Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-10-11 / 82. szám

ki, hogy helyes és opportunus volt tizenötévi gyakorlattal szemben kifüggesztetni a magyar czimereket; de az is opportunus, hogy eltávo­líttatnak. igen érdekes közjogi elveket fejtegetett a bán feladatáról s a mostani kollektiv horvát képviseletről. A bán — úgymond — nem a horvát országgyűlés többségének, hanem a ma­gyar kormánynak felelős s igy a kormány po­litikáját kell követnie. Végül határozati javas­latot nyújtott be, mely szerint kimondatnék, hogy a ház nem fogadja el a miniszterelnök határozati javaslatát. A kitűnő szónoki formá­ban tartott, nemes méltósággal előadott beszé­det hosszúsága daczára is feszült figyelemmel hallgatta végig a ház és észrevehető hatást tett a hallgatóságra. Szilágyi után Tisza Kálmán emelkedett föl. Polemizált az előtte szólókkal, de nem nagy szerencsével Kivéve egyetlen, Szilágyira vo­natkozó szatirikus megjegyzését, nagyon kevés hatása volt beszédének. Végül Szapáry Gyula pénzügyminiszter szólalt fel, megdöbbentő adatokat terjesztve elő a horvát adminisztráczióról, melyek a leg­élesebben elitélik a kormány horvát politiká­ját. Kijelenté, hogy midőn pénzügyminiszter lett, azt tapasztalta, hogy Horvátországban a magyar vámhivataloknál is horvát hívek voltak alkalmazva. De Horvátország a külfölddel nem tüntethető fel, mint önálló ország s azért el­határozta a magyar czimerek kifüggesztését. Hozzá is fogott, s magyar feliratú czimerek már két év óta vannak Horvátországban. El­határozta, hogy Zágrábban is kifüggeszted s ezt tette a horvát kormány tudtával, mely még a nyáron is tiltakozott azon inszinuáczió ellen, mintha a czimereket a csőcselék esetleges tá­madásai ellen nem tudná megőrizni. Azon vádra, mintha a horvátok ingerültsé­gének a magyarok ellen a rósz pénzügyi ad- miuisztráczió s a nagy adó volna az oka, — kijelenti, hogy azon adóknak, melyek Horvát­országban beszedetnek, nagy, sőt túlnyomó ré­sze nem a magyar államkincstár javára sze­detik be. Alig van község, mely 100 száza­léknyi községi pótadónál kevesebbet szedne be, de van igen sok, hol a községi pótlék 200 százalékra, sőt még ennél többre is megy. S a mi a pénzügyi igazgatást illeti, mely a hur- vátok szerint az adófizetőket annyira elkeserí­tette a magyarok ellen, kijelenti, hogy Hor­vátországban az adók kivetését, beszedését ép úgy, mint nálunk, a községek végzik s ezek­re felügyeletet a horvát politikai hatóságok gyakorolnak. 1880-ban 128 visszaélés történt a községi elöljárók részéről, vagyis a horvát községeknek majdnem negyedrészében, s ebből 121 visszaélést nem a politikai, hanem a pénz­ügyi vagyis magyar állami hatóságok fedez­tek fel. Mindez szükségessé teszi, hogy a magyar feliratos czimereknek meg kell maradni Hor­vátországban továbbra is s a kiegyezést mul- hatlanul revízió alá kell venni, hogy azon gya­lázatos visszaélések megszűnjenek, melyek a horvátokat kitörésre kényszeritették. Ez a lo­gikai következménye Szapáry beszédjének, ha­nem ő a helyett a Tisza által benyújtott ha­tározati javaslatot ajánlotta a háznak. A szerb miniszter válság véget ért. Milán Krisztics Miklóst bízta meg kormány­alakítással, ki a következőkép alakította meg az uj minisztériumot: Miniszterelnök és bel­ügyminiszter : Krisztics Miklós ; külügy - miniszter: Bogicsevics Milán; hadügy­miniszter : Petrovics ezredes, ki eddig köz- munkaügyi miniszter volt ; igazságügyi és id. közoktatási miniszter: Pantelics; közmun­kaügyi miniszter : P г о t i c s ezredes ; pénz­ügyi és ideiglenesen közgazdasági miniszter : S p a s i c s. Milán király Pirocsanacz volt miniszterel­nökhöz sajátkezüleg irt levelet intézett, mely­ben élénk sajnálatát fejezi ki lemondása fölött. Teljes elismeréssel emlékszik meg a volt mi- nisziterium működéséről s dicsérőleg szól a mi­nisztérium által az állami élet minden terén létesített reformokról ; kijelenti, hogy hazafias ; szolgálataikat soha sem fogja elfeledni és az egész kabinetnek legforróbb háláját nyilvánítja. A kormány külpolitikáját — úgymond a király — mindig azon becsületes és helyes szándék vezérelte, hogy bebizonyittassék Európa előtt, hogy Szerbia a béke, az önálló fejlődés és a műveltség eszköze óhajt lenni. Oroszországban a folytonos elfogatások daczára is egyre tart a forrongás, mely elébb- utóbb kitörésre fog vezetni Újabban ismét Pé- térváron politikailag kompro.uitált tiszteket fog­tak el s Charkov közelében mindennemű fegy­vereket, nagy mennyiségű lőport, dynamitbom­bákat és egy uj nyomógépet tartalmazó rak­tárt fedeztek föl. Egyidejűleg forradalmi ira­tok s titkosirásu levelezések kerültek napfény­re; ez utóbbiakból messze elágazó Összeeskü­vésnek jöttek nyomára, melynek tagjai főleg tisztek s pénzzel bőven rendelkeznek. Rájöt­tek, hogy a Pétervárhoz közel fekvő Kolpino- ban, hol a hadsereg műszaki és tudományos ágai naponkint gyakorlatokat szoktak tartani, legnagyobb mérvben gyártják a dynamitot tit­kos forradalmi czélokra. Péterváron több mint 130 tengerész- és 17 tüzértisztet fogtak el s zártak a Péter-Pál-erődbe. Szimbirszkben egy tüzérségi ezredest tartóztattak le, a ki a pa­rasztokra nagy befolyást gyakorolt s őket for­radalmi tényekre lázitotta. Az orosz kormányt igen kellemetlenül lepte meg, hogy oly sok érettkoru tiszt csatlakozott a forradalmi párt­hoz. Háromszékmegye közgyűlése. Háromszékmegye őszi közgyűlését folyó október hó 5-én e 6-án (pénteken és szombaton) tartotta Potsa József főispán elnöklete alatt. Forró F er en ez alispán felolvassa jelentését a megye utóbbi negyedévi állapotáról. Jelentésében mindenekelőtt megemlékezik az uralkodóházban kö­zelebbről történt örvendetes családi eseményről s az ezek folytán Sepsi-Szentgyörgyön végbement ün­nepélyességekről, melyeknek sikerült rendezéséért elismeréssel említi meg a városi tanácsot s annak főjegyzőjét Gyárfás Lajost. A megye az uralkodó­hoz a belügyminiszteriura utján üdvkivánatot inté­zett, a melyre leérkezett királyi leirat éljenzés közt felolvastatott. — A közgyűlés elhatározta, hogy a trónörököshöz is üdvözlő felirat intéztessek. Jelenti továbbá alispán, hogy a szeptember 29-én megtartott pénztárvizsgálat alkalmával a kebli pénz­tár rendben találtatott. Van benne földtehermente- sitési kötvényekben 9025 írt; a takarékpénztárban van 38,315 frt 96 kr ; magán kötvényekben 73,306 fit 67 kr, A kórháznál túlkiadás volt 3443 frt, jelenleg 1114 frt ápolási többlet mutatkozott. A megyei igtató szerint beérkezett 8330 ügyda­rab, melyből elintéztetett 7968 szám. A közegészségügy kielégítőnek mondható. A to­roklob, mely néhány községben mutatkozott, nem általános jellegű. A megyei kórházban május hó 14-én ápolás alatt maradt 20 személy, ezen szám október 4-óig 106-ra szaporodott; ezekből gyógyul- та bocsáttatott el 64 nő, 14 férfi, összesen 78 egyén, gyógyithatatlanul 4, javult 18, meghalt 6. Műtét 3 fordult elő. Tüzeset volt 9, melyek közül felgyujtás gyanúja két esetben merült fel. A hídvégi tűzvész által oko­zott csapás nagymérvű lóvén, alispán a szolgabirák utján adakozásra hívta fel a közönséget. A határszéli őrházak jobbára elkészültek már s a vesztegőri intézeti igazgatóságnak át is adattak. Ez őrházakban katonaság fog elhelyeztetni, miáltal a Romániából való csempészés s a marhavész be- hurczolása meg lesz akadályozva. Végül megemlékezik az alispáni jelentés az idei termésről is, mely gyenge volt, úgy hogy a tavaszi és őszi gabonák alig fóltermést mutatnak, vagy még annyit sem S é r a Tamás árvaszéki elnök jelenti, hogy az árvák létszáma volt 9288, ebből gyámság alól fel- zabadult 181. Az összesített gyámpénztár bevétele volt 28,218 frt 16 kr. Ebből árvák kielégítésére kiadatott 13,914 frt 82 kr, kikölcsönöztetett 10,500 frt, tartalékalapra adatott 2670 frt 98 kr; összes kiadás 27,085 forint 80 kr. Maradt tehát készpénz 1132 frt 36 kr. A gyámpónztári taralékalapnak van 15,349 frt 92 krja. — Beérkezett 3430 ügy­darab, ebből elintéztetett 3288. A gyárapénztár az árvaszóki elnök által véletlen megejtett vizsgálat alkalmával rendben találtatott. Tiszti ügyész telpe- ressóge alatt egyes árváknak 24,478 frt 32 krnyi követelésük van. A jelentésekkel kapcsolatban több felszólamlás történt. A kórház-alapnál mutatkozó deficzit ügyében az alispán utasittatott, hogy a deficzit megszüntetése felől javaslatot terjeszszen a legközelebbi közgyűlés elé. Székely Gergely a megye gazdasági állapo­táról részletesebb jelentést várt volna ; sajnálattal látja, hogy az alispáni jelentés az árvízkárokról ép­pen nem emlékezett meg. Minthogy az Olt a Csik- bau történt esőzések miatt oly időben áradt ki, midőn Háromszéken derült idő járt, úgy hogy a csíki esőzésekre következtetni sem 1 betett, — kérdi az alispánt, hogy a csikinegyei alispáni hiva­tal értesítette e az ottani esőzésről s az ez által Háromszéket fenyegető árvízveszélyről V Mivel Csik jóval fentebb fekszik Háromszéknél, óhajtandó vol­na, hogy az ottani vízállásról Háromszéket azon­nal értesítse, ha a viz nőni kezd. Erre vonatkozó­lag a közgyűlés kimondta, hogy a belügyminiszté­riumhoz felirat intézendő, melyben megkéri a me­gye, hogy rendelje el a minisztérium, miszerint a magasabban fekvő megyék, melyek területén na­gyobb folyók erednek, táviratilag értesítsék az alan­tabb fekvő szomszéd megyéket a vízállás magassá­gáról. Tuzson János a báromszékmegyei épilószeti hivatalnak s különösen az ojtozi ut építésének ve­zetésével megbízott mérnöknek szakszerű és az ín­séges nép segélyezésénél tanúsított méltányos eljá­rásáért elismerését fejezi ki a közgyűlés előtt. Szotyori Nagy Károly azon anomáliára hívja fel a közgyűlés figyelmét, hogy inig az oláhországi gabona vámmentesen megy a brassai piaczra, addig a háromszóki, melynek főeinponalisa Brassó, ineg- vámoltatik. E sérelmes eljárásra felhívandó a mi­nisztérium figyelme s erre nézve a következő indít­ványt terjeszti be : Míg az Oláhországgal kötött vámszerződéa értel­mében onnan minden gabonanemü teljeien vám­mentesen jön a brassai piaczra, addig (Brassó ló­vén törvényhatóságunknak is fő emporiálisa) az ál­talunk odaszállított minden hektóliter gabonától 2 kr. vámot vesznek. Ezen eljárás nyomasztó hatás­sal van Háromszékmegye gabonatermelésére. A törvényhatóság felső vidékéről a brassói vasútállo­másra szállított deszka- és fa nemű ékről, melyek magát a várost nem érintik, sz utén vámot vesznek. Ide járul még a sorompónál és kövezetért szedetni szokott vámokért a sok zaklatás. Indítványozza en­nélfogva, hogy ezen visszaélések megszüntetése czól- jából felirat intéztessek a belügyminisztériumhoz. Ezután a miniszteri leiratok olvastat­tak fel. A megyei tisztiügyésznek 1050 forintban és 250 frt lakbérilletményben megállapított fizetését a bel­ügyminisztérium helyben hagyta. A földmivelésügyi minisztérium 12,806. sz. alatti leiratában felhívja Háromszéket, hogy az erdóly- részi iparágak fejlesztésére nyújtson anyagi segélyt. — Az állandó választmány javaslatára kimondta a közgyűlés, hogy mivel a megye számos közművelő­dési intézetet segélyez, jelenlegi helyzetében a mi­niszter felhívásának nem tehet eleget. A belügymiuiszter 51,098. sz. alatti leirata ér­telmében az állandó választmány javaslatára a kö­vetkező jutalomdijak határoztattak a megye terüle­tére a ragadozó vadak elejtéséért : medvéért 20 frt, farkasért 10 frt, lnuzért 5 frt. Ezután felolvastatott a megyei igazoló választ­mány jelentése a legtöbb adót fizető megyei bizott­sági tagok 1884-re összeállított névsora felől, me­lyet a közgyűlés tudomásul vett. A bizotts. tagok választása november 10-ikóre tűzetett ki. Az Olt folyó szabályozása tárgyában a kiküldött bizottság egy a földművelés-, ipar- és kereskede­lemügyi minisztériumhoz intézendő felirat szerkesz­tését hozta javaslatba, melyben a minisztérium fel­kéretik, hogy mindazon megyékbe, melyeket az Olt keresztül szel, kultúrmérnökök küldessenek, kik munkálataikat egyszerre s egyértelmüleg kezdjék meg, s e felirat a többi érdekelt megyének is kül­dessék meg. — A közgyűlés egyhangúlag magáévá tette a javaslatot. (Vége következik.) Állami népiskolák. Hétfalu, 1883. szept. 26. (Vége) Egyébiránt, hogy mindezek mellett legajánlato- sahbak s legtermészetszeriiebbek a községi iskolák, azt viszont — ha már eredeti jellegváltoztatásról van szó — ezt fényesen igazolja az 1686 létszámú községi iskola létrejövetele, fennállása. Tudvalevő ismeretes dolog, hogy sok jó feleke­zeti iskola van, de ezek közül a legnagyobb rész minden jóakarat mellett sem rendelkezik a kellő anyagi erővel. Mi természetesebb hát : megváltoz­tatja iskolája jellegét községire s ezen az alapon a hiányzó feiitartási költségeket államsegélyből fe­dezi ! Az illető felekezet ez irányokban nem vészit semmit, csak iskolája jellegéről kell lemondania, de igenis sokat nyer ; mert a népnevelés korszerű eme­lésének kivitelére megkapja évente a szükséges se­gélyt, a mije pedig volt iskolája czéljaira — akár pénz, akár épület — az is tulajdonának marad szerződésileg. E mellett az igy alakult iskolaszék ugyanazon szabadon választott s teljesen megbíz­ható férfiakból áll, akik azelőtt is mint felekezeti testület fungáltak. A tanügyet ezen iskolaszék in­tézi, ellenőrzi s mint első illetékes forum szerepel a tanítók és szülék panasz-ügyében is ; tanítóit leg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents