Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-03-25 / 25. szám

és rend védelmére, a mi jogos önvédelmi harcz lesz és megszerzi az oláhoknak a müveit világ rokon- szenvét. E lap végül kimondja, hogy az erdélyi oláhok ügye Romániára nézve „csaknem belügyi kérdés.“ A szerb nemzeti kongresszus összehívása ér­dekében a nemzetiségi párt mind nagyobb mozgal­mat fejt ki. A hires Szent-Tamás bácsmegyei köz­ség szerbjei márczius 17 én gyűlést tartottak, mely egyhangúlag elhatározta, lugy felterjesztéssel járul a szerb kongresszusi választmányhoz a végett, hogy a kongresszus mielőbb összehivassék, mely „a szerb nemzeti egyházi ügyeket a kalugyerek (szerb szerzetesek) erőszakoskodása ellen megvédné s az autonómiát megoltalmazná.“ — Ugyaníly értelem­ben ir a „Zasztava“ utolsó száma is, különösen zo­kon . vevén, hogy a kongresszus összehívásának el­maradása miatt a szerb egyház nem tiltakozhatik a középiskolai törvény ellen, mely a jövő generá- cziót idegen nyelvben és idegen szellemben fogja nevelni. Politikai szemle. Л kép V i s e 1 ő h á z hétfőn rövid ülést tar­tott, melyen a felszólítások sorát Herman Ottó nyitotta meg, ki Trefort múltkori beszéde kö­vetkeztében személyes kérdésben emelt szót. Azután a ház vita nélkül hozzájárult az uzsora­törvényjavaslaton a főrendiház által tett mó­dosításokhoz, egynek kivételével, mely azt tar­talmazta, hogy az adós az uzsoraügylet követ­keztében szenvedett kárának megtérítését is követelhesse. Ezt a módosítást a ház elvetette. Ezután a kérvények vétettek tárgyalás alá, melyek minden vita nélkül intézteitek el. Csak Veszprémmegyének a nemzeti arczképcsarnok létesítése végett beadott kérvényénél szólalt fel Fenyvessy Fermiez, ki azt javasolta, hogy a kérvény pártolókig adassék ki a közoktatás- ügyi miniszternek. Л ház hozzájárult a javas­lathoz. A megyei közbiztonsági közegek vég kielégítésére vonatkozó miniszteri előterjesztés s az állami biztosítást igénybe vevő csekély jövedelmű vasútokról szóló törvényjavaslat ész­revétel nélkül elfogadtatott. Ezután Lits Gyula intézett interpelláeziót az igazságügy-minisz­terhez Nyíri Aladár ercsii к ir. közjegyző meg­szökése felől ; kérdezte a minisztert, van-e tu­domása róla, hogy a már hónapok előtt ismé­telve tett följelentések daczára sem tartatott semmiféle vizsgálat az említett közjegyző ellen ? Pauler röviden azt válaszolta, hogy a szüksé­ges intézkedések megtétettek. Lits Gyula nem fogadta el a miniszter válaszát, a ház azonban tudomásul vette. Egy napon tehát — azt biz én elfeledtem, hogy mely napon, jegyzeteket pedig nem tettem, hogy utánna nézhetnék — a támadási terv szerint nagy csendben és minden ellentállás nélkül Prázsmár szász községet el is foglaltuk. ■ További haditerv szerint másnapon Szász-PIer- mánynak elfoglalása terveztetett. En az abroncsos ágyúval az aldobolyi ponkon előőrsön levéli, azon parancsot vettem, hogy ké­szen legyek bármikor az elindulásra. Csakugyan jó reggel Zsombori ezredes vezénylete alatt meg is indultunk s az aldobolyi Olt hidján legkisebb ellent­állás nélkül keresztül vonultunk. A szász erdőn jóval túl érkezvén, Szász-Hermány végében láttuk az oláh határszélbe1! és császári ka­tonaságot és számtalan népcsőcseléket, hadi rendbe felállítva. Az ellenséges katonaság állt gyalogokból, tüzérségből, dragonyosokból, s a székely huszárok fögarasi félszázadából, melyet Mark főhadnag) ve­zényelt, ki tudvalevőleg sepsi-szentgyörgyi születésű székely ember volt, mindamellett székely vérei és ezredese ellen ellenségesen lépett föl, s a ki iskola- társát, egy \ aj na nevezetű huszár-önkénytest da­czára, bogy ez nem ellenségnek képzelte, felszólí­tása után is lováról sajátkezüleg lelőtte. Mi is megállottunk, s mialatt vezérünk magához szólítva, a csatatervet közölte velünk, megszólaltak az ellenség ágyúi. Az ágyuszóra székelyeink megijedtek s futva me­nekültek a szász erdő felé. Azonban az én abroncsosom is megszólalt, mire a mi futamodó népünk is bátorsághoz jőve, kiáltani kezdett : „jertek vissza, a mi ágyunk nagyobbat szól!“ így bátoritva magukat, megtértek és újból csa­patokba sorakozva, csatarendben folyt az ütközet, a mely abból állott, hogy az ellen az ágyúból ket­tőt, mi pedig hármat lőttünk és ezzel a csatának vége lett s Szász-Hermány bevétetett. Hallottam a parancsot, hogy gyújtogatni nem sza­bad, de daczáia annak pillanat alatt eery sor csűr lángba borult. Bevonulva a faluba, a brassói nemzetőrök a szász A legközelebbi ülés április 2-án fog tar­tatni. A középiskolai törvényjavaslat részleteinek szabályozás.a felől hétfőn értekezlet volt a kép­viselőházban, melyen a kormány beleegyezett a sérelmes szakaszok egynémelyikének módosí­tásába. A protestánsok legsérelmesebbnek tar­tották a 22-ik szakaszt, mely az érettségi vizs­gákra kiküldendő kormánybiztosokról szól. E szakaszra nézve olyan módositásban egyeztek meg, hogy a kormánybiztosnak nem lesz vétó­joga, az érettségi bizonyítványokat nem fogja aláírni. A külföldi események közül az ir és nihilista mozgalmak vonják leginkább magukra a figyelmet. Az ir legyőzhetlenek elhatározták, hogy mű­ködésűk s/.iuhe]yét Angolországba teszik át, hol szabadabban mozoghatnak, s az angolokat is érzékenyebben sújthatják, mint Írországban. A merényletek egymást követik. Múltkor egy államépületet akartak Londonban fölrobbantaui. Újabban Windsor mellett lady БЧогепсе Dixiet akarták meggyilkolni, ki a múlt hónapokban megtámadta a sajtóban az ir ligát. Aubyn helstoni képviselő névtelen figyelmez­tetést kapott, hogy az alsóház megnyitására nem jelenjen meg, mert az ir legyőzhetlenek szövetsége elhatározta, hogy a parlamenti épü­letet a levegőbe röpíti. — E mozgalmakkal szemben az angol minisztertanács szombaton értekezletet tartott, melyben arról is beszéltek, hogy nem lenne-e czélszerü az Írországi kivé­teles törvényeket bizonyos esetekre szorítva Angliára is kiterjeszteni? Szent-Pétervárott a város két pontján dyna- mit-raktárokat födöztek föl. Dolgerukov mosz­kvai főkormányzót levélben értesiték a nihilis­ták, hogy ha a czár a koronázáskor sem adja meg a nemzetnek az alkotmányt, mindent el fognak követni a koronázás megakadályozásá­ra, még ha az egész Kremlt a levegőbe kell is röpíteni. Az elfogatások rendkívüli mérvet öltöttek. Csupán e héten kétszáz személyt fog­tak el, köztük sok vasúti tisztviselőt és kato­naiskolái növendéket. így készülnek Oroszor­szágban a koronázásra. Az adókivetésről. A folyó évi III és IV. oszt. kereseti, továbbá a tökekamat és bánya adó, valamint a nyilvános szá­madásra kötelezett egyletek adóját tárgyaló kivető bizottságok, a sepsi-szentgyörgyi és k.-vásárhelyi templom falrésein embereinkre lövöldözni kezdtek, mire azt a parancsot vettem, hogy a várat ostro­moljam meg. Ennélfogva, abroncsos ágyúmat a templom bo­rított hídjára beállítottam, a belől egy kereszt­gerenda által betámasztott kapu gerendáját ketté lövettem : a kapu kétfelé nyílt, népünk a temp­lomba rohant. Volt sirás-rivás a toronyban, a hová a brassói nemzetőrök bemenekültek és a honnan részint önkéntesen leszöktek, többnyiie pedig né­pünk által per saltum mortale, mint bagolyfiak le- dobáltattak. Es ezennel Hermány be lett véve. A prázsmári tábor visszavonult Prázsmárra. A mi táborunknak hivatása lett volna, a falun kívül a brassói országút mellett táborba szállani, hová én abroncsos ágyúmmal meg is jelentem. De fájda­lom, népünket a faluból a táborba kiszállítani sem­mi áron sem lehetett. Zsombori ezredes arra hatá­rozta magát, hogy vissszahuzódik a szász erdőbe és másnap állását ismét elfoglalja, de nem bírta ma­gát elhatározni, hogy mikép vonja vissza a népet. Erre én adtam neki tervet, a mit el is fogadott. Tervem ez volt : én az ágyúval visszajövök a fa­lun keresztül vágtatva, rohamosan lármát csapva „jő az ellenség! jő az ellenség!“ A nép íutva ta­karodott ki a faluból, persze megrakodva. Csak­hogy tervem ellenére nem lehetett a visszafutó népet a szász erdőn visszatartóztatni ; futott az úgy, hogy Dobólyig meg sem állott. Eredménye ezen csatának az volt, hogy egy el­lenséges ágyú és egy töltényvivő szekér leszerel­tetvén, a szekér 24 láda vegyes tölténynyel bir­tokunkba esett. Veszteségünk az említett Vájná nevű huszár-ön- kénytesen kívül egy kálnoki Bedő nevezetű sebe­sült, a ki azon gondolatra jött, hogy az ágyúgolyó ellen a harczsorból lekönyökölt a földre, a hol kö­nyökén alul mind a két karját elszakasztotta az ágyúgolyó s szerencsétlen nyomorékká lett; a for­radalom után kegyelemdijt kapott a királytól ; sokáig élt még ezután, 5 éve, hogy meghalt. kir. adóhivatalhoz tartozó községekre nézve folyó hó 19-én kezdték meg működésűket. A helyben működő bizottságnál a kir. adófel­ügyelő Babarczi Ferencz személyesen megjelent, a mely szokást az eddigi adófelügyelők nem követtek s a bizottságot üdvözölte és felhívta hogy a beunük helyezett bizalomnak megfelelni és a kincstár ér­dekét szem előtt tartva, az adózók irányában is kellő méltányossággal eljárni hazafias kötelességén зк tartsa; a bizottság a kir. adófelügyelő megjelenése fölött örömét fejezte ki és a törvényben előirt es­kü letétele után a tárgyalást megkezdette. Eddig letárgyaltattak Baróth, N.-Baczon, Száraz- Aj ta, Bodos, Zalánpatak, H.dvég, Lüget, Bükszád, Mikó-Ujfalu, Bölön, Nagy-Ajta, Közép-Ajta, Ivöpecz, Miklósvár, Málnás, Oltszem. Az ezutáni tárgyalások ekkép tartatnak: Kedden (27-én) Káinok, Árkos, Kőrispatak, Bodok és Zalán, szerdán (28-án) Bik- falva, Dobolló, Uzon, pénteken (30-án) Bodola, Már- kos, Nyén, szombaton (31-én) Gidófalva, Zoltán, Etfalva, Fotos, Martonos. A kézdi-vásárhelyi kir. adóhivatalhoz tartozó községek részére a tárgyalások következő sorend- beu tartatnak meg: 27-én Kőrös, Papolcz ; 28-án Zágon ; 29-én Páva, Hilib, Haraly, Szitabodza ; 30- án Imecsfalva, Szt.-Katolna, Zabola ; 31-én Hatoly- ka, Márkosfalva, Matisfalva, Albis, Dalnok. — Mint­hogy a tárgyalások nyilvánosak, az érdekelt adózó fél személyesen is jelen lehet azokon és esetleges felvilágosító észrevételeit az ülések alatt megte­heti. A bukovinai magyarok liazatelepitése. A bukovinai magyarok betelepítése iránt ország­szerte nagyobb az érdeklődés, mint a hogy eleve várni lehetett. Minden oldalról érkeznek tudakozó­dások a lapokhoz, a bizottsághoz és egyesekhez. So­kan a jövetel idejét és az utazás irányát kívánják tudni, mások az iránt kívánnak felvilágosítás, hogy az adományozott összegek ajándék gyanánt osztat­nak e szét, vagy visszafizetendő kölcsön gyanánt. A mi ezen utóbbi kérdést illeti, erre nézva a bi­zottság azt a nézetett tette magáévá, hogy minden betelepülő kölcsön kapjon egy bizonyos összeget, melyre szüksége van és ne ajándékkép A ki meg­takarítandó filléreiből visszafizetheti, az fizesse visz- sza, de a ki erre képtelen, s betegség, nyomor vagy más akadály miatt kötelezettségének épen nem, vagy csak nehezen tehet eleget, annak a bizottság elengedheti a tartozást. A visszafizetett összegek bizonyos tekintetben forgó tőkét fognak képezni, mely uj telepítések eszközlésére lesz felhasználandó. A mi a választandó utazási irányt illeti, az Lege nye-Mihályin, Ujhelyen, Debreczenen keresztül Szol­noknak lett megállapítva, honnan tovább hajókon történik a szállítás. Ily értelemben sürgönyöztek tegnap Odescalchy herczegnek. Nehézzé teszi a feladatot jelenleg az a körül­mény, hogy a bukovinai magyarság most tömege­sen kívánkozik haza, holott csak ezer dolgos szá­mára van munka és települő hely. A mint a hirek érkeznek, husvét után egész családok készülnek ko­csikon, szekereken haza. Olyanok is jelentkeztek, kik már tizenöt év óta Moldovában tartózkodtak, de most, hogy a hazatelepités hírét meghallották, visszamentek Bukovinába. A módosabbak áruba bocsátották birtokaikat. Hír szerint az öt csángó falut a jezsuiták akarják megvenni ötszázezer fo­rintért. Baj az, hogy a betelepitendők ellátásáról s vég­leges elhelyezéséről nem lehet oly hirtelen gondos­kodni. Úgy értesülünk, hogy egyes városok, s köz­törvényhatóságok, valamint magánosok is készek a birtokukban levő nagyobb birtoktesteket méltányos áron átengedni a települők számára. Csakhogy en­nek mind gyorsan kellene történie, mert máskülön­ben a dolog megkésik. Odescalchy herczeg külön­ben táviratilag fölkéretett, hogy csendesítse s tü­relemre intse az ottaniakat, legyenek várakozással, mig a sor reájok kerül. A küldöttség, mely Bukovinában időzik, most az előleget adó bojárokkal kezd egyezkedni, s csak a munkaszerződések áttekintése után fogják megtudni, hogy a hadikfalvi munkásokat haza lehet-e hozni ? Az” elöljáróság s a katholikus pap nagyon keresi a súrlódásokat. A népet azzal az ámítással akarják félrevezetni, hogy Magyarországon nem élhetnek meg a csángók. A 200 összeirott családos munkás 14 °ki vételé vei 20-tól 150 lorintig vett föl előleget, melyet 24 család kivételével a többi nem tud visz- szatériteni. A nép e miatt nagyon el van kesered­ve mert valamennyien szeretnének haza jönni. A szérethi kapitánynál Odescalchy már kieszközölte az igazolványokat, csakhogy előbb az előlegeket kell visszatéríteni, azok összege pedig 40 ezer fo­rintra rúg. Remélhető azonban, hogy az egyezség létrejöhet olyanformán, hogy az előleget majd a Magyarországban végzendő töltés-munkából fogják visszatéríteni. Istensegits és Andrásf'alva nem fogad­tak el előleget. A küldöttség kedden Hadikfalváról Istensegitere ment. Útjában lovas bandérium kisérte. Az egész falu talpon volt s az érkezőket pisztolylövésekkel és zajos éljenekkel fogadta az örvendező lelkes nép. A küldöttség itt megkezdte az összeírást s ezt ma be is fejezte. — Kétszáztizennyolcz munkás öt­száznál több családtaggal jelentkezett a küldöttség-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents