Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-02-15 / 14. szám

dolgozást s e végből a közigazgatási bizottság­hoz való visszautasítást indítványozó javasla­tok mellőzésével általánosságban elfogadott. A pénteki ülésen s a szombatinak elején a tör­vényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Ez­után a kérvények vétettek elé, mely alkalom­mal Győrmegyének a Uába-szabályozás tárgyá­ban beadott kérvénye tárgyalásával Tóth An­tal reá mutatott a szabályozásnál elkövetett visszaélésekre. Tlialy Kálmán a gönyő-dévénvi I)úna-szabályozás kérdését veti fel, mely az Ausztriában történt szabályozás következtében égetővé vált. Szemére veti a kormánynak, hogy erre mindig azt feleli, hogy nincs pénz; de lia Szalonikiig kell majd haladni, arra lesz. Kemény Gábor Polonyi Gézának a szolnoki vasúti fahíd és Szederkényi Nándornak a t erenne karczagi vasút endedélyezése felől tett interpellácziójára felelt. A külföldi események közül legelső helyen a dunai konferenczia üléseinek megkez­dését említjük meg. Csütörtökön tartotta első és szombaton második ülését Londonban, mely alkalommal egyhangúlag elhatározta, hogy Ro­mánia és Szerbia megbízottai is részt vehet­nek az értekezleten, de csak tanácskozási sza­vazattal bírnak ; Bulgária kizárva marad. — Jeromos Napóleont, a bíróság pénteken szaba­don bocsátotta, mivel a vizsgálat semmi bizo­nyítékot nem lelt az állam biztonsága elleni összeesküvésre, a büntető eljárásnak tehát he­lye nincs. A franczia szenátus megkezdte a trónkeresők kiutasításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A szenátus magatartásából a tör­vényjavaslat elvetését lehet következtetni. A minisztérium, ha a javaslat visszavettetik, le­mondásra készül. Perry, utóbbi hírek szerint, s Freycinet nem vállalkoznak kabinetalakitásra. — A nihilisták ismét kezdenek mozgolódni. Most szoczialista és Hartman nihilista a czár koronázása megakadályozására New-Yorkból Angliába szándékoznak utazni, hogy az orosz nihilistákkal megállapodásra jussanak. A kau­kázusi hadsereg tisztjei közt nihilista eszmék kaptak lábra, minek következtében számos el­fogadás történt. Az uráli kozákok közt is for­rongás észlelhető. A magyar és osztrák pénzügy. „A magyar államhitel és osztrák államhitel ösz- szehasonlifásánál előforduló igazságtalanság“ czim alatt a „Correspondait de Pesth“ egy czikket tesz közzé, mely összehasonlítja a magyar pénzügyet az osztrák pénzügygyei s kimutatja, hogy a külföldi sajtó egy része, sőt az amerikai lapok is már kez­dik elismerni, hogy a magyar államadósságok mint­egy jelzálog alapokon nyugosznak, mivel Magyar- ország aktívái jelentékenyen felülmúlják a passzívák összegét és hogy Magyarország iinancziái rendezet­tebbek. mint Ausztriáé. — A czikkből megemlítjük, hogy aktíváink összege 1881. végén 1250 millió forintra rúgott. A hivatalos megbecsülés nem is üti meg a valóság mértékét, az állami erdőségek érté­ke p. o. 103,000.000 írtra van becsülve, noha leg­alább is 215,000.000 forint értéket tulajdonítottak azoknak a külföldi szakértők. Az állam tulajdonát képező bányák és a kőszénbányák stb. értéke majd­nem kétszeresét éri a becsárnak ; az ál lám jószágok s a regale-jogok 62,000.000 írtra valának becsül­ve, noha legalább is 85,000.000 fit az értékük. A folytatólagos eladások azt, mutatják, hogy a való­ságos érték jóval túlhaladja a vélelmezettéit. Mint­hogy az állami adósság 1881. végén 1225,000.000 frt volt, 153,400.000 írttal több az aktíva a pasz- szivánál, ha valóságos értékét számítjuk az állami erdőségek és uradalmaknak ; de ha elmellőzzük is a valóságos tényállást és' ha a lcgpessziraisztikusabb álláspontra helyezkedünk is, L225,000.000 állam- adóssággal szemben 1.259,000.000 írtnyi vagyon áll, tehát 34 millió forint a. tiszta vagyon. — Ha állami adósságunk eredetét vizsgáljuk, azt találjuk, hogy legnagyobb része záloghitel természetével bir. A szántóföldek és a szőlők tehermentesítésére föl­vett kölcsönök, a lottó, a Tiszaszabályozási, a sze­gedi kölcsön mind e kategóriába tartoznak s ösz- szegiik 304,000.000 írtra rúg. Az állami adósság egy másik része beruházások végett létesittetett és pedig különösen az állami vasutak építésére. Ez 290 millió frtot tesz ki. Az állami garanczia mellett épített vasutak létrejöttére előlegezett összeg szin­tén az állam aktívái közé számítandó. Ez utóbbi 1881. végén 113 millió frtot tett ki. Azt is szám­ba kell venni, hogy az állami adósság névleges ér­téke financziánk konszolidálása által növekedett. Ezért meg kell jegyeznünk, hogy a 4%-os arany­járadék névleges értékével bennfoglaltatik az 1225 millió írtban. E számokból azt következtethetjük tehát, hogy a magyar államadósság túlnyomókig zálogalapon vétetett fél, épugy mint azon európai államok kölcsönvételei, melyek 3%%-ot űzetnek. Annyi bizonyos, hogy pénzügyünk mostani állapota sokkal kedvezőbb, mint Ausztriáé. 1882-ben Ausz­tria deficzitje 38,779Л0Г0 volt, 1883-ban az előle- ges költségvetés szerint 31,662.405 frt. De szám­ba kell venni az osztrák költségvetésben 17,660.872 frtnyi amortizáczióra kiadott összegeket és másrészt eladott államjószágokért történt bevételeket. Ma­gyarországon ezt deficzitnek veszik s ha Ausztria költségvetését azon módon állítanék össze, mint az Magyarországon történik, arra az eredményre jut­nánk, hogy Ausztria1 deficzitje valóságban 49 millió 323.277 írtra rúg. Magyarország fiuancziális hely­zete tehát valóságban sokkal kedvezőbb Ausztriáénál. Bizonynyal elvárható tehát, hogy a magyar állam­papírok árfolyama az osztrák alapokkal paritásba képen nem akart beleegyezni, hogy azon a napon tovább menjünk, de mi megmaradtunk hatáiozot- tan a mellett, hogy mennünk kell, s igy búcsút vé­ve, felültünk szekereinkre s elindultunk. Egész es­tig haladtunk, mig egy helységbe érve, vendéglőbe szálltunk. Itt kezdődött köztünk először az egyenetlenség. Egy pár magyarországi ifjúnak sehogy sem tetszett az, hogy mi ketten В. Mihálylyal 70 darab aranyat kaptunk Bákóban, s Ők felültetve a többieket, kö­vetelték, hogy 'mi a pénzt adjuk át. B. Miska lát­va az erőszakoskodást., nem sokat ellenkezett, ha­nem átadta a pénzt; de én nem egyeztem bele. Annyira vitték a dolgot, hogy a nagy méregtől rosszul lettem s lefeküdtem ; a mire felébredtem, táskáin szíja el volt vágva és a táska pénzestől- mindenestől elveszett és soha többet meg sem is kaptam. Ln még e helységből irtani vissza Bákóba, hogy Írják meg, miként a nekem és B. Mihálynak adott 70 drb aranyat úgy adták-e, hogy az közös legyen? Később Berzenczey kapott levelet Galaczra, a hol megírták, hogy csakis nekünk kettőnknek ad­ták á 70 drb aranyat. Este megérkezet az öreg G. és talákozlimk vele; tőle tudtuk meg, hogy Galaczon már többen van­nak magyar fiuk s hogy amint megérkezünk, egy pár nap múlva tovább szállítanak bennünket hajó­val Nápolyi »a. Alig vártuk a reggelt, hogy indul- .hasink, mert bizony a sok úttól mindnyájan ki voltunk fáradva. Másnap már hajnalban készen voltunk az útra, s bár egész nap jól mentek szekereink, mégis csak estére tudtunk megérkezni Galaczra. (Folytatása következik.) A magyar <liszitő styl.*) Minden szépnek kezdete, kutforrása, s legtökéle­tesebb előállítója a váltözhatlan, örök törvényeiben fenséges természet. A környező természeti szépségek, a reánk mara­dandóbb benyomást gyakorló csodamüvei az örök és igaz mindenségnek kényszerítik az embert, lelki- szükségként lépve fel, teremteni, s a teremtőt utá­nozni. így jött létre a művészet; mert ha nem volna meg az ember lelkében amaz említett, a környezet kiilbehatása által felköltött természeti szükség, utá­nozni a nagy Alkotót: úgy volna tán tudomásunk, de épületeink, ruházatunk a mindennemű eszközeink csupán a szükségleti kényszerűség teremtette alakúak és előállításnak volnának. A természet szépségeinek behatása alatt kezdő­dik tehát a művészet; azért a természet szemlélé­sének, s a törvényeiben nyilatkozó szépség- és igaz­ságnak kell az igazi művészet lüktető erét alkotni. Hogy a szóló művészetek elkerülésével a képző­művészeteknek, festészet-, szobrászat- és építészetnek, a fennti sajátságait szemlélhessük: csak egy pillan­tást kell vetnünk egy festményre, egy szoborra, vagy kissé figyelmesen megnéznünk egy építészeti alkotást és azonnal meggyőződünk a művészeteknek emez utánzó tulajdonságáról. Ez is, az is csak ter­mészetutánzás, de a czél és rendelkezés alatti esz­közök számbavételével. *) Mutatvány ITuszka József' közelebb ily czim alatt meg­jelenendő müvéből. E mutatványt általános érdekén kívül kü­lönösen időszerűnek tartjuk most, midőn csak nem rég tarta­tott a fővárosban egy értekezlet a felett, bogy mikép kellene a miiiparosok számára magyar Stylit mintalapokat készíteni, mely alkalommal többen oda nyilatkoztak, hogy nincs magyar styl, hanem vagy a byzancziböl. vagy a persából és arabból kellene fejleszteni. fog helyezkedni. Ez állítás tagadhatlan tények logi­kája által be van bizonyítva, mert a legközönyösebb tőkepénzesek is okulnak a készpénz által, mely a magyar állampapírok árfolyamának emelkedése, ka­matfizetése és a tőke visszaszolgáltatása által zse­beikbe folyt. Az alant következő számok tanulságá­hoz nem kell magyarázat. Csak mutatni akarjuk egy példa által, mennyire előhaladt Magyarország a külföld véleményében. 1873. november havában Londonban egy 5°/0-os, 40 év alatt lefizetendő orosz, kölcsön, 93%-os árfolyammal bocsáttatott ki. — Ugyanez, időben Magyaroszág csak a legnyo­masztóbb föltételek mellett volt képes egy 5 év alatt, a névleges értékkel visszafizetendő 6%-os kölcsönt, mely valóságban körülbelül 10% ot kama­tozott, — s igy is csak részben 84n/0-os árfolyam mellett eladni. A 6%-os aranyjáradék általában 73.a*6% al adatott el. — E magyar papitok kész­pénzben vannak visszafizetve, vagy pári fölött kel­nek el. Tehát a kamatoktól eltekintve 26%-nyi nyereséget realizáltak elfogadói. Az 1873-ban 93%- os árfolyammal kibocsátott 5%-os orosz kölcsön most körülbelül 82%-on áll, a mi az akkori vevőkre nézve körülbelül 11% veszteséget jelent­Titkári jelentés. Л sepsi-szentgvörgyi önk. tűzoltó-egylet működéséről 1882— 1883, január 28 ig bezárólag. (Folytatás) A rendfentartó osztálytól épen ezért nem vár az egylet többet, mint fegyelmezést, tagjai közt és u beosztott teendők pontos végzését s e tekintetben, hogy eshető tűzvész alkalmával ebbeli teendőikről nem feledkeznek, arról kezeskedik a tagok jóaka- ratu készsége. Ezen osztály a heti szakasz-gyakor­latokra nem is lett ez év alatt kötelezve. Hogy a gyakorlatok mily eredményt voltak képe­sek elérni, azt — úgy hiszem — felesleges itt rész­letezni. Be lett az mutatva az okt. 8-áti tartott be­fejező diszgyakorlat alkalmával, a mikor mindenki meggyőződést szerezhetett a szép eredményről, de. meggyőződést szarezhetett azon tüzesetek alkalmá­val is, melyek a mull évben városunkban történ­tek. Hála az égnek! az elmúlt évben a tűzoltók szak- képzettsége csak kétszer lett igénybe véve. Először jul. 10-én éjjeli 1—2 óra között az Olt-ulczábau Mihály János háza meggyulása, másodszor nov 8-án éjjel % 12 órakor Erege-utczában Karácson György estire égése alkalmával. Mindkétszer gyorsan olta- tott el a tűz a nélkül, hogy nagyobb romlás tör­tént volna. Egy harmadik tüzeset aug. 7-én nappal volt a külső libocz-utozában, s egy szemétdomb fel- gyulásából állott, melyet az egyleti szolga, mint, nappali őr azonnal észrevévén. gyorsan eloltott. Az osztályparancsnokok — a mint ezt általáno­san tudjuk — azon időt és fáradságot nem kí­mélő munkásságukért, melylyel osztályuk szakszerű kiképzését vezették, a tagokat oktatták, semmi ju­talomban лет részesültek; részesítsük itt legalább abban, hogy fejezzük ki teljes elismerésünket. Ta­lálják legtöbb jutalmukat azon tudatban, hogy a társadalomban a legnemesebb ügynek hoztak nem csekély áldozatot. A más években szokásos tagok jutalmazása ez év­ben elmaradt, egyesek nem leltek kitüntetve ; de koránt sem azért, mintha erre érdemesnek nem ta­A festészet a mélyebb gondolatot, vagy eszmét kifejező s felköltő végczéljának elérésénél több esz­közzel rendelkezik a természet utánzására, mint u szobrászat; mert ez utóbbi nem képes, s nem is akar természeti csalódást előidézni ; mig az építé­szet már csak arra szorítkozik, hogy a természet törvényeit ne csak kövesse, de műalakjaival ki is fejezze. A természethű viaszalakok ép úgy torzszü­löttei a szobrászatnak, mint a legegyetemesebben nyilatkozó természeti törvényt, a nehézkedés töryé • nyét látszólag meghazudtoló építészeti alkotások. Az egyik életpiros hazug színeivel is csak halált mutat; a másik összedőlni készülő állásával rette­gést kelt. E törvényszerűségnek, épen mint minden önálló művészet: az építészet elvál/iatlan követője, a dí­szítő művészet is alá van rendelve. > Valamint a díszítő művészetből keletkezett ön- czélu művészetek, festészet és szobrászat; úgy szülő anyjuk eme másodrangu művészet, is a természet­ben találja meg legfőbb forrását, s amint ott a szolgai természetutánzás nem lehet czél: úgy itt is, hogy egy kitűnő Ornamentikusnak Owen Jonèsnek. szavaival éljünk: a természet alakjait eszményíteni, s nem másolni kell. A díszítő művészetnek épen nem feladata, mint ma Európaszerte divatos, a természeti alakokat oly híven, mint csak lehet utánozni s lemásolni. Czél- jának s előállítási eszközeinek természetéhez mért conventionalis alakítás lehet csak feladata jelenben is, mint volt régen, a legjobb művészeti időszakok alatt. Valahányszor hanyatlik a tiszta műirány, mindannyiszor újra föltűnik a. természeti alakok hű utánzása. Egyiptom több ezer évi virágzást élt, mű­vészete a természet alakjait újra teremtette, vagyis ezé Íja- és eszközeihez mért alakban állította elő; azért lett szülőanyja a görög-római, byzanti, arab,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents