Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-11-08 / 90. szám
90. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1883. Csütörtök, november 8. s4 Szerkesztőségi iroda Sspsi-Szentgyörgyön Demeter-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények kiilclendők. Kiadó hivatal: сБег. и ötéin SlCácíí KÖNYVNYOMDÁJA, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. ■% XIII. évfolyam. ШсИЩш, társadalmi,népmdahpi. és ЧЩег ■ Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ér helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 8 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. > Politikai szemle. A megyei választásoktól már csak kevés idő választ el bennünket, a tisztujitási mozgalmak országszerte megkezdődtek. A megyei önkormányzat barátai lemondással és bús sejtelemmel, a kinevezési rendszer hívei örvendezve emlegetik, hogy ez lesz az utolsó megyei választás Magyarországon. És valóban, sok jelből azt lehetne hinni, hogy ez lesz az utolsó. Tizenhat év óta nem volt kormány, mely ne tartotta volna feladatának az önkormányzati jogok csoibitását s nem volt, mely még a megmaradt autonómia korlátáin belől is ne gyakorolt volna befolyást a megyei ügyekre. Ez azonban csak a kisebb veszély, mely fenyegeti az autonómiát. Sokkal nagyobb az a veszély, melyet a közvélemény átalakulása rejt magában. E változás nemcsak abban nyilvánul, hogy a centralizaczió barátai napról-napra szaporodnak, hanem nyilvánul az önrendelkezési jog iránti érzék elsatnyulásában is, mely fél a kezdeményezéstől s mindent a hatalomtól vár. Ebben van az autonómia legnagyobb veszedelme. Ez az önbizalmatlanság, ez a hatalom gyámkodására támaszkodó szellem az, mely il- luzoriussá teszi az önkormányzatot, mielőtt maga az intézmény megszűnt volna. Mi azonban azt hisszük, hogy a közvélemény átalakulása korántsem oly nagy, mint a centralisták hiszik. Sőt mintha már a mostani választási mozgalmakban is jelei mutatkoznának a gyámkodó szellem elleni visszahatásnak. A megyei tisztviselőben kezdik nemcsak a jó közigazgatási hivatalnokot keresni, a mi mindenesetre egyik főkellék, de csak egyik kellék : hanem az autonomikus jogok őrét és védelmezőjét is. Megyénkben is kezd egy ily párt sorakozni, mely uj szellemet akar a hanyatló megyei életbe önteni s fel akarja frissíteni az önkormányzat elalélt hagyományait. Üdvözöljük e törekvésében és sikert kívánunk. A „Nemere" tárczája. Mit csinát örömében Barkó Dénes? (Folytatás és vége.) — Hát az öreg hol maradott, földi ? Darkó Dénest végigfutotta a hideg. Ötölve-hatolva feleié : — Atkisértem az erdőn, magam meg visszajöttem erre. Dolgom van Szentgyörgyön. Több szót nem is bírt belőle az idegen kivenni. Hallgatott, mint a sír; tette magát, hogy részeg. Pedig dehogy volt részeg! Akár ha bort se látott volna ! Erős félelem kezdé szorongatni s nem győzte eléggé várni, hogy valahára elszakadjon tőle az idegen. Csőkfalván túl magára maradott. Egy lelket se látott a mezőben sehol. Megtámaszkodott egy keskeny hid karfájára s gondolkozott mélyen : — Istenem, istenem ! mi lesz most belőlem ? Az az ember jól látta, hogy nem igaz utón járok. Ream fog az vallani, ha hire megy majd a szomorú esetnek. Ott pusztulok el a tömlöczben, a gonosztevők között ! Mert hát bizony csak én dobtam a hóba. Hiába tagadnám. Visszatámolygott nehány lépésnyire, de megállott újra :- Miért mennék már V Megfagyott az eddig. Végem van ! Oyilkos lettem ! Jaj ! A magyar határon, Szeben közelében a Vulkán szorosban nemrég történt összeütközés, mely a magyar csendőrök és romániai katonák közt folyt s az utóbbiak közül néhányat a mi csendőreink elfogtak s a legközelebbi szolgabiróhoz kisérték azért, mert felgyújtottak egy határszéli őrházat, — szombaton szóba jött Bukarestben az oláh képviselőházban. Bratianu miniszterelnök az e tárgyban hozzá intézett interpelláczióra azt felelte, hogy a kérdéses esetnek általában nagy fontosságot s túlságos jelentőséget tulajdonítottak. (3 ugyan azt. hiszi, hogy az illető liatárőrállomás oláh területen van ; azonban az ügy megvizsgálásával osztrák-magyar-romáuiai bizottság bízatott meg. A kamara erre szavazás megejtése nélkül napirendre tért. A csehek, észrevéve a nyugtalanságot, melyet a szláv törekvések keltettek a magyarokban, közelednek hozzánk s barátságot akarnak velünk kötni, hogy megakadályozzák az osztrákokkal a szláv törekvések ellensúlyozására kötendő szövetséget. Dr, Rieger cseh pártvezér Bécsben fölkereste Fáik Miksát s értekezett vele az Ausztria és Magyarország közti viszonyról s a csehek helyzetéről Magyarországgal szemben. Ez értekezésre egyik cseh lap, a prágai „Cseszké Noviuy“ a következő megjegyzéseket teszi : „Igaz ugyan, a mit dr. Rieger mondott, hogy a cseh nemzet rokonszenvez Magyarországgal s hogy e rokonszenv egyformán illeti a magyar államot, mint egyes nemzeteit, de kiemelendő, hogy a rokon szláv- törzsek iránt érzett rokonszenv melegebb, mint az, melyet idegen nemzetek iránt táplálunk. A vér nem viz. A mint a magyarok szivükön hordják a maroknyi bukovinai magyarok sorsát, kiket semmi veszély nem fenyeget, úgy a csehekre nézve sem lehet közönyös testvéreik millióinak sorsa. Ezen faji rokonszenv azonban megegyeztethető a magyar ügyökben elfoglalt neutrális állással. Mi sem kívánunk a magyaroktól egyebet, mint barátságos neutrá ■ Kétségbeesve rántotta össze téli köpenyegét s ! lelkendezve igyekezett tovább, Szentgyörgy felé. Élesen süvített a szél : — Megállj, zsivány ! Haragos arczu emberré alakult a szakadozó felhő, melyet a szél feje fölött űzött. A keresztútiiál mogorván nyúlt feléje a száraz útmutató karja, mintha meg akarná fogni. A kőcsorgó mellett álló hires feszületen elsötétült a Megváltó képe s halkan nyögött, mikor ő előtte elhaladt. Látta, hogy ellene van a világon minden ! Sírni kezdett, mint egy erőtelen asszon). Forró veríték folyt le a homlokáról s kegyetlenül rázta a hideg a belső részét. Nehéz átokkal átkozta meg azt is, ki azt a fá- valamikor a kertjébe ültette. Az a fa csinált belőle gyilkost, földönfutót ! Verje meg az isten minden egy levelét! A szentgyörgyi nagy jegenyék között a vámosnál szeretett volná egy pohár bort inni ; de nem volt annyi lelke, hogy emberrel szemtől szembe álljon. Már éjfél után járdogált az idő, mire a faluja közelébe jutott. Még a határdombon hallotta az éjféli kakasszót. Sokáig töprengett, hányta-vetette a dolgot : vájjon haza menjen-e, vagy ne ? Majdnem megbolondult ! Utoljára abban állapodott meg, hogy reggel jókor az egészet meggyónja a papnak, azután meg rendbe szed egyetmást s — feljelenti magát. litást, hogy addig ügyeinkbe ne avatkozzanak, mig azok a magyar érdeket nem érintik. Mi ilyen állást foglalunk el Magyarországgal szemben.“ Egy magyar származása és fényes neve mellett is a magyar alkotmányos szabadság nagy ellenségének halálát jelentik Bécsből. F о g a r a s i N á d a s d y F e r e n c z gróf, az egykori erdélyi udvari kauczellár, a tetőtől- talpig osztrák four, kinek csak neve volt magyar, de szelleme, érzelmei és lelke pecsovicsabb volt a legreakczionáriusabb osztrák tábornoknál is, a múlt héten Bécsben meghalt 8:» éves korában. Nádasdy gróf egykoron osztrák igazságügyminiszter, aztán erdélyi kanczellár volt. Politikai szerepet főleg a Bach-korszak utolsó éveiben és a provizórium alatt vitt. A franczia képviselő házban élénk viták folytak le Francziaországnak a tonkingi kérdésben követet politikája fölött. \Franczia- ország tudvalevőleg expedicziót küldött Tonking- ba ottani gyarmatai biztosítása és terjeszkedés végett. Ez expediczió miatt összeütközésbe jött Klímával, mely a Tonkiuggal határos Annám fölött fenhatóságot követelt magáuak. Az ösz- szeütközés még nem került nyílt háborúra, de közel van ahoz; a francziák már olyan mesz- sze mentek, hogy aligha léphetnének vissza kudarcz nélkül s anélkül, hogy tekintélyük Ke- let-Ázsiában a khinaiak előtt tönkre ne menjen, sőt talán gyarmataikat is elveszítsék. Ez ügyben Grauet radikális képviselő interpellá- cziót intézett a Ferry-kormányhoz. Az inter- pelláczió bizalmatlanságot fejezett, ki a kormány eljárása fölött. A vitában részt vettek Ciémenceau radikális képviselő, Paul Bért, ki a kormánynak bizalmat szavazott, Jules Ferry miniszterelnök, Challemel-Lacour külügyminiszter s mások. Végül a képviselőház többsége (339 szavazat ICO ellen) bizalmat szavazott a kormánynak. Egyebet nem tehet. Óvakodva sompolygott végig az utczán. Lehetőleg a kerítések tövében haladott, hogy ne találkozzék senkivel. Mégse tudta kikerülni. A falu hidján a harangozó szembe fogta : — Te vagy Dénes ? — En hát ! Hol jár kend ilyen későn ? — Az öreg Antal Jánosóktól jövök. Darkó Déneenek a fejébe futott a vér s elveszett a szeme világa ijedtében. Zavartan hebegte : — Mit keresett ott? — Az öreget kurálgattuk, öcsém. Most este hozta haza az árendás zsidó. Parajdon járt sóért s a gegesi erdőn kapta meg az utón, a hóba keveredve. Részeg volt az öreg ; még most se tudja, mi történt vele ? Csak arra emlékszik, hogy veled indult el Makfalváról. Darkó Dénes a barangozót, kicsibe múlt, hogy ölébe nem kapta. Egészen felháborodott a nagy öröm miatt. Sóhajtozva, kaczagva mondá : — En Szentgyörgy felé jöttem, látja. — Jó, hogy te is haza kerültél, Öcsém. Ládd nem érdemli meg ezt a szigorú utat az a haszontalan nyárfa. — Nem is perlekedem en többet érette ! — vágott közbe Darkó Dénes. Mondja meg reggel az öreg Antal Jánosnak, hogy jöjjön át a fiával s vágják ki a fát tövestől. Jól fog télire. Nekik adom ingyen. Oda is adta.
