. Dájbukátné u. a. 1 zsebkendő-tartó. Dr. Rothné u, a. 1 munka-kosár. Malcher M. ur 1 munkakosár, 1 szenteltviz-tartó. Verzár A.-né u. a. 1 pohár, 1 kosár, 1 ezukortojás. Rosenkranzné u. a. 2 frt. Temesvári G. ur 6 liter bor. Papp J. ur 30 üveg bor. Papp J.-né u. a. borjusült és créme. Dájbukátné u. a. sajt, kenyér, compot, bor viz. Mayer J.-né u. a. 2 üveg bor. Lázár G.-né u. a. 1 kényéi-, compot, borviz. N. N. sütemény. Bartha J. ur 25 üveg bor. Társaság-pénz 30 kr. Wallinger ur 50 kr. Grosz J. ur 1 frt. Borcsa A. k. a. 30 kr. Borcsa M. ur 20 kr. Damokos J. ur 50 kr. Kö­vér V. k. a. 20 kr. Szénásy E. k. a. 20 kr. Bulz Fr. k. a. 1 gyümölcskosár. Bulz R. k. a. gyüszütartó. Ratky M. k. a. 1 gyüszütartó. Felixné u. a. 1 levélsuly. Thal S. k. a. 1 virágkosár. Tlirul J. ur 12 pár ha­risnya. Lichter hadnagy ur 1 pár kanári madár. Ghika A. herczegnő 10 frt. Koppanitsch C. ur 1 frt. Grosz II. u. a. 1 frt 22 kr. Deák S. ur 1 frt. Mark S. ur 1 frt. Szentiváuyi ur fölülfiz. 50 kr. Al- brichtovics lovag ur 1 frt. A pénztárnál fölülfizet­tek: Jakab J. ur 1 frt. Schwarcz A. ur 1 frt. Nagy J. ur 5 frt. Ismeretlen 50 kr. A brassói erdőhi­vatal 4 frt 1 kr. Dressnandst Nachfolger ezég 5 frt. — S most legyen még egyszer alulirt által szemé­lyesen is e helyen hála és köszönet a kegyes ado­mányozóknak ; hála és forró köszönet a derék gyűjtő úrnőknek, kik oly páratlan buzgalommal se­gítettek az ügy diadalra juttatásában, s kiknek nagyrabecsült neveik mint a „tanszer-alap“ meg- vetőié örökre élni s a szegény árva tanulók százai­tól örökre áldatni fog! Mély tiszteletemmel páro­sult hálámat fogadják el főképen Szentkereszthegyi Kratochvil P. honvéd-alezredesné ő nagysága s te­kintetes Dajbukat E.-né úrasszony, kik az ügy kez­detétől ennek teljes befejeztéig lankadatlan kitar­tással folyvást együtt fáradtak velem. Biró Sán­dor, r. k. v.-tan. Vérfagyasztó kegyetlenség. Győrött f. hó 5-éré virradó éjjel iszonyú kegyetlenség áldozata lett Jer- zabek Anna s 25 éves legény fia. Jerzabek Anná­nak a vasúti indóház mellett magánosán álló ka­szárnyában bor- és pálinkamérése volt, hol rendes vendégei a katonák voltak. F. hó 5-én reggel a pék­inas, midőn az ajtót ki akarta nyitni, kezét ijedten kapta el, mert a kilincs véres volt. A zajra az ajtó kinyílt s egy vérrel borított alak jelent meg, úgy hogy a fiú a süteményes kosarát lecsapta s elfu­tott és jelentést tett, minek következtében csakha­mar megjelent Zechmeister rendőrkapitány és több hivatalos egyén. Borzasztó volt a látvány. Az erős fiú lebukva feküdt, térdre esve a földön, feje ösz- szeverve, szivén felül átszurva, alatta vértócsa, mig az asszony vértől feketére festve lihegve dőlt az asztalra. Az asszony még beszél. Vallomása szerint két vadászkatona jött be éjjel s rumot kértek. A fiú kiment a lámpással s tölteni akart. E pillanat­ban azonban iszonyú ütést kapott fejére s lezuhant. Ezt hallva benn az asszony, segítségért kiáltott, mire a két katona bement, viaskodott velük, mig mellbe szúrták, fejbe ütötték s azt vélve, hogy már meghalt, pénzét keresték, de csak 14 irtot vittek el, mert 290 írtját, mely egy kis kazetben volt, feltalálni nem bírták. A fejsze és nagy konyhakés a korcsmárosné tulajdonai s erősen be vannak vér­rel festve. Az üvegek, képek összezúzva hevernek, bizonyosan a kifejtett viaskodástól. A város egé­szen izgatott a kegyetlen gyilkolás miatt. Ugyané hely közelében fekszik egy gyufagyár is, melyet az­előtti éjjel akartak kirabolni. A vasrácsokat kife- szitették, de a Wertheim-kasszát se kifesziteni, se elvinni nem bírták. Kíváncsian várják a vizsgalat hovafejlődősét, miután az egy kitűnő vizsgálóbíró kezében van letéve. Az esetnél legborzasztóbb, hogy a kaszárnyában történt, hol éjjel folyton van őrál­lás s az őr éppen a kis lakásra néz. A tettesek létrát támasztva a falnak ugrottak meg, gaz bün­tettük után. Tizennégy évi várfogság után két porosz katona szabadult ki a napokban a römerbergi vártöralöcz- ből. Mindkettő galambőszen került ki a szörnyű büntetés alól, melyet azért róttak rájuk, hogy Metz ostrománál egy altiszt ellen merényletet kísértet­tek meg. Az egyik katona feleséget és hat gyerme­ket hagyott otthon, a felesége azóta meghalt, gyer­mekei pedig nem ismerik őt többé. Savanyu Józsi elfogatása. Savanyu Józsi elfoga- tásáról a következő részleteket írja a „Pesti Hír­lap“ zalaegerszegi levelezője: F. hó 5-én délután nagy izgalomba hozta a város közönségét azon villámgyorsasággal elterjedt hir, hogy Savanyu Jó­zsit, a hírhedt rablót tapolezai csendőrök a vendőki erdőben elfogták. És csakugyau este nyolez órakor két kocsin, erős fedezet alatt hozták Savanyut éa egyik pajtását, s a csendőrkaszárnyába szállították. — Roppant néptömeg csoportosult a kaszárnya köré, mert mindenki látni akarta a szomorú liirü nevezetességet. Vasárnap csak keveseknek engedték meg, hogy megtekinthessék, másnap azonban min­denki részesülhetett „a szerencsében.“ Savanyu csú­nya, bimlőhelyes arcza, vérben forgó szemei igen visszataszító hatást gyakorolnak a szemlélőre. Az elfogatás golyóváltás nélkül történt. A csendőrök értesülve lévén Savanyu hollétéről, egy sűrűségben meglepték. Az éppen alvó rabló fölrezzent és fegy­vere után kapott, de már későn, mert Grosz és Bauer csendőrök mellen ragadták és összekötözték. A többi csendőrök Savanyu társait vették űzőbe, de csak az egyiket foghatták el. Hárman megug­rottak. A rablóvezérnél egy ritka finom hátultöltő- puska, 2 drb 10 lövetű revolver, 180 töltény, egy kétélű balta, tőr és több hatalmas kés, továbbá 2 aranyóra, két gyűrű s 1 drb arany volt. Más pénzt nem találtak nála. Rédey grófnő’ ült legközelebb a berlini fenyitő törvényszéknél a vádlottak padján. Kitűnt, hogy minden jog nélkül viseli a grófi czimet. Egykor szolgáló, atyja pedig inas volt. Előkelőbb körökbe is be tudott jutni s a többek közt egy zongora- mesternőtó'l, kit azzal ámított el, hogy nagy va­gyona van, kölcsönkép kicsalt 15.000 márkát. A tárgyalás folyamán kitűnt, hogy az álgrófuő Bécs­ben csalás miatt két évre volt elitélve. Mostani férje magyar nemes ugyan, de nem gróf s húsz év­vel ifjabb, mint neje. Csupán pénzért vette el, a csalónő igy akart valami hangzatosabb névre szert tenni. Férj és feleség közt szerződés létesült, meny­nyi pénzt fizessen az asszony férjének még az es­küvő napján végbement elválásért. A törvényszék vádlottnőt három évi börtönre ítélte. Közgaz d a s á g. Felhívás. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur által 2303. szám alatt az ország vala­mennyi lótenyésztési bizottság elnökei felhivattak a végre, hogy az alább következő és országos lóte­nyésztésünknek egészségesebb lendületet adni hiva­tott ügyet működési területeiken közhírré téve ma­gán utón és tudakozódás által, mindent megtegye­nek, mi az üdvös czél előmozdítására vezethet. Ismeretes lévén gazda társaim előtt, hogy lóte­nyésztésünk — a külföld évről-évre emelkedő szá­mú vásárlóin kívül — legnagyobb és legbiztosabb fogyasztója a cs. kir. hadsereg és a magyar hon­védség, a mennyiben ezek ló-szükséglete évenként hatezer darabra megy. Főtörekvése e minisztériumnak ennél fogva évek óta már oda irányult, hogy a hadi czélokra szük­ségelt lovak beszerzése körül oly rendszer követtes- sék, mely a hadsereg harczképességének szem előtt tartása mellett azt is eszközölje, miként a tenyész­tők lovaikat, a mostani áraknál magasabb áron köz­vetlenül a hadseregnek adhassák el. Az ez irányban folytatott tárgyalásoknak sike­rült a közös hadsereg kormányzatát arra birni, hogy folyó évi január hó 13-án 242 >. számú átira-

Next

/
Thumbnails
Contents