Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-09-06 / 72. szám
72. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1883, Csütörtök szeptember 6. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön 5 Demeter-féle ház, hová I; a lap szellemi részét illető ; közlemények küldendők. < Kiadó hivatal: } 01 Cet \ l KÖNYVNYOMDÁJA, { I hová ci hirdetések és > / előfizetési pénzek ) > bérmentesen intézendők. ( ; A hirdetmények és nyiltte- \ rek dija előre fizetendő. \ %------------------------------.5? Х Ш. évfolyam. Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve : Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-díjért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. %-X Politikai szemle. A horvát kérdés még mindig szőnyegen van, sőt nem hogy elintézést nyert volna, hanem mindinkább bonyolódik s ma már oda fejlődött, hogy rendkívüli eszközök alkalmazása nélkül aligha is fog elintéztethetni. — A múltkori bécsi megállapodások az újabb események következtében tárgytalanná váltak. A miniszteri értekezleteken hozott határozatok gr. Pejacsevich László horvát bánt lemondásra bírták ; a király elfogadta a lemondást, de egyúttal megbízta a volt bánt, hogy a letépett czimereket helyeztesse vissza Pejacsevich magára vállalta, sőt kötelezte magát a megbízatás teljesítésére ; de alig hogy Zágrábba érkezett, távirati jelentésben tudatá a kormánynyal, hogy a hozott határozatok alkotmányos utón nem hajthatók végre Pejacsevich vonakodása kínos meglepetést szült, mely csak fokozódott a horvátországi magyarellenes mozgalom napról-napra való terjeszkedése következtében. Zágrábban készületeket tesznek az esetre, ha a magyar czimereket újra kifüggesztik s napok óta falragaszok izgatják a városi polgárságot, hogy a czimerek kifüggesztésénél fegyveresen s minél nagyobb számmal jelenjék meg. Ezalatt a Zagoriai begyek közt a zendülés valóságos fölkeléssé kezd átalakulni, mely különben nem annyira magyarellenes, mint inkább szocziális jellegű. A parasztság, mely csaknem teljesen fölhagyott minden munkával s kisebb csapatokban ólálkodik a közhelyeken, el van keseredve az urak ellen s a rettenetes adó miatt. Legnagyobb az elégületlenség Szent- Kereszten (Sveti-Kriz) és Krapinán, honnan oly nyugtalanító hírek érkeznek, hogy a zágrábi kormányközegek szükségesnek látták a badtestparancsnokságtól két század gyalogságot kérni. Különösen Krapinán volt a helyzet válságos. Augusztus 31-én délután a vásártéren nagy embertömeg kezdett összegyülekezni, mely estére már mintegy kétezer főre szaporodott. A tömeg fosztogatni készült, de a polgárság erélyesen védekezett. Szerencsére három zsandár érkezett Krapinára s összeütközött egy'több száz főre menő tömeggel, mely ép rabolni akart ; a polgárság támog ,ta a csendőröket s a rablás megakadályoztatott. Az összeütközésuél egy paraszt halva maradt, többen megsebesültek s 14 foglyul esett. Gomirjében, a zágráb-fiumei vasúti vonalrész egyik állomásán is kitört a nyugtalanság, de a kerületi főnöknek sikerült vérontás nélkül lecsillapitani. A kihágások után azonnal összehívta a községi tanácsot, hogy a nyugtalanság okait kiderítse. A nyugtalanság okául azt beszélték, hogy az izgatok már a választások előtt azzal ámították a népet, hogy a horvá- tok el vannak adva a magyaroknak s ezentúl nem a császár, hanem a magyarok uralkodnak fölöttük, s most ezek boszut akarnak állani 1848 ért s a népet adókkal fogják kizsarolni. Ezután a házban minden ablak, ágy, birka, kecske, malacz, sőt még a viz is adó alá kerül. Még a halottak után is adót kell majd fizetni ; a halottakat ugyanis meg fogják mérni s az örökösök a holttest súlya szerint fizetik az örökségi illetéket. Mindezek szükségessé teszik, hogy a horvátországi kormányzásban gyökeres változásnak kell bekövetkezni. Egyelőre egy minden hatalmi joggal fölruházott királyi biztos fog küldetni, a ki még a katonai hatalom felhasználásával is teljes rendet fog teremteni a drávántuli részekben. A zsidóellenes mozgalom itt is, ott is felüti fejét, zavargások azonban az utóbbi napokban nem történtek. Szombathelyen pénteken éjjel egy embert fogtak el, ki a zsidók kiirtására buzdító kiáltványokat ragasztott ki a falakra. Nyíregyházán egyes garázdálkodók hetek óta törik-zuzzák a zsidók ablakait, de nagyobb zavargások nem fordultak elő. Yáczon csütörtök éjjel „Üsd a zsidót !“ feliratú kiáltványokat raggattak ki a falakra, a rendőrség azonban csakhamar letépte. Balassa-Gyarmatou pár nap óta gyanús mozgalom volt észlelhető, mi az ottani zsidóságot rendkívül megrémítette. Növelte aggodalmukat az a körülmény, hogy a nógrádi 52-ik honvéd zászlóalj augusztus 30- án elhagyta a várost, hogy a kassai hadgyakorlatokra vonuljon. Az aug. 30. és 31-ke közti éj jet rendkívüli félelmek közt töltötte a zsidóság, mely csak akkor csillapult le, midőn a katonák a belügyminiszterhez intézett kérelem következtében visszarendeltettek s 31-én délben ismét megérkeztek Gyarmatra. Debreczenben szombaton este ablakbeverések voltak, de komolyabb rendzavarás itt sem fordult elő. — Zalát egészen megszállta a katonaság. Eger- szegen gyalogság és lovasság, Szt.-Grótou gyalogság, Sümegen gyalogság, Lövőn gyalogság és lovasság, Söjtörön gyalogság, Pacsón gyalogság és lovasság, Keszthelyen lovasság és vadászok, Kanizsán lovasság és gyalogság van elhelyezve. A rögtönitélő bíróság vasárnap ült össze. Külügyminiszterünk К á 1 n о к у а mult bét végén Bismarckkal Salzburgban találkozott s pénteken harmadfél óráig értekeztek. A találkozásról a félhivatalos „Nemzet“ a következőket Írja: Gróf Kálnoky találkozásánál Bismarck her- czeggel szem előtt kell tartani, hogy a monarchiánk és Németország közt fennálló szövetség sem újabb megállapodásokat, sem megerősítést nem igényel. A mennyiben tehát ilyen kombi- nácziók fűződnének hozzá, azok alappal nem bírnának. De semmi sem lehet egyszerűbb és természetesebb, mint hogy épen a két állam ily viszonyánál fogva a két államférfin, a ki külpolitikájukat vezeti, szükségét érzi annak, hogy a kínálkozó alkalmat a személyes találkozásra felhasználja és egymáshoz személyesen is oly közel jöjjön, mint a milyen szoros és bizalmas a két állam viszonya. Bismarck herczeg gasteini utazása megadta a különben is már régebben kilátásba vett alkalmat, és hogy Kálnoky gróf sietett azt felhasználni, az ép úgy magában érthető, mint az uralkodók találkozása, miután Vilmos császár a monarchia területére jött volt. A „Nemere" tárczája. Fővárosi levél. Budapest, augusztus 31. (Az őszi saison. — Vége a vakáczióknak. — Miniszter-kandidátusok. — Édes emlékek. — Az ischiai ünnepély. — Kassa. — Madame Judic Budapesten. — A fó'város utczái. — Közeleg az ó'sz!) Az őszi saison már előre veti árnyékát. Nemcsak a fák lombjai, levelei kezdenek már sárgulni, hanem az iskolás gyerekek, diákok, az ősznek e fecske madarai is vissza szállingóznak már, hirdetve az idény beálltát. Elég baj az nekik, szegényeknek, hogy vége van a vakácziónak ! * Nincs is most család, hol egyébről volna szó, mint a pót- és felvételi vizsgálatokról s nincs apa, ki ne vakarná a fejét, hogy oly tömérdek pénzt kell befektetnie abc-ós könyvekbe és elszakithatlan iskolatáskába. Es a horvát czimer-kérdés valóságos bliktri ahhoz a czimeres kérdéshez képest, vájjon uj könyvek vétessenek-e, vagy pedig az antikvárius is megteszi ugyanezen szolgálatot? Az idősebb fiuk, kik a szünidő alatt kénytelenek voltak földrajzi ismereteiket gyarapítani, tisztán ki- öltözve, kezükben a földabroszszal állanak, hogy a házi tanítóval megtegyék a nagy utat, — honnan majd mint negyedik osztálybeliek térnek haza. A két kisebbiket, kik csak most jutnak abba a helyzetbe népiskoláink áldását élvezhetni, egy álmatlanul eltöltött éjszaka után az édes mama kezüknél fogva vezeti az iskolába, hol a tanító bácsi beírja nevüket a nagy könyvbe. A mamák rendszerint el nem mulasztják az apró csemeték rendkívüli tehetségeit felsorolni, az apróság pedig kissé remegve nézi a tanító bácsit nagy okuláréjával. Az ünnepélyes aktus után felkeresnek egy papír- kereskedést s olyan pusztítást visznek benne véghez, mint 28 felpálinkázott antiszemita zavargó. Otthon konyvnélkül tanulja be a család minden tagja a beiratkozási ivet, s végül a papa és mama alkudozásokat kezd folytatni az iránt, vájjon az ifj' urak ozsonnára kiflit vigyenek-e magukkal, vagy kenyeret ? Este a bevásárolt holmik újabb szemle alá vétetnek s a szülők álmadozni kezdenek gyermekeik jövőjéről s rendesen megjelenik előttük a miniszteri bársonyszék. . . . Még a legelfoglaltabb apa sem vonhatja ki magát e rettenetes fontos teendők alól és ha már egyebet nem is tesz, hát legalább — fizet! * Oh bájos emlékei a gyermekkornak, mennyire elragadtok ! De hát ki ne időzne örömest az aranykor édes-kedves emlékei között ? ! Igen, igen kedves apróságok, ti az őszi idény röpke fecskéi vagytok ! A fővárosban persze, meg számos jel hirdeti a saison közeledését. A színházakban már-már telt házak előtt folynak az előadások s ma-holnap a premiérek virágai is kinyílnak. Ábrányi, Bérezik, Csiky, Dóczy (igazán ABC szerint) már nemsokára megtartják bevonulásukat.-* De kétségkívül első legjelentősebb eseménye az őszi évadnak az Ischia-ünnepóly lesz a Margit szigeten, mely olyan fényesnek ígérkezik, minőt még a magyar főváros nem igen látott. — Hisszük, hogy a pénztárnok nem lesz majd kénytelen megszökni a nép elől, mint a Szent István- napi ünnepély alkalmával, mely nem volt egyéb, mint nagy hűhó semmiért. Az Ischia-ünnep programmját székében ismertetik a napilapok, igy tehát fölösleges volna azt fölsorolnunk; de nem állhatjuk meg, hogy ki ne emeljünk egy pontot, melytől csak igy előre elgondolva is rengnek az oldalbordáink a kaczagástól. Képzeljék önök is Kassait, a kis Kassait, ezt az apró komikust, a ki maga a megtestesült komikum, — diszmagyar ruhában egy saját szerzeményű komoly hazafias költeményt szavalni !... Haliaha ! Magyarország kamatostul fogja visszafizetni Olasz ■ országnak, a mit az Szegedért tett. * Másik, kétségkívül nagy jelentőségű eseménye lesz a közelgő idénynek, hogy madame Judic, a párisi Blabáné meglátogatja a fővárost és gyönyörködtetni fog bennünket felülmúlhatatlan couplet- jeivel. Óhajtjuk, hogy nagyobb sikerrel járjon itt, mint szegény С о q u e 1 i n, akinek esetére önök még bizonyára emlékezni fognak. A főváros utczái ismét kezdik visszanyerni élénkségüket. A zöldből, a fürdőkből, az utczákról kezdenek vissza szállingózni a jó fővárosiak és minden lépten-nyomon egy-egy régi jó czimborára akadunk, a kinek arcza barnára van sülve a nyári naptól. Es mivel nekünk nincsenek fáink, nincsenek erdeiek, ezekről az arczokról olvassuk le, hogy közeleg az ősz, közéig az őszi saison, és nemsokára fütyül a szél. . . . H. J.
