Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-01-14 / 6. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XrV. évfolyam. 6. szám. Hétfő, január 14. NEMERE HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászai, közművelődési és szépirodalmi lap. lÆeg-jelerLilr b.otentrint liáromsz®r : liétfón, szerdán és szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Sztgyörgyön, barompiacz-utcza 677. sz. a. (Kozma-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal : Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre . . . 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Haasenstein és Vogler, Goldberger А. В., Láng L. Schwarz hirdetési irodájában; Brassóban: Schönfeld M. papirkereskedése által. és E16fizeté»í felhívás a, ISTexnere „HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY* czimü politikai és társadalmi lap 1884. tizennegyedik évi folyamára. Lapunk ezután hetenként háromszor és pedig kit/ön, szerdán és szombaton fog megjelenni eddigi alakjában és nagyságában. Előfizetési ára: Egész évre....................7 írt — kr. F élévre . . ... . . 3 „ 50 „ Negyedévre.....................I » 80 „ K ülföldre egész évre . . 9 „ — „ Előfizetőinket tisztelettel kérjük, előfizetésüket megújítani, valamint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejekorán megtenni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyomattat - hatunk. Az előfizetés legczélszerübben postautalvány mellett eszközölhető. Az előfizetési pénzek a „Nemere Határszéli Közlöny“ kiadó-hivatalának Bernstein Márk könynyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre küldendők. A Nemere „Határszéli Közlöny■ kiadóhivatala. Az utolsó ülésszak. Budapest, január 10. Az országgyűlés, melyet a király 1881. év szeptember havában megnyitott, tegnap kezdtt meg utolsó ülésszakát. Az alsóház békével, a pártok egyesülésével, a felsőház nagy zajjal s harczcza! nyitotta meg az ülésszakot. A képviselőház legfontosabb mozzanatát fogja képezni a hétfőn kezuődő költségvetés, a főrendekét a tegnap kezdődött polgári házasság tárgyalása. A képviselőházban a többség permanens és bizonyos, a küzdelem tehát könnyű; a főrendi házban azonban a többség igen kétes, a küzdelem heves és elszáut. A képviselőház most már voksokért fog működni, mert csakhamar lejárt a jelen honatyák szerepe ; a kormány számokkal fog előállni s egyre bizonyítani, hogy az ál iám háztartása nem forog oly veszélyben, minőben az ellenzék azt látja; elő fog állani csak 20 millió defíczittel. Az ellenzék be fogja bizonyítani támadásainak alapos voltát, ki fogja mutatni, hogy nem 20, hanem 40—50 millió forint az állam deficzitje s ismételten utalni fog a kormány rossz politikájára. De bármily meggyőzők is lesznek az ellenzék érvei, hiába minden küzdelem. Kinek fog többet hinni a nemzet, vájjon az u. n. szabadelvű pártnak vagy pedig az ellenzéknek, — az a jövő titka, azt majd megmutatják a választások. A főrendek középkori eszmékért harczolnak, azaz vissza akarnak oda vinni. A keresztény és zsidó közötti házasság a főrendek egy nagy részének nincs Ínyére, nekik a haladás nem kell s ezekre csakugyan ráillik, mint koronás királyunk minapában mondotta : „Ezek mindig ugyanazok a javithatat- lanok, kik semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek.“ Maguk erejéből alig képesek czéljukat elérni, azért idegen segélyhez fordultak. Ók maguk bizonyították be, hogy a főrendiház jelen helyzetében nem felel meg a modern törvényhozás igényeinek. Ők a polgári házasságot olyannak tekintik, mely veszélyezteti a magyar társadalmat, mert attól tartanak, hogy a patak el fogja nyelni a tengert. Európában nincs müveit állam, melyben & polgári házasság behozva nem volna ; Magyar- ország számítani akar a művelt államok között, s ime, önmaga üti magára az ellenkezőnek bélyegét. A szabadság hazájában szenved hajótörést a szabadság, a szabadelvűsig honában maga a szabadelvüség. A polgári házasság egyik ; mozzanata a sza- badelvüségnek, s ime, mily küzdelembe kerül annak megvalósitása. 1869. óta sürgeti azt az országgyűlés alsó háza, végre beterjesztetik, a nagy többség párt- különbség nélkül elfogadja — sa hazafias főrendek visszavetik. A katholikus főpapság kötelességét teljesítette, midőn ellene küzdött, mert egyháza a házasságot szentséggé emelte s ezzel kizárólag az egyházjog körébe sorozta. De a főnemességet mi indította arra, azt teljesen megmagyarázni nehéz. Csak nem furakodott be a ársadalombontó antiszemitizmus ama körökbe is ? Ha ez eset állana, akkor a főrendek maguk alá vágják a fát. A nemrég lefolyt zavargások rablásai elég bizonyságot adhattak arra nézve, hogy a fellázadt nép a szenvedély perczében nem tesz különbséget zsidó és ur között. Ne nyújtsanak a magyar főrendek tápot egy mozgalomnak, mely idők folytán pórlázadássá növekedhetnék. Vetkőzzenek ki a főrendek e konzervatív szellemükből, a polgári házasság nem oly rém, minőnek azt gondolják. E kérdéstől függ, vájjon nem-e utoljára ülnek a főrendek a jelen szervezet szerint egymás mellett ; ennek sorsától tette függővé Tisza Kálmán a főrendiház reformját. Ha a polgári házasságot a főrendek elfogadják, akkor ez ülésszak feladata lesz még a reformjavaslat. Oldja meg a törvényhozás azt úgy, a mint a kor igényei megkívánják. Dr. H A főrendiház a keresztény es zsidó között kötendő házasságról, valamint a külföldön kötött vegyes házasságok érvényességéről szóló törvényjavaslatot az osztrák indigónak segitségével200 szavazattal 191 ellenében elvetette Mágnás-liga Tisza ellen. Mint a „N. W. Abendblatt“ Írja a magyar főrendiház arisztokrata ellenzékének kebelében szakadás állott be. Egy rész, az éltesebb mágnások, Cziráky János gróf vezetése alatt csak a zsidó házassági törvényjavaslatot akarja megbuktatni s aztán egyebekben a kormányuyal megy ; az engesztelhetnek pártja ellenben Károlyi Gyula és István grófok vezetése alatt minden áron folytatni akarja az ellenzéki szerepet egész Tisza megbuktatásáig A polgári házasság. Ha a főrendek a polg. házasságról szóló törvényjavaslatot újra visszavetnék — igy Írja az „Egyetértés“ — akkor a kormány el van határozva a napirendről levenni, illetőleg visszavonni s nem fogja azt újólag a képviselőház elé sem terjeszteni; épugy jár ez esetben a főrendiház reformjáról szóló törvényjavaslat is, melyet a kormány akkor nem fog ez ülésszakban beterjeszteni. A párisi gróf il én este Spanyolországba utazott. A vonat indulásakor a royalista liga föliratot nyújtott át. Némi tüntetés is volt. Három — négy embert elfogtak. Semmi nagyobb rendzavarás пош történt. A tonkingi háború. Courbet tengeruagy Hai- Phongból következőket jelenti: Biztos hírek szerint az ellenség vesztesége Szontai bevéted alkalmával 400 halott és 600 sebesült volt. A fekete lobogósok parancsnoka és ennek helyettese szintén megsebesült. Több khinai tiszt megöletett. Az ellenség Szontaiban 89 ágyút, 400 kilogramm dynamitot és 150,000 töltényt hagyott hátra. A Reuter-ügyDökség jelenti, hogy Ha-Noiból január 2-iki kelettel érkezett hírek szerint ott decz. 28-kán borzasztó robbanás történt, mely két í'ranczia üteget csaknem teljesen szétrombolt. Egy tüzér életét vesztette és három megsebesült. A robbanás a közel levő házakban és laktanyákbau nagy pusztítást okozott. Azt hiszik, hogy a robbanást valamely szerencsétlen véletlenség okozta. Decz. 28-kán 2000 au- nami megtámadta a francziák egyik hadállását, melyet ötveu tengerész-katona védelmezett. Több órai harcz utáu az ellenség 100 halott és sebesült hátrahagyásával visszavonult. — Briomel ezredes Nam-Dinth tartományban a fölkelőket teljesen szétverte. Szudejkin gyilkosai. E hó 10-én Moszkvában 37 tanulót fogtak el, kiket azzal gyanúsítanak, hogy Szudejkin meggyilkolásának tervéről tudtak. Az elfogatások nagy feltűnést és izgalmat keltettek. Országgyűlés. — január 13. Január 10-én nyílt meg az országgyűlés mindkét háza. A képviselóbáz tárgyalta a bel- s pénzügy • miniszter jelentését a csángóügyről, melyet a ház tudomásul vett. Ritka tárgyalások egyike volt ez, melyben még a függetlenségi párt is támogatta a kormányt. Irányi Dániel, de különösen Hoitsy Pál csaknem elismerőleg nyilatkoztak ez ügybeu s különösön utóbbi, midőn kijelentette, hogy a csángók helyzete nem oly rossz, minőnek azt hirdetik s kéri a kormány jelentését tudomásul venni. Sokkal zajosabb volt a főrendiház ülése. A képviselőház jegyzője áthozta a ház izeuetét a polgári házasságot illetőleg a kéri a főrendeket ahhoz hozzájárulni. Az első kérdés az volt, vájjon utasíttas3ék-e a javaslat újból a hármas bizottsághoz. — Az ellenzék ellenezte, a kormány pártja követelte ezt. A győzelem tizenhárom szóval az ellenzéké maradt. A szavazásnál igen sok szabálytalanság történt ; elhaltak neveit is felolvasták s távollevők helyett is szavaztak. A második kérdést a tárgyalás napja képezte. Zichy Nándor gróf az ellenzék részéről mindjárt másnap akarta tárgyaltatni, Andráeey Gyula gróf csak hétfőn. A vége az lett, hogy a tárgyalás szombatra lett kitűzve. Roppant érdeklődé* mellett kezdte meg a ház a
