Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-10-07 / 81. szám
— 323 — A törvényhatóság több községében a bivalyok és sertések között kiütött ragályos betegségek orvosoltatására, illetve az óvrendszabályok foganatosítása czéljából a községi elöljáróságok a Brassóban székelő Állatorvos díjtalanul leendő igénybevételére felliivattak, úgy arra is, hogy az ily betegü- lési eseteket azonnal jelentsék be. Az 'idei jégverések miatt a törvényhatóság több községének földadójából 4134 frt /9 к г töröltetett. Az erősdi községi iskola felépithetésó- re államsegély nyerése tárgyában felterjesztés tétetett. Majlátli gyilkosainak pőre. A f. é. márcz. 29-én elkövetett és országszerte mély megdöbbenést keltett budavári. gyilkosság ügyében, hétfőn kezdte meg a végtárgyalást a budapesti kir. törvényszék. A közönség oly nagy érdeklődéssel nézett a tárgyalás elé, hogy a törvényszéki elnököt már hetek óta ostromolták belépti jegyekért. A tárgyalási terem zsúfolásig megtelt. A törvényszék következőkép alakult meg: Kriszt János elnök; dr. Laszy József és Reviszky Ambrus szavazó bírák. A vádlottak védői a következők: Spanga Pál védője Graner Ede, Berecz Jánosé Győrffi Gyula, Pitély Mihályé dr. Füzesséry Géza és Kállay Józsefé dr. Visontay Soma. Elnök rendeletére a vádlottak bevezettetnek. Elő szőr Kállai vezettetik be polgári, utánna Berecz, Pitély és Spanga fegyveres börtönőrök kíséretében fegyenczruhában. Mindegyik vádlott mellett egy börtönőr foglal helyet. Vádlottak ezután a védőkkel szemben az oldalt levő pádon foglaltak helyet. Böck János kir. ügyész előterjeszti a vádat, mely szerint Spanga és Pitély ellen gyilkosság és rablás, Berecz ellen ezen büntettekbeni részesség és mint felbujtó ellen ; továbbá Spanga ellen még a dr. Schwarczernél elkövetett lopás miatt, Berecz ellenében orgazdaság és Kállay ellenében lopásbani bünrészessóg miatt emelt vádat s kéri a vég tár - gyárgyalás megtartását. Erre a többi vádlottak eltávolíttattak s csupán Spanga maradt benn ki az elnök által hozzá intézett kérdésekre halk hangon előadja, hogy 30 éves, r. kath., szül. Nyitrán, urasági szolga, nőtlen, katonai kötelességének a sorhadban eleget tett. A katonaságnál két ízben volt büntetve lopás miatt. Elmondja, hogy többek közt szolgált Almássynál, kitől 1500 frtot kapott mint végkielégítést 1881. január 3-án. Szolgálat nélkül lévén, mivel időközben az Almássytól kapott pénzt is elköltötte, Kállay Józseffel, ki akkor a Rudasfürdőben szolga volt, megismerkedett, ezzel megbeszélték, hogy doktor Schwarzernél lopást követnek el. Elmondja ezután a lopás történetét. Kállay tagadja, mintha Spangával előre megbeszélte volna a lopás végrehajtását. Együtt mentek Scliwarzerhöz, de ő azt goldolta, hogy Spanga kölcsön kérni megy oda. „Este tiz órakor egy szolga elmegy Schwarzel úrhoz kölcsönt kérni ? Kállai : Nem tudom. Elnök: Es a kerítésen át megy? Es nem kérdezte tőle, honnan vette a pénzt? Kállai: Nem tudom, kölcsönért ment e, de azt nem mondta, hogy lopni megy és én nem akartam azzal megsérteni, hogy kérdezzem ezt tőle. (Derültség.) Miután a Schwarzer-féle lopás ügyében megtörtént a kihallgatás, következett Spanga vallomása Majláth György országbíró meggyilkolásáról. Spanga elmondja, mikép találkozott Bereczczel ; majd igen zavarodott módon elbeszéli, hogy előbb Jávorral és Pitélyvel a vásártéren kést, feszitővasat és a feszítéshez szolgáló gömbölyű vasat vásároltak az ő pénzén. A végraegállapodás Budán a Jezsuita lépcsőnél történt, hol Berecz biztatta őket, hogy csak menjenek fel. „Keményen kell vele bánni, — mondá — össze kell kötözni.“ Elnök: Mit mondott erre Pitély ? Spanga: Azt mondta határozottan, hogy ő meg is fojtja. Azt mondja erre János (Berecz) : ha csak lehet, azt nem kell tenni, hanem erősen össze kell kötözni s a pénztárczát elvenni. A hálószobában levő Íróasztal fiókjának kulcsát rám bízta, hogy én vegyem ki a kasszakulcsot s próbáljam azt kinyitni. Elnök: De mit mondott János a tett véghez - vitelét illetőleg ? Spanga: Pitély azt mondta „én úgyis megfojtom“, János erre azt mondta: „ezt kerülni kell s csak akkor kell megölni, ha máskép nem megy. E megállapodás után Spangát és Jávort másnap délutáni 3 — 4 órára hivatta magához Berecz. Meg is jelentek a palota előtt, melynek ablakából Berecz kőre tekert papirost dobott le hozzájuk. Az állt ebben, hogy este jöjjenek el, mikor a szolgaszemélyzet vacsorái. Hét nyolcz óra körül Berecz föl vezette Őket a palotába, s hogy a felmenetel föltünést ne keltsen, Pitélynek iráscsomagot adott kezébe s azután Pi télyt a kasztniba, Spangát az ágy alá bujtatta. Mintegy egy óráig voltak e helyzetben. Berecz és Pitély halk beszélgetést folytattak ; Berecz biztatta Pitólyt : „Keményen kell vele bánni és összekötözni.“ Azt mondta erre Pitély, hogy ha „ő megfogja, meg is fojtja.“ Elnök; Nem mondta, hogy megöljék? Spanga: Azt mondta János, „azt kerülni kell és csak akkor Öljétek meg, ha már máskép nem megy; csak akkor, ha nagyon ellenszegül, ha ki nem kerülhető.“ Berecz 11 órakor levetkőztette Majláthot és mikor kijött, papirosokat vett elő és kente azokat, hogy az ablakra akaszsza. Aztán ruhát adott, a melyet arczukra kötöttek. Mikor ez megvolt, János előszedte a két kötelet; mindkettőn volt horog, ezek arra valók voltak, hogy a terasszon és bástyán lemászszanak. Elnök: Az arczukra vett ruhának mi czélja volt ? Spanga: Hogy ránk ne ismerjen ő exciája, ha esetleg ki nem végezzük. Mikor ez megvolt, mi leültünk, vártunk mig lefekszik. Azt mondta János, hogy „újságot szokott olvasni vagy két óráig.“ Mikor eljött az ideje- János azt mondta, hogy most már bemehetünk. — A szalon szoba kulcsát a kezembe kaptam, mondtam Pitélynek, hogy ő menjen előre. Azt mondta, hogy „ő el van rekedve.“ János meg azt mondta, hogy „jobb lesz ha én megyek, mert Pitély, ha-, ő exciája nem akarja adni a pénzt, még meg is szurkája a késsel.“ Azt mondta tovább Pitélynek, hogy ha nem akarja adni, akkor fogja meg a kezét és első legyen, hogy a száját betömjék ; kössék meg és vegyék el a bugyelárist. Elnök: Hát ha nem adja ide? Spanga: Abban az esetben, ha nagyon ellene szegül, lárma lesz, akkor szúrjuk le vagy mi. . . . Elnök: A végső esetre tehát, ha máskép nem megy, ki kell végezni ? Spanga: Igen. János kinyitotta az ajtót, bementünk. János megmondta, hogy az irószobában a két külső ajtó nyitva van, csak a spalet van bezárva; hogy én menjek oda s a belső spalet-ajtókat nyissam ki, a tapéta-ajtót pedig zárjam be. Meg is tettem ; a tapéta-ajtót becsuktam a spalétajtókat kinyitottam és rázzál a vassal, mely nálam volt, próbálgattam az asztalfiókot, hogy ki lehetne-e nyitni vagy sem. Ha ki lehetne, be se mennék, — igy gondolkoztam. Odamentem azután Pitólyhez. A papiros nem ragadt fel az ablakra, tehát belöktük. Ekkor bementünk a hálószoba ajtajához; én a czi- pőt levetettem, Pitély is. Pitély kezében egy darab gyertya volt, az enyémben a kés. Elnök: Mi történt ezután ? Spanga: Láttuk, hogy világosság volt a szobában ; égett a lámpa. Egyszerre kinyitottuk az ajtót; ő meggyujtotta a gyertyát; ón mentem előre, ő rögtön utánam. A kegyelmes ur meg volt támaszkodva az ágy derék táján a félpárnán s válla és feje a falhoz volt támaszkodva, úgy szundikált az ágy szélén. S mikor én mondtam: „Uram, pénzt!“ akkor vagy tiz perczig nézett rám s Pitély re, azután fölugrott igen gyorsan. „Megállj, te kutya !“ kiáltott s az egyik kezével elkapta a kést s a másikkal Pitélyt megfogta. En ekkor a kést eldobtam s Pitély egy nagy lökéssel lelökte úgy, hogy én hátul elestem. Mikor elestünk, én megfogtam a fejét, Pitély meg a karjait; kezeit összekötötte. Ez meglővén, nagyot kiáltott ő excellentiája. Pitély ruhát hozott elő, melylyel betömtem a száját. Pitély eközben lábait kötötte össze ; azalatt az idő alatt, mig Pitély a ruháért volt, ő excellentiája zsebemből kikapta volt a vasat s oda akart szúrni. Pitély megkapta a kezét s ezalatt az idő alatt bevérezte a kezemet. Betömtem a száját, hogy ne kiáltson, azután letöröltem a vért a kezemről az ágy szélén. Pitély felugrott ő excellentiájáról ; kérdezte, hogy melyik az a pénzes bugyelláris. Ott állt a szekrényen, ott volt az óra és egy csomó ezüstpénz, mely szétgurult. Pitély mindezeket zsebre rakta; én a kulcsokat vettem, kimentem a másik szobába, kinyitottam az íróasztalt, kivettem a kaszza kulcsát s próbáltam a kasszát nyitni, de nem tudtam vele semmire se menni. Ekkor jött Pitély s azt mondta, hogy menjünk. En azt mondtam neki, hogy még a kalapom benn van. Pitély visszament utána, sokáig benn volt. En eközben felhúztam a czipőt, s mihelyt Pitély jött, rögtön lecsúsztunk a kötélen. Pitély kabátot is hozott magával. El nők: Hová mentek aztán ? Spanga: A Margithidnak vettük az utat. Átmentünk a hídon s a vas-uteza szegletén Pitély adott nekem G40 vagy G50 frtot, egy csomó pénzt pedig kivett a tárczából s azt magának tartotta. Elnök : Még mit kapott maga ? S p a n g a : Az órát, lánczot s egy kis gyűrűt. — Elnök: A pénzen kívül még mit kapott Pitély? Spanga: Tudtommal nem maradt nála más. Az osztozás után a bodzafa-utezába mentünk egy kávémérósbe, ott megittam egy feketét; Pitély magára vette a kabátot, én hazamentem más czipőt s más gallért vettem magamra, délután ki mentem a faiskolába ott hagytam a pénzt, kabátot s a szivarakot. Délbe visszajöttem a vendéglőbe mentem s olvastam az újságot. Az volt benne, hogy a tettes ki fog derülni, mert az ujja meg van sebezve. En megijedtem, kimentem a városligetbe a pénzért, vettem egy pár czipőt, felültem egy konfortábliba sa!) órai vonaton elutaztam Bécsbe. Ott voltam aztán hót napig. — Elnök: Mit tett a tárgyakkal ? Spanga: Az órát s a lánczot elzálogosítottam. — Elnök: Hová ment Bécsből? Spanga: Pozsonyba. Ott voltam szombattól csütörtökig a mikor elfogtak. Elnök: Hogy történt az elfogatása? Spanga: A kabátot ott hagytam a vendéglőben, azt mondtam, hogy este vissza jövök. Mikor hazajöttem már észrevettem, hogy rám ismertek, mert nagyon néztek a vendégek. Elmentem. Mikor a színház háta mögé értem, elébera került egy ur, a ki mindenfelé kisért. En láttam, hogy el akar fogni, a hid felé mentem; gondoltam, hogy majd bele ugróm a Dunába. Be itt is elébem kerül az a bizonyos ur s azt mondta, hogy arretálva vagyok. Ekkor egy fordulatot csináltam jobbra s a számba lőttem. Ezután Pitély t vezetik be. Elmondja, hogy mint ismerkedett meg Bereczczel s mint találkoztak Budán a póstán. Akkor hozta elő Berecz a dolgot ; azt mondta : „Tudom Mihály, hogy neked is volna szükségedé egy kis pénzre ; csak ember légy s aztán lesz. A Pali már mindent tud, csak tartsd magad ő utána.“ Elmondja azután, miként mentek föl a végzetes estén a pa- lofeba s hogy bujtatta el őket Berecz. Elnök kérdésére, hogy mi kép biztatta Berecz, azt feleli : Azt mondta, hogy kijöhetünk már, mert haza jött a kegyelmes ur. F.kkor azt mondta nekem Berecz: „most hallgasd meg, hogy hogy áll a dolog.“ S akkor elmondta, hogy a kassza ott van a hol a kegyelmes ur alszik, az egy mellékszobában van, De ott van a komornyik, arra vigyázni kell. Elnök: Arról is volt szó, hogyan támadják meg a kegyelmes urat? Pitély: Csak azt mondta, bogy menjünk be a kegyelmes úrhoz, ha nem tudja Spanga kinyitni a mellékszobát. Azt is mondta, hogy ha nem akar pénzt adni, akkor kössük meg, tömjük be a száját, hogy ne kiálthasson. Berecz még azt is mondta, hogy a kegyelmes ur ijedős, gyönge ember, köny- nyen ad pénzt. En mégis féltem és tudja isten, azért ráálltam. Elnök: De azt is mondta Berecz, hogy a vén kutyát csak lássák el: itt van ez a jegyzőkönyvben. Pitély egy ideig haboz ezt szószerint újra ismételni, végre azonban többszöri felszólításra megteszi. Pitély: Aztán Berecz azt mondta, bogy ha nem akar adni pénzt, tömjük be a száját, mert lármát csapna s nem menekülhetnénk. Elnök: Berecz nem mondta, hogy szükség esetén ki is kell végezni? Pitély: Tekintetes törvényszék arról nem volt szó kint. Azután igy folytatja : Spangával bementünk s láttuk, hogy még világosság van a kegyelmes ur szobájában. Ekkor én azt mondtam, hogy menjünk ki ; Spanga biztatott, hogy lámpánál alszik a kegyelmes ur. Eljöttünk az ajtóig, de nem tudtunk kimenni, mert be volt csukva. S’panga azt mondta, hogy csak legyél csendesen, majd megpróbáljuk a kasszát kinyitni. En a szalonban maradtam, ő próbálta kinyitni a kasszát, nagyon ropogott, de sehogy sem birt vele. En újra mondtam, hogy hát menjünk el. Spanga azt felelte, hogy hát „potyára“ jöttünk ? Akkor Spanga kinyitotta a hálószoba ajtaját, bement; nekem azt mondta, hogy várjak rá. Spanga a kegyelmes ur közelébe ment s ekkor az fölébredt. Kérdezte, mit akar ? Spanga azt mondá: pénzt s akkor nem lesz semmi bántódása. A kegyelmes ur erre fölugrott az ágyról s azt mondta: „majd adok én neked, kutya, pénzt!“ Neki ment a Spangának s a földre húzta. Akkor bementem én is s meg akartam fogni a kegyelmes ur lábát, de nem bírtam mert erős ember volt. Elnök: Hát ki kötötte meg a lábát ? Pitély: Én. Aztán Spanga törülközőt kért s betömte vele a kegyelmes ur száját. Elnök: Hát a kezét ki kötötte meg ? Pitély: Azt nem tudom. — Ein: Ki térdelt a mellén ? — Pit: A Spanga. — Ein: Maga mit tett ? — Pit: En a lábát köttem meg. — F: A nyakát ki kötötte meg? — P: Azt nem tudom. — E : Igen, de a kezét is megkötötték. — P : Az nem volt megkötve. — E : Nem volt-e ? — Pit: Nem volt, mert mikor elmentünk, Spanga említette, hogy talán a kegyelmes ur él még s kiveheti a rongyot. 0 erre azt mondta : „hisz jól van, hadd éljen!“ Akkor aztán mentünk. Elnök: Pitély, hát feltehető egy emberről, a kinek a szája, be van tömve, a kezei pedig szabadok, hogy nem veszi ki a rongyot a szájából? Pitély: Igen, de már nagyon el volt halva. Elnök: Elhalva ? Pitély: Hát már akkor nem tudott mozogni, nagyon fojtogatta a Pali ; már nem élt . . . Elnök: Nem élt ? Pitély: Spanga is mondta, hogy tán már meg is halt. Ezután elmondja, hogy eltávoztak. A kerepesi utón átadta a pénzt és órát Spangának, ki neki egy pár forintot adott s azt mondta, hogy holnap többet ád. Azután nem látta többet Spangát. A keddi tárgyalás ismét nagyszámú közönség előtt folyt le, mely a tárgyalási termet zsúfolásig megtöltötte. A délelőtti ülés első felét Spanga és Pitély szempesitése foglalta el. Pitély elismerte, hogy kötözte az országbíró lábait, de azt konokul tagadta, hogy a kezeit kötözte volna, bár azt Spanga neki több ízben erélyesen szeme közzé mondta. A két vádlott több ízben élesen össze szólalkozott, Pitély Spangát lelketlennek mondá és egy ízben, a közönség nagy derültsége közben felhívta, hogy tegyen türelmes vallomást. Spanga viszont egy iz-
