Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-03-18 / 23. szám
társadalom sok kitűnősége. És a programm igen élvezetes volt. Gyulai Pál roppant érdekes felolvasást tartott Arany Jánosról; Mikszáth Kálmán egy jóizü novellát olvasott föl, a mi legalább is olyan pikáns dolog, mint az ételek között nem tudom én, miféle fecske-fészek. Mert Mikszáth még soha nyilvánosan föl nem olvasott s az ő palóczos dialektusát s zamatos előadását csak legközelebbi ismerősei élvezhették. — Végül Szász Károly szavalt költeményeket. Az első salon tehát megvolna. Óhajtjuk, hogy sok utánzóra találjon! * No, de írjunk valami régit is! Mi lehetne ez más, mint az ominózus párbaj ! Mert a múlt héten megint volt, s a jövő héten megint lesz. A múlt héten Urváry Lajos és Beksics Gusztáv lőttek lyukat a levegőbe a hírlapokban eléggé szellőztetett — mulatságos — ügy miatt; a jövő, illetőleg még valószínűleg e héten, aligha nem Hentaller Lajos és Vértessy Arnold állanak majd ki a platzra egy polémia miatt. Az út már pompásan előre van készítve; a kölcsönös sértések megtörténtek s most a segédeken a sor, hogy odakiáltsák : — Rajta! Hevesi József. VEGYES HÍREK. Arany Izor, helybeli adóhivatalnok Nagy-Váradra neveztett ki számtisztnek. A szerencsétlen Cserey Gyula, ki végzetes tettével oly mély gyászt hagyott maga után a fájdalom miatt megtört családjában, még az nap délután elhunyt, melyen szivén lőtte magát. Temetése 13-án volt. A kiadott gyászjelentés igy hangzik: özvegy Cserey Jánosné, Zathureczky Emilia, Mihály kiskorú unokája, Cserey Ákos és neje Cziegler Hermin, számos rokonok nevében bánatos szívvel jelentik fia, illetve édesatyja, testvére és sógora nagy-ajtai Cserey Gyulának, folyó hó 10-én délután 5 órakor, életének 25-ik évében történt gyászos elhunyták A boldogulnak hűlt tetemei folyó hó 13-án délután 4 órakor az egyetemi temetési házból, (Mária-utcza 47. sz. VIII, kerület) lógnak a helvét hitvallás szertartása szerint a kere- pesi sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Budapest, márczius hó 11. 1883. Nyugodjék békében. József foherczegnél nem lehet valami jó helye a dajkának. Legalább igy vélekednek a homoród- almási síkulusok, a mint az az alábbi komikus történetkéből ékesen kiderül. Udvarhelymegyében, írja a „Szf.“ községenként járt dr. Engel a szolgabiró segédkezése mellett dajkát keresni József főherczeg most született leánykája számára ; Homoród-Almást is utjokba ejtvén, előhivatták a „képes“ asszonyokat szemlére. Találtak is egyet, szépet és alkalmast. Elmondták neki a feltételeket. Busás előleget és úti költsséget adtak neki, hogy másnap azonal utazzék Maros-Vásárhelyre. Hatvan forintot ígértek neki havonként s azon felül tizet annak, a ki az ő gyermekét dajkálni fogja. Ezzel boldog reményben, hogy megtalálták, a kit rég kerestek, haza utaztak. Ekkor összegyűlt a nemes szikulus atyafiság. Osztották a jó tanácsot a kijelölt dajkának. Elmondották neki azt is, hogy nem lehet valami „jó hely“ az olyan, hova nem kapnak közelebb dajkát, hanem ilyen messze jönnek utánna. Szóval beszéltek mindent, a mi a félkegyelmű irigységtől és élhetetlen butaságtól kitelt s az asszonyt lebeszélték a vállalkozásról, ki aztán vissza is küldte az előleget s lemondott a vállalatról; pedig egyike volt a község legszegényebb fejérnépeinek. Hát bizony megesik ez az óvatos szikulus néppel. Gyilkosság a börtönben. Lapunk múlt számában említettük, hogy a helybeli járásbíróság börtönében egyik rab, ki másodmagával, egy bankóhamisitás miatt elcsukott czigánynyal volt bezárva, szerdán regge\ halva találtatott. A vizsgálatnál a czigány azt vallotta, hogy társa, a mint a szelelőt akarta bedugni, hányát esett s úgy halt meg; az orvosi bon- czolás azonban gyilkosságot állapított meg. Kisértet. Gy. Anis asszony Szemerján a mint a múlt pénteken este haza ment, hát uramfia, a kályha mellett egy kicsi vörös embert lát. A [hold ép a kályhára sütött s kísérteties fényében az emberke alakja egészen kivehető volt. Mintegy karnagy- ságu lehetett, fején fekete sapkával, vörös ruháju, keze, arcza szőrös. Anis asszonyban meghűlt a vér s meredten nézte a kisértetet, mely egy darabig nyugodtan állt a kályha mellett, majd pár lépéssel előre ment s egyszerre eltűnik. Anis asszony az egész éjét imádkozással töltötte el, reggel pedig a helyet, hol a kisértet állt, megfoghagymázta s megfüstölte. De hasztalan mert este a vörös emberke megint ott volt a kályha mellett, s a mint Anis asszony a szobába ment, feléje tartott. Anis' asz- szony kezében egy kanna volt s nem tudni, félelmében-e, vagy hogy egy kis bátorságot kapott, a kis ember felé vágott. Ez sem volt rest, egy pillanat alatt A. asszony hátán termett s fejét előre nyomta, mi közben homlokát megkarczolta, úgy hogy A. asszony a földre rogyott. Három napig feküdt a rémület miatt s csak akkor jött magához, midőn azon helyről, hol az emberkét látta, port vett s abból háromszor ivott, s őt is, meg a helyet is háromszor megfüstölték. Az emberke, kit midőn múlt szombaton este a földre esett szegény asszonyt ott hagyta, mások is láttak, azóta nem mutatta magát. — Kétségkivül valami gazdájától megszökött majom lehetett ; a jó szemerjaiak azonban meg vannak róla győződve, hogy kisértet volt, ha nem maga az ördög, mert hát a lába nyomát is látták s az olyan volt, mint a ludé. Ismét politikai párbajok. A Tóvölgyi-Hentaller- féle ügynek utójátékai is vannak. Debreczenben a „Debreczen“ és „Debreczeni Ellenőr“ munkatársai közt volt véres kardpárbaj. A fővárosban pedig Hentaller Lajos, a „Debreczen“ s Vértessy Arnold, a „Debreczeni Ellenőr“ munkatársai vívtak meg. A párbaj pisztolyra ment, busz lépésről lőttek. Egyik fél sem sebesült meg. Bukszádon, a község s a gróf Mikes-féle üveggyár igazgatóságának kérelmére távirda-állomás állíttatott fel, mely folyó hó 8-án nyittatott meg. Székely-Udvarhelyt Kassai F. Jánosnak József nevű fia, vigyázatlanságból elnyelt egy tökmagot, s bár gyorsan alkalmaztak orvosi segélyt, rövid idő alatt belehalt; a mag] a nyeldeklőben akadt meg s igy okozta a halált. Millenarium A m. tud. akadémia tudvalevőleg a történettudományi osztályt újabban azzal bizta meg, hogy a 889—900 közötti honalapitási időszakból az ezredéves ünnepély megtartásának opportunitási szempontjait is figyelembe véve, igyekezzék kijelölni a legvalóbbszinünek és legalkalmasabbnak látszó évet. Az e végből kiküldött szaktudósok : Ipolyi Arnold, Pauler Gyula, Pesty Frigyes, Szilágyi Sándor, Thaly Kálmán akad, rendes tagok és Deák Farkas levelező tag, kedden délután 5 órakor ültek özsze Ipolyi elnöklete alatt az egyetemkönyvtári palota egyik termében. (Salamon Ferenczet a megjelenésben betegsége gátolta.) Két óráig tartott beható vita után az értekezlet egyhangúlag abban állapodott meg, hogy úgy, mint történelmileg is valószínűt és megállhatót az 1894-ik évet fogja ajánlani az ezredéves emlékünnep megülésére. Az értekezlet e véleménye az osztály elé fog terjeszteni. Mennyi gyűlt össze a csángóknak? A magyar társadalom áldozatkészségébe vetett bizalom fényes sikert aratott. Márczius 15-ig nem csak összegyűlt a csángók útiköltségeinek fedezésére szükséges busz ezer forint, hanem már most is kilencz ezer forinttal megy többre az adományok összege. Legtöbbet gyűjtött a „Pesti Napló“ : márczius 15-ig 15.487 frt 5 krt és 2 húszast. A „Budapesti Hírlap“nál 5377 Irt 74 krt és. 10 frank, a „Nemzeteiéi 289fi frt 84 kr, az „Egyetértésnél“ 1873 frt 33 krt gyűlt be. Jelentékeny összeget küldtek be a „Függetlenségnek“, „Budapestnek“, „Kolozsvári Közlönynek“, „Ellenzéknek“ és „Pesti Hírlapnak“ is. A budapesti nagy német lapok részvétlenségük által tűntek ki. A „Pester Lloyd“ pár száz forintot, a „Neues Pester Journal“ (márczius 9-ig) G1 irtot gyűjtött, a „Pester Journal“, „Politisches Volksblatt“ és „Neues Politisches Volksblatt“ pedig semmit sem. A főváros 500, a kisbirtokosok földhitelintézete 200, Czegléd 50 frtot ajánltak föl a hazafias czélra. Reméljük, hogy Sepsi Szentgyörgy városa követni fogja a szép példát s a ma esteli és a legközelebb rendezendő műkedvelői estélyen való tömeges megjelenésével hozzá fog járulni elszakadt testvéreink míelébbi hazatelepitésének nagy művéhez. Szörnyeteg asszony. A „Függetlenséginek iiják a következő borzalmas történetet: Barát Pál alsó- lendvai lakos csak nemrég szabadult ki a börtönből, hol lopásért három hónapot töltött. Neje ezalatt vigasztalót keresett és azt Tkálits Mihály nevű kocsisában találta fel. A férj hazajött és nem a legkellemesebben lepte meg nejének a kocsissal folytatott viszonya. Az asszony azonban minden áron szabadulni akart férjétől és kedvesével, valamint egy Spingler János nevű egyénnel szövetkezve, borzasztó módon meggyilkolta. Barát Pálnak, éjjel száját betömték, hasát és más testrészeit össze-vissza szurkálták, vagdalták, azután megfojtották és a szörnyű módon megcsonkított holttestet elásták a pinczébe. Kalapját és irományait azután a Mura partjára tették, mintha a szerencsétlen öngyilkos lett volna. A tettesek már kézrekerültek. Háládatos tolvaj. Egy előkelő és igen keresett hires párisi orvosnak a napokban a kávéházból ellopták a téli kabátját. A doktort igen kellemetlenül érintette a lopás, mert már késő este volt s a kávéházból egyenesen beteghez hivatták; kénytelen volt tehát a hideg est daczára könnyű kis kabátjában bérkocsiba ülni s egy útba eső ruhaüzletben uj kabátot vásárolni. Másnap egy hordár nagy csomagot és egy levelet hozott számára. A csomagban az ellopott télikabát volt, a levélben pedig e szavak : „Tisztelt uram ! Ezennel visszaküldöm a télikabátot, melyet teguap öntől elloptam. Csak a zsebében talált névjegyekből tudtam meg, hogy önt károsítottam meg. Ön engem nehány év előtt súlyos betegségből díjtalanul kigyógyitott s evvel háladatossá- gomra jogot nyert. Én önt soha sem fogom meglopni. Csak arra kérem, hogy e hordárt tizesse ki mert nekem nincs pénzem. Örökké hive N. N.“ Szürke haj — fekete haj. A párisi „Figaro“ következő boudoir-történetkót közli. В . . . . kisasszony, a párisi nagy opera Ballet-jének tagja egy reggelen meglátogatta C . . . kollegáját, kit épen a toiletté-asztalnál talált. „Micsoda ?“ j kiáltott fel csodálkozva a ballerina, „neked már szürke hajad van?“ — „Igen,“ válaszolt C . . . kisasszony „egy éjszaka szenvedései megfejéritette a hajamat.“ Másnap В . . . . ismét meglátogatta barátnőjét, kinek haját most gyönyörű feketének találta. Mikor ezért megjegyzést tett volna, C . . . zavarodottan ezt válaszolta: „Ah! igen most fekete, egy éjszakának örömei következtében lett szénfekete.“ Sajtóhibák. Lapunk közelebbi számának mellékletébe több sajtóhiba csúszott be. Nagyobb részük könnyen kijavítható, van azónbaií nehány értelemzavaró is. Nevezetesen „Oslakói-e az oláhok Erdélynek“ ez. czikknek a mellékletre esó' részeben az első hasáb 2-ik sorában „gólyák“ helyett „pólyák*, 3-ik sorában „Anjouk liliom“ helyett „Anjouk lilioma“, alulról a 15-ik sorban „ugyanazon“ helyett „magyarosan“ olvasandó; a 7-ik s 6-ik sorból e szók: „fekete araboknak, mint a szerbek, majd“ egészen kimaradnak, ugyanott a 4-ik sorban „araboknak“ helyett «arapikuak“ s a 2 ik hasábon alulról a 11 -ik sorban „Miklosovich“ helyett „Miklosich“ olvasandó. H ivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1883. márcz. Magyar aranyjáradék 6°/0........................................ Magyar aranyjáradék 4°/0 ....................................... M agyar papirjáradék 5°/0....................................... Ma gyar vasúti kölcsön............................................. M agyar keleti vasúti államkötvény, 1. kibocsátás Magyar keleti vasúti államkötvény, 11. kibocsátás Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás Magyar földtehermentesitési kötvény...................... Ma gyar földteherment. kötvény záradékkal . . Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . Temes-bánáti földteherment, kötvény záradékkal . Erdélyi földtehermentesitési kötvény .... Horvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény .... Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön....................... T iszaszabályozási és szegedi sorsjegy . - . . Osztrák járadék papírban...................................... Osz trák járadák ezüstben....................................... O sztrák járadék aranyban....................................... 1860-iki osztrák államsorsjegyek............................ O sztrák-magyar bankrészvény.................................. M agyar hitelbank-részvény ........ Osztrák hitelintézet-részvény.................................. Ezüst.............................................................................. Cs. és kir. arany........................................................ 20 frankos arany (Napoleond’or)............................. Német birodalmi márka . . .................................. L ondon .............................................................................. 16-án. 120.20 88.05 80 85 135.70 91.-— 119.75 95.25 98 75 97 25 98, - 97.50 99. — 97.75 110.— 109.75 78.30 78.50 97.50 181.— 880.— 830.— 311.50 311.70 5.02 9.49 58.50 119.75 Felelős szerkesztő : Nagy Géza. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk. ••• «ИНФИМиЖИМ ••• •< NM« га“* ВЖ* lii’rtlalaiilrui ич 1ще(щёН! М Ж«« иг ! Brassóban az „Imricli-féle kertben4* mindennemű és 3 kitűnő fajú gyümölcsfák, különféle díszfák park és sétányokra árleszállítás mellett eladatnak. Továbbá egy 2 és fél éves, igen szépen kifejlődött schweitzi (pinc gau-i) tehénbika is jutányos árban eladó. Megrendelések elfogadtatnak jelenlegi tulajdonos Bachmaier Gyula ‘ü.g^yvéd.nél Brassóban ;#8s-3 m и Гиг Ny. Bernstein Márknál S.-Szentgyörgyön.
