Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-12-02 / 97. szám

97. szám. Sepsi-Szentgyörgy,. 1883. Vasárnap, deczember 2._________XIII. évfolyam. ' yfè •* Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Demeter-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. ; Kiadó hivatal: eBe-t-'Hote in @1Lát fi KÖNYVNYOMDÁJA, hová a hirdetések és \ előfizetési pénzek kármentesen intézendó'k. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ér helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve ( Egész évre 6 írt — kr. Fél évre 3 írt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Politikai szemle. Rég elszokott attól Magyarország, hogy a kormánypárt kritikát gyakoroljon a kormány javaslatai és intézkedései fölött. Tisza dikta­túrája oly erős pártfegyelmet teremtett, mely minden önállóságot kiölt az uralkodó pártból. Szótlanul meghajolt a kormány akarata előtt s gyakran kedvetlenül bár, de megszavazott mindent, amit az kivánt. A közvélemény min­den nyilvánulása süket fülekre talált a több­ségnél, ha a kormánynak daczolni tetszett a nemzet kivápalmaival. Pedig nagyon sokszor daczolt Kezdve az önálló vámterületen és füg­getlen magyar bankon, melyet az egész nem­zet kivánt s Tisza mégis föladta; folytatva ай orosz szövetséggel és Bosznia okkupácziójával, melyet a közvélemény ritka egyhangúsággal visszautasított s a kormány mégis az oroszszal szövetkezett Törökország feldarabolására s a koncz fejében elfoglalta Boszniát, mely újabb meg újabb költségbe veri az országot. De semmi annyira vissza nem tetszett az ország­nak, mint a folytonos adóemelés. Már akkor torkig volt vele л nemzet, midőn még Tisza volt a közvélemény hangoztatója. Nem is kelt úgy ki senki az adóemelések ellen, mint Ti­sza, midőn még az ellenzéken volt ; de Ma­gyarország mostani nemzedéke nem is ismert senkit, ki oly páratlan czinizmussal megtagadta volna elébbi elveit, mint Tisza. Az ország köz­véleménye s a kormány már évek óta ellen­tétben állanak egymással ; a kormány azonban a hatalmi eszközök birtokában minden válasz­tásnál tudott magának többséget teremteni. A közhangulat bármily kormányellenes volt is, nem nyert kifejezést a képviselőház többségé­ben. S a nemzet látva, bogy a kormány ellen nem tehet semmit, mindinkább belefásult a politikai küzdelmekbe ; nem bánta, akármi tör­ténik is. De a fásultság alatt mély elkesere dés rejlik. A dunántúli zavargások megmutat­ták. hogy mily fokig jutott már a viszonyokkal való elégiiletlenség, Ily körülmények közt valóban ügyetlenség a kormánytól, újabb adóemelésre gondolni. Ezt már maga a kormánypárt is sokaim kezdi. Az általános elégületlenség már azok közt is terjed, kik eddig tüskön-bokron keresztül kö­vették a kormányt. Az engedelmességhez szo­kott, minden akarat nélküli többség háborogni kezd s keményen megtámadja a kormány pénz­ügyi politikáját a pártkörben, melyben kedden és szerdán tárgyalta az uj adó-törvényjavasla­tokat. így György Endre, Szontágh Pál, br. Kemény Géza s mások hevesen panasz­kodtak az uj adóemelés miatt. Többek között György Endre kijelentette, hogy szerette vol­na, ha e javaslat, melyben súlyos inkonvenien cziákat lát, be nem terjesztetik, mert ha el­vettetik, többet árthat az ország hitelének, mint a mennyit használhat megszavazása. Hely­teleníti, hogy midőn a magyar ingatlanra, a külföldi államokban példátlan teher sulyosodik, a pénzügyi bizottság mégis a nyilvános száma­dásra kötelezett vállalatokat részesíti nagy kedvezményekben. Csak 80,000 forinttal emel­tetik ugyanis a földadó. S még is tartani le­het attól, hogy az ügy izgalmat s elkeseredést fog szülni az országban. Erdemes-e ezt tenni ez összegért? Megszavazza ugyan általánosság­ban a javaslatot, de a részleteknél észrevételei lesznek. Kemény Géza báró szintén csak úgy fogadja el a javaslatot, hogy annak rész­leteiben lényeges módosítások tétetnek Szóló is kiváltképpen a direkt adó emelését kifogásolja. VY e и г I c h Vilmos nem fogadja el általános­ságban sem a javaslatot s hangsúlyozza, hogy csak addig kell nyújtózkodni, a meddig a ta­karó ér. Magyarország, a balkáni tartományo­kat kivéve, a legszegényebb ország Európában, s mégis akkora kiadásai vannak, mint egy el­sőrangú kulturáltamnak Nem reméljük, hogy a többségben már most megleend a bátorság ellene szegülni a kormány akaratának, ha a törvényjavaslat a képviselő- ház elé kerül. A pártfegyelem győzni fog s a kormány kierőszakolja az adóemelés megszava­zását. De a túlfeszített húr előbb-utóbb elsza­kad ; a kormány iránti bizalom, melyet már a horvát-kérdés erősen próbára tett, még azok­ban is megrendül, kik eddig vak engedelmes­séget tanúsítottak a kormány minden tettével szemben. A képviselőházban a polgári házasság­ról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása folyt a hétfői, keddi és szerdai üléseken. Csak a 38-ik szakasznál volt nagyobb jelentőségű vita. E szakasz azt rendeli, bogy a polgári házasságból született gyermekek vallása felett a szülők egyetértése határoz; ennek hiányá­ban a fiuk atyjuk, a leányok anyjuk vallását követik. Göndöcs Benedek módosítást adott be az iránt, hogy mind a két nembeli gyer­mekek a keresztény vallásban neveltessenek Irányi Dániel védi az eredeti szöveget Gön­döcs ellenében, de hozzátétetni kívánja, hogy a szülők elhatározásának szabadságával ellen­kező minden téritvény és szerződés semmis le­gyen. Kiss Albert nem akar a zsidóknak privilégiumot adni, és azért azt kívánja, hogy úgy mint a tisztán keresztény vegj-es házas*- Ságoknál, a fiuk apjuk, a leányok anyjuk val­lását kövessék. — Madarász József oly ér­telmű módositványt adott be, hogy a keresz­tény és izraelita közt kötött házasságból szü­letett gyermek vallása tekintetében a vegyes házasságról szóló törvényben foglalt intézke­dés alkalmaztassák. Hoffmann Pál a sza­kaszt visszautasittatni kívánta a bizottsághoz, oly irányban leendő ujjászövegezés végett, hogy az apát illesse meg annak meghatározása, hogy gyermekei minő vallásban neveltessenek. ' Mocsár y, P a u 1 e r igazságügyminiszter és Literáty előadó felszólalásai után a ház nagy többsége elfogadta Irányi Dániel mó­dosítását. Nagyobb vita keletkezett még az 56-ik sza­kasznál, mely a körül forgott, hogy válóperek­ben bizonyitandó-e az engesztelhetlen gyülöl- ség ? Kovács Albert a bizonyítást kívánja. Literáty Ödön megjegyzi, hogy az igazság­ügyi bizottság ki akarta kerülni, miszerint a felek a biróság előtt családi magáuviszon.)ok meghurczolására köteieztessenek, mi okvetlenül megtörténik, ha az engesztelhetetlen gyülölsé- get bizonyítgatni akarják. Teleszky István ugyanily értelemben nyilatkozik. In cze József (beszédét lapunk más helyén közöljük) nem fo­gadja el Kovács A. módosítását, de az eredeti szerkezet sem elégíti ki őt. Göndöcs B, helyesli Kovács A. módosítását, mert az elvá­lást nehezíteni akarja. — A vita azzal vég­ződött, hogy a többség megtartotta az eredeti szerkezetet, mely szerint engesztelhetetlen gyü- lölség alapján a házasság felbontandó, ha azt a másik házastárs is óhajtja. A 65-ik §-hoz, mely a külföldön kötött pol­gári házasságról szól, többen adtak he módo­sitványt, névszerint L á n c z y Gyula, P ülsz к у Ágost, és Teleszky István. Mindezen módo- sit.ványok az illető szakaszszal együtt vita nél­kül az igazságügyi bizottsághoz utasitfattak. Ausztriában napról-napra szaporodik az oly események száma, melyek igazolják azok nézetét, kik Ausztria felbomlását csak rövid idő kérdésének tekintik. Már nemcsak a tör­téneti joggal biró tartományok törekednek Kü­lön állásra, mint Csehország vagy Galiczia. hanem ugyanazon egy tartomány külön elemei is szétválásra gondolnak. Csehország lakossá­gának két-harmada cseh, egy-harmada német; az alkotmánypárt kormányzása alatt a néme­tek uralkodtak a csehek fölött, Taaffe idejében azonban megfordult a koczka s most a csehek uralkodnak a németek fölött Csehország terü­letén. A németek el vannak keseredve és se­hogy sem tudnak megbarátkozni azzal a gon­dolattal, hogy erőszakos alapokon nyugvó ural­muknak vége van. A német elemnek kedvező választási törvény helyett újat léptettek életbe, mely biztosítja a cseheknek saját országukban a hegemóniát. Ezen az utón soha sem szerez­hetnék meg a németek a többséget Csehország­ban. Herbst és az alkotmánypárt cseh-német töredéke akkép véli a kérdést megoldhatónak, hogy Csehország két részre szakittassók, egé­szen külön kormányzattal és tartományi szer­vezettel. A csehek által lakott kerületekben ám legyen a cseh a hivatalos nyelv, de a né­met kerületekben maradjon meg a német. F r a n c z i а о r s z ág és K bina közt kitörő­félben van a háború. A khinai császár rende­letét bocsátott fej, melyben azt mondja, hogy Erancziaország Annám khinai hűbéres állam megszállása által nagy jogtalanságot követett el. A külügyi hivatal ennek folytán utasitta- tott, hogy Erancziaország pekingi képviselőjé­nek jelentse ki : „ha Bac-Ninha a francziák által megtámadtatnék, a nagy khinai hadsereg harczba vonul a francziák ellen.“ A kormány­zók utasittattak, hogy csapatokat és lőszereket gyűjtsenek s a szerződéses kikötőkben a rend fentartásáról gondoskodjanak. — A tonkingi franczia főparancsnok sürgősen segélycsapato­kat kér. A Vorös-folyó egész deltavidéke nyílt lázadásban tört ki a franczia megszállás ellen. Angolországnak Égyptomban gyűlt meg a baja. Pár év óta néha-néha olvasni le­hetett a lapokban, hogy az egyiptomi kormány ellen fellázadt „álpróféta“ megveretett valahol Közép Afrika belsejében Az álpróféta azonban a vereségek daczára is fenntartotta magát. Egyiptom okkupálása az angolok által Szudán ügyeinek rendezését az angolok kötelességévé tette. A szudani tartományokat, Darfnrt s Kor- dofáut a volt khedive Izmail pisa hódította meg a hetvenes években. Az egész terület mint­egy 836,500 nsz. kilométer, 11 millió lakossal. Ez a lázadás fészke, innen kerültek ki az „ál- próféta“, a mahdi, Mohammed Ahmed hívei. Az ellene küldött csapatok vezetését angol tisz­tek vették át. A mahdi becsalta a Ilicks pasa által vezérelt tízezer embert az El-Obeid és Tokkar közt húzódó sasgati begyszorosba s ott e hó 3 án, 4 és 5 én vívott bárom napi csa­tában teljesen megsemmisítette. A tízezerből alig tudott pár ember megmenekülni. A mahdi bevonult Nubiába ; Khartumot akarja ostrom alá venni, melyet nem könnyű feladat lesz meg­tartani. A városban mintegy 2000 főnyi meg- bizhatlan haderő van s a lakosság is lázongani kezd A sennaari helyőrség visszavonulási útja el van vágva; eddig talán meg is adta magát a mahdinak. A győzelem hire Egyiptomban is uj életre keltette a vallási fanatizmust. A mahdi ügynökei szerte az országban izgatják a lakosságot, mely a khedive letételét követeli. I

Next

/
Thumbnails
Contents