Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-11-29 / 96. szám
— 383 Hiszen ha valamely község saját jól felfogott ér: (lekében az állami iskolaügygyel szemben elmulasztaná igényeit szabályszerű szerződés szerint biztosítani, még akkor is elmulaszthatlan kötelessége volna az állam megbízottjának, hogy az illetőket az ügy biztonsága érdekében haladéktalanul részletes és kölcsönös szerződés-irásra felhívja. Különben amaz intézmény nem nyugszik szilárd és biztos alapon ; nem, mert az ilyen munka csak fövényre épített ház, melyet a gyakorlati élet vihara idővel könnyen romba dönthet. Sinceritas ur az idézett lap 350-ik oldalán ezeket mondja: „Azt meg nem is kellene említenem, hogy szabad választás mellett még ma aféléről is van tudomásom, miszerint a jelöltnek a zöldágra jutás évi fizetésének javarészébe került.“ Persze, hogy ezt nem kellett volna említenie, mert ezen mondását én is megerősítem ! Ugyanis S. urnák állásban, czimben hasonló kollegája volt az a derék, egyéniség, a ki saját szavai szerint „intra et extra muros“ igen nagyot hibázott ; mert a javarész összeg 4/io ed részét ő akarta zsebre rakni, u/io ed részt pedig 6 iskolaszéki tag között akart nagylelküleg kiosztani. Azonban az iskoiaszéki elnök nyomára jött a dolognak s a derék kollega és az általa megkeritett ti tag elestek a beneűciumoktól, s így a 16 pályázó közül mégis a legkitűnőbb szakkészültségü pályázó nyerte el a kérdéses rendes tanítói állomást — banknóták nélkül. Az pedig, a mit S. ur ily aljassági ügyben száraz, üres mentségül felhoz, hogy : „errare humánum est“, nem illik s igen gyarló erény és erkölcsi fogalomról tesz bizonyságot, kivált akkor, midőn válaszában mást a szentii'ás idézetével akar oktatni, a jellemtelenséget pedig egyszerűen emberi hibának deklarálja. Nagyon gyarló s indokolatlan Sinceritas ur azon állítása is : „milyen volt a választandó a maga otthonjában, különösen akkor, ha a jelölt nem a környékből való.“ Az iskolaszék nem keresheti fel az illető otthonjában a tanító urakat vagy a jelölteket, hanem igenis felkeresik azt folyamodványilag az érdekeltek. De meg a nyilvános pályázat nemcsak a már működött, hanem csak a csupán végzett tani tójelölteknek is egyenlő jogot ad a pályázásra. „A környékből való“ tények melleit pedig a 10 magyar község eklatáns bizonyságot tesz, mert itt mintegy 24 környékbőli tanító van, kik nem is ág. ev. vallásunk. Ez pedig unikum az egész ország megyéit tekintve, mert uzus szerint még községi iskolánál is, hol a vallásra, tekintet alig lehet, kiki saját hitfe- lekezetének fiait karolja fel ; de egy se volt oly méltányos és felekezet nélküli megye még, mint Brassó s ebben a 10 magyar falu kiválólag. Nincs oka hát S. urnák a környékbeliséget hangsúlyozni, mert ennek évtizedekkel ezelőtt itt tulon túl elég volt téve. Sinceritas ur nagyon ferde s fonák fogalmakat táplál magában a tej és a bölcső kifejezések felől. Alulírott mikor e szavakat irta, S. urnái kissé fen- költebben gondolkozott, mert képies kifejezése magyar anyai tej szopást és magyar nemzeti bölcső rengetést értett, nem pedig S. ur szerint tanító állási tej vagy ezüst bölcső prózai fogalmaival bíbelődött. Mert megengedi S. ur, hogy a közel szomszédban van olyan tanító, a ki állami fizetést húz, de mégis az állam által évente adott tanítói könyvtár és szaklap-tétel összegéből, tán épen S. ur jelenlétében is, idegen termékü könyvet és lapot kívánt megrendeltetni. Pedig ez nem járja ! Van az illetőnek évi fizetése, ebből tessék rendelkezni idegen terményü müvek megszerzésével s tessék ezt olvasni ; de hogy tanitő-egyletben vagy egy bizonyos tankörben ilyen termékek rendeltessenek meg, az nem a közérdek kívánalma s azt nem kívánja meg az állam érdeke, sem pedig az állami községi tanítók czéljai sem ! — íme, édes Sinceritas ur, e körülmény szolgáltatott okot Libertásnak a tejre, meg a bölcsőre, de nem ám az ön korlátolt felfogású gondolkozása s ezüst bölcsője. Ha Sinceritas ur azon hitben, föltevésben él, hogy Libertás tanító volt talán és pap lett, — ám éljen ezen boldog hitében, ez az ön meggyőződése ! Azonban, ha ez tény volna, bizonyosan nem S. ur adta neki sem tanítói oklevelét, sem papi diplomáját, hanem az Isten után mégis csak Libertás érdeme volna, — S. ur protekcziója nélkül. Libertás. (Folytatása következik.) Közönség1 köréből'*) Egy tagosítás! fucscs. Ny én, 1883. november 21. Bodola és Nyén községek egyik nagybirtokosa, Béldi Tivadar kezdeményezésére nagybirtokos társai és a két község értelmisége beleegyeztek, hogy mindkét községnek az erdő és legelő szabályozása alul kimaradt határa tagosittassék. Ez ellen a jó szaglással bíró nép, az úgynevezett „plebs contribuées“ már eleve tiltakozott, s igy húzódott el 9 évig. A folyó évben maga a nép sürgette s különös fatum, hogy épen kezdeményező Béldi Tivadar akadályoztatta meg ; mert hiszen : ) Fzou rovat, alatt megjeleni közleményekért, csakis a sajtóba lósággal szemben vállal felelősséget a szerk. a) neki még nincsen elég holdja, b) s a nép nem ásta ki neki a „Pap patakát“. Ma 1883-ik évi november hó 21-dike s hiányzik : 1) a belbirtokosok megnyugtatása ; 2) külbirtokosok tagjai kiszakitása ; 3) a „Pappatak“ bevezetése, az elfoglalt tér kárpótlása és a nyéni Bodolára bébirók kielégítése ; 4) Bodola belsősége felmérése, fund malis és a legújabb térkép kidolgozása ; — s mégis hirdetve van, hogy folyó évi deCzember hó 4-én a birtokba adás megtörténend. Uraim ! ha ezt úgy akartátok, folyó évi szeptember‘hó 20-Ától négy mérnöknek kell vala működni Bodolán és Ny étiben ; mert e két község tagositási ügye elvál hatatlan, s egy örök időkre kiható munkát — mint tették az erdő elkülönítéssel — egy ember kedvéért egy gyermek-mérnök terve után el nem fogadhatunk. Ennélfogva az alábbi felszólalást intézzük a nagy- méltóságú magyar királyi belügy- és igazságügyi minisztériumhoz : Van-e tudomása Nagyméltóságtoknak arról, hogy Brassó- és Háromszékmegyékben az első tagosítás Bodolán és Nycnben a tagosítás szent eszméjétől mindenkit elriaszt ? — mert : a) mig a Pappatak bevezetése, b) egyesek illetménye kiosztása, c) belsőség felmérése, d) nyéni tagosítás hitelesítése, szóval a kisebb birtokosság megnyugtatva lett volna, — a nagybirtokosság, a nélkül, hogy bévezetve lett volna, elfoglalta földeinket, s nekünk sem őszi vetésünk nincsen, de tavaszit sem vethetünk. Ha van tudomása, kérjük a statusquot tentartani — tartatni, mindaddig, mig az általunk hiányosnak jelzett Bodola—Nyén határának tagositási munkálatai állami kiküldött mérnök által felül vizsgáltaik s a kézdi-vásárhelyi királyi törvényszék egy kiküldöttje által jogi oldala is helyesbítetik. Bodola és Nyén községek kisbirtokosai. VEGYES HÍREK. Simon Ferencz, a sikkasztó dijnok ellen a vád- határozatot szombaton hirdették ki s kedden Kézdi- Yásárhelyre kisérték. Bosszul végzett tréfa. Tohomán Jánosné a férje által a ládába helyezett 628 irtot a gazda hóim nemlétében elvette és egy jó ismerős ember csűrében elrejtette, csak azért, hogy egy kissé a gazdára ráijeszszen, mert az is őt sokszor meg tréfálta. Azonban a férj hazajővén, komolyan vette a dolgot és nejét a jó ösmei’őssel együtt a csendőrökkel elfogatván, bekisértette a kir. járásbírósághoz. A diftsritisz. Közelebb irtuk, hogy Karda Gerő Szombatfalván állomásozó százados családjából három nap alatt hárman haltak el difteritiszben. A rettenetes kór azonban ennyi áldozattal sem elégedett meg; a súlyosan meglátogatott családból múlt héten temették el a negyedik halottat, egy féléves gyermeket. Halálozás. Pál Károly, a bánfiy-hunyadi m. kir. állami iskolák igazgatója, a maga, gyermekei : Károly, Róza és Ilus, a megboldogultnak édes anyja: özvegy Izsák Istvánná ; testvérei : Agnes, István és Elek s több közelebbi és távolabbi rokon nevében a megtört szív gyógyithatlan fájdalmával tudatja, hogy forrón szeretett neje, a hű feleség, jó anya, hálá- datos gyermek, szerető testvér és rokon P á 1 К á- r о 1 у n é született Izsák Rozália életének 38- dik, boldog házasságuk 9-ik évében, f. november hó 23-án este l/27 órakor övéinek vigasztalhatatlan bánatára, 3 havi szenvedés után megszűnt élni. Az idveziiltnek földi részei f. hó 25-én d. u. 3 órakor fognak ev. ref. szertartás szerint, egy rövid ima után a közös temetőbe ellielyeztetni. Áldott legyen emlékezete! B.-IIunyad, 1883. november 24. Az uj műegyetem megnyitása. A budapesti műegyetem uj épületeinek ünnepélyes felavatása vasárnap délelőtt ment végbe Trefort. Puuler, Bede- kovioh miniszterek, Péchy képviselőházi elnök, Schlauch püspök, képviselők, a tudomány s műegyetem tanárainak stb. jelenlétében. Az üunepélyt Szily Kálmán rector nyitotta meg, csinos beszédben elmondva a műegyetem történetét. Ezek után a műegyetem épületeinek bemutatása következett. A tudomány legújabb vívmányainak felhasználása, az állam áldozatkészsége lehetővé tette azt, hogy minden nagyzás nélkül mondhatjuk, hogy a budapesti műegyetem jelenleg Európa legdíszesebb, s legozélszerübben, a tudomány minden követelményeinek megfelelőien berendezett technikai intézete, melyre méltán büszkék lehetünk. Este 6 órakor a műegyetemi ifjúság fáklyásmenettel tisztelte meg Trefort közoktatásügyi minisztert. A menet a múzeum körúton levő műegyetemi épület elől az Európa szálló elé vonult, melynek erkélyéről válaszolt Trefort Paál Árpád műegyetemi hallgató üdvözlő beszédére. A tanári kar az Európában rendezett bankettet Trefort tiszteletére. Az ifjúság pedig a Hungáriában bankettezett. Nagy tűzvész. Az állam tulajdonát képező újpesti hajógyár, a melyet Schönichen bérelt ki és a melyben saját számlájára dolgoztatott, szombaton este ‘J ólakor fele részben leégett. A tűzvész abban az épületrészben támadt, melyben a kovács és asztalos műhelyek voltak. A munkások este 7 órakor fejezték be a munkát és bérük kifizetése után valamennyien távoztak. Körülbelül ( A) órakor láng csapott fel. A szomszéd gyárakból rögtön telefonoztak Budapestre s ugyanekkor megérkeztek a helyszínére az újpesti tűzoltók. A feladat rendkívül nehéz volt, mert a 20 öl hosszú és 26 láb magas faépület egy lángtengerben állott. A forróság, melyet a tűz kifejtett, alig engedte meg az égő telepek megközelítését. A tűz majdnem olyan nagy mérvekben égett, mint a czirkusz elpusztulásakor. Rövid negyed óra alatt borult lángba az épület minden része ; a dongák, deszkák, gerendák és burkolat-darabok egyetlen óriási máglyát képeztek. A mint a fecskendő a parázst széjjeltolta, csak úgy nyertek lassankint fo • galmat a tűz rendkívüli nagyságáról. Az épületnek legelsőbben deszkafalai égtek le és pattogtak le. A gyár biztosítva volt és a kár részben az egyesült társulatokat, részben Schönichent illeti. A munkát pár nap múlva folytatni lehet, miután a kovácsmü- hely munkásai dolgozhatnak a szabadban is és a többi műhelyek épen maradtak. Víziszonyban halt meg a napokban egy 24 éves ifjú, Stabler Gyula, Szászvároson; egy eb harapta meg a szerencsétlen embert s e harapásból kapta meg aztán a veszettséget, melyben el is pusztult. Negyvennyolcz órai szabadság. A párisi „Figaro“ írja: A prefektura egyik hivatalnoka nemrég uegy- vennyolcz órai szabadságot kapott. Midőn azonban csak nyolcz nap múlva tért vissza, az irodafőnök rosszat sejtető arczczal fogadta: „Miért toldotta ön meg szabadságát?“ — „Azt nem tettem egy percz- czel sem; pontosan megérkeztem. Naponként hat órai szolgálatom van negyvennyolcz órai szabadságot kaptam, hatszor nyolcz az negyvennyolcz — és ma ismét itt vagyok.“ Különös helyreigazítás. Az amerikai szerkesztők nem igen szeretik egyik másik állításukat visszavonni. De liât ők is megteszik, ha kénytelenek vele. íme egy példa: Szerkesztőségünkben — Írja egy lap- szerkesztő — egy legyünk van, egy túlságos alkalmatlan legyünk, a „kit“ valami kiváló makacsság és fáradhatatlan erély különböztet meg polgártársaitól. Más legyet el lehet kergetni egy darab papírral, vagy ki lehet ereszteni az ablakon. De ezzel nem tudunk mit csinálni. Szászor is bele esik a tentatartónkba, de kimászik újra s úgy szárit- gatja lábait, hogy mig Írunk, a papirosunkon mászkál össze-vissza. A betűszedő alig tud néha elmenni a kéziratunkon. Ennek következtében lapunk tegnapi számában is egy goromba sajtóhiba volt, t. i. az, hogy az igen tiszteletre méltó Soundso urat „jellemteleu szoczial-demokratáuak“ neveztük, pedig voltaképen azt akartuk írni, hogy „nagylelkű hazafi.“ Az a légy az oka mindennek. Az igen tiszteletreméltó Soundso ur bátyja ma reggel meglátogatott szerkesztőségünkben egy kitűnő bunkósbot társasa gában, kérve ezen fatális sajtóhiba helyreigazítását. Miután társa is hajlandónak mutatkozott a kérelmet támogatni, ime, siettünk a helyreigazítással. A „Magyar Háziasszony“. Az e czim alatt Budapesten megjelenő háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilap, mely a magyar gazdasszonyok orsz. egyesületének hivatalos közlönye, Csiszér-Ugróczi Ida asszony felelős szerkesztő vezetése mellett igen hasznos közlönye a gazdasszonyoknak. Tartalma változatos, tanulságos és érdekes. Előfizetési ára egy évre 6 frt, félévra 3 fit, negyed évre 1 frt 50 kr, egy hónapra 50 kr. Előfizethetni legozélszerübben postautalvány által, czimezve a „Magyar Háziasz- szony“ kiadóhivatalához Budapesten, Váczi-körút 20. — Mutatványszámok ingyen küldetnek mindazoknak, kik a kiadóhivatalhoz ezekért — legozélszerübben levelező lappal — fordulnak. A legujabbi szám következő változatos tartalommal jelent meg: A nők jótékonysága. — Egészségtan. — Mérgek a háztartásban. — Konyhászat. — Heti étlap. — Kertészet. — Hasznos tudnivalók. — Közintézetek és egyletek. — Irodalom. — Zene és művészet. — Színház. — Különfélék. — Apróságok. Eljegyzések. — Esküvők. -- Kérdések. — Feleletek. — Gyászrovat. — Sakktalány. Rady Istvántól. — Heti naptár. — Hirdetések. — Tárcza: Fiamnak. Költemény, Halász Dezsőtől. — Melyik boldogabb. Költemény Gelíéri Miklóstól. — Budapesti élet. (Heti krónika) Vértess W. Józseftől. — Fővárosi utániból, Szegíütől. Szülészeti minősítés, Csetényi Adolftól. Gyermekbarát. Barmen-Eberfeldben a „Haupt- Anuoncenlatt“ hirdetései közt a következő felhívás olvasható. „Tisztességes díjazás mellett egy főrangú hölgy naponkint több órára elfogad néhány jó erkölcsű és jól öltözött gyermeket, hogy egy betegeskedő macskának szórakozást nyújtsanak.“ A szent Feepul fa alatt egy hindu se hazudik. Midőn Uwarban az angol kormány az egyik fő ufezát Feepul fákkal akarta beültetni, a benszülött kereskedők vonakodtak boltjaikat ez utezában újra megnyitni, mert szerintük ezen fák alatt nem csinálhatnak üzletet. Egy ügyefogyott 13—14 éves fiú elveszett Ismertető jele bamba kinézésén kívül, hogy a F éter névre hallgat, különben beszélni képtelen s egész viselete félügyü. Kéretnek azok, kik az illető hollétéről tudomással bírnak, azt Szeniorjára az elöljáróságnak bejelenteni.
