Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-04-13 / 42. szám

— 166 —

Ki, elnök, a jó öreg Péchy Tamásnak keze már reszket a sok csengetéstől és ingerülten inti a tisztelt házat csend és figyelemre és már félni kezdek, hogy a tárgyalandó botrányt egy újabb botrány, melyet az elnök izgatottságában felidézhet, megelőzni fog.

Félelmem alaptalan, mert a tisztelt ház eszéhez tért és bár a szép szóra nem figyelt, az izgatott erály előtt mégis meghajolt.

Csend uralkodik, olyan csend, akár csak a nemzeti színházban egy előadandó tragédiánál.

Az elnök a napirendhez képest, tudatja a tisztelt házzal, hogy a megszakított ipartörvény tárgyalást, a legújabb politikai divat-ipar, t. i. a nálunk valóságos iparággá vált botrányos dolgok — fogja tárgyalásban felváltani, és azok, kik ezen legújabb iparághoz kiváló szakavatottsággal értenek (élénk helyeslés és éljenzések a jobboldalon ; Tisza Kálmán sarkasztice mosolyog, Csernátoni tombol, Móricz Pál örjöng, Hegedűs Sándor hízik), a tárgyhoz hozzászólhatnak. Tessék feliratkozni! a szélsőbalhoz fordulva. — (Nagy zaj, lárma, tombolás, tiltakozás, megbotránkozás a szélsőbalon; több képviselő elhagyja a termet, de később a kíváncsiság ismét behozza őket.)

Mocsáry L íjos, a függetlenségi párt klubelnöke, helyéről felemelkedve, halk, megható, remegő, alig érthető hangmi körülbelül ezeket mondja :

T. ház! Beadott indítványomhoz, mely szerint a Herman Ottó tisztelt képviselő uron két hírlapíró által elkövetett merénylet és tettleges élete ellen törő bántalmazás eseténél az 1723-ik évi VII-ik tör- vényczikk alkalmazandó, nem azért szólok, mintha a tisztelt házelnök urnák felhívását követném, hogy csak szóljanak a fenforgó ügyhöz, kik a botrányos ügyek előmozdításához szakérlelemmel bírnak, ha nem csupán csak azért, mert indokolni kívánom, hogy jelen esetben, indítványomban szerintem igen helyesen interpretáltam a törvényt, melyre már előbb hivatkozással éltem. Ezekuek előrebocsátásával úgy saját, mint pártom nevében leghatározottabban visszautasítom azon inszinuácziót, mintha mi a botrányokhoz valamit is érteuŐk, (Zaj a jobboldalon, élénk ellentmondás a mamelukok soraiban, tetszés és taps a szélsőbalon), és legkeményebben elitélem azt a feltevést, mintha mi a tisztelt házelnök ur által, bár meg nem nevezett, de gondolt botrány csináló képviselőkkel szolidaritást valla- nánk. (ügy van ! a szélbalon.) Mi, tisztelt ház, épen úgy, mint az egész Ház, perhorreskáljuk a botrányt és elitéljük ezen sajnálatos események értelmi szerzőit, sőt mi több, már párttaktikai szempontból és pártunk reputácziója érdekében kell, hogy legkér- lelhetlenebben sujtassuk a közvélemény által azon elemeket, melyek pártunkban az egyenetlenség mag- vát elhintették, a viszályt szították és a pártot már is árnyalatokba forgácsolták. Mi óhajtjuk, sőt azon vagyunk is, hogy jövőre sem a parlamentbe, sem pártunkba ilyen meggyfabottal és revolverrel fölfegyverkezett emberek csatlósuknak tartó képviselők bejuthassanak. (Általános élénk helyeslés és taps.) — Magára az indítványomra áttérve, egészen rövid szavakba kivánom összefoglalni azt, a mit elmondandó vagyok. Tisztelt ház! Kérem jelen esetben kivételképen kimondani, ha minden más régi törvény az uj büntető-törvénykönyv intézkedése folytán hatályon kivül is van, hogy az 1723. évi VII. tör- vényczikk a majdan ezen esetben ítélni hivatott budapesti törvényszék által az Ítélet kimondásánál alkalmazandó legyen. Rüt halál a vakmerő merénylő hírlapírókra! hangozzék el a parlament telefonján az egész országban, és akkor nemcsak szeretve tisztelt Herman Ottó képviselőtársunknak szatiszfakcziót szerzett a t. Ház, de még édes mindnyájunk, a tisztelt miniszterelnök urat sem véve ki (Tisza Kálmán ijedtében minden szint játszik), megszabadulunk azon veszélytől, hogy megtámadtassunk. (Több elhízott mameluk közbeszói: nem lehet bennünket megtámadni, nem járunk gyalog!) Ismételve kérem a tisztelt házat, méltöztassék minden további vita nélkül indítványomat, az igazságügyi bizottság véle ményének mellőzésével, elfogadni és lehetőleg ezen sajnálatos és szomorú ügynek mielőbbi befejezését azzal elintézni, hogy a vakmerő merénylők, a helyett, hogy az államügyészségnek átszolgáltassanak, ők mindjárt Thaisz Elek erélyes fővárosi főkapitány révén Kozárek állami hóhérnak kezeibe adassanak át.

Most nagy lárma, helyeslés és rosszalási hangos nyilatkozatok közt Pauler Tivadar, az igazságügyér I ragadja meg a szót. '

T. Ház! Éppen ma déli 12 órakor hirdette ki a nagyméltóságu kir. Curiának tanácsa a tisza-eszlári bünperben az ítéletet, mely szerint az összes vádolva volt zsidók, a helyett, hogy felakasztattak volna, harmadfokulag is felmentettek; igy nem tartom opportunusnak, hogy ha ezek felmentettek, hogy mi most két keresztény fej fölött a halálité- letet mondjuk ki. De eltekintve ettől, t. ház, a Mocsáry képviselő ur által aplikált törvény egyáltalán nem alkalmazható, mert már hatályon kivül van helyezve, a mit ha nekem elhinni nem akarná- nak, úgy megkérdezhetik Kozma Sándor főügyész urat is, kiben bizonyára többet bíznak, mint én bennem. — Az én miniszterségem alatt a pártatlanság mindenkor uralkodott és igy abba nem egyezhetem bele, hogy a két hírlapíró kivételes törvények által sujtassék, midőn az a zsidó, ki, jól tudom, itt a sarok- kávóházban Verhovay képviselő urat megtámadta,

büntetés nélkül utazhatott a városból vissza az ő földbirtokára, valamint hogy Bartók Lajost, ki Verhovay t bottal támadta meg, sem sújtotta a törvény szigora. — Nem ellenzem, ha az indítvány az igazságügyi bizottsághoz véleményadás végett utasittatik, de szerintem legjobb volna az igazság és pártatlanság szempontjából a két hírlapírót, a mennyiben ezen esetre már volt preczedens, szabadon bocsáttatni, az ügyet pedig elejteni — hadd béküljenek ki a felek egymással, mint már kibékültek Verhovay Bai- tókkal.

Az antiszemiták éljenzései közt az ügy ezen felszólalás után az igazságügyi bizottságba utasittatik.

Széli György, Ónody Géza és Vadnuy Andor elhagyják eszeveszetten a házat, bérkocsiba ülnek és a rendőrségi palotába hajtatnak, értésére adandó a két fogoly hírlapírónak, miszerint nyugodtak lehetnek, mert nem fogják őket sem kerékbe tömi, sem bitóra huzni.

A megyei közigazgatási bizottság ápril 8-iki ülése.

Elnök P o t s a J ó z s e f főispán megnyitja a gyűlést, melyen a tagok teljes számban vannak jelen.

Ezután Szentiványi Miklós megyei főjegyző terjeszti elő alispán helyett a mult márczius hóról szóló jelentést a megye állapotáról; az alispán ugyanis a folyamatban levő ujonczozás foganatosításánál hivatalból távol van. A jelentésből kiemeljük az alábbiakat :

A törvényhatóság területén az idei rendes ujonczozás az Orbai sorozó járásban márczius 24-én vette kezdetét. — Mult hó 21. és 22 én a törvény- hatóság főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott nehány fontos községi és megyei ügy elintézése végett. — Forró Ferencz kir. tanácsos, volt alispán közig, bizottsági tagságáról lemondott s helyébe a közgyűlés Földes Bálint megyei bizottsági tagot választotta meg. — A jelen évi megyei közmunka - költségelőirányzat megállapittatott, mely 11 874 frt deficzitet tüntet fel, lévén 63.874 írt kiadás az 52.000 frtnyi bevétellel szemben. — A törvényhatóság helybenhagyta az alispán által a brassó-ojtozi állarautnak 62—76. kim. szakaszaira szükséges kavicsszállitás iránt tett vállalatot s ez iránt a m. kir. belügyminiszter jóváhagyó rendelete is leérkezett. A kavicsszállitás a jelzett szakaszon a beosztott községek közmunkaereje által lesz végrehajtva.

A megyei ügyek sorából kiemeli, hogy a tisztújító közgyűlés határozatából, a megye vagyonának át vételére és átadására kiküldött bizottság több havi munkálkodásának eredményét beterjesztette. A raun kálat a megye felügyelete és kezelése alatt levő különböző alapok, a megyei, továbbá összesített gyámpénztár és az ezek érdekében a megye tiszti ügyésze által lefolytatott és folyamatban levő perek állásáról, kimerítő tájékozást nyújt. Ezen munkálatot a törvényhatóság közgyűlése helyeslőleg tudomásul vette és elfogadta.

Ezután a bükszádi zavargást, mint a közbiztonság megháboritását képező nevezetes eseményt ismerteti. Ezen község telepitvényesei a kir. törvényszék végzését kézbesíteni akaró szolgabiróse- géddel szemben oly fenyegető állást foglaltak el, hogy az kénytelen volt az eljárást félbeszakítani. A kézbesítés eszközölhetése, valamint a mult hó

17-én kezdődőleg, a kir. törvényszék által kitűzött kibecslési eljárás foganatosítása czéljából, a nagyszebeni 12 ik hadtest parancsnokságától katonai karhatalom kiküldése kéretett, minek következtében a Brassóban állomásozó Il-ik Sándor gyalog ezredből 2 század katonaság, mint karhatalom mult hó 13 án Bukszádba megérkezett s ennek fedezete alatt a megszakasztott kézbesítési eljárás befejeztetett s a kibecslési tárgyalások háboritlanul folytak. — A lakosság hangulata csendes lévén, a kiküldött karhatalom a mult hó 21-én annyira levonatott, hogy csak 40 ember és két tiszt maradott vissza. Ezen utócsapat is múlt hó 31-én visszavonatott s ezzel egyidejűleg a kiszállott szolgabirósegéd is hivatali helyére visszatért. A kir. törvényszék kiküldöttje is hivatalos működését a kirendelt kevés számú csendőr fedezete mellett a napokban befejezte. A zavargás előidézésében hibásoknak talált egyének a kézdi vásárhelyi kir. törvényszék fogházába bekísér tettek.

A jelentés kapcsán megemlíti még, hogy a közgyűlés jegyzőkönyve tisztázás alatt van, s a sürgősebb határozatok végrehajtása iránt intézkedés tétetett. — Beérkezett a központba márczius hóban 991 ügydarab. — Egy évre szóló útlevél ajánlat felterjesztetett a belügyminisztériumhoz 1840 drb, leérkezett és kézbesittetett 1040 drb; tizenöt napra szóló útlevél kiadatott 62 drb. — Tüzeset volt 5 ; a szenvedett kár összege 1079 írt, biztosítva volt 500 írt.

Ezek után áttér a megyei pénztár állására s jelenti, hogy az rendben van. A mult hó végén megtartott pénztári vizsgálat a következő eredményt mutatja: Lóbeszerzési alap (készpénz) 1307 frt 50l/a kr; közigazgatási letéti alap 2 frt 91 kr; említett két alap tekintélyes összeget tevő oly pénzkészlettel rendelkezik, mely egyelőre kiadásba nem vétetvén, abból 10.000 frt a háromszéki takarék- pénztárba tétetett; iskolai-alap 2264 frt 11 kr; útalap 3718 frt 93 kr; erdőgondnoksági pénzek

400 frt 23 kr; a kórházi költséget fedező alapnál tulkiadás 2454 frt 59 kr; ezen alapnál már régebb idő óta fennálló hiányra nézve előadó megjegyzi, hogy annak egyensúlyba hozatala iránt a közgyűlés úgy intézkedett, hogy a községek által fizetett betegápolási alap „tánezdij“ czimü járuléka 50°/0-kal fölemel tessék; betegápolási alapnál 1160 Irt 63 l/a kr; az itt mutatkozó hiány az évi rendes járulékok be ■ folyásával el lesz enyősztetve; házi pénztár 1067 frt 62 kr; szegény-alap készlet 2 frt; ideiglenes letétben 1061 frt 04 kr. A hó végén a pénztárkészlet 6206 frt 14 kr.

Mielőtt jelentését bezárná a főjegyző, felemlíti, hogy a megye gazdaközönsége jólétének előmozdítására és a gazdászati ipar fejlesztésére a mult hóban „Háromszékmegyei gazdák szövetkezete“ és „Iláromszékmegyei műmaloin-részvénytársaság“ czim alatt életképes mozgalom indult meg, megyénk közszeretetben álló főispánjának kezdeményezése folytán. Hasonlóképen megalakult Sepsi-Szentgyörgyöu a vö- röskereszt-fiókegylet.

(Vége következik.)

Ugrón Ákos beszéde.

(Vége.)

Midőn ezekben röviden jeleztem azon kívánságokat, melyeket azon iparosok is határozottan hangoztattak, a kiket e házban képviselni szerencsém van, s midőn e törvényjavaslatnak az általam előadottakra vonatkozó intézkedéseivel' megelégedve nem vagyok és ennek daczára is a törvényjavaslatot általánosságban elfogadom: ennek oka az, mert, mint már ezt többea is hangoztatták, én is azt hiszem, hogy a részletes tárgyalás alkalmával lehetséges lesz a törvényjavaslatban oly módosításokat keresztül vinni, a melyek legalább is megközelítik az iparosoknak általam hangoztatott kívánságait.

De el kell fogadnunk a törvényjavaslatot azért is, hogy azon rövid idő alatt is, mig az Ausztriával kötött vám- és kereskedelmi szerződésünk lejárna, győződjenek meg az iparosok, hogy egyedül ily intézkedések által bajaikon segíteni nem lehet, valameddig Magyarországon az önálló vámterület ki nem mondatik, valameddig Ausztriával szemben a vámsorompó fel nem állittatik. (Úgy van ! a szélső baloldalon.)

Ausztria a közgazdasági kérdésekben határozottan reánk nehezedik, és ha miniszterelnök ur állítása áll, hogy nyers terményeinknek piacza csak Ausztriában van, úgy viszont azt lehet mondani, hogy Ausztriának is a legnagyobb piacza hazánk, mert ha megnézzük az áruforgalmi statisztikai adatokat, látjuk, hogy összes behozatalunknak 77 százalékát képezi a behozatal Ausztriából és csak 26 százalék az, a mely más országból behozatott, vagyis 302.000,000-nyi behozott áruból 224 milliónyi Ausztriából, hozatott ide be.

De, mint már beszédem kezdetén is jeleztem, lehetetlen nem reflektálnom a t. miniszterelnök urnák abbeli kijelentésére, hogy kár az iparosokat az önálló vámterülettel biztatni, mert ha az felál- littatnék, felnyílnék a szemok és látnák, hogy bizony az nem valami nagy Eldorádó részükre és akkor bennünket fognának igazán átkozni.

Hátén, t. ház! nem tudora, hogy miniszterelnök urat, ki 7 éven által az önálló vámterület felállítását hirdette, átkozták-e az iparosok, hanem én ezt az átkot szívesen elfogadom; de én azon átokból, hogy miniszterelnök ur kifejezésével éljek, nem kérnék, a melylyel illették azért, hogy az önálló vámterület mellett harczolt éveken át és azután letette a fegyvert és mintegy kapitulált.

Azt mondja a t. miniszterelnök ur, hogy nyersterményeinknek egyedüli piacza ma Ausztria, és ha mi az önálló vámterületet felállítjuk, ennek következménye az lesz, hogy nyers terményeinkre, gab- nánkra vámot rónak, és minthogy Magyarország legnagyobb részt gabnatermelőkből áll, ennek mi szén- védőnők a legnagyobb kárát.

Én abban a véleményben vagyok, hogy nyers terményeinknek a legnagyobb piacza Ausztriában azért van, mert nyers terményeink ott a legolcsóbbak és legjobbak, és mihelyt ez nem volna, azonnal elvesztenők ezt a piaczot.

De ha már annyira lelkén fekszik a t. miniszter- elnök urnák nyers terményeink számára az osztrák piacz megtartása, kérdem: minek csinálták meg a romániai vámszerződést? Ezen romániai vámszerződés folytán szabadon hozható be a monarchiába a romániai gabona, és ez képezi épen a legnagyobb konkurrencziát a magyar gabonának. (Úgy van ! a szélső baloldalon.) Holott mi ezzel szemben semmit sem nyertünk a romániai vámszerződésből, mert tudva van, hogy a monarchia összes romániai kiviteléből kivitelünk alig 12 százalékját teszi, a monarchia összes behozatalából reánk 45 százalék esik, ezek pedig mind nyers termények.

A közgazdasági miniszter ur szombati előadása folytán beszédét azzal fejezte be Prónay Dezső képviselő társamnak válaszolva, hogy: „a közgazdaság terén, ha tán eddig hibák történtek, azoknak oka nem a rendszerben, hanem tán egyesek felfogásának hiányosságában keresendő“; szónok azonban oly hibát nem tud, nézete szerint közgazdasági politikánk eddig helyes irányban mozgott. A miniszter ur helyeslő integetéséből azt következtetem, hogy ma is meg van elégedve e beszédével Pedig nagyon cső-