Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-03-15 / 31. szám

1*24 — A nagyszebeni rablógyilkoséig ügyében beállott legújabb fordulat — Mariin Rudolf ügyvéd elfoga- tüsa — mint előre látható volt, megdöbbentette a közönséget, annál is inkább, mert az ügyvéd és családja, úgy neje és három gyermeke ez által a legszánandóbb sorsra jutott. Sokan találgatják, bir-e a vád alappal, vagy pedig egyszerű bosszú müve ; de ezt a vizsgálat fogja csak megmutatni. A szem­besítésnél Kleeberg szemébe mondta az idősb Mar­iinnak, hogy ez bujtogatta fel őket, sőt gyávának is nevezte, mikor első Ízben sikertelenül visszatér­tek. Az ügyvéd határozottan tagad mindent, de a sulyoe vád ellenében, még ha mentegetései daczára is, csak nagyon kevés enyhítő körülmény hozható (el mellette. Tény az, hogy idősb Mariin Friedeu- wuugernek nagyon sok pénzzel tartozott és utóbbi időben csaknem fenyegető hangon követelt ettől újabb kölcsönöket. A gyilkosság teljes földerítését rendkívül megnehezíti az időnként beérkezett felje­lentések apró rablásokról, gyújtogatásokról, melyek­nek — úgy látszik — csak kis része ered a gyil­kosoktól. A horvátországi lázongás utóbajai. A kameni- cai zavargások vádlottai e hó 5-én és 6-án állot­tak törvényszék előtt Varasdon. A vádlottak : Po- setijak Vinko és 31 társa, közöttük három asszony, legnagyobb részt beismerték, hogy Sommer Jakab kamenicai lakos házát 1883. szept. 5-én éjjel meg­támadták, minden ajtót, ablakot. összetörtek, a ház összes berendezéseit szétrombolták, a bolt áruit el- hurczolták, részben elvitték haza. A vádlottakat nyilvános erőszakoskodásért elitélték 5 hónap és 14 nap között változó fogságbüntetésre. A bednyai ügy szintén legközelebb fog tárgyalásra kerülni ; itt a vádlottak száma 400. A hires koplaló vetélytársa. Tannernek Szakol- czán vetélytársa akadt Iírubecs Anna, verbóczi il­letőségű, 17 éves hajadonban, ki f. évi január 30- án nyomtalanul eltűnt. Minthogy egy zsidónőnól szolgált, már azt rebesgették, hogy Solymosi Esz­ter sorsára jutott, midőn múlt hó 29-én véletlenül ráakadtak úrnőjének padlásán, a szénában elbújva. Elrejtőzésének okául azt adta elő, hogy gazdasszo­nya kontójára 1 írt 32 kr ára zsemlét vett. Azalatt a 30 nap alatt nem evett egyebet egy marok ku- koriczánál, s három Ízben azon kevés maradék zöld­séget, a mit a macskák hagytak meg ebédjükből, a miért éjjel ment le az udvarra. Ugyancsak éjjel járt le a kúthoz vizet iuni, s azt mondja, hogy ezt annyira megszokta, hogy most már enni sem igen kívánkozik. Igen megsoványodott, de különben egész­séges és vidám kedélyű, mint azelőtt. Csak elgyen­gülése és lábai miatt, melyek a nagy hidegben meg­fagytak, ápolják most a kórházban. Megrandito gyilkosság tartja nagy izgatottságban Mád városa lakosságát. Kipecz Károly volt városi hajdú családjában egy idő óta nem a legjobb egyetértés uralkodott. Okot szolgáltatott a gyakori perpatvarkodásra a teleségnek azon nem éppen alaptalan gyanúja, hogy férje egy más nővel .-vét­kes viszonyba keveredett. A megzavart házi béke helyreállitásáu a városi elöljáróság is hasztalan (’áradott, mert a nő egy 23 éves suhaocz fiával a lérj és apa ellen szövetkezve, elválást sürgetett. F. hó 8-án esteli 6 órakor, midőn Kipecz a dobolás- ból hazatérve, a városház kapuján belépett, az ott kettős csövű fegyverrel ólálkodó fiú, ki különben városi kerülő volt, édes apjára két lövést tett egy­másután. Mind a két lövés a gyomrot találta vas­tag söréttel halálosan ; az ember rögtön összeró gyott s az elősiető orvosi segély daczára egy rövid óra alatt meghalt. Az apagyilkos fiút rögtön elfog­ták ч általadták a szerenczi kir. járásbíróságnak^ melynek feladata lesz a szörnyű gyilkosság valódi okát kideríteni. Csábitó mostoha apa. K. A. ménfői születésű 18 éves leány jelentést tett a győr-nádorvárosi csendőr kér. hadnagyságnál, hogy őt saját mostoha atyja R. M. 50 éves, nős, vasúti szolga elcsábította, szolgá­latából elcsalta és számára pásztor-utcza 12. sz. a. lakást vett fel. Itt azután vele szerelmi viszonyt folytatott és a többek közt elhitette vele, hogy a vasúttársaságnál életbiztositékul levő 600 forintból 200 frtot átirat a leány részére. Ezelőtt mintegy két héttel a leány egy fiúgyermeket szült, mely a mostoha apával folytatott szerelmi viszonyból szár­mazott. Most azonban a csábitó mostoha apa, illet­ve már nagyapa a szerencsétlen leánytól minden segedelmet megtagad. E miatt a kétségbeesett anya a rendőrségnél keres orvoslást a szívtelen csábító lelketlensége ellen. Hatvan krajczár egy gyermekért. Az 1864-ik évben Semesnyén az ott lakó Jánosy Rózának egy törvénytelen gyermeke született. A kis fiút Elek­nek nevezték el s a gör. kath. p..p keresztelte meg. A nyomorban szenvedő anya gyermekét felnevelni nem tudta. Elment Bujdos község határába, s itt egy utmelletti hidra kitette, s ő maga elbujdosott. Az 1—2 éves gyermeket a bujdosi czigányok szed­ték fel az útról s eladták 40 kron magyar-köblösi Peták Péter czigánynak. Ez sem tartván meg, szin­tén eladta m.-köblösi Bajnóczi Daninak hatvan kraj- czáron. Bajnóczi felnevelte a gyermeket, kinek any­járól Jánosi vezetékneve volt, azonban mindkét ne­vét elváltoztatta s elnevezte Bajnóczi Józsefnek. Így lett Jánosi Etekből Bajnóczi József, s a kis lelencé­ből 20 éves ifjú, ki jelenleg M.-Köblösön lakik ue velő apja özvegyénél: Bajnóczi Daninénál. Az elhe- szélteket a magyar-derzsei körjegyző hivatalosan de­rítette ki s jegyzőkönyvbe foglalva beküldte az il­letékes szolgabirónak. íme egy kis regény, melynek folytatása a sorozó bizottság előtt lesz, hol „taug­lich“ vagy „untauglich“ volta fölött közelebbről fognak határozni, mert Jánosi Elek 1864-ben szü­letvén, az idei első korosztályú hadkötelesek közé van felvéve, s mint ilyen, eorozó bizottság elé fog állíttatni Póruljárt bábaasszony. Egy sitt vei paraszt ökreit Medgyesen eladván, hazatért, és a pénzt, 200 frtot, azon ürügy alatt, hogy el kell utaznia, a tükörfiá­ba rejtette, nejének pedig, ki mellett épen a bába­asszony foglalkozott, kezébe adta a töltött revolvert, hogy esetleg védelmezhesse magát. Éjjeli egy óra­kor egy férfialak jelent meg a szobában, és a pénzt követelte, mit az asszony természetesen nem akart átadni. Az alak erre a tükörhöz ment, kivette a pénzt, de e perczben lövés dördül el, és az elősiető szomszédok vérben fetrengve találták — a bába­asszonyt. Veszélyes takarékossági módszer. Krakóban egy idő óta általános volt a panasz, hogy az ott föl­adott levelek eltűnnek, a nélkül, hogy e bajnak nyomára bírtak volna jönni. Legközelebb azonban sikerült a rendőrségnek egy ficzkót. elfogni, ki ügyes szerkezetű eszközzel esténként a levélszekrényekből a leveleket kihuzogatta. A lakásán nyomban meg­ejtett vizsgálat alkalmával nála 400-nál több levél- ! bélyeget, úgyszintén több postai takaréklapot és egy ! postai takarékpénztári könyvecskét találtak. Ez azon feltevésre vezetett, hogy a leszedett levéljegyek a postai takaréklapok beragasztására fordittattak s egyúttal konstatáltatott, hogy a tolvaj ily megtöl­tött posta-takaréklapokkal a postai takarékpénztár­nál csakugyan eszközölt betéteket s e „ megtakarj- tásoku-at aztán néhány nap múlva magának visz- szafizettette. E manipuláczió minden hosszadalmas sága mellett is kevésbé veszélyesnek tűnt föl neki, mint a bélyegek eladása. Ily visszaélések meggát- ! lása végett a krakói kereskedelmi körök peticzio nálni akarnak a kereskedelmi miniszterhez, hogy a takarék-lapok számára egészen külön jegyet készít tessen. Apja által elevenen eltemetett fiú. Sicziliában egy D. Francesco nevű 23 esztendős fiatal ember három óv előtt leesett a háztetőről és olyan sérülé­seket szenvedett a fején, hogy azóta elmeháboro- dottság jelei mutatkoztak rajta és magával teljesen jótehetetlen volt. Fösvény apja nem akarta gyó- gyittatni a szerencsétlent, hanem bezárta egy üres ólba s ott tartotta két éven át. Egyszer úgy lát­szott, mintha a beteg állapota javult volna ; az apa kivette fiát az ólból és ismét házukban iakatta. Nem­sokára a szomszédok suttogni kezdették, bog Tan- C08CO nyomtalanul eltűnt. Á kik D.-ék házába jár tak, nem látták többé a beteg fiatal embert. Ez a bizonytalanság egy évig tartott, inig végre névte­len följelentés érkezett a hatósághoz, denuncziálva Domenico D.-t, a Francesco apját, hogy az elme­kóros legényt eltemette egy földalatti lyukba. Az apát elfogták; eleinte minden tagadott, de aztán be­látva, hogy az semmit sem használ, megjelölt egy pinczegádort. A berozsdásodott záru ajtót, mely vas- rudakkal és lánczokkal is el volt torlaszolva, csak nehezen bírta kinyitni a törvényszéki bizottság. — Végre föltárult az ajtó, de a vizsgálóbíróság még sem mehetett be, oly dögleletes bűz áradt ki a mély piuczetorokból. Soká kellett szellőztetni ez üreget, mig az igazság őrei lebocsátkozhattak a mélybe. Vérfagyasztó dolgot kellett itt látniok. Az alig egy négyszög öl terjédelmü sötét lyukba a gádorból alig szűrődött egy halvány napsugár; jeges nedvesség csepegett aiá a penészes falakról, rohasztva a szal­mát, mely a süppedő talajra volt szórva. A sarok­ban korsó és moslékos dézsa volt: ebből táplálko­zott a dologtalan élve eltemetett, a ki őrülten, meztelenül, szenynyel és férgekkel borítva kuezor- gott az üreg mélyén. A borzalmas rémalak meg­üvegesedett szemei félelmesen csillogtak; teste csupa seb volt, haja cs szakálla rniut elvadult sűrűség nőtte be csupa csont fejét. Mikor a nyomorúságos vázat kivitték a szabadba, az isten éltető napja alá, elájult s midőu ismét magához tért, mozdulat­lanul, teljes apathiábau feküdt. Bevitték a kórház­ba ; életben maradásához nincs remény. A természe­tet megtagadó apa, a ki börtönben van, azt mondja, hogy kénytelen volt igy eljárni őrült fiával, mert a családnak terhére volt s megbotránkoztatta tisz- tátlanságával kisebb testvéreit. Ló mint levélhordó. New-York államban West- burgtói nehány raértíöldnyire lakik Mott ezredes, kinek egy 18 éves lova van, mely egyedül s önál­lóan közvetíti ura s a westburgi posta között a köz­lekedést. A ló kegyelem kenyeret élvez és szabad jára van eresztve; de minden délelőtt, a meghatá­rozott időben, pontosan gazdája elé állít, ki egy kis táskát erősít hátára, e a ló minden megállapo­dás nélkül vágtat a postahivatalba. Ott a posta­mester kiveszi a táskából a továbbítandó leveleket s beleteszi a Mottnak szóló leveleket és lapokat. A ló aztán a mint jött, oly gyorsan megy vissza gaz­dájához. Irodalom. Nádor Kálmán könyvkereskedésében (Buda­pesten, Károly-körút 8.) megjelent az „Ezeregy Éj­szaka“ teljes kiadásának I-ső füzete. E mű, mely­nek nagy részét már félszázad előtt koszorús köl­tőnk, Vörösmarty Mihály is fordította, mely azon­ban a könyvpiaczról régóta letűnt., mindenesetre hézagot pótol irodalmunkban. Mint az egyszerű, de csapongó képződéssel szőtt keleti költészet egyik legremekebb terméke, kellemes olvasmányul ajánl­ható a legműveltebb osztálynak úgy, mint a nép számára. A füzet kiállítása — a Frankliu-társulat nyomdájához méltóan — ízléses és díszes képekkel ellátott. Az egéez mű mintegy 36 füzetből fog állatii, egy füzet ára 25 kr, s előfizetés utján is megrendelhető. A „Hazánk'1 cziinü történelmi közlöny harmadik füzete megjelent a következő tartalommal : A két Pázmándy, Tóth Lőrincztől. — A 64-ik honvéd- zászlóalj, Rényi Rezsőtől. — Az 1849-iki debre- czeni pártok és az „esti lapok“. Kovács Lajostól. — Mészáros Lázár az emigráczióban, Szokoly Vik­tortól. — A magyar színészet történetéhez, dr. Váli Bélától. — Rettegi György emlékiratai 1718-tól 1767-ig, Torma Károlytól. — Bosznyákország múltja és jelene, Mátray Arnoldtól. — A magyarországi casinók és Élelmi- s házi czikkek árai 1848 ban. — E kitűnő folyóirat (szerkesztik Abafi Lujos és Szokoly Viktor) nagy hézagot pótol a magyar iro­dalomban és bizonyára a megérdemlőit támogatás­nak is örvend. E füzet ára 60 kr, s megrendelhető Aigner Lajos könyvkiadóhivatalában (Budapest IV. váczi-utcza 1.) Szerkesztői poéta. Cb. Vácz. Tárgya jó. de a feldolgozás gyenge; ha egyszer időm lesz, kissé simítani rajta, akkor majd közölni fogom, Addig legyen csak türelemmel. 0. J, Váoz. Hát te jó öreg, csak nem akarsz megszó­lalni ? Bukarest- Jó volna, ha ismét felvenné a munkásság fonalát. ( Ül Ф О H1 rb Ф И Piaczi árak Sepsi- Szénigyörgу ön, 1884. márczius 13 án. [ legszebb ........................................6.80 köz epes .................................6.— v egyes......................................—— I legszebb..........................................4.30 Roz s ) közepes................................. . . \ legszebb........................................3.50 А гра I közepes.................................—.— l legszebb..........................................2.70 Z ab j közepes.................................—.— T örökbuza . 4.30 Kása . - - •...........................................9.— Borsó . . - •...........................................3,— L encse . . •...........................". (J- — F uszulyka . •...........................................5.50 L enmag.................................................—•— B urgonya...................................................L20 Marhahús............................................—-40 Disznóhus............................................—-48 Juhhus ................................. - —•— F aggyú (friss)..........................................—.66 H ivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1884. márc. 14-én Magyar aranyjáradék 6®/,..................................... 122.10 M agyar aranyjáradék 4°/0................................................91.60 Magyar papirjáradék 6•/„................................................88.60 Magyar vasúti kölcsön...............................................142.— M agyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás 95.50 Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás 117.— Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás . 100.— Magyar földtehermentesitési kötvény..............................100.50 M agyar földteherment. kötvény záradékkal . . . 99 75 Temes báuáti földtehermentesitési kötvény . . . 100.— Temes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . 99.50 Erdélyi földtehermentesitési kötvény..........................99.25 Horvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . . 100.-­Magyar sz61ődéz$inavált3ági kötvény................................97.50 M agyar nyereménysorsjegy-köleaön...............................117.— T isza-szabályozási és szegedi sorsjegy..........................114.25 Osztrák járadék papírban...............................................79.75 Osztrák járadék ezüstben................................... 80.90 O sztrák járadék aranyban.............................................101.74 1860­iki osztrák állarasorsjegyek..............................136.— O sztrák-magyar bankrészvény.................................... 846.— M agyar hitelbank-részvény . ...................................... 326.50 O sztrák hitelintézet-részvény ...... . 324.— Ezüst................................................................... - — C s. és kir. arany............................................... . 5 70 20 frankos arany (Napoleond’or) .... 9.60 Német birodalmi márka . . ,..................... . 59,20 L ondon.............................................................................121 55 F elelős szerkesztő: Szterónyi József. Kiadótulajdonos : Bernstein Márk. Nyomatott Bernstein Márknál Sepsi-Szentgyörgyön.

Next

/
Thumbnails
Contents