Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-09-02 / 71. szám

halál közt fekszik. E szegény embernél agyrázkódás konstatáltatott.

Söjtörön kedden éjjel volt nagyobb mérvű zavargás. A zendülők roppant és fenyegetőzések közt gyűltek össze napszállta után. A józan értelmű elöljáróság megkísérelte szétosz- lásra bírni őket, de hasztalanul. Az izgatok „éljen Istóczy !“ és „le a zsidókkal!“ kiáltások közt feltüzelték a népet, mely megrohanta a zsidók házait s kirabolta. Singer boltos helyiségét feltörték, portékáit szétszórták s nagy részben elrabolták. Innen a Bonczod-földhöz tartozó csorgaszi csárdához mentek, hol a bútorokat összetörték s a korcsmáros értékne- rnüit elrabolták. Az elöljáróság az alispáni hivatalhoz fordult segélyért, mert a zendülők erősen hangoztatták, hogy eddig csak raboltak, majd holnap ütik a zsidókat. A jelentés következtében Tomasich segédszoigabiró szerdán délelőtt pandúrokkal kiment Söjtörre.

Csurgón szombat és vasárnap közti éjjen volt zavargás. A Csurgón megtelepedett csehek, iparosok, iparossegédek és inasok szövetkezve az éj folyamában minden zsidóház ablakát bezúzták, nem kímélték a zsinagógát sem, összetörték az ajtókat, redőnyöket, azután egyes üzleteket is megrohantak, az árukat szétszórták s el is vitték, a mit lehetett. A pandúrok nehány lövése által riasztattak szét. A parasztság itt távoltartotta magát a zavargástól.

Csurgó mellett Gyékényesen a liorvát határszélen az Unger testvérek üzletét rabolták ki ; a bútorokat összetörték s felégették, a pénzt és értéknemüt elégették.

Sümegen e hó 27 -én baltákkal, fokosokkal fegyverzett tömeg már igen veszedelmesen kezdte magát viselni, de a főcsendbiz- tos még idejekorán lépett közbe ; a zavargók egy részétől elszedette a romboló eszközöket, a többit pedig sikerült szétszórnia. A szolga- birÖ ide is katonaságot kért..

A Boldogfalva községbeu lakó zsidót családostul, mindenestül, czigányzeneszó mellett kisérték ki a faluból s küldték Palestinába ; előzőleg a szivarjaira rágyújtottak, de különben ujjal sem bántották.

Voltak még kisebb zavargások C sari ton, hol az ott lakó zsidó ablakait beverték, de őt magát nem bántották ; továbbá Berzenczén, Türjén, Szent-Péteren, Zalahidán, Kapornokon, Bucsu-Szentléleken, Búcsú-Szent-Lászlón, hol a rendet Gaál Miklós szolgabiró erélyes föllépése állította helyre, s В а к к községben, hol azonban fosztogatás nem történt,.

A kormány e zavargások elfojtására Glavina Lajos zalamegyei főispánt kormánybiztossá ne vezte ki s a statáriumot Zalamegye egész területére kihirdetted.

nelemben. Egyik a Valois-ág, melyet IV. Fülöp testvére s III. Fülöp király (1270—85) fia Károly, Valois grófja alapított; másik a Bourbon ág, mely IX. vagy Szent Lajos (1226 — 70) fiától s IÍI. Fülöp fivérétől, Róbert clermonti gróffá származott, s az Anjou-ág Szent Lajos fivére s VIII. Lajos fia Károly (t 1288), Anjou, Maine és Provence grófja, majd 1266-tól Nápoly és Sicilia királya által alapítva. Ez utóbbi ág a nápolyi trónon kívül, melyet 1435- ig birt, megszerezte a magyar királyságot is; Károly kis unokája, Róbert Károly, kinek nagyanyja V. István királyunk leánya volt, 1308-ban magyar ki rálylyá választatott (uralkodott 1308—42), s rajta kívül fia, Nagy Lajos ( 1342—82), ennek leánya Mária (1382—95); s a durazzói mellékágból származó II. vagy Kis Károly (1486.) uralkodtak Magyarországban. Az Anjou ág, bár négy mellékágat eresz- tett, gyorsan kihalt; a magyar ág kihalt Nagy Lajosban (f 1382) s leányaiban, Máriában (f 1305) és Hedvig lengyel királynőben (f 1399), a nápolyi királyi ág Róbertben (f 1343) s a hírhedt Johannában (y 1382), a tarento-achajai ág Johanna kedvesében, Lajosban s a durazzói ág s ezzel az Anjou- család Kis Károly gyermekeiben, Nápolyi Lászlóban (f 1414) s II. Johannában (f 1435).

IV. Fülöp fiaihoz legközelebb a Valois-ág volt s azért IV. Károly halála után ez örökölte a trónt. M. fülöp (1328 50), III. Iülöp unokája nyitotta

meg a Valois-házbeli királyok sorát, kiknek szakadatlan sorát VIII. Károly (1483—98) zárta be. A Capet-ház ezen ága négy mellékágat eresztett : az Orleamit, melyet V. Károly (1364—1380) fia, Lajos Orleansi herezeg (f 1407) alapított; ebből szakadt ki az Angoulesmei ág, Lajos második fia JáPozsony megyében a Felső-Csallóközben, N a g y-M agyar községben volt zavargás a múlt vasárnap.

Mig Magyaroszág nyugoti része zsidóellenes zavargások színhelyéül szolgál, Horvátország ban újabb meg újabb megtámadásoknak van a magyar czimer s a magyarság kitéve.

Múlt szombaton Károlyvárosban volt nagyobb mérvű kihágás. Este 11 óra felé a csőcselék egetverő vad orditás és ökölnyi nagyságú kövek zápora mellett ostromolni kezdte az adófelügyelőség iroda-helyiségét, a melyen közös feliratú czim-tábla volt kifüggesztve. A táblát éjfél után 2 óráig össze-vissza taposva, az egész városban széthurczolták és azután a Kulpába vetették.

Zagoriábau a lázongok már nyíltan támadnak a magyar korona ellen. A múlt hét végén Mária Bisztriczán volt nagyobb zavargás, melyben a jegyző s a községi bíró súlyosan megsebesittetett s négy paraszt meghalt.

Tisza Kálmán körrendeleté.

Tisza Kálmán belügyminiszter a legutóbbi zavargások alkalmából következő körrendeletét intézte a törvényhatóságokhoz :

Már múlt 1882-ik évi október hó 2-ról 3397. ein. szám alatt kelt rendeletemben utasítottam a törvényhatóságokat, hogy a törvényes rend fentar- tására a legéberebb felügyelet gyakoroltassák, és az antiszemitizmus czége alatt tervezett kihágások megakadályozását szükség esetén a legeré’.yesebben 1 megtorolni mulaszthatlan kötelességének tartsa.

Legközelebbi időben ezen igazgatások nagyobb , kiterjedést nyertek, sőt több helyütt a legnagyobb j mérvű kihágások, rablások és gyújtogatás is fordultak elő; ugyanazért fokozott erélylyel szükséges minden előzetes és óvó intézkedéseket megtenni ezen kihágások meggátiására.

Fenntebb idézett rendeletemre hivatkozva, újabban és komolyan felhívom a törvényhatóságot, hogy a megye tisztviselőit, valamint a városi, községi elöljárókat személyes felelősség terhe alatt utasítsa a közrend és csend, valamint a személy- és vagyonbiztonság érdekében elutasithatlan kötelességüknek legpontosabb teljesítésére.

Az ily zazargásokra czélzó előkészületek minden elöljáró tudomására jutnak, ha éber felügyeletet gyakorol mind arra nézve, mi a községben történik ; ha szemmel kisérteti a községben megfordult i idegeneket és azok magatartását, s ha a tapaszta- landók alapján rögtön intézkedik, szükség esetén katonai karhatalmat is kér, lehetetlen, hogy oly sajnos kihágások törhessenek ki.

A mennyiben a községben izgatók fordulnának meg, azok azonnal elfogandók, s irányukban a törvényes megtorlás foganatosítandó, valamint a kihágást elkövetők irányában is.

A hazának minden polgára első sorban saját elöljárójától és a megyei tisztviselőktől kívánhatja jogosan a csend és rend fentartását, a személy- és vagyon biztosítását.

Figyelmeztetendők a tisztviselők és városi, községi elöljárók, hogy minden részükről tapasztalandó mulasztásért őket terheli a felelősség.

nos angoulesmei gróftól alapítva ; a harmadik és negyedik ág Jó János király (1350—64) két kisebb fiától, V. Károly fivéreitől származott: Lajostól az ifjabb Anjou, Merész Fülöptől a Burgundi-ág. A két utóbbi még a főág előtt kihalt ; az Anjou ág René herczegben 1480-ban, a Burgundi pedig Merész Károlyban 1477-ben.

A trónra VIII. Károly halála után az Orleansi ág került, melyet ifjabb Valois-háznak is neveznek, A főág egyetlen egy uralkodót adott, Lajos orle ansi herczeg unokáját, Károly herczeg fiát, XII. Lajost (1498—1517); ennek nem lévén örökösei, utóda János angoulesmei gróf unokája, Károly gróf fia, I. Ferencz lett (1517—47). Az angoulesmei ágból öt viselte a koronát: Ferenczen kívül fia, II. Henrik (1547—59) s három unokája, II. Ferencz (1559—60), IX Károly (1560 — 74) s III. Henrik (1574—89). Miután a negyedik testvér, Alençon Ferencz is 1584-ben örökösök nélkül halt el, III. Henrikben kihalt a Valois-család.

III. Henrik halálakor a Capet háznak már csak hat tagja volt életben : Bourbon Henrik, a navarrai király; apja testvére, Bourbon Károly bibornok ; apja egy másik testvérének, Conde Lajos herczeg- nek fiai: ifjabb Bourbon Károly bibornok, Károly soissonsi gróf s az előző évben elhalt Conde Henrik herczeg hátrahagyott csecsemője, Henrik ; végül egy távolabbi rokona, dédapja János vendeméi gróf kis unokája, Ferencz, Montpensier herczege, kik mindannyian a Bourbon ágból származtak.

Engedje a törvényhatóság reménylenem, hogy a közrend fentartására hivatott a megye területén egyenként és összesen egyesült erővel a polgárság által gyámolittatva teljes erélylyel fogják ezen kötelességüket teljesíteni, s éberen fognak őrködni polgártársaik személye és vagyona felett és mindent el fognak követni, hogy Magyarország jó hírneve, a magyar nép béke- és rendszeretete egyes lelkiismeretlen izgatók és rendbontók kihágásainak megakadályozása, ha szükség megtorlása által továbbra is fennmaradjon.

Budapesten, 1883. évi augusztus hó 28-án.

Tisza, s. k.

A csángók ügye.

A csángó-magyar egyesület igazgatósága kedden délelőtt 11 órakor ülést tartott.

Kammermayer Károly elnök megnyitván az ülést, bemutatja a belügyminiszter leiratát, melyben hivatkozva a csángók szomorú anyagi viszonyaira, az egyesület támogatását kéri ki részökre. Gromon Dezső Kormánybiztosnak a belügyminiszterhez tett felterjesztése szerint ugyanis a csángók megkapták a szánjukra kijelölt földterületet, de oly nagy szükségben vannak, hogy igavonó állatokkal s a leg- néikülözhetlenebb gazdasági eszközökkel nem bírják magukat ellátni. A belügyminiszter tehát arra kéri az egyesületet, hogy a rendelkezésére álló pénzből nyújtson e czélra segélyt a csángóknak. Ezzel kapcsolatban felöl vastatot t Sotnssich Pálnak az elnökséghez intézett levele, melyben a belügyminiszter által a fenti czélra kért segély kiutalványozását ajánlja.

Az ezen tárgy felett megeredt vitában többen vettek részt. Királyi Pál úgy vélekedett, hogy miután a kormány vette kez'be az egész csángó-ügyet, várja be az egyesület annak intézkedéseit, s csak ha szükségét látja a további segélyezésnek, akkor adjon nekik gazdasági eszközeik beszerzésére pénzt. Gerlóczy Iváro’y azt óhajtaná előbb tudni, mennyi pénz kivántatnék az említett eszközök beszerzésére s mennyivel járul e czélhoz a kormány V Hoitsy Pál utalva arra, hogy a kormány gondoskodik a csángókról, ellenzetté a segélyezést. Czorda Bódog szükségesnek találta, hogy az egyesület a csángók gazdasági felszereléséhez egy bizonyos összeggel járuljon.

Hosszas vita után elnök határozatiig kimondotta, hogy a belügyminiszterhez felterjesztés fog in- téztetni a pénztár állapotáról s tudomására hozatni, hogy az egylet rendelkezésére álló pénzösszeg a betelepülendő csángók útiköltségének fedezésére, a nyomorban levők segélyezésére gyüjtetett. Az egyesület azonban nem idegenkedik a segélyezéstől, ha tudni fogja, mily összegre van gazdasági eszközeik beszerzésére a csángóknak sziikségök s ekkor fogja egyszersmind megállapítani, mennyivel járul a nevezett czélhoz.

Előterjesztetett ezután a belügyminiszternek egy másik leirata, melyben reflektálva az egyesület azon feliratára, a mely szerint 2—300 csángó család Bukovinában mindenét eladva, betelepülni szándékozik, — tudatja az egyesülettel, hogy a kiküldött kormánybiztosnak, Nagy Györgynek, sikerült a betelepülőket ezen szándékuk egyelőre leendő foganatosításról lebeszélni. Tudomásul vétetett.

Végül Sztupa György egyleti pénztárnok terjesztette be az egyesületi pénztár állapotát előtüntető I számadást, melyeket a követezőkben közlünk:

I. So mse ich Pál elnök kezelése alatt: bevétel összesen 56 640 frt 81 kr. Kiadás : vasutakra 26,200 forint, gőzhajóra 9804 frt 12 kr, herczeg Odescalchynak a csángók beszállítására előleg 6480 frt stb., összesen 42,568 frt 87 kr. Marad készpénz 14.071 frt 94 kr.

II. S z t u p a György pénztárnok kezelése alatt : bevétel összesen 30,928 frt 90 kr. Ezen összegből tagsági dij levonandó 1000 frt, marad 29,928 frt 90 kr. Kiadás összesen 12,967 frt 90 kr. Marad készpénz 16,961 frt. Az adományok Összege tehát : 84.012 frt 65 kr.

Egyesületi alapítványok czimén befolyt két 100 frtos s harminczhat 50 frtos alapítvány, összesen 1550 frt. A 181 rendes tag közül egy évre 3 -3 írtjával fizettek 47-en 141 frtot, 5 évre 10-en 15 — 15 írttal 150 frtot, összesen 291 frtot. Összes befizetés 1841 forint.

Műkedvelői előadás.

Réty, 1883. augusztus 27.

Folyó augusztus hó 25-én, szombaton megint egy élvezetes estében részesité a nagy-borosnyói műkedvelő társaság a szépen összegyűlt intelligens néző közönséget.

A műkedvelő társaságnak sikerült megnyerni a budapesti színi képezde végzett növendékét, В é- k é s s у Róza kisasszonyt, kinek közreműködésével aztán előadatott „Bozóti Mártha“ 3 felvo- náso8 szinmu Csiky Gergelytől.

A nagy-borosnyói műkedvelőknek ez a harmadik előadása volt. Mindig jól vala a darab választva, mi a társaság Ízlését és a néző közönség iránti érdeklődését tanúsítja ; jelenleg is a mostani kort jellemző jeles színmű az elragadtatásig elbájolta a közönséget. Mind a darab megválasztásában, mind az előadáson meglátszott a Bókóssy Róza iskolázott