Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-09-16 / 75. szám
— 298 — lyel ez áz orosz hivatal vadászok ellen viseltetik. Jól értesült körökben azt beszélik, hogy Németország és Ausztria-Magyarország Péter- váron kérdés tárgjává teszik Jonin különös misszióját. — Az orosz párt ez alatt teljes erővel dolgozik, hogy a Pétervárról kívánt állapot mielőbb meg legyen teremtve. Ruscsuk- han általános az a meggyőződés, hogy az oroszok Bulgáriában Sándor fejedelem megbuktatására törekszenek. Jelölt.jöч az esetre, lia tervük sikerül, Valdemár herczeg, a dán király legifjabb fia. Felhívás Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum folyó évi deczember lióban Budapesten, a M. Nemzeti Múzeum képtárának helyiségeiben a régi magyar ötvösművekből kiállítást tog rendezni. A kiállítás ez él. ja : egyfelől megismerni az egykor oly virágzó magyar ötvösség hű képét a fenmaradt műemlékek lehetőleg teljes összegyűjtésével, másfelől pedig felliiVni iparosaink figyelmét őseink Ízlésének jellemző sajátságaira s feléleszteni a hazai ötvösséget a hagyományos alapokon. Ki fognak állíttatni mindazon iparművészeti becsesei biró műtárgyak, u. m. kelyhek, serlegek, kancsók, kupák, nyak- és mentelánczok, ővele, mell- és övcsatok, forgók, boglárok, karpereezek, gyűrűk, fülbevalók, gombok, bajtűk stb.. melyek aranyból, ezüstből, ékkövekből, vagy fél-ékkövekből alkotvák; az egyéb anyagból, jelesül: vasból, rézből, bronzból, sárgarézből stb. készítettek pedig csakis úgy, ha zománczozással, aranyozással, arany vagy ezüst berakással vanuak ellátva. A kiállítás tárgyait képezik : 1. Az ország területén a magyarok bejövetele előtt lakott népek ötvös-művei. 2. A Magyarországon vagy Magyarország számára a X. századtól a XIX. sz. elejéig készített iparművészeti becsesei biró ötvös-művek, kiváló tekintettel azokra, melyeknek i'y természetű eredetét ezimerrel, fölirással, bélyeggel, okmánynyal, vagy egyéb módon be lehet bizonyítani. 3. Uly ötvös-művek, melyeknek hazai vonatkozása nem bizonyítható ugyan, de melyek kiváló műbecsükkel, alaki vagy technikai érdekességükkel az ötvösség fejlődéséről s kivált fénykorairól kellő fogalmat adhatnak. 4. Az előbbbi pontokban fölsorolt régi művek utánzásai. 5. Ötvös-művek mintarajzai és oly kiváló hazai ötvös-műveknek másolatai, melyek vagy elvesztek a századok viszontagságai közben, vagy a kiállítás számára nem szereztethettek meg. A hazai ötvösség emléfcei Magyarország egyetlen egy vidékén sem találhatók oly nagy számmal, in' it az erdélyi részekben. Itt virágzott legtovább az ötvösség, hol a fejedelmek fényes udvartartása újabb meg újabb lendületet adott ezen műiparág tovább fejlesztésére s a fejedelmi udvarok folyton nemze- ties jellege biztosítékot nyújtott a magyar Ízlés hagyományos vonásainak megőrzésére. E mellett Erdély volt menedékhelye másfél századon át a ma! gyarságnak,mely sem a török,sem a német pusztításainak nem volt annyira kitéve, mint Magyarország többi részei. A családi ékszerek itt gyűlhettek össze s szálhattak háborítatlanul ivadékról-ivadékra ; a templomok itt maradtak menten a dulásoktól s itt adhatta át felszereléseiket egyik nemzedék a másiknak. A kiállítás sikerét nagy részben az dönti el, mily mértékben fognak benne részt venni az erdélyi részek. Háromszék közönsége előtt, melynek van érzéke a gyakorlati élet követelményei iránt s a mellett kegyelettel őrzi múltjának emlékeit, nem lehet közönyös e kiállítás, mely a midőn tudományos ismereteinket kívánja gyarapitani, egyszersmind iparunk fejlesztésére is fölötte kedvező befolyást gyakorol. Háromszék nem maradhat ki e kiállításból. Tisztelettel felkérjük mindazokat, kik régi ékszerek s egyébb ötvösművek birtokában vannak, szives- kedjenek azokat alolirottaknak vagy a háromszék- megyei bizottság akármelyik más tagjának, mélt. b. Apor Gábor, mélt Béleli Tivadar, inéit. Bálmth Károly kanonok-esperest, mélt. gr. Kálnoky Imre, nagys. Komáromy Andor tanfelügyelő, mélt. gr. Nemes János, mólt. Seethal Ferencz és mélt. báró Szentkereszty Béla uraknak nyugta mellett átadni vagy legalább bejelenteni és pedig lehetőleg minél hamarább, hogy a tárgyak még e hő végén Budapestre küldethessenek. A kiállítás f. évi deczember hó közepe táján nyílik meg s 1884. évi február hó végéig tart. A kiállítás befejeztével a tárgyak a tulajdonosoknak kéz- besitetni fognak. A kiállítandó műkincsek megőrzését beküldésüktől fogva a kiállítás föloszlásáig az Országos Iparművészeti Muzeum s a Magyar Néni' zeti Muzeum vállalja magára. Sepsi-Szentgyörgy, 1883. szeptember 14. A tört. ötvösmű-kiállitás liáromszékmegyei bizottságának nevében : Pótsa József, Nagy Géza. Háromszékmogye főispánja, a Székely N. Muzeum őre bizottsági elnök. s a biz jegyzője. 31 ük ed vei öi előadás. Réty, 1883. szeptember 11. A nagy borosnyói műkedvelő társaság szeptember hó 9 én, múlt vasárnap nagyszámú és intelligens néző közönség előtt előadást tartott; Békésy Róza le. a. közreműködésével és vendégszereplésével eljátszotta „Az égben“ czimii 2 felvonásos jeles vígjátékot Balázs Sándortól. Most is csak elismeréssel tartozunk a műkedvelő társaság érdemeinek ; az egész előadást a Békéssy Róza műértelme és szakértő szelleme lengette át. De térjünk az előadásra. Hámori Ferencz szerepét dr. Barabás Albert adta és természetesen, kitünően személyesítette a becsületes falusi iparos gazdát, ki a csillogó fényre oly keveset ád, mint a minő nagy gondot fordít háza és gazdasága fentartására, s ki többre becsüli a földön, mint a játék értelmébeni „égben“, álláspontját. Neje, Semiramina szerepében Békéssy Róza lépett föl, ki a költői rajongást s az irodalom iránti felületes lelkesiiltséget, a házi ügyek és gondok elBudapestet, hogy itt diplomácziai missziót végezz nek. Íme ez a saison képe. — Sajnos, ez é6 semmi más! Ez a kis zaj, ez a kevés élet fővárossá em ugyan Budapestet, azonban sajnos, még nem na váiossá s még kevésbbé világvárossá! . . Pedig Budapest meg van áldva a természet' annyi népséggel, annyi kincsesei, fekvése oly gyónj ni oly szép, hogy méltán irigyelheti azt tőle aki melyik nagy világváros. Es mégis . . . Jelen levelünkben éppen azt tűztük ki magún nak leladatul, hogy kikutassuk azon hiányokat, n lyek Budapestet haladásában hátráltatják. Budapestet Andrássy nevezte el a magyar Pár nak, mert valamint egész Francziaország Páriáé úgy lelkesedik Magyarország Budapestért. Sajti, hogy laiis és Budapest között aztán többé sem párhuzamot vonni nem lehet. Es mert Magyarország is lelkesedik az ő fővái sáéit, hiszszük, hogy a vidéki olvasó érdeklődni f a magyar főváros viszonyai iránt. lehat kezdjük legelőször is a politikai okokn Budapestnek roppant ártalmai a van, hogy a I rodalomnak nem politika központja. Mert lio Ausztria-Magyarországnak Bées a fővárosa azt mi denki jól tudja. Az udvar Bécsben van. A köz minisztériumok Becsben vannak. Az a tömérd suk idegen kik politika küldetésben járnak hozzár azok mind Becsbe mennek, mert ott van a hat lom, ott van a dicsőség. Ha kiállítás rendeztet ott van Bées. A villamos kiállítás most tömérd idegent vonz Bécsbe. Pedig a világvárosokat éppen az teszi világvái sokká, hogy a töld minden részéből tódulnak he zá, mindenféle érdekék által vonzatva. Es itt sajnosán kell konstatálnunk, hogy а ш gj at lóvaros e tekintetben nagyon-nagyon hát van. Az a rohamos emelkedés, mely Budapestet a múlt évtizedekben viruló fővárossá tette, kétségtelenül csak a vidéki városok absorbeálásának lehet tulajdonítani, mert külföldről vajmi kevés járul hoz zá, hogy Budapest emelkedjék, viruljon. Es ez csakis a saját hibánk, — a saját élhetet lenségünk ! Bécsben csak az imént alakult egy szövetkezet, mely feladatául tűzte ki magának a külföldről vendégeket vonzani Bécsbe s azok szórakoztatásáról "és kellemes mulatságáról gondoskodni. Nálunk az ilyennel nem törődik senki. Ha néha-néha akad egy merész ánglius, a ki rászánja a fejét s testamentomot csinálva, eljön a czigányok földjére, hogy a csikósokat és betyárokat meglássa, — többnyire csalódva tér vissza, mert azokat a specieseket nem találja ; de nem talál senkit, a ki utbaigazitással szolgálna neki, a ki kalauzolná jobbra-balra s megismertetné vele a magyar fővárost, a magyar népet, a magyar jellemet. Amerikában a szálloda-tulajdonosokat „Fremdenführer“-eknek nevezik, mert minden szállótulajdonos lelkesedik az ő városáért s azon van, hogy azt emelje s a külföldi vendégeket oda csábítsa, mert hiszen ez csak neki van hasznára. A nála beszálló utasok szórakozásáról s azok mulattatásáról ő gondoskodik tehát; ő vezeti őket nindenfelé, ő mutogatja meg nekik a város nevezetességeit, stb., szóval igazi „Fremdenführer“. Mennyit tehetnének nálunk is a mi szálló tulajdonosaink, ha egy kis hazafiság és egy kissé több élelmesség lakoznék bennük! Ahelyett, hogy téve- lyegni engednék a náluk beszálló idegeneket, gondoskodhatnának ezek szórakozásán')!, bemutatván nekik a magyar főváros minden szépségét ; de ők lenyúzzák a bőrét az idegennek, a ki itt agyon- űnja magát Baedekerjével együtt s még a dédunohauyagolásával szemben a legszebben és legsikerültebben oldotta meg. s végre midőn az égből a földre esett, oly megadóan, oly lemondólag adja magát a családi tűzhely ügyeinek, különösön a másod к felvonásban oly kitünően sikerült az ebéd, hogy akármely nagy városi előadásnak díszére válhatott volna. Meglepő volt előadása, midőn minden tll étel bevitelével a kony liai gazdasszonyságot, jó főzést aftektálö, azonban minden tál ételnél felsülő. magát égben hivő költő nőiséget gyönyörű mimikával párosulva adta elő. Hámori buga, Ilka szerepét Cserei Róza játszta, kinek különösen az első felvonásban, első jelenetében mind hangja* mind testmozdulatai igen jók voltak s egész szerepében a ház gondjait hiven felfogó s költői rajongás után nem törekvő családi szorgalmas leány szerepét hiven tolmácsolta. Lelkesi Eduard szerepében a negélyezett hazafi- Ságot s az irodalom iránti erő.tetett ítju lelkesült- séget 50 éves korban, Földes Géza igen jól személyesítette, különösen Hámon irányában a lenézést, unt az egykedvűen vészén vagy általában észrevenni sem akar. Gáspár (Lelkesi fia) szerepe Pótsa Sándornál volt s ez jól alakította a leendő költőt, ki már előre fitymálja a Petőfi és Arany Jankó költeményeit. Ha igyekezete és az eddigi műkedvelői előadások alkalmával kitüntetett, szorgalma nem lankad, a műkedvelő társulat kitűnő tagja lehet. Merzy aljegyző szerepében a szószátyár, de magas miveltséget nélkülöző szájbőst Kónya Elzár elég behatóan adta elő, leinél az ói'teileii szónoklatok nagyon sikerültek. Galambos szerepében Kis László az olykor olykor nélkülözhetetlen szórakozottságot szintén elég jól adta elő. Panna szerepe dr. Barabás Albert né urliölgy kezében igen jó helyt volt; szép hangjával, kellemes taglejtéseivel ezen alsóbb rendű cseléd szerepet, ki kénytelen némelykor magasabb konyhai szerepet is teljesitni asszonya szórakozottsága vagy költői áh- í'ándai miatt — meglepően személyesítette. Dicsérettel kell megemlékeznünk továbbá az alsóbb rendű szerepek képviselőiről, s ezek között Bors szerepében Székely Albertról, és Zord szerepében Csia Balázsról. Minthogy „Az égben“ czimii vígjáték rövid volt, előadatott még „Az elkényeztetett térj“ egyfelvonásos vígjáték, irta Thiboust, ford. Szerdahelyi K. Clappier Hippolite szerepét Földes Géza jálszta, a házasságot megunt férjet s később fokozatonként neje felé hajló s végül a magát egészen megadó férj jellemét igen jól alakította. Caesarine szerepét, ezen nagy és fáradságos sze • repet » a minden perezben uj meg uj indulatroham változatait Békéssy Róza az eibájolásig adta elő, úgy bogy ezen fáradságos nagy szerepben már mir féltettük a kimerüléstől. Most is taps, koszorú és virágcsokrok nem hiányoztak-, mi általában az előadás jóságáról tanús kodik. A néző közönség nagy számára mutat a szép bevétel, mely 1.1(1 irtot tett. Ezen előadással véget ért a nagy-borosnyói műkedvelő társulatnál a Békéssy Róza vendégszereplése, mert szept. 12-én megy haza Budapestre, kájának is meghagyja, hogy többé erre ne tegye a lábát. Budapestnek holtunkkal mindössze csak egy szállodája van, mely egy ipari világváros mintájárá van berendezve, s melynek tulajdonosa ismeri feladatát. Az Európa szálloda ez, mely teljesen internatio- nális szellemben van berendezve, s ennek tulajdonosa B ai ne r ur megérdemli, hogy elismeréssel említsük fel nevét. Ha ő hozzá egy idegen száll, annak egy általa kidolgozott müvecskét nyújt át, melyből megismerheti Budapest és környékének ösz- szes érdekességeit rövid dióhéjban. Mert a ki Budapestié jön, az nem olvasni akarja Baekekert, liánéin — látni akar. Rainer ur aztán gondoskodik arról is, hogy mindent lat hasson. Az Európa szállónak megvan aztán az az előnye, hogy minden külföldi vendég hozzá száll — a tulajdonos a legnagyobb angol lapokban hirdeti vendégeinek lajstromát — és ily módon roppant szolgalatokat tesz a fővárosnak; de viszont elmaradnak tőle a hazai vendégek, mert azt hiszik, hogy ily szállóban, hol fejedéinek és herczegek laknak, nincs helye egyszerű löldmivesnek. De ez nagy tévedés. Mert az Európa ipari interternationális szellemben van berendezve és o';t nemcsak 24 frtos szobák kaphatók hanem 1—, mondd egy forintosok is, mint a legutolsó hotelben. Ezt persze csak akkor tudja már meg a hazai publikum, lia a többi fővárosi szállóból kiszorulva az Európához fordul és a legelegánsabb szállodában a legolcsóbb lakást kapja. Mindezt pedig csak azért era!itjük fel, hogy illusztráljuk, mily roppant sok függ egy értelmes hotelierjétől, s hogy — ha már mások nem képesek reá — ők volnának hivatva — úgy, mint Rainer ur — Budapestre a külföldi vendégeket ide- vonzani.
