Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-04-19 / 44. szám

eg sem hívtak, s tudva, hogy mi a függetlenségi párt változhatlan hívei vagyunk, választó elvtársaink félrevezetésére mégis a végrehajtó bizottságba kineveztek.

K ük ezen nyilatkozatunkat közreadni.

Üebitzky Mihály, Incze Gyula,

Gáspár Antal, Dánér J., Nagy Esaiás.

Műkedvelői előadás.

Réty, 1884. ápríl 15.

A nagy-borosnyói műkedvelői társaság f. 14-én ismét élvezetes estét nyújtott a nagyszámú érdemes néző közönségnek, előadván „A háromszéki leányok“ czimü eredeti népszínművet, flusvét ünnepi örömeinket fokozta a műkedvelő társaság előadása; mint látjuk itt, hogy az ízlés és műveltség iránti érzék nem halt ki népünkből, sőt i időről-időre erősebben lángol fel.

Megszoktuk már, jó előadásra számítani, s számításunk most sem csalt, mint eddig mindég. A darab előadása sikerültnek bizonyult be, jól összevágó volt, úgy hogy a miveit néző közönség megelégedése és méltánylata az egész játék alatt nem lankadott, s ezt élénk tapsviharban nyilvánította. A darabok választása tekintetében is elismerésünket kell kifejezni a k.-borosnyói műkedvelő társaságnak, mely kitűnő érzékkel bir a néző közönség népszerű, de miveit Ízlésére nézve.

Az előadást egy rövid dal nyitotta meg, mely azonban nem sikerült; de az iránt a közönség elnézéssel volt; ez a kis intermezzó némi izgatottságot szült a műkedvelőkben de ez is csak rövid ideig tartott csakhamar újból jól bele találták magukat szerepeikbe.

Az előadás sikerét eléggé jellemzi a hallgatóság néhány tagjának azon nyilatkozata, hogy bár kétszer látták e darabot színészektől mind a mellett sok élvezettel nézték végig ez előadást is.

De térjünk át magára az előadásra:

Weinmuth brassói polgár és türmender szerepét igen jól személyesítette Nyárádi Gerő, ki a félénk nyárspolgárnak, s a papucskormány alatt álló férjnek igen jó személye3itője volt. Nejét Brigittát özv. Izsák Józselnő természethüen s igen sikerült alakítással adta, mit nála rég megszoktunk már. József, fia szerepét Simon Imre híven adta; a némelykor affektáló tudatlan városi suhancz, s végül magát egészen megadó alapjában jó érzésű ifjú szerepe neki jól állott s mind előadása mind énekében elég siker mutatkozott; Sziksz brassói Syndikus Földes Géza volt, ki annyira belé találá magát ezen komikus szerepbe, hogy a közönséget mind végig iránta való érdeklődésben lekötve tartá. Özv Szikszné szerepe Földes Gézánénál jó kézben volt, bár szerepe rövid, de a beteges városi jámbor öreg nőt, ki a jó cselédet áldásnak nézi házánál, igen jól és érzékenyen személyesítette. Dankos szerepébe Kónya Lázár jól bele találta magát, a lófőszékely szerepét elég jól adta. János szerepében Pócsa Sándor lépett fel, kinek sikerült előadása sok reményekre jogosít. Róza szerepe Cserei Rózánál jó helyt volt, ki a szorgalmas, de kissé együgyü s az által részvétet gerjesztő székely leányt kitünően mutatá be. Katicza szerepében dr. Barabás Albertuó most is exczellált, előadásában mint énekében a tűzről pattant székely leányt, ki szolgálatát nem tartja robotnak, hanem kötelességeit lelkiismeretével azonosítja, felmutathatjuk őt, mint szép színpadi alakot, kedves hanggal párosultam A pap Ab- rahámlalvi szerepében Kis László sikerültén adta az ima jelenetet. A kisebb szerepek is mind jól voltak képviselve.

Már ha a főszereplőkről megemlékeztünk nem zárhatjuk be tudósításunkat a nélkül, hogy a legfőbb szereplőről is meg ne emlékezzünk, kinek rendezői szelleme, fáradhatlan igyekezete hozza létre az élvezetes estéket, a mellett az énekeket hegedűvel vezeti; ez pedig — dr. Barabás Albert.

A néző közönség nagy számáról tanúskodik a bevétel, mely 104 frt volt.

Még egy körülményt nem szabad e tudósítás keretéből ki feledni, t. i. a s.-szentgyörgyi műkedvelő társaság a néző közönség körében képviselve volt: Antalfi Elek, Bogdán Emil, Bogdán Arthur, Bogdán Andor, Császár Sándor, Dubovszki Ágoston, Harmath Domokos, Mirtse Lajos személyében, jelen volt még Biró Béla és nője.

Ezen körülményt azért vagyunk bátrak felhozni, hogy elismerésünket nyilváníthassuk. Szép társadalmi mozzanat az, ha a különböző helységekben lakó műkedvelők egymás előadásait megnézik, meghallgatják, s igy a helyett, hogy egymás ellen a féltékenység, irigység átkos bűnét fel élesztenék, nézeteiket ki cserélik s barátságos honfiúi b.zalraat támasztanak egymás iránt; hiszen a műkedvelők törekvése egy czélra van irányulva mindenütt: a mi- veltség, a jó Ízlés, az erkölcsök felélesztésére s minthogy egy a czél, érdeklődésnek is közösnek kell lenni, s vállvetve haladni a közös czélra. Ez az egymás közötti kölcsönös érintkezés, a nézetek kicserélése, a társadalomra nézve a miveltség és előhaladás áldását fogja kiterjeszteni, meg fogja szilárdítani, mely pedig minden igaz ős önzetlen honfinak és honleánynak szivén kell hogy feküdjék.

Kisantal Sámuel.

Okröndözések.

(Egy ökör monológja.)

Félre oktalan állatok az útból! Ostoba oroszlánok, a kik úgy bőgtök, hogy majd ketté repeszti- tek a föld gyomrát, ti a kiket fejedelmek hordoztak czimerőiken s lepingálnak az emberek, mint az erő jelképeit. Félre az útból kevély sasok, sirt rabló félemletes hírű hiénák, a ti szerepetek lejárt már, a diplomacziát és a politikát mi ökrök csináljuk ezentúl.

Valóbau magyar ökörnek születni nagy és szép gondolat.

Száz meg százezer elődünk hullatta már el vérét Bécsben. Légió martir ! Iszonyú pályafutás ! Itt szaladgálunk mint fiatal tinócskák szép országunknak selyemlegelőin, itt ficzkándozunk vígan és várjuk szivdobogva mig a szarvaink kinőnek.

S mikor kinőnek a szarvaink, mily sors vár reánk, milyen hitvány sors.

Vagy járom vagy a vérpad. S legalább hazai földben nyugodhatnának tetemeink, hanem osztrák gyomrokba temetkezünk. Legyenek átkozottak örökre a mi sírjaink.

Szomorú sors!

Egy szégyenletes közmondást teremtett a magyarok közt, melyet annyi vér sem birt lemosni eddig.

„Az ökör, ha Bécsbe viszik is, ökör marad.“

Úgy? Ezt a halálos gúnyt érdemeltük mi meg? Igen, igen, legyen az a közmondás olyan ezután is, de jegyezze hozzá a történelem, „ha azonban nem viszik Bécsbe, otthonról képes polgárháborút csinálni.“

Az ökrök rázták fel a nemzetet. Az ökrök voltak az ujjinutatás a magyaroknak, hogy Íme a közösügy nem ér semmit. A baza bölcse nem jól csinálta azt meg.

Fel fel vezérczikkek, interpellácziók és ökröndö- zések ! A világosság fáklyáját mi viszszük és szarvainkkal teszszük tönkre a kozösügyes alkotmányt. Emberek méltatlankodjatok! Jogtalanság történt velünk s mi, noha ökrök vagyunk, még is belátjuk, hogy a közösügyetek rosszul van csinálva. Ne re8teljőtek kérlek, hogy mi előbb vettük észre Hálátoknál.

Tisza tudom aprehendal reánk az ő geszti magányában, hogy ily bajt csináltunk neki.

Képzelem mikép kiáltott fel:

— Hát ez már megint milyen szamárság!

Mert annyi sok szamársággal lehet egy miniszternek dolga évközben, hogy az ökörködés is feljebb vau már neki egy fokkal.

De legjobban járta meg Taafie.

Azt gondolta, hogy a magyar ökör jogait büntetlenül lehet tapodni. Mily gyalázat, miuket czi- meres ökröket doktor által akarna vizitáltatni!

Ám hadd forogjon a koczka, jöjjön a minek jönnie kell.

Egy bizonyos, és ez az, hogy a történet megörökít bennünket s meg fogja említeni azt is, hogy a nyúl Rimóczon lett híressé, a veréb Sátoralja Uj- helyen — az ökör pedig Bécsben.

Mert megemlékszünk szerény fajunk múltjából az Eynatten-féle bécsi ökör-affaire-re is.

Az is csinos kis dolog volt!

Azért hát respektus az ökörnek Bécsben.

S végül még egy helyreigazítást.

A bécsi lapok azt kürtölik (valamelyik éhes újságíró Írja hasból), hogy a magyar ökörnek csak egy terve vau, Bécs, mert a husa rosszízű, egyebütt nem tudják megemészteni.

E rosszakaratú hir aligha nem Taaffetől van sugalmazva (én legalább a saját ökör-eszemmel úgy kombinálom) s még ha igy van, bir is némi alappal, miután valószínű, hogy a magyar ökörhus nagyon megfogja feküdni Taaffe ur gyomrát.

Igazán kevély vagyok erre a közjogi diadalunkra — melyet Tisza viv ki a mi bőrünkön.

Ha ökör nem volnék — szeretnék mameluk lenni. „P. N.“

— 176 —'

VEGYES HÍREK.

Jókai fogadtatása. Jókai Mór iua délután 2 órakor érkezik a földvári vasúti állomáshoz, hol a nagy irót a választókerület küldöttei fogadják s innen Sepsi-Szentgyörgyre kisérik. A város polgársága nevében Gyárfás Győző mérnök üdvözli Jókait, ki Bogdán Flórián házához jön. Este a polgármester szükebb körű vacsorát ad a városház dísztermében. Vasárnap d. e. 10 órakor Ilyefalván Jókai megtartja beszámolóját. Délben baukett lesz és este fáklyászeue. A nőegylet estélyére Jókait az egylet elnöksége küldöttség által fogja meghívni. A hétfői és keddi programra még nincs határozottan megállapítva.

Meghívó. A s.-szentgyörgyi jótékonyczélu nőcgylet 1884. évi ápril hó 20-án Jókai Mór koszorús költő veudégíink tiszteletére tillérestélyt rendez. Miisorozat: 1) Nyitány a helybeli zenekar által. 2) Négyes dal, Jancsik Emma, Nagy Anna, Fejér Anna és Nagy Leoua kisasszonyok által. 3) „A vén czigány“. Költemény Vörősmarthy Mihálytól. Szavalja Bogdán Andor ur. 4) Czimbalora-kettős. Előadják ifj. Fejér Gergely és Molitorisz Jenő urak. 5) „Jókainé“, költemény ifj. Ábrányi Kornéltól, szavalja Bogdán Blanka kisasszony. 6) Tilinkó-soío Remenyik Kálmán ur által. 7) „IJajósdal“, vegyes kar. Zaj- zon Farkas polg. isk. tanár ur vezetése alatt éneklik: Barabás Ferenczné, Bogdán Amirásué, Bogdán Flóriánná, Kelemen Lajosué úrasszonyok, Nagy Leoua, Jancsik Emma, Nagy Anna, Bogdán Blanka, Fejér Anna, Haurik Nelli és Kelemen Anna kisasszonyok; Barabás Ferencz, Bauer Ferencz, Csinádi Lajos, Mirese Lajos, Nagy István. Bogdán Andor, Bogdán Arthur, Cseh Gyula, ifj. Fejér Gergely, Kozma István és Vitályos Gyula urak. 8) Táncz. Belépti dij 60 kr. — Karzat 25 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Az estéhen hideg ételekről gondoskodva lesz.

A t. közönséget ezen estélyre tisztelettel meghívják: Bogdán Andrásué és Kelemen Lajosné háziasszony. Kezdete este 8 órakor.

Uj politikai lap. Mint hiteles forrásból értesülünk, a K.-Vásárhelyen hetenként kétszer megjelenő „Székelyföld“ czimii közgazdasági lapátváltozik kormánypárti polit. lappá. Ismét a pénz müve! — mely azonban K.-Vásárhely független érzelmű polgárai között nem sok vizet fog zavarni.

Hymen. Lázár Mihály volt főispán s jelenleg a kézdi kerület országgyűlési képviselőjének vendég- szerető házában — Dálnokon — husvét másodnapján fényes családi ünnepély volt, melyen gyönyörű társaság vett részt. Ez alkalommal jegyezte el m. zsákodi ifj. Horváth Miklós birtokos (néhai Horváth István udvari tanácsos, és Horváth János volt főispán testvérének, Horváth Ignácz honvédhuszár alezredesnek egyedüli fia) Lázár Mihály s neje Bor- bereki Killyén Anna örökbefogadott kedves és bájos leányát, Vadadi Lázár Etelka kisasszonyt, ki vidékének kedvencze volt mindeddig Lázár Etelka kisasszony szépsége s kedvessége nagy feltűnést keltett a mult évi farsang báljain Budapesten. A menynyire üdvözöljük a szerencsés vőlegényt, annyira osztozunk Dálnok lakosságának sajnálatában, hogy a kedves kisasszonyt elvesztik. Fogadják úgy a köz- tisztelet- s szeretetnek örvendő szülők, mint a jövendő uj pár is szívből jövő üdvözletünket és sze- rencsekivánatainkat.

Megszökött épitÓSZ. Bitterman Lajos brassó építész, ki több előpataki birtokostól, a fürdőn végzendő munkálatokra, tekintélyes összegre menő előlegeket vett fel, megszökött, Hir szerint Oláhország felé vette uj útját s most körözik. «

Kettős öngyilkosság Szegeden A tiszaparti városban csütörtökön reggel a kolozsvári kettős ön- gyilkossághoz egészen hasonló szerelmi dráma történt. A csendőriaktanyában Sugár Miklós csendőrszázados és kedvese Grosz Katalin kassai illetőségű

(

hajadon a „Budapesthez“ czimzett kávéházban pénz- tárnóknő, reggel 6 órakor revolverrel véget vetettek életüknek. Sugár azonnal meghalt, a leány még 10 óráig élt, de nem adott semmi felvilágosítást borzasztó elhatározásuk indokáról.

Magyar tanulók Romániában, A „Romanul“ írja, hogy mult szombaton egy magyar tanulókból álló társaság érkezett Bukarestbe, több kirándulást tenni az országban- A tagok száma 25-re megy. E hírhez rosszakaratulag teszi hozzá a Gazetta: „Hadd váljék egészségükre a kirándulás; tartunk tőle azonban, hogy visszatértükkor épen jót nem fognak mondani Romániáról." Azt hiszi-e a „Gazetta“, hogy a magyar fiuk is erdélyi román lapszerkesztők, kik be- piszkolják a fészket, mely őket barátságosan befogadja?

Meteor. Gross-Erpeuján Krapiua-Teplitztől egy óra járásnyira e hó 7 én este 7 órakor meteort láttak és pedig egészen világoa égbolton. A meteor északkeletről délnyugotra húzódott. A golyót a holdvilág sugárköréből látták kiválni s ekkor még a holdéval egyenlő színe volt, azután zöldeskék féraragyo- gása volt s 6 perez múlva eltűnt.

Tizenhét milliós per. A frankó magyar bank 17 millió frt és járulékai erejéig pert folytat a magyar kincstár ellen. Ez a per most van eldöntés alatt a kir. táblánál. Érdekes a felemlitésre, hogy a felperesi ügyvéd perbeli diját és költségeit saját fele ellen az első bíróság 65.000 frtban állapította meg.

Váratlan fordulat. Egy lakodalomnál a fiatal házaspár már elakart távozni, midőn a menyasszony öcscse, ki eddig a lakoma gyönyöreibe volt elmerülve, felemeli poharát és beszélni kezd: Tisztelt uraim! Mivel a fiatal pár már bennünket elhagy, azért rövid leszek. Kérem önöket, hogy mindnyájan álljanak fel, vegyék kezökbe poharaikat és . . . nézzenek utána, hogy nem ül-e valamelyik uj cziliuderemen.

Viharok Amerikában Az Egyesült Államok területén a mult héten óriási viharok pusztittottak, me- ' lyekről az ottani lapok a következő részleteket je- c lentik: Daytonbau és környékén a vihar mindent I szétrombolt. Házak romjai borítják el az utczákat, a környéken pedig egész erdőket tett tönkre. A közlekedés egészen fennakadt. Egy embert és hat éves gyermekéi a vihar házuk elől az utczára sodort. A szerencsétlenek a beomló falak alatt lelték halálukat. Nemkülönben nagy vihar vonult el Nashville város és Davidson grófság fölött. Az orkán kidöntötte a táviró oszlopokat s egy 10 óráig tartó felhőszakadás töukre_ tette a vetéseket. — Boyd grófságban a viharnak számos emberélet esett áldozatul. A hírek, melyek a Missisippi áradásai által elborított vidékekről érkeznek, szintén vigasztalanul hangzanak. Az ár számos telepitvényt elsodort. A szenátus első segélykép 125.000 dollárt utalványozott az árvízkárosultaknak. A kár nagyságát egyelőre számokban nem lehet ugyan kifejezni, de bizonyára milliókra rúg.

Amit a mama is olvashat. Két fiatal hölgy beszélget egymással a soiréen. „Olvastad már X. legújabb regényét?“ — „Olvastam.“ — „Nos, és érdekes?“ — „Pompás, felséges!* — „Tisztességes is ?“ — „Oh, igen. Akár a mamám is olvashatná!“