Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-03-06 / 27. szám

— 107 ac meleg érdeklődés. Az élő sakk-figurák (szaraczénok és keresztyének) pazar fényű tcilletjükben festői látványt fognak nyújtani. Márczius 7-én az ev. ref. főtanoda ifjúsága tartja meg a Redutban hangversenynyel egybekötött táncz- vigalmát, melyre főleg az ifjabb nemzedék készül, s melynek látogatottsága kétségbe sem vonható, lévén e tekintetben is nagy renomméjok a kálvinista deákoknak. Nunc venio ad fortissimum! Ez idei márczius 15-iki ünnepélyt Kolozsvár hazafias közönsége a legi mpozánsabbau szándékszik megülni, melynek fényét emelni fogja az egyetemi ifjúságnak külön, testületileg megtartandó ünnepélye ; de ezekről már jövő levelében fogja értesíteni szives olvasóit Elemér. Bizalmi nyilatkozat báró Apor GAbor alispán ur o méltóságának. Háromszékmegye közigazgatási bizottságának f. évi márczius hó 4-én tartott gyűlésében Kózdi- Vásárbely rendezett tanácsú város adóviszonyai is szóba kerültek, ha nem is direkt, a mennyiben ez szoros kapcsolatban van azon ügygyei, melyet a kir. adófelügyelő ur városunk köztiszteletben álló polgármestere ellen folyamatba tett. A közigazgatási bizottságban városunk, nemkü- könben az egész kézdii és orbaii kerület alig-alig van képviselve és így kétszeres köszönettel tarto­zunk azoknak, kik ott érdekünkben szót emelnek s érdekeinket védik. Fenn jelzett gyűlésen megyénk kitűnő alispánja, méltóságos báró Apor Gabor ur városunk érdekében eddig még soha sem tapasz­talt erélyt s határozottságot fejtett ki. Ő méltósága személyesen győződött meg viszonyaink borzasztó voltáról, személyesen győződött meg, hogy úgy mi mindannyian, mint városunk polgármestere is min­den tő’e telhetőt megtesz, s ha mindamellett van­nak mulasztások, úgy azok sem a mi, sem az ő hibájából nem ereduek. K.-Vásárhely városa hálával és köszönettel tar­tozik az alispán ur ő méltóságának ezen gyönyörű magatartásáért, lelkes pártfogásáért miért is mi kö­telességünknek tartjuk, midőn ez utón hálánknak és köszonetüuknek kifejezést adnánk, teljes és osz­tatlan bizalmat és elismerést szavazni báró Apor Gábor alispán ur ő méltóságának. Legyen ő méltósága meggyőződve, hogy városunk közönsége mindenkor azon leend, hogy ezen hatha­tós pártfogásra magát érdemesnek mutassa. Fogadja a méltóságos báró alispán ur kiváló tisz­teletünk és hódolatunk nyilvánítását, melyet a vá ros összes polgársága nevében tehetünk s legyen meggyőződve, hogy a mig az igazság és méltányos­ság élvéért fog küzdeni, addig K Vásárhely közön­ségében mindég rendíthetetlen híveket fog találni. Kelt K.-Vásárhelyen, 1884. márczius 6-án. A város közönsége nevében Többen. VEGYES HÍREK. Posta és távirda. Márczius hó 1-től Esztelnek községében postahivatal lépett életbe. Bodola köz­sége szintén nyer legközelebb postát, valamint Ba- róth s Iíászony községek távirda állomásokat — És talán nem is az? Te tagadod, hogy sze­relmével üldöz, hogy szenvedélyes makacssággal törekszik bírásod után, habár tudja, hogy szíved enyém ? — 0 szeret engem, — igen, szeret; de ép úgy, mint tegnap egy mást szeretett és holnap egy mást szeretni fog, — viszonzá Nerma és ajkain megvető mosoly vala látható; de úgy vélem,hogy megszent- ségteleuited a szerelem fogalmát, ha ily állhatatlan szív tellobbanását annak nevezed. — Igen, Dandólo Cézár sokat szeretett már; kezdve a patriczius nőktől, le az utolsó hajósne­gyedbeli nőkig sokan vannak, kik szerelmi esküit hallották, de nincs köztük egy is, te vagy az első, kinek szivével kezét is kínálja. Nerina vállat vont. — Es jobban szeretnéd, ha oly merész volna szi­vem után törekedni, a nélkül, hogy szándéka vol­na, egyszersmind nejévé is tenni ? — Nerina! — Tehát lám, ezt nem akarhatod! Elégedjél meg hát kijelentésemmel, hogy Dandolő Czezárt gyűlölöm, utálom, daczára sima arczának és kedves, hízelgő alakjának. Sőt ha nem is szeretnélek téged lelkem minden erejével, az ő neje még sem lennék soha; mert sohasem hihetnék azon ajkaknak, me­lyek oly sok szerelmi esküt tettek és ugyanannyit megtörtek, ha nekem szerelemről és hűségről szó­lanának.......... \ — És mégis annyira lekötötted ez állhatatlan ^ivet, hogy egy egész évig ... — és mintha meg- ij;dt volna saját szavaitól, hirtelen elnémult; csak nbst jutott eszébe, hogy szavaival versenytársa hű- séfét dicséri. (Folytatása következik.) Kinek leszen igaza? A „Székely Nemzet“ 34-ik számában egyik mondvacsinált c/.ikk engedelmes erőlködéssel mentegeti a kormányt s védelmezi Jó­kait, miért nem szólalt fel e választókerület képvi­selője a törvényjavaslat tárgyalása alkalmával Sepsi- | Szentgyörgy város érdeke mellett, s végül a jó szentgyorgyieket biztatni és megnyerni óhajtván, azon komoly enuncziácziót teszi : „Háromszékmegye Tisza Kálmán miniszterelnöksége alatt nem fog tör­vényszék nélkül maradni.“ E komoly nyilatkozattal szemben hasonló inspiráczió közt mi meg azt mond­juk : Tisza Kálmán miniszterelnöksége alatt Sepsi- Szentgjörgy nem kap törvényszéket ! E tétel iránt meggyőződésünk oly erős, adataink oly biztosak, hogy azért mindig síkra szállunk. — Kinek leszen igaza ? Százezer márka Bismarck egy leveléért- Azon újabban hangoztatott állítással szemben, mely sze­rint Bismarck hg. birodalmi kanczellár 1881-ben a lengyel fŐnemessóget Varzinba hivta volna meg és velők a lengyeleknek Oroszország elleni aspiráczi- óiról tanácskozott volna, — a „Norddeutsche All­gemeine Zeitung“ a következőket Írja: Bismarck hg. a közölt levelet soha sem irta, sőt évek óta egyáltalán nem irt lengyel egyénhez levelet. Var- zinban már évek óta nem volt lengyel ember és a birodalmi kanczellár nem emlékszik rí, hogy évek óta csak egy lengyelt is látott, lengyel emberrel beszólt vagy levelezett volna. Fölhatalmaztattunk, hogy az illető levél vagy az illető meghívó felmu tatójának 100.000 márka, az egész koholmány ér­telmi szerzőjének pedig 100 márka jutalmat fizes­sünk. Bninski grófon kívül, kit Bismarck hg. csa­ládjához baráti kötelékek fűznek, melyek minden politikai színezettől mentek, s a k: már öt év óta nem volt Varzinban, a legutóbbi tizenöt év alatt Varzinban egyetlen egy lengyel sem fordult meg. A kit apja szöktetett meg a párbaj elől. Mu­latságos párbaj históriát beszélnek most fővárosi fia­tal urak körében. Br. vidéki földbirtokos fiát szó­váltás miatt tettleg bántalmazta' W. ur. A fiatal ember kihívta W-t párbajra, melynek feltételeit már meg is állapították a segédek. A párbaj kitűzött napjának reggelén azonban beállított a fiatal em­ber atyja és elvitte fiát magával haza s többet visza- sza sem ereszti a fővárosba. A fiatal ur ugyanis táviratilag értesítette atyját, ki gyorsvonatra ült és még idejekorán érkezett a fővárosba, hogy a vé­rengzést megakadályozza. A függöny már rég legördült, a közönség eltá­vozott, a gázlángokat eloltották, s egy nő még min­dig ott ült a zártszékben. Elaludt. Ez a körülmény nem valami hízelgő a szegedi színtársulatra nézve. Mert Szegeden történt a dolog. Mire az élvezetes és mulattó előadás teljesen véget ért, egy félórára rá fölébredt mély álmából a nő. Képzelhetni meg­lepetését, midőn pokoli sötétségben találta magát. Anyira mégis ismerte a kijárást, hogy a folyosó­kon tapogatózva, az előcsarnokba jutott; ez az útja azonban nehány perezbe került. Mikor aztán telje­sen tájékozva magát, a kijárat ajtaíhoz ért, legna­gyobb rémületére valamennyit zárva találta. I)ö- römbölésót, kiabálását senki sem hallotta, s képzel­hető, hogy elfogta a rémület, Végre is a lépcsőnél levő ablakhoz jutva, azt betörte a kezével, a me­lyet az üvegszilánkok erősen meg is sértettek. A kiáltást nagysokára az őrszolgálatot teljesítő tűzol­tók hallották meg, a kik aztán kellemetlen helyze­téből kiszabadították. Kettős gyilkosság egy apácza-kolostorban. Ham- vazó szerdán délután egy és két óra közt a saint- jullieni serviani apácza-kolostor fej^delemasszo- uya Mine. Deluy-Martini és több apácza az ebédlő­ből jövet kisétáltak a kolostorból a szabadba. Mint­egy 300 lépésnyire voltak a kaputól, egy elhagyott félreeső helyen, egyszerre a bokrokból előtűnni lát­ták Chavet, az elkergetett kertészlegényt. „Itt vagy,— kérdé a fejedelemasszony — látogatni jöttél bennün­ket?“ — „Igen asszouyom“, felel az ember. — „Nos, hát találtál munkát ?“ Chave nem felelt sem­mit, hanem kirántotta revolverét és hat lövést sü­tött el a fejedelemasszonyra és az e mellett volt de Sorval kisasszonyra. Az apáczák ész nélkül szalad­tak széjjel és segítségért kiáltoztak. A gyilkos pe­dig áldozataira vetette magát és agyba-főbe verte őket a revolver markolatával. A fejedelemasszony halva feküdt ; két golyó fúródott mellébe és fejé be. De Sorval kisasszony kebléből két seben buzgott ki a vér és sérülései igen súlyosak. A szegény apácza 32 éves é* egy osztálytábornok leánya. A zajra elősietett munkások üldözni kezd­ték a gyilkost, a ki menekült, és futtában újra töl­tött, aztán többször rálőtt az utánaszaladókra. Elő­jött csakhamar a csendörség is, mely körülfogta a gonosztevőt. Ez nem adta meg magát, hanem véde­kező állást foglalt. „Veted el mindjárt azt a pisz­tolyt!“ — kiáltott egy csendőr Chavera. Ez azon­ban vad daczczal kettőt lőtt a csendőrökre, kik kö­zül az egyik, mielőtt a gyilkos többet tüzelhetett volna, kirántotta szolgálati revolverét és mellen lőtte a gonosztevőt. A csendőrök hadnagya óvatos­ságból még két revolver-golyót bocsátott a gyilkos jobb füle mögé. Ez még egyet lehelt és még egy — utolsó golyót röpített a csendőrre. Kisértet a háztetőn. Ottakriugben és Neulerchen- feldben 1-én este kilencz órakor villámgyorsan ter­jedt el a hir, hogy az Eisner-utcza egy háza tete­jén egy férfi jár fel s alá; s midőn látta, hogy az utczán nép les rá : hirtelen eltűnt az a négyeme­letes épület esőcsatornájában. Csakhamar nagy nép­tömeg gyűlt össze az illető ház előtt, úgy hogy e lóvonatu kocsik nem közlekedhettek s a rendőrök nem bírták föntartani a rendet. Végre nehány bá­dogos inas ajánlkozott, hogy fölmegy a tetőre; de eredménytelenül tértek vissza, mert senkit sem ta­láltak fönn. A nép nem akart hinni nekik, aztán azt mondá, hogy rosszul néztek körül ; mert a „ki­sértet“ ott fönn van s ép most nézett le ismét. A csoportosulás 9 órakor is még egyre tartott. A kö­zönség csak akkor oszlott szét, a mikor a háztulaj­donos a tűzoltókat rávette, hogy vizsgálják meg a ház­tetőt. Ezek is csak egy fehér csipkekendőt találtak az esőcsatorna egy sarkán, melyet a szél ide-oda libegtetett. Ebből csináltak aztán kisértetes mesét a vénasszonyok. Agyonlőtték a zsandárok. A szabadszál'ás-jakab- szállási korcsmában közelebb nagy vigság volt, ott mulatott Szabó István, Szabó János, Kovács Fe- rencz, Horváth Gábor, Dinnyés Gazsi és Lugosi Vincze társaival. A mulatság közben két zsandár érkezett a korcsmába, kik csakhamar a mulatozók közé vegyültek s ittak, mulattak szépen együttesen. A szép egyetértés azonban hamar megbomlott, a vig mulatságot véres verekedés, puskalövés és — halál váltá föl. Szabó István kezdte meg a veszeke­dést a zsandárokkal, a kik megfeledkezve maguk­ról, a veszekedők közé lőttek s a gyilkos golyó Horváth Gábort földre terítvén, azonnal meghalt. Erre mindannyian rávetették magukat a zsaudá- rokra 8 megfosztották őket minden fegyvertől, ezen­kívül még jól is ellátták őket s csak nagy nehezen bírtak életben elmenekülni. Lovaikat s a tőlük el­vett fegyvereket másnap Dinnyés Gazsi és Lugosi Vmcze hozták be a félegyházi őrsparancsnoksághoz. Hogy a zsaudárokkal mi történt, vagy hogy hova lettek, arról még semmit sem tudnak. Kidobolták, hogy gazember. Páratlan botrányról Írnak egy kisebb vidéki városból. Két városi kép­viselő egymással már régebb idő óta torzsalkodás­ban élt, az egyik aztán úgy állott boszut ellensé­gén, hogy felfogadta a város dobosát s kidoboltatta vele az utczákon és piaezon, bogy X. X. városi képviselő gazember. Ez amerikaias „tréfa“ folyta­tása a törvényszék előtt lesz. Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1884. már ez. -5 én Magyar aranyjáradék 6•/, ..... 122 — Magyar aranyjáradék 4#/0..........................................90.90 Magyar papirjáradék 5“/» ......................................... 88 40 Magyar vasúti kölcsön........................................142.— Magyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás 95 75 Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás 116.50 Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás . 100.— Magyar földtehermentesitési kötvény ........... 100.50 Magyar földteherment. kötvény záradékkal ... 99 75 Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . . 100.— Temes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . 99.60 Erdélyi földtehermentesitési kötvény .....................99.50 Horvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . . 100.— Magyar szőló'dézsnfaváltsági kötvény .....................98.75 Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön ...........................116 50 Tisza-szabályozási és szegedi sorsjegy................113.50 Osztrák járadék papírban......................................79.75 Osztrák járadék ezüstben ........................... 80.70 Osztrák járadék aranyban .....................................102.25 1860-iki osztrák államsorsjegyek...................... ..... . 135 50 Osztrák-magyar bankrészvény................................344.— Magyar hitelbank-részvény................................... 324.25 Osztrák hitelintézet-részvény ....... . 319.20 Ezüst...................................................................... . — Cs. és kir. arany................................................. . 5.70 20 frankos arany (Napoleond’or) .... 9.58 Német birodalmi márka . . ........................... . 69.15 London..........................................................................121.45 Felelős szerkesztő : Szterényi József. Kiadótulajdonos : Bernstein Márk. 463. szboz 1883. Ár lejtési hirdetmény. Felső-Tömös m. kir. vesztegintézeti kápolna, papi és vesztegőri lak kijavítását a Nagyméltóságu föld- mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisz­térium f. évi 7257. sz. alatt kelt rendelettel enge­délyezvén, ezen építkezés biztosítására ezennel nyil­vános árlejtés birdettetik. A költségvetésileg előirányzott vállalati összeg 818 frt 21 krban van megállapítva, mely összeg az árlejtésnél a kikiáltási árt képezendi. Köteles minden vállalkozni kívánó az árlejtés megkezdése előtt, az előirányzott vállalati összeg­nek 10°/o-át bánatpénzül azonnal készpénzben le­tenni. Az árlejtósi tárgyalás alólirott által 1884. évi márczius hó 15-én délelőtt 10 órakor a f.-tömösi m. kir. vesztegintézet irodájában fog megtartatni, mire vállalkozni kívánók azon figyelmeztetés mellett hivatnak meg, miszerint az ezen építkezésre vonat­kozó költségvetés alólirott felügyelőségnél, valamint a m. kir. vesztegintézetnél Felső-Tömösön minden­kor megtekinthető. Brassó, 1884. márczius hó 1-én. A m. kir. vesztegintézetek 1—3 felügyelősége. \ 1

Next

/
Thumbnails
Contents