Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-02-08 / 12. szám

emberi testet lankasztja, az embert munkaképte­lenné teszi, mig a viz olyan „eledel“, mely az em­beri test erejét edzi. Л nagy derültséget keltett be­szédre Németh Albert tett megjegyzéseket, ki a korcsmái hitelnek korlátolt mértékben való fentar- tását szükségesnek tartja, mert a Felvidékről jövő munkás népségnek, mely az Alföldön, hol a viz iha­tatlan, esőben, vízben ázva dolgozik, nélkiilözhetlen szüksége van a szeszes italokra, hogy testét fölme- legitse. Tisza Kálmán miniszterelnök szintén túlzás­nak és helytelennek mondja minden korcsmái hitel föltétien eltörlését, mert el van ismerve általánosan, hogy a szeszes italok mérsékelt élvezése, kivált az anyagi munkára utalt osztályoknál s kivált az Al­földön, hol a viz igen gyakran inkább „eledelhöz“, mint italhoz hasonlít, egészségi szempontból szük­séges. Pártolja gr. Bánffy és Csáky módosítását, l’rónay Dezső b. módosítást nyújt be, hogy a korcs­mái hitel ne 2—8, hanem 1—4 frt közt mozogjon. Ezután következtek a zárbeszédek s utánuk a sza­vazás. Ez alkalommal oly jelenet történt, mely ameny- nyire nevetséges egyfelől, annyira lesülyeszti más­felől a képviselőház tekintélyét. Soha még ily ki­rívó módon nem tüntette ki a többség a kormány­elnök iránti szolgai engedelmes égét, mint e sza­vazásnál. Midőn a képviselőház elnöke föltette a kérdést, hogy t. i. a ház elfogadja-e a bizottság szövegét szemben Csáky módosításával, a zajban nem jól értette a minszterelnök, s Csáky módosítása ellen szavazott, melyet előlegesen helyeselt, s vele az egész kormánypárt, maga Csáky is. Az elnök ki­mondja a határozatot, hogy Csáky módosítványa el- c sett. A miniszterelnök most vette észre a tévedést s uj szavazást sürgetett. Ezt a függetlenségi párt több tagja ellenezte, minthogy a határozat már ki­mondatott. A vitában Tisza azt a megjegyzést tette, hogy bármit határozzon a ház, reparálni a dolgot lesz mód a főrendi ház utján. Madarász J. Soms- sich P. és Horváth Gy. felszólalásai után, kik nem tartják helyesnek, hogy a háztól megvonassék a lehetőség valódi akaratának nyilvánulása, végre uj szavazás rendeltetett el, de nem úgy, hogy a kérdés újra föltétessék, hanem hogy a szokásos el- lenprófca történjék meg. Az elnök tehát most úgy tette föl a kérdést, hogy azok, kik nem fogják el az eredeti szöveget, hanem Csáky módositványát, álljanak fel. Az elnök kérdésére legelébb felállott a függetlenségi pártból Polonyi s mivel Tisza, ki a kérdést ismét nem értette, nem állt fél, a többség zavarba jön s nem mer Csáky módosítása mellett szavazni. Tisza észreveszi, hogy mi történt, feláll, de ekkor alig tiz kormánypárti követi példáját. Az ellenzék kaczag, a többség a kérdés ismételt föl­tevését kívánja, mire aztán a képviselőhöz elnöke is zavarba jő s a már megszavazott Bánffy-féle módo- sitványt akarja kitűzni szavazásra ; végre is úgy teszi fel a kérdést, hogy azok, kik Csáky módosit­ványát elfogadják, álljanak fel s csak ekkor fogadja : el a többség a sok viszontagságon átment módosít- ványt. A pénteki ülésen a bizottsághoz utasított 9. §. tár­gyalása volt napirenden, melyet hosszas vita után az az albán nyelvnek e felötlő sajátságát, a bolgárral együtt vette át a thrákból ; a jövő idő thrák-albá- nos képzése az „akarni“ igével („habe bo“ helyett „volo habere = voliu ave“: „bírni akarok“ vagyis „logok“) átment az ujgörögbe is. Sőt hangtani te­kintetben oly speciális albán színezete van az oláh nyelvnek, melyet még a dák és albán nyelvek kö­zös thrák-illyr eredete mellett sem nyerhetett vol­na, ha albán helyett dák hatásnak van kitéve. — Nem akarok elébe vágni dr. Réthy Lászlónak, ki erre legelébb lett figyelmessé, de ez irányban tett nyomozásainak közzétételével még mindig adós, s azért csak igy általánosságban említem meg e fö­lötte nyomós körülményt. A thrák-albán elemeken kívül van azután az oláhban egy csomó görög szó, minő pl. a beszerika (baszilika = templom), dászkál (didaszkalosz = ta­nító), s még sokkal több szláv. Különösen az egy­házi és állami életre vonatkozó elnevezésák a vla- dikátől le a pópáig s a vodától és hoszpodártól a kenézig legeslegnagyobbrészt a szlávből kölcsönöz- tettek. A szláv szók kevés ruthénen kívül bolgár eredetűek, mely nyelvből nemcsak szókat, hanem képzőket is vett át az oláh. Nemde különös volna, hogy az a nyelv, mely az idegen hatások iránt oly nagy fogékonyságot tanú­sított, — mert hisz az albán, görög és bolgár ele­meken kívül vannak az oláhban még nem csekély számú török (kun és ozmanli), magyar és szász kölcsönvételek is — épp a népvándorlás korában tudja magát annyira elszigetelni, hogy ment marad j a góth-gepida befolyástól. Az oláli tudósok valóban I ily elszigeteltségre hivatkoznak ; csakhogy akkor 1 mint történhetett az, hogy a íómai uralom hagyó- ! mányai annyira kivesztek Daciából?! A ki a történelmi hatásoknak a nyelvben nyilat­kozó lenyomatai előtt nem hunyja be készakarva szemét, az azokból mást nem olvashat, mint azt, hogy oly nyelv, melyben a Dacia területén a DI­XIE század közt megforduló népek semmi nyomot nem hagytak, ellenben lépten-nyomon feltünteti azon nyelvek hatását, melyeket a Balkán félszige­ten, Boígárországban, Ruméliában s Macedóniában eredeti szövegezésében fogadott el a ház, vagyis hogy az uzsora hivatalból nem, csakis följelentés esetén ül­dözendő; a szakasz azonban megtoldatott azzal, hogy a vád csak 3 év alatt évül el. A szombati ülés azután harmadszori felolvasás után végleg elfogadta a törvényjavaslatot. A fiiygeUcHséji párt kettészakadása minden kibé- kitési törekvés daczára is kikerülhetetlennek látszik. \ asárnap délelőtt mintegy 35 képviselő tartott ma­gán értekezletet a Szikszai emeleti helyiségében, melyen Ilojtsy Pál előterjesztette a kibocsátandó nyilatkozatot, mely az átalakulásnak indult párt jövendő programmját fogja képezni. E szerint az uj párt neve „negyvennyolczas függetlenségi párt“ lesz s vezéréül alighanem sikerül a pártnak Irányit megnyerni. A programúiból közöljük a következőket : Programmunk változatlanul a régi: Magyarország legyen önálló, független állam, mely minden beavatkozástól menten intézze összes ügyeit; legyen önálló pénzügye, hadügye, kül­képviselete és nemzetgazdasága. Alkotmányos utón, a perszo­nális unió alapján törekszünk ezt megvalósítani. Valósággal ez alapon állott pártunk eddig is, mi csak nevet adtunk a va­lóságnak. Belügyiünk intézésénél a szabadság, egyenlőség és testvériesség elveire fektetjük intézményeinket Az ezen elvek nevében elkövetett visszaélések minket vissza nem riasztanak az 1848-ik év ezen legmagasztosabb vívmányától. A régmúlt osztálykülönbségekhez visszasülyedő mai irány mellett ezekre most ép oly nagy szükségünk van, mint bármikor. Nemzeti intézményeinket, az önkormányzati tevékenység tereit, a köz- szabadságok biztosítékait úgy a törvényhatóságok, mint az. egyházak alkotmányai kérdésében történeti alapon, a százado­kon át megerősödött nemzeti jellem sérelme nélkül, de alkut nem tűrő szabadelvüséggel a gyakorlati élet igényeihez képest törekszünk javítani. Szabad verseny a nemzetiségek közt, a művelődés terén, tefjes egyenlőség számukra az alkotmányban és törvényekben. Saját fajunk részére a versenyben csak ezredes múltúnk vív­mányát : a magyar államiságot tartjuk fenn, de azt föltétlenül. A pénzügy, közigazgatás és igazságszolgáltatás mezején a ter­hek enyhítése s a rend és jogbiztonság lesz a jelszavunk. — Legsürgősebb feladatunk leend közgazdasági helyzetünk javí­tása. A nemzet egész erkölcsi erejét, akaratának egész hatal­mát törekszünk a küzdelemre fölhívni, hogy hazánk ipari, ke­reskedelmi. általános közgazdasági önállósága s ezzel jóléte mielőbb visszaszereztessék. Tiltakozunk a felekezeti és osztály- gyűlölködés, de egyúttal a szoczializmus törekvései ellen is.*£ Francziorszáyban a múlt héten tisztult a helyzet. Az uj minisztériumnak van már hadügyminisztere is Thibaudin tábornok személyében, a tengerészeti minisztérium vezetésével pedig ideiglenesen Many földmivelésügyi miniszter bízatott meg. Az uralko- ( dó családból származó herczegek kiutasításáról szóló törvényjavaslat, miután a képviselő kamara le nem tárgyalásáig permanensnek jelentette ki magát, a csütörtöki példátlanul viharos ülésben elfogadtatott és pedig első része, mely a herczegeket minden pol­gári hivatal viselésétől megfosztja, nagy többséggel, második része, mely a katonai szolgálatból zárja ki őket, s a kiutasítás lehetőségét kimondó czikkek egyhangúlag. Ez alkalommal az uj hadügyminiszter kinyilatkoztatta, hogy a törvényt alkalmazni fogja, a mi pedig a hadsereg érzületét illeti, biztosítja az országot, hogy alkotmányellenes befolyást lehetet­len gyakorolni a hadseregre, mely tisztelettel visel­tetik a törvény s odaadással a köztársaság iránt. Újabban kilátásba helyezik, hogy a törvényjavaslatot senatus is meg fogja szavazni. beszélnek : az a nyelv nem Daciában, hanem a Bal­kán félszigeten képződött. Itt jönnek elő az oláhság legrégibb történeti emlékei. Roesler, ki ez emlékeket nagy szorgalom­mal összegyűjtötte, a balkánfélszigeti oláhoknak már a VI. század elején nyomát találta a históriá­ban. Byzanti források említik, hogy 519-ben a gö­rög seregben egy katona, lova elesvén, igy kiáltott fel: „torna, torna fratre = fordulj meg barátom!“ Л X, század közepe táján a blach név is előjön : 968-ban Dávid nevű bolgár vezért Macedóniában blach utazók ölik meg. Negyvenöt évvel később, 1013-ból egy oláh helynév emléke maradt fenn, a Romániában és Erdélyben is ismert „Kimba longu — Hosszumező“ nevű szorosé. 1027-ben a görög császár seregében Siciliában vlachokat találunk. A XI. század vége felé s a XII. században három Vlachia is ismeretes a Balkán félsziget déli részé­ben: a Thesszalonika (Saloniki) közelében elterülő Flachia vagy a byzanti irók Nagy-Blaehiája Thesz- szaliában, Kis-Blachia Aetoliában és Felső-Vlachia Akarnan iában. A XII. század második felére • esik tömegesebb fölléptük Bulgáriában. Még a XI. század elején, midőn II. Vazul byzanti császár megtörte a bolgá­rok hatalmát, a byzanti irók mit se tudnak arról, hogy a bolgárok közt oláhok is lettek volna. Az uj Bolgárországban, melyet a XII. század végén két testvér Azen és Péter alapit, már a bolgár és oláh név egymás mellett szerepel, maga Azen és Péter is oláh s utódaik bolgár és oláh ozároknak nevezik magukat. Ugyanez időtájt kezdenek a Dunán innen is föl­tűnni. Első emlékük 1164-ből maradt fenn, midőn a Halics félé menekülő Andronikosz Komneno3zt elfogják. A mi Anonymusunk is ismeri őket, kit nyelvtani és írási sajátságai, minő pl. a szók vég- hangzójának következetes használata s a „cs“ betű­nek „s“-sel való megjelölése, 60 — 70 évvel előbb élőnek bizonyítanak IV. Béla koránál. Anonymus ko­rában, a XII. század végén, már nem volt egészen uj nép az oláh Erdélyben, mert azt mondja, hogy Gelo hadserege szlávokból és oláhokból állott. Igaz Hávomszékinegye közigazgatási bizott­ságának februári gyűlése. Háromszék megye közigazgatási bizottsága, ked­den, februái 6-án tartotta szokott havi ülését Potsa József főispán elnöklete alatt a megyeház nagyter­mében. Elnök bejelenti, hogy Sepsi-Szentgyörgy város árvaszéke megalakult; elnök Császár Bálint polgár- mester, helyettese Gyárfás Lajos főjegyző, előadó tanácsos Kovács Bálint, a pénztári és számvevői teendőket Császár Domokos majorsági pénztári el­lenőr, az iktatóit és levéltárnokit Barthos Domokos alje"yzö, a kiadói teendőket egy dijnok végzi. Ezután к orrá Ferencz olvasta fel havi jelentését. Január folyamában semmi nevezetesebb esemény nem fordult elő. A gyámpénztári állomás a minisz­térium által helybenhagyatott, mely állomásra a fő­ispán Incze Istvánt nevezte ki. Baróth községnek a korcsma kiadása felől tett felfolyamodására azon in­tézkedés, hogy a szolgabiró jelenlétében adassék ki a korcsma, helyben hagyatott oly utasítással, hogy a szolgabiró ezért napidijt nem húzhat. A szolga- birók irodáinak szükséges bebutorzására a közgyű­lésnek múlt évi aug. 24-én hozott határozata nem nyert helyben hagyást. A joggyakornoki állomásra a főispán a központhoz Vájná Miklóst nevezte ki, azonban még eddig nem jelentkezett. A törvényha­tósági iktatóba jan. hóban érkezett 960 drb. Tüz­eset volt 8, vadászjegy kiadatott 2 drb., cselédjegy szintén 2 dra, útlevél egy évre felterjesztetett 540, 15 napos kiadatott a központból [194. A folyó évi sorozás márczius 1-én veszi kezdetét. A jelentés kiegészítéséül elnök megjegyzi, hogy a minisztérium megszüntette a marhavész felőli intéz­kedéseket, a megyei vészbizottság azonban eddig nem oszlott fel. Babarczy Ferencz kir. adófelügyelő jelenti, hogy a múlt hóban egyenesen adóban befolyt 3150 frt, 77 kr., vagyis 1699 frt. 45 krral kevesebb, mint a múlt évi januáriusban ; hadmenteségi díjban be­folyt 1292 frt. 11 kr. vagyis 316 frt 17 krral több, mint az előző évben. Ideiglenes házadé mentesség s fizetési halasztás a lefolyt hóban nem engedélyez­tetett. Sera Tamás árvaszéki elnök jelenti, hogy január hóban az árvák látszania 75-tel növekedett, gyám­ság alól nagykorúság, férjhezmenetel vagy halálo­zás által fölszabadult 30, az árvák létszáma január végén volt 8978, ebből gondnokság alatt van 224. Az ügyforgalom január hóban 1010 volt, melyből elintéztetett 759, február hóra átjött 251. A bevé­tel volt 15.326 frt. 76 kr. Kiadatott 1 1.685 frt 27 kr, készpénz átjött február hóra 3641 frt. 49 kr. A rendszer esitett könyvvezetői állomásra Incze Ist­ván könyvvezető dijnok neveztetett ki. Komáromi/ Andor tanfelügyelő jelenti, hogy ja­nuárban iskolának himlő miatti beszüntetése nem volt szükséges, a kis borosuyói iskola azonban még szünetel. Bikszádon a tanítónő egészségi állapota miatt ideiglenes helyettesítéséről kellett gondoskodni. Szacsván részben a padok hiányos volta, részben a a tanító makacskodása miatt a tanítás szünetelt, ugyan, hogy Erdély viszonyairól vajmi keveset tud Anonymus s nemcsak itt, de egyebütt is beleszövi a saját korabeli viszonyokat a honfoglalás idejének történetébe, mindamellett föltehető, hogy ha meg lett volna még a köztudatban Anonymus idejében az oláhok első megjelenésének emléke: nem irta volna róluk azt. Erdély déli része a szászok beköl­tözésekor kezd ismertté válni. A gyér lakosság, melyet itt találtak, kétségkívül oláhnak nevezte magát, hái’, mint majd alább kifejtjük, nem rumlin, hanem bolgár-szláv volt. Ha ez a lakosság nem oláh : akkor a szászok, kik beköltözésükkor még nem találtak itt oláhokat, bizonyára tudtak volna az uj jövevények terjeszkedéséről s tőlük átmegy az a köztudatba is. így azonban a XII. század el­ső felében egész észrevétlenül átléphették első csa­pataik a havasokat, senkinek sem tűnt tel, hogy egy uj nép foglalt Helyet Erdély lakatlan vidékein. Oklevelekben II. Endre említi őket először, neveze­tesen 1222-ben anéinot lovagrendnek adott kivált­ságlevelében, melyben a Bárczaságról azt mondja, hogy az a blachok földje mellett terül el, s a szá­szok 1224-iki szabadságlevelében, melyben az oláhok és bessenyők erdejét a szántóföldekkel együtt az oláhokkal és bessenyőGkel való közös használatra a szászoknak ajándé! ózza. Ezeniul azután az okle- ve'e ben mind gyakrabban emlittetnek. Mindezek kétségtelen bizonyítékot nyújtanak a felől, hogy az oláhok bölcsője nem Dacia, hanem Macedonia és Thracia volt, a hol különben is sokkal több feltétel volt meg arra, hogy ott egy román nyelvű nép képződjék. Dacia 107-től 274-ig, tehát csak 167 évig volt római tartomány, mig Macedó­niát már Kr. e. 168 hau meghódították a rómaiak, a melyet tehát még akkor is, ha a görög elem ura­lomra jutását mindjárt a birodalom kettéválásától, Nagy Theodosius halálától számítjuk is, ötszáz év­nél tovább bírtak. S Macedóniában csakugyan ki­fejlődhetett egy olyan román nyelv, mely nem a klasszikus, hanem a közönséges latin nyelvből kép­ződött s az itáliai nyelvjárások hatása alatt állo't. Macedonia itáliai eredetű gyarmatosaitól szár- mazuak-e az oláhok, vagy pedig a thrák lakukig

Next

/
Thumbnails
Contents