Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-10-14 / 83. szám

— 331 —

A felolvasott leirat bevezetéséből honfiúi fájdalommal értesült a törvényhatóság arról, hogy ő felségének legmagasabb királyi kegyéből köznevelési czélokra a megye tulajdonába visszabocsátott volt székely határőri tiszti épületes laktelkek használatáért az érdekelt minisztériumok, a belügyminiszternek 1871-ben kelt Ígérete daczára, mely szerint az állami czélokra épületek használatáért az illető minisztériumoknak méltányos évi haszonbér fizetését kilátásba helyezte, a vallás- és közoktatás- ügyi miniszterhez intézett átirataikban kijelentették, hogy magukat bérfizetésre kötelezetteknek nem érzik.

A törvényhatóság bizottsága a székely- nemzet szellemi és anyagi felvirágzását s a nemzet fenma- radását attól várja, ha az úgy a gazdaság, mint a nevelésügy terén biztos gyökeret verhet ezen a földön ; s ebből kifolyólag elodázhatlan és a jövő iránt tartozó kötelességének tartja, támogatva a törvény által és a tulajdonjog eszméjében rejlő rendelkezési szabadság által, hogy az iskolák alaptulajdonát képező épületes laktelkeket az államnak bérfizetés nélkül további használatában hagyni nem hajlandó, s ennélfogva utasitja a megye alispánját, hogy a megye tiszti ügyésze által a kincstárnak az elfoglalt épületes telkek használatát törvényes utón mondja fel.

Az idézett leiratban a sepsi-szentgyörgyi polgári fiúiskola épületének kibővítésére nézve ajánlott eljárási módozat ez alkalommal azon okból, minthogy a földmivelési, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium által évenként fizetett haszonbér a helybe i méntelepnél szükségelt építkezésekre, az említett minisztérium által engedélyezett 9 ezer frt kölcsön részleges törlesztésére fordittatik, igénybe vehető nem lévén, minthogy a lakatos tanműhely beállítása czéljából az erre szükségelt építkezés már idő közben foganatosítva lett, véleményezi az állandó választmány, miszerint az előbbi tervtől eltérőleg utasittassék a megye alispánja, a kir. építészeti hivatal által egy uj tervet készíttetni, és pedig oly- formán, hogy a polgári iskola jelenlegi épülete szak- szerüleg megvizsgáltatván, erre emelet építtessék. Miután az építkezési költségek csakis kölcsön felvétele által lesznek fedezhetők, felirat által kéressék meg a belügyminiszter, hogy adjon a megyei árvaszéknek felhatalmazást, mikép szabályszerű árvái biztosíték nyújtása mellett a megyei iskolai alapnak 6 ezer forintot meghaladó kölcsönt adhasson.

Az állandó választmánynak ezen véleménye azon módosítással fogadtatott el, hogy mielőtt a törvényes felmondás eszközöltetnék, intéztessék a m. kir. minisztertanácshoz egy felirat, melyben legyen kifejezve az, hogy az iskolai alap tulajdonát képező épületeket nem hajlandó a törvényhatóság továbbra is fizetés nélkül állami czélokra átengedni.

Szitabodza község szabályrendelete jóváhagyatok.

S.-Szentgyörgy város gyámpénztárának 1882. évi kezeléséről szerkesztett számadása, miután az a véghezvitt vizsgálat rendén helyesnek találtatott, helyben hagyatik.

Réty községe azon kérésével, hogy a községi szegény-alaptőke kamatai felhasználtassanak, elutasit- tatik, minthogy a községek által létesített szegényalap egy rnenház felállítására fordítandó s mig ez megtörténhetik, minden község köteles szegényeit ellátni segélylyel.

Felcsernáton községének megeugedtetik, hogy egy eladott fekvőségért a kir. járásbíróságnál kötött béke szerint a 75 fr tot elfogadhassa, azon utasítással, hogy azt a már bevett 484 írttal együtt takarék- pénztárba helyezze.

Uzon község képviselő testületének határozata a „Berek“ nevű hely megvásárlása ügyében, helyben hagyatik.

Arapatak község képviselőtestületének határozata egy felső teleknek és a rajta levő háznak megvételére nézve, helyben hagyatik.

Maksa község Boér Mihály molnár ellen tett panaszával elutasittatik.

Szabó József és társainak a várhegyi adószedő ellen beadott folyamodványára, a melyben az foglaltatik, hogy a külbirtokosoktól ott 20 kr adó szedetik, határoztatott, hogy miután Várhegy község szabályrendelete még megerősítve nincs s különben is hasonló adó a törvény utasításával ellenkezik, tiltassék be a jogtalan adószedés az alispán által.

Székely Dénes raálnási birtokos Málnás község képviseletének a birtokossági pénztárnok leszámol- tatási határozata ellen adott be folyamodást. A közgyűlés, minthogy a „Hatod“ nevű erdő a málnási birtokosságé volt és az annak jövedelméből befolyó 8100 frt is kö/birtokossági vagyon, Székely Dénes birtokost folyamodásával a kir. törvényszékhez, mint birtokrendezésben illetékes fórumhoz utasította.

Tárgyaltatott Koncz György és érdektársainak folyamodása Nagy Borosnyó község és az ottani ev. ref. megye közt még 1875-ben létrejött, de törvényhatósági megerősítést még nem nyert szerződés jóváhagyása ellen.

Az állandó választmány a Nagy-Borosnyó község és az ev. ref. megye között 1875. év raárczius 2-án kelt szerződést a folyamodás elvetésével helyben hagyandónak véleményezte, a kifejtett indokok alapján. A közgyűlés azonban az állandó választmány

véleményét elvetette és az 1847-ben kelt szerződés álláspontjára helyezkedett. E szerint Nagy-Borosnyó községnek a piacztérhez való kizárólagos tulajdonjoga, más részről az ev, ref. megyének a piaczi vásárjövedelem egynegyed részéhez való joga kétségtelen. Meghatároztatok, hogy a piaczi ér tulajdonjoga a községre maradjon telekkönyvileg is, ellenben a vásárjövedelem egy negyedrésze az ev. ref. megyének telekkönyvileg biztosíttassák.

A csángó ügyek

A csángó-egyesület f. hó 8-án délután ülést tartott.

Olvastatott a miniszterelnöknek az egyesület elnökéhez intézett levele, melyben arról értesíti, hogy a betelepült 450 csángó családnak a legszükségesebb gazdasági eszközökkel való ellátása 112.000 írtba kerülne, 250 forintot véve fel családonkint Soms- sich elnök ahhoz a kérdéshez, miként akarja a kormány a betelepülteket e tekintetben segélyezni, szólam nem kíván, mert a telepítés kérdése soha sem tartozott az egyesület feladatai közé. De miután a beköltözésre befolyt adományokból jelenleg maradt, a szabad rendelkezésre álló összeg erejéig hozzájárulna a csángók gazdasági eszközeinek beszerzéséhez. E végből kéri a jelenlevő pénztárnokot, adjon kimutatást a pénztár állapotáról. Sztupa pénztárnok erre előadta, hogy az adományokból fennmaradt 17,748 frt 70 kr. Alapitó tag jelentkezett 40 s ezek után befolyt 1640 frt, rendes tag pedig van eddig 182, kiknek tagdijaiból bevételeztetett 321 frt. Ez a pénztár mai állapota.

Jókai Mór szerint a csángók megtelepítése két faktornak vált kötelességévé: a magyar társadalomnak és a kormánynak. A társadalmi működés a nyáron át szünetelt, de hiszi, hogy a magyar közönség nem jfogja megvonni a további támogatását ez ügytől. 0 azt indítványozza, hogy a segélyezés kérdésének tárgyalása halasztassék el addig az ideig, mig a csángó-kérdés a parlamentben szőnyegre kerül.

Apponyi Albert gróf belenyugszik a Jókai által javaslatba hozott halasztásba, habár ő azután sem mondana mást, mint ma. Princzipiumul állítja fel, hogy a telepítés a kormányhoz és nem az egyesülethez tartozik. Ettől a priuczipi umtól el lehetne térni, ha a társulat pénzügyei kedvezők volnának, de a mai körülmények között minden szempontból ragaszkodni kíván ahhoz, hogy a pénz nem erre a czólra gyiijtetett, a bizottság nem erre a czélra alakult.

Szilágyi Dezső nem látja annak szükségét, hogy a kérdés tárgyalása a képviselőházban hozandó határozatokig felfüggesztessék. A csángó ügy, — azt állítja — súlyosan kompromittálva lett s ennek nagy részét az egyesületre hárítjuk. Szerinte az egyesület feladata a beköltözéssel be van fejezve. Ha a kormány atelepit és nehézségeit nem akarta magára vállalni, módjában és kötelességében állott volna a beköltözést megakadályozni s akkor az egyesület hozzá sem fogott volna az egész dologhoz. A segélyezés eszméjét, miután az nem ellenkezik az alapszabályokkal, elfogadja, de úgy, hogy ez által a főfeladat hátrányt ne szenvedjen. Óva inti az egyesületet a csüggedéstől s újabb beköltözteté- sek eszméjétől is egyaránt. Ragaszkodik a múlt ülésben hozott határozathoz, hol a segélyezés eszméje elfogadtatott.

Kam er may er Károly, kötelességének tartja a nyári évad alatt történt intézkedések felsorolását. Megállapittattak: 1) a vidéki bizottságok szervezete és 2) az egyesület ügyrendje, 3) megtörtént a m. kir. államvasutakkal a leszámolás s végleges ki egyenlítés, 4) indokolt felterjesztés intéztetett a kor mányelnökhöz, melyben az egyesület álláspontja körvonalozva lett, 5) felterjesztettek a kormányhoz a csángók ideiglenes elhelyezése iránt tett ajánlatok, végül 6) megkérdeztetek a kormány az iránt, mily összeg volna szükséges a nélkülözhetlen gazdasági eszközök beszerzésére. Erre most leérkezett a válasz s a megkivántató összeg, az egyesület vagyoni állapotához mérten, nagynak mondható. Miután az eddigi betelepítés végleges elintézése előtt, újabb betelepítésről szó sem lehet, ő is a segélyezés eszméjéhez járul, melyet az alapszabályok sem zárnak ki. A hírlapokban a csángókról megjelent szomorú hírek csak buzdításul szolgálhatnak az egyesületnek s hiszi, hogy ennek nem csak életereje, de jövője van. Azt ajánlja, hogy gazdasági eszközök beszerzésére szavazzon meg az egyesület 5000 forintot.

Az igazgatóság elfogadta az indítványt.

Elnök bemutatja azon jegyzőkönyvet, melylyel Nagy György az egész csángó-ügyet Gronion kormánybiztosnak átadta, s melyet az átadó az egyesület rendelkezésére bocsátott.

Ezek után gr. Apponyi Albert kért szót s reflektált azon megtámadásokra, melyek az utóbbi időben a beváudorlottak nyomorúságos helyzetéről a hírlapokban megjelentek. Ecen vádakat felderíteni, vagy hiteles felderítésüket kezdeményezni, a kormány feladatának tartja. De utalva azon hideg, majdnem ellenséges magatartásra, melyet a fővárosi német sajtó a betelepítéssel szemben tanúsított, nem hagyhatja szó nélkül, hogy a megtámadások éle folyton az egyesület ellen vau irányozva. Ö szívesen vállal felelősséget, de teljes joggal elutasít minden felelősséget, melyre az egyesület nem vállalko zott. Indítványozza tehát, hogy az egyesület, mint ilyen a közönség tájékoztatására tegyen közzé egy nyilatkozatot, melyben kifejtetik az egyesület czélja.

Gróf Bánffi Béla pártolja Apponyi véleményét, valamint Szontagh Pál is Apponyi indítványa mellett nyilatkozott.

Nagy György a méltatlan megtámadásokat a dolgok nem ismerésének tulajdonítja. Mindazért, a mit tett, a legtisztább lelkiismerettel elvállalja a felelősséget; de a megtámadók elfeledik azt, hogy telepítéshez idő kell. A sajtó, mely oly lelkesen karolta fel akkor az ügyet, akkor teljesítené hazafias kötelességét, ha nem tekintene pártokat, nem személyeket, hanem inkább felvilágosítaná, megnyugtatná a közönséget. Pártolja a nyilatkozat közzétételét.

Többek hozzászólása után gróf Apponyi indítványa elfogadtatott s a nyilatkozat szövegezésével Somssich Pál, gr. Apponyi Albert és gróf Bánifi Béla bízattak meg.

Ezzel az ülés véget ért.

VEGYES HÍREK.

Az őszi országos vásár szerdán és csütörtökön folyt le városunkban. A vásár népes volt, de a vásárlási kedv hiányzott. A rósz termés, mely egymásután két évben sújtotta Háromszéket, a pénzhiányt nagyon szembeszökővé tette. Úgy a marha-, mint a lóvásár gyenge volt, valamint az iparosok és kereskedők is megsínylették a pénzhiányt.

Pillérestély. A sepsi szentgyörgyi jótékonyczélu uőegylet folyó évi október hó 13-án este a tűzvész által sújtott hídvégi lakosok segélyezésére a városház nagy termében fillérestélyt rendez. Műsorozat :

1) Nyitány, előadja a helybeli zenekar. 2) Népdalok, előadja a helybeli dalárda. 3) Szavalat, Stöger Adél kisasszony által. 4) Népdalok, előadja a helybeli dalárda. 5) Tilinkó solo Remenyik Kálmán ur által. Belépti díj 20 kr. — Karzat 10 kr. Fe- lülfizetések szívesen fogadtatnak s hirlapilag nyugtázva lesznek. Kérjük a tisztelt közönséget mennél számosabban megjelenni ezen estélyre, s filléreikkel segélyt nyújtani azoknak, kik a legnagyobb nélkülözések közt néznek a hideg tél elébe. Rendezők : Bogdán Andrásné, Kelemen Lajosné, Szász Istvánná, Stőger Adél.

— Tűz. Csütörtökön este 8 óra után Gyóvbiró Benjámin csűre a barompiaczon kigyult s csakhamar leégett. Szerencsére csendes idő volt, az a kis szellő is, mely lengedezett, a kert lombos tál felé hajtotta az egészen fából készült épület által táp. bált s magasra nyúló lángokat, s igy sikerült a tűzoltók erélyes fáradozásának a ttiz tovább harapód- zását meggátolni, úgy hogy egy másik, szintén fából készült csűr is, mely alig busz lépésnyire volt a tüztől, épen maradt.

Az izraelita ifjúság által csütörtökön este rendezett tánczmulatság, bár a nyolcz óra után kitört tűz megzavarta is, sikerült. A helybeli izraeliták közül a legtöbben megjelentek, vidékről is több család bejött. A mulatság sikeres rendezése különö- nösen Hauser Herman ur fáradozásainak volt eredménye. A tánczmulatság a csángóknak is jövedelmezett 13 frt 57 krt, melyet Weinberger Fám k. a. és Liszer Zsigmond ur gyűjtöttek össze.

Vallása szigorú szabályai megtartásának lett áldozata egy helybeli öreg izraelita Veres Mózes, kit a „hosszú nap“ huszonnégy órai böjtje annyira meggyöngitett, hogy midőn csütörtökön délután a zsinagógában imádkozott, hirtelen összerogyott s rögtön meghalt.

Török Pál, a dunamelléki ref. egyházkerület érdemekben megőszült püspöke, a budapesti ref. gimnázium és papnövelde alapitója, az irodalom és közművelődés egyik jelen bajnoka vasárnap éjjel élete 76-ik, lelkipásztorkodásának 48-ik, s püspöki hivataloskodásának 23 ik évében, négy heti szenvedés után meghalt. Temetése 10 én délután volt, melyen megjelentek a reform, püspökök Nagy Péter kivételével, ki gyöngélkedik s ezért nem is mondatott a templomban gyászbeszéd, mely általa lett volna tartandó. A gyász-istenitisztelet a templomban e szerint csupán azon gyönyörű imából állott, a mit Révész Bálint püspök mondott el. — A sírnál Filó Lajos nagy-kőrösi reform, lelkész tartott remek búcsú beszédet a meghidegült hamvakhoz. Vázolta az elhunyt érdemeit, melyeket 44 éven át, mint a fővárosi reform, hitközségnek lelkésze s a szó szoros értelmében pásztora szerzett. Nem is akarja a gyászoló hitközség előtt a veszteség nagyságát titkolni, mert akkor összeütközésbe jönne önmagával. Gyászt öltött magára a dunamelléki egyházkerület, melynek 23 éven át nagyszerű püspöke volt ; 248 anyagyülekezet 340,000 népességével gyászolja a nemes férfiú elhunytát, kiben több tanintézet és felsőbb iskola is leghűbb atyját és gyámolóját veszité el. De kettős gyászszal gyászolhat a pesti theologia akadémia, tanitóképezde és főgymnázium, mert ezek az ő teremtő erejének maradandó alkotásai. Szólott még mint az egyetemes konvent elnökének mii-