Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-03-01 / 18. szám

fog felmutatni 100 olyan ember működésénél, kik a rendhez nem értnek, lárma és veszekedés mellett az oltásnak csak hátrányára működnek. Mert nem kell feledni, hogy a tűzoltásnál első teendő a védelem, és miután a tűz lokalizálva van, lehet csak a sikeres oltáshoz fogni és itt is arra kell törekedni, hogy a tűz közvetlen közelségben támadtassék meg és lehetőleg akkora vízmennyiséggel, hogy azt gyorsan el lehessen oltani, mivel ellenkező esetben a tűz csak élesztetnék és a meggyűlt anyagból mit- sem lehet megmenteni.

Ezen egyesületek belszervezetének részleteiről most nem szólva, talán lesz alkalmam ahhoz is bővebben szólani ; legyen szabad általánosságban any- nyit megjegyeznem, hogy nincs szükség valamely nagy szellemi képességre, mert a falusi helyeken már az építkezések is a lehető legegyszerűbb módon történnek, a tagok a község minden egyes részét pon- i tosan ismerik és ezen egyesületeknek elég, ha annyira képeztetnek, hogy a tagok fegyelemhez szokjanak, hogy pontosak legyenek, a vezényszavakat megértsék és szereikkel bánhassanak.

(Vége következik.)

Egy pár vonás a nőtornázás köréből.

„Csak ép és egészséges anya szülhet ép és erős gyermeket“.

(Folytatás)

Mi van meg eme régi nevelési rendszerből nálunk most?

Semmi ! sőt ennél is kevesebb, mert ha bepillantunk a jelenlegi nőnevelő intézetekbe (tisztelet á tariitónő képezdéknek), azt fogjuk találni, hogy ott semmi nyoma sincs a testi nevelésnek. Vagy talán nevelésnek nevezik azt, ha a 6 —14 éves leánykák naponta 5—G órán szellemi munkával vannak lefoglalva s ezen kívül 2—4 óráig varrás, kötés, zongorázás stb. mellett kényszerítik ülni? S mire mindezekkel elkészülnek, annyira ki vannak merülve, hogy testi mozgásra magukat bajosan határozzák el. Már pedig a nők testi szervezete oly finom, hogy a folytonos egylielytülés által keletkezett mozgáshiány a szervezet életműködésének egységét a test és lélek hátrányára bontja föl ; általában pedig tapasztalati tény, hogy a mezei és kerti munkával foglalkozó nőknél ezen kártékony hatás már nem áll elő, vagy csak kevésbé, hanem inkább a szoba és iskola zárt levegőjében ülő, munkával foglalkozó leányok vannak ezen megtámadásnak kitéve.

Ha már a rendszeres munka a nőnemnél erőt, egészséget biztosit, miért ne állíthatnék azt, hogy az iskola termében órákig hely tülő és szellemi munkával foglalkozó nő idővel e moz- gáshiányt megérzi. Minthogy a természetes mozgást igy elvesszük a növendékektől és szellemi munkával akarjuk egyensúlyozni a mozgáshiányt, a test rovására vissza kell adnunk azt mesterséges utón kétszeresen, mit tőlük elvettünk.

„Add meg a léleknek azt, mivel tartozol, de ne szorítsd háttérbe a testet, a lélek lakhelyét.“

Hogy a nőnemet egészséges fejlődésre segítsük, első sorban az elvett mozgást mesterséges utón a tor- názás által biztosítsuk részökre. Tudjuk mi azt nagyon is jól, hogy a nőnem hivatása nem a nagyvilág és csatapiacz, hanem a csendes házi kör ; de egy kevéssel több épséget, kissé több hősi szellemet és kis adag bátorságot, bizony-bizony nem vetnénk meg a teremtő előnyében sem. Hiszen tapasztalati tény, hogy a nők legnagyobb része egy pók avagy egy egérke vagy továbbá egy egykedvüleg ugrándozó béka megpillantásától valóságos rémületbe tud esni ; ha tehát a nők a tornászaiból egyebet nem nyernek is, mint a test és lélek felett való uralkodáshoz szükséges erőt, már ez is elegendő ok arra nézve, hogy azt köztük minél általánosabbá tenni igyekezzünk.

így teliát feleslegessé válik azon kérdés, hogy vájjon kell-e a nőknek tornászni ?

Л tornászat szükséges voltát orvosok és a neveléssel foglalkozó egyének sem tagadják, sőt jelen kultur viszonyaink közt elkerülhetetlennek mondják nemcsak a férfinemnél, de a nőnemnél is. De vájjon a két nem mindenikére egy és ugyanazon tornászat alkalmazható-e ?

Л férfi és nőnem közti nemi eltérés nagy szerepet játszik a tornászat körében, melyet mellőzve, nem hogy hasznot, de kárt tennénk a tornázással.

A férfi és nőnem testi és szellemi szerkezetét illetőleg két rendbeli különbség van, melynek mind- ketteje eredetileg az atyai és anyai kötelességekhez való alkalmazáson sarkallik.

Az egyik eltérés azon fontos körülmény, hogy a nőnem sokkal korábban fejlődik, mint a férfinem, mert nála a kisebb-nagyobb életerő a reproductio kiadásának fedezésére való tartalékká válik, de meg a nő egyedi fejlése (evulutioja) megáll már akkor, midőn még az Organismus elég tápanyaggal rendelkezhetnék.

Innen következtethetni a tökéletesen ki nem fejlett női testre, mert az Organismus a fejlődési határon kívüli tápanyagot nem a test tovább fejlesztésére, hanem annak fentartására fordítja.

A férfi nemnél ez nem igy áll, mert a férfi teste

addig fejlődik, mig az, a mit a tápszerek nyújtanak, az önfentartásra körülbelül fölmegy s igy a fejlődés és önfentartás aránya egyenlő.

A nőknél az egyedi fejlés korábbi megszűnése következtében valamivel csekélyebb az izom-, ideg- rendszer fejlettsége, valamint kisebbek a működő végtagok izmai és az azokat működésbe hozó agy, minek kettős hatása van a szellemre.

A férfinemnél a testnek azon részei, melyekkel kifelé hatnak (karok, lábak, a mell és részei), aránylag fejletebbek, mint a nőnemnél.

A két nem közti eltérésen alapszik a tornászat osztályozása, mely szerint két főosztályra van osztva,

u. m. fiú- és leánytornázásra.

Mindkét nemnél a nevelészeti tornázást kell alkalmaznunk, de nem minden különbség nélkül; mert ha tekintetbe vesszük a nők testi szervezetét, azt fogjuk találni, hogy az sokkal gyengébb, mint a férfinemnél.

E szerint tehát nem alkalmazhatók azon gyakorlatok, melynek a férfinemnél, de meg azért sem minden részben, mert a nőknél a nőiesség azt kívánja, hogy a gyakorlatok szelidebbek legyenek s a szokásos „illemet“ távolról se sértsék.

Mig a férfiaktól gyors és erélyes mozgásokat, feszített tagokkal erőkifejtést kívánunk, addig a nőktől szelidebb és gyöngébb természetű gyakorlatokat várhatunk.

Hogy a női tornázásnál tapintatosan és fokozatosan iárjunk el, arra nézve a legjobb szabály az, hogy többet a szabad gyakorlatokból, mint a szergyakorlatokból.

(Folytatása következik.)-,— 71 —

VEGYES HÍREK.

Hivatalos hirdetés- A nagyméltóságu földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák idei február hó 21-érői 7,894. számú rendeletére közhírré teszem és egyszersmind a gazdaközönséget értesítem, hogy a budapesti központi időjelző állomás értesítéseinek Sepsi-Szentgyörgyre leendő táviratozása f. év márczius 1-jótől kezdve újból meg fog kezdetni. Sepsi-Szentgyörgy, 1883. febr. 27. Pótsa József, főispán.

A helybeli jótékony noegylet fillérestélyei a közönség részéről kiváló pártfogásban részesülnek, ez iránti tekintetből a rendező házi asszonyok minden lehetőt elkövetnek az estélyek érdekessé tétele iránt ; igy a folyó év márczius 3-án tartandó fiillérestély, melyet Dr. Szarnék Eiilöpné és Harmath Domokos- né ur hölgyek rendeznek, kiválóan érdekesnek ígérkezik, a mennyiben az eddigi műsortól eltérő rendkívüli programmot állapítottak meg, nevezetesen : a zene nyitány- és szavalaton kívül egy tréfás előadás is lesz; „A férfiak 100 év múlva“ czimen. előadják többen; szövegét irta egy jó pennás ember. Rendeztetik továbbá egy leleményes meglepetés a közönség részére „Fortuna qadrill“, vagy a házasság jelképe ; zene mellett lejtik A. N. E. K. Előre is ajánljuk a t. ez. közönség szives figyelmébe ezen valóban élvezetesnek ígérkező estélyt.

A szombati fillérestély, melynek tiszta jövedelmét a katholikus templorakerités építési költségeinek fedezésére engedte át a nőegylet, az idén rendezett legsikerültebb s leglátogatottabb estélyek egyike volt. Az előadások énekből és szavalatból állottak. Megnyitotta Jancsik Emma és Nagy Leona kisasszonyok duettje, kik egy svájezi dalt énekeltek el s azután a szép számú közönségnek zajos tapsok közt kinyilvánított óhajára megtoldották két népdallal. Ezután Bogdán Blanka kisasszony szavalta el Kis József „Agotlia kisasszony“ czimü balladáját; a szép szavalat szintén zajos tapsokat aratott. A programra szerint most magándal következett volna harmonium kiséret mellett, ez azonban elmaradt, helyette a polgári fiúiskola növendékei énekeltek el Nagy István úr vezetése mellett bárom csinos dalt. Most következett az estélynek egy nem kevésbbé érdekes része, a tombolajáték, mely után — böjt ide, böjt oda — megeredt a táncz s tartott körülbelül fél egyig.

Grídófalvi Albert előpataki fürdőbirtokos és volt országgyűlési képviselő oláh bojári családból származott neje Bukurestben meghalt. Az elhunytra nővére halálának hire oly megrázó hatással volt, hogy csakhamar követte a sírba.

Petőfi és a brassói szászok. Hogy a szászokat mennyire megmételyezték vezetőik s a magyarok iránti ellenszenv mennyire megrögzött bennük: annak egy jellemző tünetéről tudósították Brassóból a kolozsvári „Magyar Polgárt“. Lewinsky József, a bécsi várszínház birneves művésze, a múlt héten szavalati előadást tartott Brassóban. A szászok rendkívüli tetszéssel fogadták a művészi előadást; az ovácziúk viszonzásául Lewinsky Petőfi néhány költeményét szavalta el, természetesen német fordításban, de a nagy költő tűzzel s lelkesedéssel előadott

versei, melyek az egész művelt világban, még a minket annyira ignorálni szerető Bécsben is a leglelkesebb fogadtatásra találtak, a szász atyafiakat egészen hidegen hagyták. A magyar költőnél egyszerre vége lett a nagy elragadtatásnak, sőt szegény Lewinsky is annyira kiesett a brassóiak magas grácziájából, hogy szóba is alig álltak vele többet.

A párbajoknak se vége, se. hossza. Vasárnap ismét egy politikai színezettel bíró párbaj ment végbe a megyeri határban Hentaller Lajos országgyűlési képviselő 3 Tóvölgyi Titusz, kormánypárti hírlapíró között. Tóvölgyi egykor a függetlenségi pártnak volt egyik legtüzesebb lmrczosa, a fúzió után azonban jobbnak látta feladni elébb vallott elveit s a renegátok szokása szerint most a leghevesebb támadásokat intézte volt elvtársai ellen. Leginkább a vidéki kormánypárti lapokba szokott írni névtelenül, vagy csak nevének kezdő betűjével ; jelenleg a „Debreczeui Ellenőr“ mellett tartja a kormány, mely lapban a függetlenségi párti „Debre- czen“-nel polémiába bocsátkozott. E polémia alatt Hentaller, a „Debreczen“ szerkesztője egy czikkben Tóvölgyit elvtagadónak, prostitutának nevezte, miért Tóvölg^i őt Vértessy Arnold, a „Debreczeni Ellenőr“ szerkesztője által párbajra hívta ki. Hentaller Verhovayra és Szalay Imrére bízta az ügy elintézését, kik kinyilatkoztatták, hogy felük ugyan kész megverekedni Tóvölgyivel, de párbajt vívni csak feltételesen. Tóvölgyi párbajképessége ellen ugyanis nehézségek merültek fel egy felhívás miatt, melyet Tóvölgyi 1872. november havában hét baloldali képviselő neve aláírásával bocsátott ki s a melyről aztán kiderült, hogy ama képviselők egyike sem irta alá, sem senkit fel nem hatalmaztak aláírására. Hentaller segédei a párbajt csakis úgy tartották megengedhetőnek, ha becsiiletbiróság mondja ki, hogy Hentaller köteleztetik a párbaj vívására, vagy Tóvölgyi segédei írásban kinyilatkoztatják, hogy azon kérdéses ügyet elintézettnek tekintik. Tóvölgyi segédei ez utóbbi módott választották, mire Hentaller segédei beleegyeztek az ügy rendes lebonyolításába. A feg^verválasztásnál azonban ismét nézet- eltérések merültek fel ; Hentaller segédei pisztolyt, Tóvölgyié kardot óhajtottak. Végre is bíróság döntött, mire aztán pisztolyban történt a megállapodás. Vasárnap délelőtt 11 órakor folyt le a párbaj a megyeri erdőben 30 lépés távolsággal 5—5 lépés avance-szal s tiz másodpereznyi ezélzás mellett egyszeri lövéssel. Csak a kilenczedik másodpercz jelzése után lőtt Hentaller oldalt fordulva, hátrafelé ; utána Tóvölgyi is, de pisztolya nem sült el, mivel a gyutacs időközben leesett. Hentaller, pisztolyának hátrafelé való kisütése után megfordult s a kocsik felé tartott ; a szokásos kézszoritás elmaradt, a felek, segédeik és orvosaik ezután haza hajtattak.

Pázmándy Dénes állapota aggasztó fordulatot vett. Gyengesége igen nagy ; heves láz gyötri, úgy hogy önkívületbe esett. Újabban lábán orbánezot is kapott, s barátai nagyon tartanak a vér mérgezéstől. Nejének kétségbeesése, a ki a sebesült ágya mellett virraszt, leírhatatlan.

Huszonegy párbaj volt közelebb Jenában, a német egyetemek egyik ősi fészkében. Ez ugyan nem valami feltűnő eset a német tanulók között, hisz nem is tekintik azt jóravaló fiatal embernek, kinek arcza a párbajban kapott sebek miatt össze-vissza nincs ragasztva flaatrommal, hanem ezúttal a gondatlanság miatt a fiatal vér fölöslegének lecsapolása tragikus fordulatot vett. A kardok nem voltak megtisztítva s e miatt valamennyi tanulóknál vérmérgezés állt be és most fejorbánezban sinlődnek. Egy szeretetreméltó fiatal embert a láz őrülési rohamokba döntött és stricliinnel vetett véget életének. Szülőinek egyedüli fia volt. Eddig már három fiatal ember liait meg, tizenkettő még betegen ágyban fekszik és életűkhez nagyon kevés a remény.

A magyar képviseloház statisztikáját állította össze Szathmáry György, melyből megemlítjük a következőket. Olyan képviselő, ki most lett megválasztva, van 124, két országgyűlésen át képviselő 96, három országgyűlésen 81, négyen 34, ötön 36, haton 15, heten 18, nyolezon 7 s kilencz országgyűlésen 1 (Trefort Ágoston). A mostani képviselők közül 1848—49-ben tagjai voltak a törvényhozásnak 22-en. Pártállás szerint van: 23G szabadelvű (a 34 liorvát képviselővel 270), függetlenségi párti s negyvennyolezas 92, mérsékelt ellenzéki 61, párton- kivüli 15, nemzetiségi 9. Vallás szerint : 219 rom. katb., 105 ref., 57 ágost. 15 gör. kel., G unitárius, 5 gör. lcatli., 5 izraelita s 1 felekezet nélküli. A m. t. akadémiának tagja 21, tudor és pedig tulnyomólag jogtudor 48, szerkesztő, részben most is, részben előbb 28, hírlapíró 17, könyviró 32, egyetemi tanár 11, műegyetemi tanár 2, akadémiai tanár 4, középiskolai tanár 9. A volt állambivatalnokok közül egy volt kanczellár (Forgách Antal gr.), 1 volt tárnok- mester (Sennyey Pál b.), 5 volt miniszter, 1 kormányzó, 12 főispán, 21 volt miniszteri hivatalnok, 4 felsőbb bírósági tag, 12 törvényszéki tag, 5 já- rásbiró, 2 ügyész, 23 alispán, 8 polgármester sat. Ügyvéd van 45, katona G5 és pedig 48-ki honvéd