Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-10-24 / 86. szám
— 343 — ható szavakkal válaszolt. A már most egész hosszú sorrá alakult kíséret mellett érkezett meg a község végén felállított és elől említett díszkapuig. Ott az egész közönség kicsinye ós nagyja fogadta, élén h sorfalat képezett hi к fal vi tűzoltókkal, kiknek parancsnoka Darabont Ferencz lelkes szavakkal üdvözölte az érkezettet, kívánván, hogy „amily egyhangúlag választották ezen egyház lelkészévé a tiszte- j letes urat: épen oly egyetértés ós jóindulat vezesse ezen egyház összes híveit a tiszteletességed vezérlete alatt a vallás-erkölcsi élet gyarapításában és a nép- nevelés előmozdításában.“ Ezen üdvözlő beszédre is hasonló ígérő feleletet adott a lelkész ur. A diszkapura felrakott és a kocsiba tett koszorúk között a l’áljános Zsigmondnéjénak egyikén egy szalagon a következő vers volt olvasható : Vén Mihályt üdvözlöm ezen koszoruval, Szivemből eredő sok jókivánattal. Vén már ezen község, Vén lett ifjú papja S Vén legyen vénségig virágoztatöja. Egy másik koszorú szalagján ugyancsak Páljános Zsigmondnétól ez állt : Oly viruló legyen közöttünk pályája, Minő virágokból koszorúm van fonva. A diszkaputól az óriási menet a papi lakig vonult, hol a ház elébe Zsigmond Mózes és ifj. Széplaki Sándor állítottak díszkaput. — A papiaknál a kebli egyháztanács megbízásából az egyház egyik legbuzgóbb tagja, tele. Simon Sámuel körjegyző ur a következő beszéddel üdvözölte a megérkezett lelkészt : „A kebli egykáztanács megbízása folytán nekem jutott a szerencse a tiszteletes urat ezen küszöbön, mely boldog emlékű hivatalelődeinek két emberéleten át csendes nyugalom hajléka vala, ezen egyházközség nevében üdvözölni. Nem kerestem, de örömmel fogadtam a megbízást; mert oly férfit remélek üdvözölni a tiszteletes urban, ki e házat nem csendes nyugalom tanyájául, hanem egy ifjú élet szorgalma- s munkájával szerzett szép tehetségei műhelyéül választá. Mint ilyet, mint tetterős és tettre kész munkását anyaszentegyházunknak, mint ifjú lelkű, de „v é n“ bölcsessógü vezetőjét e népnek, mint megváltóját — fájdalom — hátramaradott nevelésügyünknek, mint apostolát a vallásos szeretetnek üdvözli önt általam egyházközönségünk apraja-nagyja, üdvözli a ragaszkodás ós bizalom legősziutébb nyilvánításával, a szerető szív legforróbb érzelmeivel. Isten hozta önt hozzánk, tiszteletes ur ! Óhajtjuk szivünkből, hogy azon ragaszkodás és szeretet, mely önt e pillanatban körülveszi, hosszan tartó, sőt állandó legyen és ezen egyház az ön bölcs vezetése alatt virágozzék. Legyen ön itt szerencsés, boldog! éljen sokáig!!“ Erre a közszeretetben álló lelkész nagy szabású és fontos beszéddel válaszolt ; többek között igy szólt : „Hallottam és megértettem a beszédet, mely rögtönözött ugyan, de velős beszéd volt s mely nem csak szívhez, de észhez is szólott. Igen helyesen jegyzó meg a tisztelt szónok ur, hogy e ház valóban nem nyugalom hajója hanem műhely, melyben a vallás-erkölcsi élet és a néptievelós érdekében kell működnöm. Eu Ígérem tehetségemhez képest ezen érdekben való működésemet. Ajánlom tehetségeimnek lelkiismeretes fölhasználását!“ A szívélyes fogadtatás ezen nyilvánulásai után körjegyző és az egyház szónoka tek. Simon Sá muel ur becses meghívása következtében az egyszerű ebéd nála volt, a hol kölcsönösen váltották fel egymást a pohárköszöutések a háziúr, az uj lelkész és Baczom Adám között. Legyen virágzó és üdvös papi pályája V é n Mihálynak ! Veczei. VEGYES НЖЕК. Zajzon Béla ur, a Mikó-tanodában a természetrajz és földrajz tanára, a helybeli polgári fiuiskolá- hoz nevezetett ki a közoktatásügyi minisztérium által a vegytan és mennyiségtan tanárául. Kovács Gábor fiatal ügyvéd, ki a napokban tette le a budapesti kir. ítélő tábla előtt az ügyvédi vizsgát, a brassói ügyvédi kamara lajstromába felvétetvén, irodáját megnyitotta városunkban a Benkő- Csutak-féle ház emeletén. A jeles és tehetséges fia- tal ügyvédet, kit városunk úgy, mint környéke már régóta előnyösen ismer, a közönség figyelmébe ajánljuk. Moatefiore Mózes 100 éves születésnapjának év for dulója ma ünnepeltetett meg a helybeli izraelita hitközség által, mely alkalomból istenitisztelet is tartatott. Programmja az 1883. november 2-án az 1848 — 49-ki önvédelmi szabadságharezban elesettek névsora átadása alkalmával a székely nemzeti múzeumban tartandó ünnepélynek: 1. Kézdi*Vásárhelyit november 2-án reggeli 7 órakor gyülekezés a városháznál. 2. A városháztól ugyanakkor (8 órakor) indulás a megjelentekkel S.-Sztgyörgyre. 3 bórakor S.-Szentgyörgyön a muzeuin előtt egybegyiilés, felvonulás a terembe és a névsor átadása, 4. Elnöki beszed. A Bikán belőli honvéd egylet nevében : K. Horváth Ignácz, elnök, 1848/49 iki honvSdhu- azár alezredes. Klein Lipót helybeli izraelita polgár 13 gyermeke közül) egyik, a 20 éves Jakab, szombaton este Uzonban magát szivén lőtte s félórái kínlódás után meghalt. Beszállították Szentgyörgyre, honnan vasárnap délután temették el az életunt fiatal embert. Szülői számára levelet hagyott hátra, melyben tettének indokául a jövő iránti csüggedást mondja. A dífteritisz. a gyermekvilág e rémes ellensége, Málnáson folyton szedi áldozatait. Nincs nap, melyen 8 — 9 beteg ne volna s 1—2 gyermeket ne temetnének. Esküvő. Megyénk szülötte Szinte Gábor, volt váczi siketnéma intézeti, jelenleg dévai állami reáliskolai rajztanár, vasárnap reggel 7 órakor tartotta esküvőjét S zl u b ek Irma kisasszonynyal Budapesten a ferencziek templomában. Szerelmi dráma. Bodolai Sz. Gy. jómódú gazda- legény szerelmes lett a Bukarestből hazatért G. Zs. vagyontalan leányba, ki azonban a legény anyjának üldözései miatt meghidegült lovagja iránt; ez mind amellett nem szűnt meg a szerelmi ostrommal ós még hevesebb rohamokat intézett, minek az lett a következménye, hogy f. óv október 9 én este 9 órakor, midőn G. Zs. az uj imádó В. M. el időzött, belőtt az ablakon, s a leányt arezbau találta. Szerencsére a lövés gyenge volt és oly jelentéktelen sebet ejtett, hogy már teljesen begyógyult. Az elkeseredett szerelmes a bírósághoz bekísérte tett ós most a fogházban elmélkedik a szerelmi dráma felett, melynek hőse ő. Bodoki Bács István pénteken este 10 óra tájon enni vitt a fiának, ki a juhokkal ? mezőn liünt hált. A mint visszatérve a falu közt ment, egy szekérrel valami borvizszálhtó úgy leüthette, hogy azonnal meghalt. Még idáig nem lehet tudni, hogy ki volt a szekér tulajdonosa; a mint azon elöljárói ember mondja, kinek a kapuja előtt töitént, semmit sem hallott, de 2 szekérnek gyors menését a zörgésről észrevette. Halálozás. Alólirottak mély fájdalommal tudatják, hogy a szeretett jó nő, anya, leány és testvér S ár d i L ő r i n cz n é, született osd fiai V a s s M á r i a életének 43-ik s boldog házassága 15-ik évében, a haldoklók szentségének áhitátos felvétele után f. hó 17-én reggeli 3 órakor hosszas szenvedések után megszűnt élni. A megboldogultnak földi részei í. hó 18 án d. u. 3 órakor fognak a r. Icatli. szertartás szerint k.-magyar-utcza 25. sz. háztól a közös sirkertben örök nyugalomra helyeztetni; leikéért pedig az engesztelő szent miseáldozat f. hó 19- dikén délelőtt 10 órakor a T. P. Minoriták egyházában az egek urának bemutattatni, mely mindkét végtisztelettételre rokonok, ismerősök szomorúan meghivatnak. Béke poraira! Kolozsvárt!, 1883. október 17. Sárdi Lőrinc/, mint férj. Ilona, Anna, Ákos és Elemér, mint gyermekei. Ozv. osdolai Yass Antalné, szül. Szabó Anna. mint az elhunyt anyja. Osdolai Vass Anna és férje, osdolai Vass Antal, osdolai Vass Ferencz és neje, mint testvérei. Egy öngyilkos flu levele. Lapunk egyik korábbi számában megemlékeztünk Markos András asztalos inas öngyilkosságáról, ki a miatti bujában, hogy mestere Cseh Mózes gorombán báni vele, Bukurest- ben a gőzkocsi kerekei elé vetette magát. E fiúnak kezünkbe került utolsó levele, melyet szülőihez és testvéreihez intézett; a levél igy hangzik: „Kedves szülőim és szeretett testvéreim ! Eddig mindig jóval kezdettem a leveleimet, de most szomorúsággal kell kezdenem, à melyet nem is gondolnak. Kedves szülőim! most utolsó levelemet olvassátok; nagyon sajnosán esik az nekem, hogy még egyszer haza nem mehettem, hogy meglássam szülőimet és testvéreimet, a kiket mindjárt négy éve, hogy nem láttam. Ilyen messze földön kell meghalnom, mert nagyon nehezen esik nekem az, hogy a négy év mindjárt eltelik és én a mesterséget még nem tudtam megtanulni; majd semmit se tudok. A miután édes apám megkérte az urat, hogy adjon külön munkát, olyan gorombán bánik velem, hogy kibírni nem tudom, inkább magamat elpusztítom. Így hát Isten hozzátok, kedves szülőim és testvéreim! Jgy fáj a szivem értetek, hogy azt gondolnám, meghasad ; többet nem tudok tenni, én meghalok. Isten vezé reljen benneteket. Isten hozzátok kedves rokonim és barátim ! Isten hozzád kedves hazám ! Édes szülőim, neveljétek testvéreimet és rendezzétek jobb helyre, mint engem ; az én nevemet pedig töröljétek ki, mert nekem csak a hírem marad. Köszönöm, hogy eddig felneveltetek. Isten hozzátok kedves szülőim és testvéreim! tisztellek ez utolsó órámban is. Ezzel maradok sírba szálló fiatok Márkos András.“ A regény, a gazdag budapesti bankár leányának regénye, kit szülei elválasztottak férjétől, az egyszerű ügyvédtől, hogy mágnás-férjet keressenek neki, tragikus fordulatot vett. A lapok a napokban közölték a családi értesítést gr. Batthyány István és Schossberger Ilona f. hó 15 én történt egybekeléséről, s csakhamar utánna jött a másik hir is, hogy dr. Rosenberg Gyula ügyvéd, az első férj, ki nem szűnt meg nejét követelni, hétfőn Temesvári)tt párbajban Batthyány Istvánt agyonlőtte. Mennyibe került Szeged, újraépítése ? Most, midőn Szeged az újjászületés ünnepét üli, nem tartjuk érdekte'ennek megemlíteni, miszerint az uj város rekonstrukeziója nein kevesebb mint negyven millió forintba került. Az állam maga 9.428,000 irtot áldozott ; ebből a kisajátítási munkálatokra fiuent 830.000, a tiszai uj közúti vashidra, melynek tervét Feketeházy János államvasuti főmérnök hazánkfia készítette s a mely mull hó 16-án adatott át a közforgalomnak, 1.740,000 frt, a rakpartra ment 1.400,000 frt, az uj szegedi partbelebbezési munkálatok kerültek 800,000 fiába, a Szegedet körülövező körtöltés a fehértó-matyéri csatornával együtt 1.040,000 írtba, a sövényházi töltés 278,000 írtba, az állami épületek, honvéd laktanya, postapalota, törvényszék, péuzügyigazgatósági palota stb. 1.901.000 írtba. Szeged város áldozott 5.773,000 irtot; ebből a város feltöltése 1.090.000 írtba, az utczák és terek kövezése 1.200,000 írtba, csatornázás 400,000 fiába, közkertek, sétányok 102,000 forintba, polgári leányiskola 92.000 írtba, városi színház 500,000 fiába, fin- és elemi iskola 06,000 fiába, városháza 300,000 írtba, kisdedóvók 73,300 fiába, a somogyi könyvtárra kiadatott 24,000 frt. A szegedi nép f. hó 1-ig 8 millió forint államköl- csönt vett igénybe építkezésekre s mivel ez csak fele a kölcsön biztosítására nyújtott alapnak, saját vagyonából még 8 millió forintot fektetett be az építkezésbe. E mellett mintegy 1 millió írtra megy azon építkezések száma, melyeknél semminemű kölcsön nem vétetett fel. A ház fölszerelése, melléképületek stb. mintegy 4 millió fiába kerültek. S mintegy 1 millió forintra menő építkezések történtek ezenkívül mindjárt az árvíz után, úgy hogy a magánosok építkezései mintegy 22 millió forintot képviselnek, mely a város 53/4 millió áldozatával közel 28 millió irtot tesz ki. Ezzel szemben az állam 9L/a millió forintot áldozott s a könyöradományok összege 2l 2 millió forintot tesz A szegedi nép oly kiváló példáját mutatta életrevalóságának s áldozatkészségének, minőt nemcsak Magyarországban, de tán a föld bármely országában is hiába keresünk. Apor Károly báró a következő levelet intézte Szeged polgármesteréhez: Igen tisztelt polgármester ur! Hanyatló korom fénynapjaiként tekintem a dicső jövőnek elébe tekintő Szegeden mutatásom szakát, mikor imádott királyunk is eljött teremtő szava műremekének megszemlélésére, és kötelmemnek tartottam én is a haza és a trón iránti hűségben fölülmulhatlan Szeged üdvözlésére sietni. — Itt tárt karokkal fogadva, a képzeletet is fölülmúló vendég- szeretettel kitüntetve annál inkább kötelmemnek tartom az igen tisztelt Polgármester urnák rokonszenves hálám érzületének e nehány sorban kifejezést adnom, mert a véletlen úgy intézte, hogy két Apor legyen Szeged vendége. Egyik a hűséges Urunk által is meghallgatott Dóczi Lajos „Utolsó szerelem“ czimü nemzeti vigjátékából a költő szavára ötszázados sírjából föltámadott ősöm, Laczfi Apor István, László fia, Nagy Lajos király alatti erdélyi vajda, és én annak érdemekben mindenesetre szegényebb, de liazariságban és király iránti hűségben bizonyára egyenjogú ivadéka. — Fogadja Szeged nevében az igen tisztelt polgármester ur mélyen érző keblemből fakadó üdvözletem és meggyőződésteljes azon reményem kifejezését, hogy a királyi sző: „Szeged szebb lesz, mint volt“, a mely már is be van váltva, fokozatosan haladó jövőnek nyitott tért. Melyek után maradtam hazafi szolgája — Báró Apor Károly, erdélyi királyi táblai elnök és magyar királyi kamarás. Torma és lényeg. Egyik cseh városkában közelebb egy zsidó nő, hogy jegyesével egybekelhessen, áttért a keresztyén vallásra. A keresztelésnél a lelkész előre mondta a formulát: „Áttérek a kereiz- tónyeégliez istenhez való szeretetből“, mire a keresztelendő lágy pillantást vetve a mellette álló jegyesére, igy mondta utána : „Áttérek a kereszténységre Fritzhez való szeretetből.“ — A lelkész, azt hívén, hogy a fiatal nő szórakozottságból helyettesíti jegyese nevével az isten nevét, ismétlé a formulát, de a szerető arra megint csak az igazsághoz híven feleié, hogy Fritz iránti szeretetből tér át. A lelkész végre tüzetesen megmagyarázta neki, hogy ha nem mondja híven utána, akkor nem keresztelheti meg és igy esküvő sem lesz; erre aztán elmondotta a formulát. A dohányzás a gyermeknél. Dr. G. Decaisne, egy angol orvosi lapban érdekes adatokat közöl arról, hogy mily ártalmas a dohányzás a gyermekeknek. Gyógyított 38 gyermeket, a legfiatalabb 9, a legidősebb 14 éves volt, kik kisebb-nagyobb mérvben dohányoztak. 27-nél emésztési nehézségek, sziv- dob gás, szellemi tompultság s szeszes italok után való mértéktelen vágy nyilatkozott. Nyolcz gyermeknél foganatosított vérvizsgálat a vértostecsek kevesebbedéit tünteté ki. Tizenkét gyermek tartós orrvérzésben, tiz álmatlanságban és lidércznyomás- ban, négy pedig lobos bántalmakban szenvedett. E bajok természetesen legjobban előfogták a legfiata- iabbàkat. A 38 gyermek közül nyolezan fiatalabbak voltak 12 évesnél, 11-en fél esztendeig, 8-an egy évig, 16-an pedig két évig dohányoztak. A vassal és chninicuel való kezelés nem vezetett a várt eredményekre, 17 eu fél, a többiek pedig egy év alatt gyógyultak meg. Az eh dühről érdekes fölfedezéseket tesz közzé Paul Bert, a hírneves orvos, volt franczia közoktatásügyi miniszter. Szerinte az ebdühöt nem az állat nyála viszi át a megharapott testbe, mint ezt eddig általánosan hitték, hanem az a nyák, mely a légcső ágasaiból származik, s az állat szájmedrében előfordul. Ebből magyarázható, hogy miért nem vonja mindig maga után a víziszony kitörését
