Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-04-10 / 41. szám
] óvónő, kik időközönként az előadáson szerepeltek ; másik részében elfoglalták a helyet a népiskolai V. és VI ik osztálybeliek múzsa-serege, kik hasonlag a kifüggesztett programra értelme szerint zengték el összhangzatos énekeiket, s adták elő szavalataikat és párbeszédeiket. A terem legnagyobb részét pedig zsúfolásig megtöltve foglalta el a helybeli hallgató közönség: férfiak, nők és az ifjúság mindkét nemből, tekintélyes létszámban képviseltetve magukat az előadáson. Az előadás tárgysorozata következőleg volt egybe- állitva és az alábbi jnódon oldotta meg ki-ki e'.őirott szerepét: 1) „Mi zengi túl.“ Összhangzatos ének; énekelték: Nagy Vilma k. a. kisdedóvónő, bisgyörgy Tamás, Bitay György s Dávid Mihály, áll. iskolai tanító urak. 2) „A magyarokhoz“, Berzsenyitől; szavalta kis- györgy Tamás tanító ur. 3) „Csak.“ Párbeszéd; előadták: Koródi Anna és Jónás Anna tanulók. 4) „Hymnus.“ Összhangzatos hármas hangra tett ének, énekelve az 5-ik és 6 - ik osztályos két nembeli iskolások által. 5) Felolvasás: „A faültetés módja s a gyümölcsfák haszna.“ Bitay Sándor tanító ur által. 6) „A tudós macskája.“ Szavalta: Deák Kata. 7) „Népdalok.“ Összhangzatos: három hangon énekelték a már jelzett iskolás gyermekek. 8) „Mátyás anyja.“ Szavalta: Tóth Anna, 9) „A csiga.“ Párbeszéd, előadva 3 fiú és 2 iskolás leány által. 10) „Oltó apa.“ Szavalta: Popika György tanuló. 11) „Népdalok.“ Énekeltetett az első pont alatti egyének által. Az összhangzatos énekeket Kisgyörgy Tamás tanító ur tanította be és vezényelte is. Mind neki, mind tanító társainak, mind pedig az iskolás gyermekeknek dicséretére válik a szabatos és tiszta elő- adásu szép összhangzatos dalok éneklése! A nevezett tanító ur által mondott szavalat átérezve, kellő bensőséggel. s kívánt hatással volt előadva, d a hallgató közönség előtt ezen szavalat közt.etszóst aratott. A gyermekek szavalatai jól betanittattak, de egy 5-ik s 6-ik osztályos növendéktől jobb hangsúlyozást lehetne megvárni! A párbeszédek helyesen lettek megválasztva és előadva, e mellett pedig épületes és mulattató irányukkal kellő érdekeltséget költöttek s elég hatást gyakoroltak. „A faültetés módja s a gyümölcsfák haszna“ még tüzetesebb felfejtést érdemelt vona; ámbár az előadott módon és keretben is a nép előtt elóg hasznos ét épületes irányú volt. A román fiú „Oltó-apa“ czimü szavalata jól be volt, tanulva, és meglehetős magyarsággal adatott elő, a mi egy kezdő nyelvtanulótól mindenesetre elegendő volt. Ezen esetből kifolyólag a jelenleg volt tekintélyes román polgártársunk is kétség kívül be fogja látni, hogy a magyar nyelvet tudni szép, és megtanulni nem szégyen, hanem dicséret, sőt haszon! Ezen előadás leírásához még csak azt csatolom, hogy ily irányuíj-törekvést a pürkereczi tanító urak itt helyben a nyilvánosság előtt még egyszer sem produkáltak. Azért is ezen nemes irányú törekvés egészen uj és egyszersmind méltán dicséretükre szolgál. A tanítónak nem csupán az iskola 4 fala között van elhivatása, hanem társadalmi utón is. A tanító, ha csak szorosan vett iskolai óráit tartja ki csupán, akkor csak félig tanító és^korántsem viseli méltó joggal eme sokat jelentő nevet: „nép- i s k o 1 a t a n i t 6.“ Nem pedig azért, mert a népnevelés és oktatásügy fontossága s annak sok akadálya megköveteli, hogy az iskola köttessék össze a családi élettel, hogy igy a kitűzött tanczél biztosabb alapokon éressék el. A néptanítói nevezet már magában véve egyenesen involválja, hogy az illető társadalmilag is hasson a szülékre, a honszeretet, nemzeti érzés, a szép, jó, nemes eszmék ápolása és terjesztése által! Ezen nemes czólok megvalósítása pedig nem kerül semmi különös megerőltetésbe; sőt mig egyrészről hasznos, élvezetes időtöltés a szünórák helyes módoni értékesítésére, addig másrészről a tanítói szak működés nagy munkájának, a nép bizalmának, szeretetének s a tanítói tekintély emelésének hathatós megkönnyítője és eszközlője. Nem hagyhatom még felemlités nélkül, hogy az iskolai igazgató ur — nagyon helyesen és jó alkalom szerüleg — megköszönte a publikumnak a lefolyt előadás iránt tanusitott pártfogást ős érdeklődést. Ilasonlóképen nem hagyhatom végre kiemelés nélkül a gondnoksági elnök urnák a mnzsasereghez intézett ezen dictióját s jó intését sem: „így tanuljatok ének el ni, hogyha felnőttük: az utón ne bőgjetek!“ Fejér Gyula, ev. lelkész. VEGYES HÍREK. — Lapunk Jövő száma a közbeeső ünnep miatt osak vasárnap fog megjelenni. Háromszékmegyo közigazgatási bizottságának e hó 8-án tartott üléséről szóló tudósításunk mai la* löd S3 púnkból tárgyhalmaz miattíkiszorult; jövő számunk hozni foeja egész terjedelmében. Az idei ujonczozások városunkban ma kezdődtek meg s az ünnepek miatti megszakítással kedden fognak folytattatni. A sorozásra előállott legények jókedvvel, némelyek berúgva mennek a „vizitáló főorvos“ elébe, a ki azonban ugylátszik, nem igen szorosan válogatja őket, mert az eredmány gyengő- nak mondható. Kézdi-Vásárhelyről az állítandó 27 katona helyett csak kilencz vált be. Hol vannak a régi daliás legények?! Mózes Károly társulata mult szombaton és vasárnap tartott előadást érdekes mutatványokkal, de majdnem üres ház előtt; pedig a pártfogási közönségünk részéről megérdemleni igyekszik a derék társaság. így most is a liusvét másodnapján tartandó rendkívüli mííelőadásra vendégnek megnyerte „Miss Lador erő királynőt“, a Conradi-lovarda erőmüvésznőjét, ki érdekes látványban fogja részesíteni a közönséget. A programmbau jelzett mutatványok közül megemlitendő az alábbi két pont: Az erőkirálynő fellépte. A haj erősségének netovábbja, ki saját haján 80 kilót a legcsodálatraméltóbb könnyűséggel képes hordani. Ezen kitűnő mutatványok itt még nem voltak láthatók. Az erőkirálynő rendkívüli erőmutatványa. Egy 3 mázsa súlyú üllőt a mellén tart, melyen 3 kovácslegény egy darab hideg vasat olyan tüzesre ver, hogy annál bárki szivarra gyújthat stb. stb. — Ajánljuk a közönség pártolásába az egész társulatot, melynek minden egyes tagja meglepő mutatványokkal gyönyörködteti a nézőket. A mezó'högyesi állami ménes számára tegnap a következő egyéves csikók lettek darabonkint 150 írtjával megvásárolva: uzoni Gidófalvi Lajostól „Holló“ jegynélküli nyári barna szinü 159 cm. magasságú; bodoki Vas Istvántól „Nonius“ jegy nélküli mézszürke, 140 cm. magas; kilyéni Zsigmond Andrástól „Csillag“ mézszürke, 140 cm. magas; karathnai Könczei Kelementől „Majestoso“, nyári barna, 149 cm. magas; zaláni Szabó Dénestől „Sagya“ mszrk. 149 cm. magas; s.-szentgyörgyi Császár Bálinttól „Tarquin“ mézszürke, 144 cm. magas ; bitai Bertalan Sándortól „Bátor“ mézszürke csillaggal, 139 cm. magas; uzoni Ujvárosy Józseftől „Nonius“ világos pej csillaggal, 148 cm. magas; aldobolyi Réznek Károlynétól „Bátor“ mézszürke, 146 cm. magas. Erzsébet királyné Wiesbadenből Heidelberge elutazása előtt kirándult a Níederwaldba, hogy megtekintse a nagyszerű német nemzeti emléket. Mária Valéria főherczegnő s kísérete társaságában Rudes- heimba ment, s onnét a Rajna másik partjára vitette magát, hol Rheinstein várát szemlélte meg. A királynőt ép annyira elragadta az emlék nagyszerűsége mint a lábai alatt elterülő rajnai táj szépsége. A Jókainé-mellszobor bizottság lelkes felhívást intézett a magyar közönséghez. A bizottság a végből alakult, hogy Jókainé Laborfalvy Rózának mellszobrát a budapesti nemzeti muzeum számára közadakozás utján megszerezze. Elhatározása indokát fejtegetni alig szükséges, midőn egy ünnepelt művésznőnk iránti kegyelet lerovásáról s egy elsőrangú nemzeti intézet művészi gyarapításáról van szó. A szoborra, melyet első osztályú karrarai márványban akar megszerezni, díszes talapzattal együtt, 2500 irtot óhajt gyűjteni. Reméljük, hogy a lelkes felhívás a közönség körében élénk visszhangot fog kelteni s a kívánt összeg mielőbb a bizottság kezében lesz. Az adakozott, gyűjtött összegek, nyilvánosan, hírlapokban fognak nyugtáztatni s a Jókainé- féle mellszobor - bizottmány pénztárnokához, dr. Schwartzer Ottó úrhoz Budapestre (I. kér. Kék golyó-utcza 4. sz.) küldendők 1884. évi junius 15-ig. Szemnecz Emilt és Clair Vilmost Czárán vizsgáló bíró szabadlábra helyezte. A vizsgáló biró e végzését rövid kihallgatás előzte meg, a mikor is úgy Szemnecz, mint Clair a rendőrségnél tett vallomásaikat megerősítették Maga a kihallgatás is csupán arra szorítkozott, hogy a vizsgáló biró megkérdezte Szemneczet és Clairt, hogy fenntartják-e » rendőrség előtt tett vallomásukat. Mikor erre ők igennel feleltek, a vizsgálóbíró azonnal elrendelte szabad lábra helyezésüket. Clair ellen a bünvizsgálat a btkv. 262-ik §-sa alapján törvényczikkel alkotott testü et tagjának megsértése, Szemnecz ellen ebben való bünrészesség s a kihágási kérdésben a 41. § ba ütköző életveszélyes fenyegetés miatt folyik tovább. Hogy választják a képviselőt? Kis-Küküllőme- gyéről van szó, mely tudvalevőleg tizenhárom pró- bás mamelukokat szokott küldeni a Tisztelt Házba. A választás ott tudvalevőleg egy ebédből áll; ha mégis ellenjelölt talál lenni, az ebéd végén valaki föláll és tartja a következő dikcziót: „Uraim ! (erre meg ammarra) jól válasszanak, mert hanem, forgácsra köpöm!“ És a publikum jól választ, mert az már csakugyan baj volna, ha a méltsás ur forgácsra köpnék. Polgári házasság. Zalaegerszegen Izsó János fiatal orvos a napokban jegyezte el Rozenberger Vilma kisasszonyt, a gazdag Stern-család szép és mi veit unokáját. Minthogy a vőlegény keresztyén, a menyasszony pedig zsidó, az egybekelés polgári házasság utján történik Bécsben. Schenk Hugó, a bécsi asszonygyilkos és társa Schlos8arek Károly kivégeztetése e hó 18-dika előtt nem fog megtörténni. Bécsi jogászkörökben biztosnak tartják, hogy Schenk Károlynak, a harmadsorban bűnösnek, az uralkodó kegyelmet fog adni- Legalább a törvényszék kegyelemre terjeszti föl e különben is mellbeteg gonosztevőt. Schenk Hugó és Schlossarek sorsa fölött, mint mondják, a korona már döntött, de az ítélet végrehajtása a nagyhét miatt késik husvét utánig s akkor ismét a trónörökös nevenapjának közbejötté miatt halasztják el a jusztifikácziót. Albany herozeg 200,000 frt értékű vagyonát özvegyére hagyományozta, és végrendeletének végrehajtóiul legbensőbb barátját Brooke lordot és mr. Collinst, egykori nevelőjét nevezte meg. Albany herczeg özvegye évenkint 60,000 frt járadékot kap, s székhelyéül valószínűleg Clarement-et jelölik ki. A holdbéli lakókról a „Berliner Tagblatt“ április e 1 s e j i száma a következőket irja: Már az ó-korban hitték, hogy a holdnak az emberhez hasonló, magasabb szervezetű és értelmes lakói vannak. Akkoriban úgy akartak érintkezni a hold lakóival, hogy mértföldnyi hosszú ültetvényekkel, óriási vonalakban lerajzolták a földre a pythagorasi tantételt, remélvén, hogy a holdbéli lakók azt le tudják olvasni és talán hasonló módon válaszolnak is rá. Még e század elején is a hires Schröderer azt hitte, hogy a hold felületén időnkint váltakozó fényesebb és sötétebb pontok a holdbéli növényzet életét s a lakók mozgalmait mutatják. Az utóbbi évtizedekben a csillagászat azt fogadta el, hogy a holdlakókban hinni balgaság. Most a berlini csillagvizsgáló intézetben egy óriási fontosságú fölfedezés mást derített ki. Dr. Blendmann (?) tudor ugyau- is véletlenségből rájött, hogy minden eddigi holdvizsgálatnak eredményteleunek kellett lennie, mert a holdnak erősen világitó légköre van s e szerint a vizsgálatot hátrányosan sugártörés zavarta meg. Blendmann ur arra a gondolatra jött, hogy a nagy I refraktor tárgyüvegét befesteti és e czélra kámfo- I ros kormot használt. De sok száz kísérlet hiúsult meg, mig végre egyszer sikerült eltalálni e bekor- mozás kellő fokát és a holdnak minden mellékhatástól ment képét megnyerni. Blendmann tanár a bekormozott refraktorral erre rendkívül éles képben lefényképezte a holdat s e fényképet hatalmasan nagyitó napgórcső elé tette. A hold korongjának fehér falra vetett képe 18 52 méter átmérője volt és csodálatos látvány volt az ámuló szemeknek. Ed- digelé csupa hamis fogalmunk volt a hold felületéről, mert ép azok a sik helyek, melyeket tengereknek hinak, termékeny mezőségek, mig az eddig hegyes vidékeknek hit régiók homokpuszták, illetőleg tengerek. Városok, mindenféle telepitvények, ipar és közlekedés jelei láthatók, egész tisztán. Legközelebbi holdtöltekor uj fényképezések fognak történni s egy még tartalmasabb napgórcsőt fog használni a fölfedezés. „Azt hiszszük,“ irja a „Tagblatt“ április elseji száma, „hogy már e futólagos hir is mindenfelé fel fogja a figyelmet költeni e korszakalkotó tudományos fölfedezés iránt.“ Irod.aJ.om. Könyvismertetés. Benke István, a sepsiszentgyörgyi Székely- Mikó tanoda igazgató tanára, „Zwingli UIrik élete és a helvét ret'orináczió megalapítása“ czim alatt irt munkája most hagyja el a sajtót. A munka külső kiállítását illetőleg: nagy nyol- czadrét alakban 12 nyomtatott Ívből áll; külső csin, a nyomás tisztasága a sepsi-sztgyörgyi Jókai- nyomda-részvénytársaság érdeme. A munka hét fejezetre osztva, 1—30. folyó szám alatt chronologiai rendben előadott különböző czimü és tárgyú eseményeket tárgyal a nagy reformátor életéből. A megjelenés idejét tekintve, a munka a reformátor Zwingli Ulrik négyszázados évfordulója alkalmából készülvén, épen most, midőn a protestáns világ, midőn magyar és az erdélyi püspökség alá tartozó egyházak vallásos lelkesedéssel készülnek a nagy reformátor emléke iránt tartozó kegyelet adóját leróni — mondjuk, épen most napirenden van ily tárgyú munkának közrebocsátása. „Tehát — irja a szerző — ha reformátorunk emlékét híven felújítani, megőrizni és mint „örök tüzet“ táplálni akarjuk: ama korszakot, melynek előállásában maga volt egyik legfőbb tényező, tanulmányoznunk, az alkotónak életét, munkásságát minél alaposabban megismernünk kell.“ A vállalatot mindenesetre szerencsésnek, alkalomszerűnek, a müvet magát pedig sikerültnek, hézagpótlónak kell nyilvánítanunk, miért előre is köszönet és elismerés a tanár ur munkásságának! E munkát nemcsak tanárok, papok, nemcsak a protestantizmus hívei épüléssel olvashatják, hanem a családban a tudomány és kegyes érzések könyvtárában méltó helyet foglal el. A munka béltartalmát és beosztását illetőleg egy idő szerint sorban előadott élettörténet. Nem életrajz, mely a főjellemvonások, működési irányelvek csoportosításával domborítaná ki a reformátor alakját. Hanem, mint magát a szerző előszavában kifejezi: „én első sorban a reformátor életét s ez életből folyt reformáló működéseit kívántam adni; mig egyéb a reformáczió megalakítására befolyással volt közelebbi és távolabbi tényeket csak annyiban, a mennyiben azok ez életrajzi kerettel összefüggtek.“ — „Ez életrajz kapcsában ismét nem annyira a tényeket, mint inkább az egyes cselekvények alaprugóit (okait) akartam feltüntetni.“ Szerzőnek épen ezen gondolatiránya és a munka- beosztás ezen rendszernélkülisége az, mit egy tudós tanárnál egy — habár történelmi tárgyú — de szakmunkánál hibáztatunk. (Folytatása következik.) 0. Veres Gyula.
