Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-10-28 / 87. szám
tiszteletét, becsülését kiérdemelte. Nagyságod fen- költ lel két, nemes érzelmeit méltán jutalmazza azon általános elismerés, midőn e törvényhatóságban a székely nemzetnek a szép műveltség, a sokoldalú tudomány gyüjthetósére a Székely nemzeti Muzeum megteremtése-, anuak megalkotásában egy megbecsülhetetlen kincset adományozott. Ezen tudományos kincs nagybecsű birtokára mél- J tó örömet érez minden igaz székely hazafi, mert 1 egy nemzet fennállásának biztos jövője csak úgy lehet, ha a műveltség minél magasabb fokát elérheti, a tudományok többféle nemeit mentői szélesebb, kiterjedettebb mértékben elsajátíthatja. Nagyságod nagyszerű, áldozatteljes müve törvény- hatóságunk méltó büszkesége s talán nem tévedünk, ha azt nyilvánítjuk, hogy a legjótékonyabb szellemi intézete; mert e tudomány-kincstartó intézet fényes tükre a múltnak s büverejü ösztönzője a végtelen jövőben minden jóra s nagyra való szent törekvéseknek. Ezen szent helyet keressük fel mi, az 1848 — 49-iki Rikán belőli honvéd egylet tagjai, midőn ez óv november 2-án az 1848. és 49. években az önvédelmi szabadságharczban több mint 960 elesett bajnoktársaink névsorát a messze jövőnek örök emlék fenmaradásául a Székely nemzeti Muzeum helyiségébe letéteményezzük. Midőn ezen kegyeletes ünnepélyünkről nagyságú dat hazafi érzelemmel, mint e magasztos czólu intézet áldozatkész, buzgó alapítóját s megteremtőjét tudósítjuk, egyszersmind tisztelettel felkérjük, ha személyesen nem is jelenhetne meg, legalább megbízottja által magát képviseltetni móltóztasson. A Rikán belüli 1848j49-es honvéd-egylet nevében : K. Horváth Ignácz, elnök, 1848- -49-iki honvédhuszár alezredes. L E V ELE K. Bikfalva, 1883. okt. 21. — Pap-beigtatás. — A nagy ünnepélyességgel bevonult lelkészt okt. 21-én sepsi esperes n. tiszt. Csiszár Gábor ur ig- tatta be. Az elhangzott egyházi ének után az esperes ur komoly beszédet tartott, mondván, hogy a papnak szólni kell az irás szavai szerint azért, hogy 1. tanítson, 2. javítson, 3. vigasztaljon. Beig- tató apostoli beszédét buzgó imával zárta be, esedezvén az egyházban a jó egyetértés és béke fen- maradásáéi't, a lelkésznek az erkölcs-vallási élet és a népnevelés előmozdítása érdekében való áldásdus működéséért. — Zárimája után felhívta az uj lelkészt szószéke elfoglalására. Az uj lelkész alkalomszerű közének után a szószékbe felállott s áhitatteljes ima után Máté X. 7. alapján ezen tárgyról: 1. Mit értünk az isten országán V 2. miképen lehetünk az isten országának tagjai, polgárai? nagy szabású beszédet mondott, minden mesterkéltség nélküli, azonban szabatos nyelvezetű és szerkezetű előadásban, a mely az egész hallgatóságot kielégítette. Isteni tisztelet után a papilakbau az esperes ur törvényszerüleg átadta az egyháztanács előtt az uj papnak az egyház két kulcsu ládájának egy kulcsát, klenódiumait, jegyzőkönyveit és a templom kulcsát, s ezzel működését befejezettnek nyilvánította. A beigtatási ebéd özvegy papué t. Bong Istvánná úrnőnél volt, a hol a lakomát fűszerezték a pohárköszöntések az esperesért, az uj papért Ba- czoni Adámtól, s a házi asszonyért az esperestől mondva. Az egész egyház népe pedig szerteszét vidám napot töltött. Veczei. VEGYES HÍREK. Kivégzés. Kolozsvárit csütörtökön reggel hét órakor végezték ki Csekéné gyilkosait, Padurán Vaszit és Lajos Fererczet. Az utolsó este mindkét elítéltnél lázas nyugtalanság kezdett nyilvánulni. A fiatal, alig húsz éves Lajos Ferencz, egy vézna, gesztenye- szinü hajú, fekete szemű, fejletlen ifjú, kinek majdnem nőies vonásai és szelíd, szerény magatartása, daczára a háta megett kisértő rablógyilkosság bűnének, részvételre indítják a nézőt. Sápadt, halotthalvány arczszine kétségtelenül a 7 hónapi szigorú fogság eredménye; annak tulajdonítható az értelmi tompultság is, a mely zavart szemeiben, tétova mozdulataiban nyilvánul. Az ítélet kihirdetése óta felváltva Lukács és Lányi rom. kath. lelkészek vigasztalták a szerencsétlent, Az éjen át ételt nem kívánt, csak majdnem szüntelenül szivarkákat szitt, melyeket elég ügyességgel és higgadtsággal készített. Több vallásos beszélgetés után, az éj derekán inkább a belső hideg, mint a szoba hőmérséklete erőt vett rajta é* fázni kezdett. Kétségbeesetten ugrott ágyához, szalmazsákjára dobta magát és a vastag takaró pokróczot feje fölött is összehúzta. E helyzetben azonban csak nehány pillanatig maradt, azután felugorva, szenvedélyes kifakadásokkal szaladgált a czellában fel-alá. Igazságszolgáltatási logikája különösen e szemrehányó felkiáltásában nyilvánult: „hogy vehetnek el két életet egyért!“ Heggel leié csendesebb lett és félálomszerü állapotok jelentkeztek nála, pl. Lukács segédlelkész távozását, 6 órakor reggel épen nem látszott tudomásul venni. E vigasztalót azután másik kartársa váltotta fel, ki az elitéltet utolsó utján kisérendő volt. Padurán Yaszi 33 évével, romlott előéletével, ellenszenves, vöröses szőke kinézésével az előbbinél kétségtelenül alantasabb értelmi fokon áll, habár homlokán a Kain bélyeg inkább őt árulja el a borzasztó bűntett értelmi szerzőjének és főszereplőjének. Egész életének egyetlen, sajnálatra méltó viszonya ama szerencsétlen nő, kivel ágyasságban élt, — és két kiskorú gyermeke. De Padurán Vaszi valamint nem gondolta meg a bűntettet, úgy nem látszott meggondolni az éj folyamán büntetésének nagyságát sem. Görög keleti vallásu lévén, saját felekezeti papja őrködött az éjen át mellette. Padurán egyáltalán nem aludt, többnyire járkált és szivarozott. Imádkozni állítólag, csak magában tudott. Olykor papja kiment és ő falhoz fordulva, némán állott elmerülve. Hat órakor reggel nála is felváltatott a lelkész. Pontban hót órakor kivezették a két elitéltet. Lajos Ferenczet a jobb bitófa, Padurán Vaszit a bal elé állították; úgy, hogy Lajos, Nesztor törvényszéki biró, Padurán pedig Bíró főügyészszel szemben foglalt helyet. A kath. lelkész mintegy három perczig — ж oláh 5 p-ig vette igénybe úgy az elítéltek, mint a jelenlevők figyelmét. Egy negyed 8 órakor a lelkészi intések véget értek: mindkét ítélt a feszületet tartotta kezében. Erre Nesztor törv. biró, mély, tompa hangon olvasta fel a törvényszék, kir. tábla és curiai Ítéleteket és a királyi placeturt, mi 2 perczig tartott. Azután rövid sza vakban Bíró királyi ügyésznek adta át az elítélteket, miután megkérdezte tőlük, hogy van-e még valami kívánságuk. Lajos csak Padurán Vaszitóí akart elbúcsúzni, mi azonban a következő perez zavarában, daczára a főügyész engedélyének, elmaradt. Padurán V. igen csekély javairól intézkedett. Egy szuesági és egy somkői lakos — kiket megnevezett, tiz-tiz forinttal tartoznak neki; e húsz forintot ágyassának és gyermekeinek — mig ruhaneműit Nemes Gligor barátjának hagyományozta. Ezután a szerencsétlen két elitéit többet egy szót sem szólt. A főügyész átvéve őket, azonnal az ítélet végrehajtására szóiitá fel Kozareket, ki bámulatos gyorsan összekötözte a két elitéltet s pár perez alatt a földi igazságszolgáltatás elégtételt nyert. A budapesti állami közép-ipartanodában az építő iparosok számara berendezett téli tanfolyam tanterve. A tanfolyam czélja: a télen szünetelő kőmives-, ács- és kőfaragó-iparosoknak oly rendszeres szakkiképzése, mely őket szakmájokban önálló, öntudatos működésre képesítse. A tanfolyam négy téli félévre terjed s évenként november hó elejétől márczius hó végéig tart. — A tanulók a tanfolyam sikeres bevégzésével végbizonyítványt nyernek. A beiratás október hó folyamában eszközöltetik. Tanulókul felvétetnek a 14. életévet betöltött azon kőmives-, ács- és kőfaragó-segédek, a kik folyékonyan olvasni, írni és számolni tudnak s legalább egy évig gyakorlatban működtek. A felvételre jelentkezők erkölcsi bi zonyitványt, továbbá főnökeiktől igazolványt tartoznak előmutatni arról, hogy mely idő óta működnek a gyakorlatban és melyik szakban dolgoznak. Megrendíti szerelmi tragédia játszódott le szombat éjjel Aradon, a közép-utezában. Itt lakik Kovács Ágoston szabómester, kivel Szakváry Koruélné szül. Párezer Kornélia asszonynak G évig szerelmi viszonya volt. A viszony már 3 éve felbomlott; de azért a nő még folyton irt levelet szerelmesének, ki akarván őt engesztelni ; mind hiába. Szombat este tette meg az utolsó kísérletet. Bérkocsin Kovács lakása elé hajtatott s beküldte a kocsist, hogy hívja ki a szabómestert. Kovács nem jött ki, mire a nő egy vízzel töltött pisztolylyal fejbe lőtte magát. A nő koponyáját ezer darabkába vetette szét a lövés; szétfrecscsent agy veleje egészen ellepte a kocsit; a fejből csak a bőr egyes rongyai maradtak'meg. A szerencsétlen nőt hétfőn temették el. Elevenen megégett közelebbről 0.-Bikaion egy három éves leánygyermek. A szülők a kertben begyújtottak az aszaló alá s a tűzfészek közelében egy csomó szalmát raktak le, hogy ha az aszaló léket kapna, azt bedugják, s azután más munkájuk után láttak. Otthon hagyták a kis gyermeket, a ki felügyelet nélkül a tűz körül forgolódván, nem tudható, miképen, meggyuladt az aszaló közvetlen-közeiében volt szalma, s a szerencsétlen teremtés a lángok közé esett, hol egészen összeégett. Mikor a szomszédok és a szülők a színhelyére értek, már csak a szalma hamvát s a gyermek hült tetemeit találták meg. A mint az esetről a királyi ügyészség értesült, azonnal indítványt tett, hogy a gondatlan szülők ellen a nyomozat indíttassák meg. Szerelmi idyll. Miskolczon történt. Egy fiatal ember kávéházi ismeretséget kötött egy csinos kis kasszírnővel. A kávéházi ismerkedés csakhamar a legbizalmasabb viszony jellegét öltötte magára, melynek szabályszerint házassági frigy lett volna a vége, ha a bizalmas viszony szereplőinek valláskülönbség nem állja útját.; a nő ugyanis zsidó volt. Az édelgést azonban csakhamar a megbánás korszaka követte, A felek válni akarván, a kis kasszírnő 100 frt válópénz mellett hajlandó volt a frigyet 1 felbontani. A fiatal ur lefizetve a 100 forintot, künyek nélkül vált meg dulczineájától. Eltelt egy két év, mitsem hallott a kis kasszírnőről. Már-már feledni kezdte, s egy újabb virág után repkedett, a kit szerencsésen el is érvén, a rendes életre szánta magát s elhatározta a becsületes emberek sorába lépni. Ki volt tűzve az esküvő napja is, midőn ijesztő rém gyanánt jelent meg a kis Lazsált Zsuzsa, azzal fenyegetve a vőlegényt, hogy ha oltár elé mer kedvesével lépni, mindkettőt keresztül lövi, vagy pedig vitriollal bélyegezi meg a szeretők arczát. Eddig a történet. A vőlegény most a rendőrség oltalmát kéri, hivatkozva a 100 frt jutalomra, a kis kaszirnő azonban nem tagit, s erősen készül a vitrioldrámára. Hogy a rendőrség beavatkozása után nem tér-e el szándékától, nem tudjuk. Legújabb fölfedezés a — csalások terén. Egy Juak Lockwood nevű amerikai, Connecticutban szétküldött az összes amerikai és angol bankhivatalnokokhoz egy körlevelet, melyben tudatja, hogy egy különcz ember négy milliót hagyományozott arra a czélra, hogy valami «ikkasztást elkövetőit bankhivatalnokok becsületét e pénzből mentsék meg, s ő a végrendelet végrehajtója. Kéri az elsikkasztott összeg nagyságát, a sikkasztás módját megadni, hogy kellő összeggel készen állhasson a mentésre. Jött aztán levél Lockwoodhoz mindenfelülről, s tömérdek ember adta magát így a Lockwood kezei közé, saját vallomásával, aláírásával. Lockwood aztán e levelekkel roppant összegeket csikart ki hallgatásáért, s a számosak közül csak egy hivatalnok akadt, a ki kétségbeesésében mindent bevallott főnökének, s ez följelentette az ügyet a rendőrségnél. A bankárokra mindenesetre lesujtólag hathatott, hogy Lockwood ez utón még is olyan nagy összeg pénzt tudott szerezni. „Váratlan Öröm.“ Egy moszkvai lap az orosz iskolákban uralkodó erkölcsök jellemzésére a következő épületes esetet beszéli el. Egy leányiskolában a tanító azt adta feladatul növendékeinek, hogy „váratlan öröm“ czim alatt írjanak le egy kis történetkét. Erre egy tizenegy éves leányka a következő dolgozatot adta be: Egy fiatal ember nőül vett egy fiatal leánykát, a kivei boldog házasságban ólt. Csak egy hibázott, a mit az istenek teljességgel megtagadtak : egy gyermek. Történt azonban, hogy a fiatal férj, ki kereskedő volt, nagyobb vállalatot kezdendő, Amerikába utazott. Tovább maradt oda, mintsem eleinte sejtette; csak hat év múlva térhetett vissza nejéhez. Es mily váratlan öröm ! Mikor bejön lakásába, öt fiúgyermeket talált ott, a kikkel az isten távolléte alatt megajándékozta. Mit érez az akasztott ember? E tárgyról ir rövid, de érdekes értekezést a „Pali Mall Gazette“ egyik levelezője, ki behatóan foglalkozott a különböző kivégzési nemek kérdésével. „Sok oldalról tárgyaltatott már — írja a nevezett levelező — ama kérdés, vájjon a lefejezés vagy akasztás alkalmaz- tassék-e mint kivégzési eszköz. Hanem az a czélunk, hogy a halál borzalmai is a büntetés egy részét képezzék, akkor okvetlenül az akasztást kell választanunk.“ Állítása megerősítésére következő érdekes esetet beszéli el az e tárgyban szerzett saját tapasztalataiból: Tanuló korában egy este behatóan foglalkozva a légzés kérdésével, biztos és határozott adatok megszerzése czéljából elővett egy kötelet, melyet nyaka körül kötött és egyik kezével erősen meghúzott. Szobatársa, ki az asztal másik végén tanult, észre nem vévén a történőket, hangosan tovább olvasott. E hangok lassan-lassan távoli halk morajjá változtak, mig végre egészen elenyésztek. A kisérlettevő folyton megtartotta eszméletét. de fokonkint, bár minden kellemetlen érzés nélkül, előbb a látás, azután a hallás érzéke szűnt meg, és bekövetkezett egy kellemes álomlót állapota, mely sokban hasonlított a narkotizált ember érzéseihez, mielőtt beállana a teljes érzéketlenség és az öntudat teljes hiánya. A tanuló nem érzett sem fulladást, sem pedig lélegzés hiányt és egyáltalában úgy érezte magát, mintha teljesen nélkülözhető lett volna a testi szervezet eme működése. E kellemes érzés tetszett neki és mintegy ösz- tönszerüleg mind inkább szorosabbra húzta a hurkot, mindaddig, mig csak az eszmélő tehetség tartott. Ennek megszűnése után az ellankadt kéz elbocsátotta a kötelet, mely leoldódva, leesett a nyakról, mire lassanként a lélegzés és a vérkeringés újra beállt. — Ezek szerint tehát a legszigorúbb büntetés végrehajtása egyúttal a legkellemesebb érzésekkel van párosulva. IbTa-p tárak: a,z ИЗЗ^-Ит évre ! Az 1884. szökőévre már megjelentek s Bernstein Márk könyvkereskedésében S.-Szentgyörgyön kaphatók a következő naptárak : Képes családi naptár, ára 60 kr ; Képes Kossuth-naptár, ára 30 kr ; Magyar képes népnapíár, ára 30 kr ; Székely-egyleti naptár, ára 30 kr : Erdélyi képes naptár, ára 30 kr ; Keresztény képes naptár, ára 20 kr ; Vig czimbora naptára, ára 30 kr ; Komáromi naptár, ára 16 kr. — Kapható még ezeken kívül többféle fali naptár irodák és hivatalok használatára Felelős szerkesztő : Nagy Géza. Kiadótulajdonps : Bernstein Márk.