Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-06-14 / 48. szám

Szentiványi Ignácz mondott emelkedett hangú, meg­ható búcsúbeszédet. Ezzel bezárult a sírbolt ajtaja az elhunyt mögött, s mi fájdalmas érzéssel, azon örök probléma fölötti tűnődés között oszoltunk szét, hogy vájjon van-e élet a síron túl s fogjuk-e ott egymást valaha viszontlátni? „Boldogok, a kik hisznek; mert övék a mennyeknek országa.“ Midőn e sorokat irom, jön a hir, hogy Gelen- czén a fináncz urak egy tanítót megszabdaltak. Mi iuditotta őket ez újabb hősködésre, arról hall­gat a fáma ; éppen azért e hirt csak fentartással közlöm. x.-y. Az izmok kongresszusa. ■ (Folytatás.) Most meg egy igen tiszteséges férfi áll fel, kinek tekintetéből a megvetés és harag tűnik elő. De vonásai mély bánatot rejtenek. Bús s mondhatni szomorú hanglejtéssel igy kezdi társai előtt nyil­vánítani véleményét a nagy mellizom, (M. pecto- ralis major): „Nekem, ki öcsém (M. pectoralis minor) nevében is felszólalok, csupán azon szerény megjegyzésem lenne a t. előttem szóló beszédére, hogy nehogy azt higyje, hogy csupán ők lennének a legtöbb gyö­nyörök élvezésére rendelve. Oh, nem ! hiszen én és öcsém beszélhetnénk csakis a valódi élvezetekről. Vagy nem az-e a valódi élvezet, midőn a kedves és szép szőke-fürtös kis angyal gyöngéden hajtja fejecskéjét reánk s suttogva beszél mennyei bol­dogságáról. De fájdalom, minél nagyobb volt az élvezet, an­nál nagyobb jelenleg az elkinzásig vitt s unalmas napi foglalkozásunk. Mit élvezünk jelenleg ? Semmit ! Avagy élvezetnek nevezzük-e azon kínzó mozgásokat, melyeket két vízszintesen s négy lábon álló faru- dakon (korlát) kényszerítve vagyunk tenni. Most a megfulladásig össze kell szorulnunk, majd meg a szétrepedésig kinyujtozódnunk s mindezt nem sa­ját akaratunkból teszszük, кацзш kényszerítve a kény úrtól, kinek hatalmát megtörni legyen iotörek- vésünk, mert igy biztosítva leszünk minden erőszak ellen. Egyéni nézetem a harez mielőbbi megkez­dése.“ „Helyes“ ! igy kiált föl egy harsány hang, s mindenik figyelme egy kis termetű egyén felé for­dul, ki minden tétoyázás nélkül igy szól : „Uraim ! — mint önök tudják, — én a száj 'zárizma. (M. orbicutaris sen sphincter oris) vagyok, kinek azon közmondás irányadója, hogy ne szólj szám, nem fáj fejem. — De elvemtől eltérve, mégis ki kell mon­danom sérelmemet. ú л V Édes ajkakról szedtem a mézet eddig, mint vi­rágról a méh, s édes ' gyönyörrel mondtam el a szőke-fürtös kis angyalnak a szerelmi vallomást, mely után jutalmam lett száz; meg száz édes csók. — De nagyon kevés ideig élvezém e - gyönyört, mert a külvilág zsarnoksága törvénybe igtatá a tornászatot, mely által örökös hallgatásra lettem kárhoztatva s csak néha lettem igénybe véve ; és gondolják uraim minő megaláztatást kell ilyenkor is eltűrnöm! — Egy külvilági egyének által meg- tisztátalanitott fát keile megcsókolnom (korlát), mely­hez kényszenttetém oda simulni. Hallatlan meg- gyaláztatás, az égből a pokol mélyébe való esés ! Ezt tűrnöm nem lehet ! Az előttem szólók véle­ményét pártolva felajánlom a közügy érdekének csekély erőmet.“ (Éljen, éljen ! hangzott mindenfelől.) (Vége köv étkezik.) Kolozsvári 2-dik tenyészállatkiállitás. (Folytatás és vége.) IV. Az alakuló ülés befejeztével az egyes jury- osztályok elnökeik vezetése alatt haladék nélkül munkához fognak és a bírálatot — szükség szerint alosztályokra oszolva — még ugyanazon napon dél­utáni 4 óráig befejezik. V. A bírálat az u. n. értékszámrendszer szerint történik, az arra szükséges rovatos táblázatok a tagok között kiosztatnak. VI Minden jury-osztály a maga kebeléből jegy­zőt választ; a kiállított állatokról netán kívánt bő­vebb felvilágosítást az osztályvezető urak fognak adni. VII. Pénzdíjjal csak „a régi Erdély “-ben (tehát a volt u. n. kapcsolt részeket is ide értve) tenyész­tett állat jutalmazható. Másutt tenyésztett állat csak dicsérő oklevelet nyerhet. VIII. Pénzdijat csak tenyésztő nyerhet. IX. Ívíállitó a maga osztályában bíráló nem lehet. X. Minden jury-osztály önállóan rendelkezik a kitűzött általános és külön dijakról ; de a dijak át­helyezése egy osztályból vagy alosztályból a má­sikba megengedve nincs. Dicsérő oklevelek ad libitum állanak rendelke­zésre. XI. A biráló-bizottság Ítélete ellen fellebbezés*, nek nincs helye. XII. A bírálati eljárás befejeztével az összes bi­zottság ugyancsak szeptember hó 1-én délután 5 órakor zárülésre gyűl össze s a felvett jegyzőköny-. vek tudomásul vétele után általános jelentést szer­keszt, mely a kiállításon tapasztalt előnyöket és hi­ányokat röviden felsorolva, a gazdaközönség figyel­mét a követendő helyes irányra felhívja. Az állatok szállításánál engedélyezett vasúti díj­kedvezmények a következők : Maros-Vásár hely tői Kolozsvárig ló és csikó egy darab feladásánál a mérsékelt szállítási ár 4 frt 56 kr, ló és csikó 2 drb feladásánál 4 frt 54 kr, bika és tehén 1 drb 2 frt 10 kr, borjú és hízott sertés 1 drb 95 kr, szopós borjú, sovány sertés 1 dr 55 kr, süldő, malacz, bárány 1 drb 18 kr, ba­romfi ketreczben 100 klgr 35. Segesvártól Kolozsvárig ló és csikó 7 frt 21 kr, 2 drb feladásánál 7 frt 19 kr, bika és tehén 3 frt 33 kr, borjú és hízott sertés 1 frt 66 kr, szopós borjú, sovány sertés 55 kr, süldő, malacz, bárány 28 kr, baromfi ketreczben 100 klgr. 55 kr. Héjjasfalvától Kolozsvárig 1 drb ló és csikó szál­lítása 7 frt 56 kr, 2 drb feladásánál 7 frt 54 kr, bika és tehén 3 frt 48 kr, borjú és hízott sertés 1 frt 74 kr, szopós borjú, sovány sertés 58 kr, süldő, malacz, bárány 29 kr, baromfi ketreczben 100 klgr 58 kr. Ágostonfalvától 1 drb ló és csikó 9 frt 96 kr, 2 drbnál 9 frt 94 kr, bika és tehén 4 frt 60 kr, borjú és hízott sertés 2 frt 26 kr, szopós borjú, sovány sertés 76 kr, süldő, malacz bárány 40 kr, baromfi 100 klgr. 77 kr. Földvártól Kolozsvárig ló és csikó egy drb fel­adásánál mérsékelt ár 10 frt 95 kr ; két drb szál­lításánál 10 frt 92 kr ; egy drb bika vagy tehén szállítási ára 5 frt 5 kr ; egy drb borjú vagy hí­zott sertés szállítása 2 frt 48 kr ; egy drb szopós borjú vagy egy sovány sertés 84 krért szállittatik ; egy süldő malacz vagy bárány szállítása 42 kr ; ketreczbe zárt baromfiért 100 kilogramm súlyig 84 kr számittatík. Brassótól Kolozsvárig a szállítási kedvezményár 1 ló- vagy csikóért 11 frt 73 kr, 2 drbnál 11.70, bika és tehén szállítása darabonként 5 frt 41 kr, 1 borjú vagy hízott sertés 2 frt 65 krért, szopós borjú és sovány sertés 1 drbjánál mérsékelt ár 90 kr, süldő, malacz vagy bárány. 1 drb 45 kr, ba­romfi ketreczben 100 klg. 90 . kr E díjtételekben a kezelési illeték és a szállítási adó már bennfoglaltatik. VEGYES HÍREK. Gróf Zichy Jenő és Jágócsi Péterffy József az itteni ipariskola és szövőtanműhely megtekintésére f. hó 19-én városunkba jönnek s innen másnap dél­után Ivézdi-Vásárhely re utaznak. A helybeli ev. ref. egyház dalárdája vasárnap tartotta majálisát. A polgárság már kora reggel tömegesen vonult-ki a iaracz.klöv.ések által adott jelre s kedélyesen mulatott, mig a délután meg­eredt zápor el nem rontotta a mulatságot itt is, mint múlt vasárnap a tűzoltók majálisánál. A népiskolai tanitók számára tartandó torna- póttaetolyam ügyében Komáromy A. tanfelügyelő úrtól következő sorokat vettük: Vallás- és közok­tatásügyi miniszter ő nagyméltósága 18289. szám alatt kelt leirata következtében felkérem becses lap­jában következőket közölni ; A nyáron népiskolai tanitók számára csak egy helyen tartatik tornászati póttanfolyam, még pedig a budapesti torna-egylet I. kerületi tornacsarnokában. A tornapóttanfulyamra, mely 6 hétig tart ; a felvett tanitók 50 frtnyi állam­segélyt kapnak, bele értve , ebbe az utazási költsé­get is. A folyamodók felszerelt kérvényét a kir. tanfelügyelőség intézi Buzogány Áron osztályta­nácsoshoz, a ki ezen póttanfolyam vezetésével meg van bízva. A póttanfolyam megkezdésének ideje és tartama a „Néptanítók Lapjában“ fog közzé té­tetni. Sepsi-Szentgyörgy, 1883. junius hó 12 én. Komáromy Andor, kir. tanfelügyelő. A sepsi-szentgyörgyi mülakatos tanmühelylyel megtoldott polgári fiúiskola zárvizsgálatai követ­kező sorrendben tartatnak meg: Junius 21. d. e. 40—12 óráig vizsgáltatik mind a négy osztály a műénekből és (külön tantermekben) a hittanból ; d. u. 2—4 óráig a műlakatos: növendékek gyakor­lati vizsgája (műhelyi gyakorlat); 4 órán túl tor­navizsga. Junius 22-én d. e. 8 —12 óráig az I. osz­tály d. u. 3—6 óráig a II. osztály; jun. 22-án d. e. 8 — 12 óráig a III. osztályod, u. 3—7 óráig a IV. osztály minden tantárgyból. E vizsgálatokra az érdekelt szülőket és tanügybarátokat tisztelet­tel meghívja az gondnokság. A aepsi szentgyörgyi ev. ref. „Székely-Mikó- Kollegium“-ban a nyári közvizsgálatok sorrendje a következő : Junius 24-én (vasárnap) d. u. 3 órakor pályaszavalattal összekötött ének- és tornavizsga ; 25-én d. e. 8—12. az I. gynin. — d. u. 3—7. az előkészítő osztály; 26-án d. e. 8 — 12. a II. gymn. d. u. 3—7 a III. gimn. osztály; 27-én d. e. 8—12 a IV. gymn. osztály vizsgálatai tartatnak meg, melyekre a t. szülőket és érdeklődőket tisztelettel meghívja az igazgatóság. Fellegszakadás volt pénteken estefelé Etfalva, Gidófalva és Martonos községekben. A kis patak medre, mely e falvakon foly keresztül, csakhamar színig telt, kiáradt s a kerteket elöntötte. Vasár­nap délután pedig jég volt Oitszemen és Bodokon; szerencsére sok kárt nem okozott. Kézdl-Vásárhely város képviselő testületé folyó hó 4-iki ülésében tárgyaltatott az alispáni hivatal leirata, mely szerint az ott megejtett tárgyalás alapján K.-Vásárhely czukor után 1700 frt, kávé után 100 frt, sör után 2425 frt 38 kr s igy össze­sen 4225 frt 38 kr fogyasztási adót tartozik fizet­ni, vagyis 2637 frt 73 krral kevesebbet, mint a mennyi a városra kivettetett. Ezzel kapcsolatban kimondta a képviselő testület, hogy a főispán ur közbenjárását ki fogja kérni az 1882. évi 953 frt czukor-, kávé- és sörfogyasztási adóhátrálékra két ízben elrendelt végrehajtás felfüggesztése s ezen a városra jogtalanul kirótt illeték elengedése iránt már régebben beadott folyamodás mihamarábbi el­intézésére. Köszönetnyilvánítás és felhivás. A kézdi-vásár­helyi felső népiskola gondnokságának f. hó 5-én tartott gyűlése alkalmával tekintetes dr. Cseh Ká­roly gondnoksági tag ur 3 ezüst forintot kegyes­kedett adományozni szorgalmas és jómagaviseletü felső népiskolai tanulók megjutalmazására. Midőn e nagylelkű adományért itt a nyilvánosság terén is hálás köszönetét mondunk: egyúttal felhívjuk a t. szülőket és érdeklődő nevelésügybarátokat, hogy netáni hasonczélu adományaikkal f. 24-ikéig a ne­vezett felső népiskola igazgatóságát felkeresni ke­gyeskedjenek. A szives adományok hirlapilag nyug­táztatni és jegyzőkönyvileg megörökittetni fognak. Kézdi-Vásárhelytt, 1883. jun. 8-án. A gondnokság. Értesítés, A kézdi-vásárhelyi felső népiskolánál a jelen tanévet bezáró nyilvános vizsgálatok f. hó 25-én és 26-án fognak megtartatni a nevezett is­kola I. oszt. tantermében. E vizsgálatokra a t. szü­lőket és tanügybarátokat tisztelettel meghívja Kézdi- Vásárhelytt, 1883. jun. 6-án. A gondnokság. Újfalu község bizalmi irata Koós Perencz tan­felügyelőhöz. Nagyságos m. kir. tanácsos és tanfel­ügyelő ur ! Újfalu község hálás elismeréssel emlé­kezik meg nagyságodnak a nevelésügy érdekében kifejtett jóakaratu intézkedéseiről. Újabb bizonyíté­kát adta ennek nagyságod, a midőn mezei munká­val foglalkozó népünk kis gyermekeiről megemlé­kezve, az idén Újfaluban is nyári óvódát méltózta- tott nyittatni. Ezért nem tehetjük, hogy ezen intéz­kedéséért, melyet Újfalu község összes lakói öröm­mel üdvözölnek s jótékony hatását már is elisme­rik — az egész község nevében nagyságodnak kö­szönetét ne mondjunk. Újfalu község lakói meg vannak győződve arról, hogy a nagyságos tanfel­ügyelő urnák a haza s ezzel kapcsolatosan a nép- nevelés ügye szivén fekszik ; mert ezt nagyságod tettekkel bizonyította be, nem pedig üres elmefut­tatásokkal. A tett pedig legjobban bizonyít. Kíván­juk azért, hogy a mindenható Isten nagyságodat még soká éltesse, Brassómegye magyarjainak nép nevelése felvirágoztatására és magyar hazánk hol- dogitására! — Maradunk mély tisztelettel: Újfalu, 1883. junius hó 9-én. Szabó László, isk.-sz. ideigl. elnök. Sipos Mihály, gondnok. Csete Bálint, községi tanító. Barcsai Albert, közs. tanító. Sánta Márton, k. pénztárnok, Live György, albiró. Kossuth ifjúkorából- Egy érdekes adatot beszél el nagy hazánkfia a „Pesti Napló “-ban sárospataki jogászéletéből, midőn a nagy hirü Kövy Sándor jogtanárt hallgatta. Darabos, nyers ember volt Kövy — mondja Kossuth — s ez a sajátsága egyszer egy kis összeütközést is idézett elő. Történt, hogy egykor tárgyába belemelegedve, a szabott órán túl jó soká folytatta az előadást. Mély csendben hall­gattuk, mint mindig, azonban véletlenül esett-e meg vagy szándékosan történt? egy valaki ép azon pa­dokban, a hol én is ültem, megsurolgatta a padlót csizraatalpával, a mi úgy hangzott, mintha türel­metlenség jele volna. Kövy felénk fordult, végig jál­tatta rajtunk szikrázó szemeit, öklével a tanszék polczára ütött, s mindig fe’énk nézve elkiáltotta magát: „hitvány gazemberek!“ és elrohant. — En azt mondtam társaimnak : a ki elég hitvány, hogy zsebre tegye a gazember czimet, ám tessék, én nem teszem ; ha ezt a sértést jóvá nem teszi, én előadására többé nem jövök ; elmegyek Kassára, le­teszem ott a vizsgát. — Szavaim helyesléssel talál­koztak. Amolyan kis „secessio ad Montem Sacrum“ lett belőle. Három nap a „világi növendékek“ leg­nagyobb része nem mentünk a tanításra ; a tan­órát a kollégium előtt a gyepen töltöttük tömege­sen, egyikünk fennhangon olvasott Kövy tanköny­véből. Aztán tanárunk értem küldött, „Hát Domine fráter! micsoda bolondságot csinálnak magok?“ kérdezé. „Nem bolondság az, tekintetes uram! ha­nem a megsértett becsületérzés méltó neheztelése“ — felelém. — Mi tanulni jöttünk ide, nem meg- gyaláztatni. Büszkék voltunk reá, hogy a nagyhirü Kövy professor tanítványai lehettünk, de becsüle­tünkre is büszkék vagyunk; a tekintetes ur tudja, hogy én akár 24 óra hosszant is szívesen elhallga­tom, igy mások is ; ki adott alkalmat arra a kel­lemetlenségre ? nem tudom; lehet, hogy véletlen volt, jobb is volt volna annak tekinteni s észre sem venni, de mi sem betyárok, sem gyermekek nem vagyunk: pár hónap múlva a tógátusok dal- kara elénekli nekünk azt a bucsudalt, hogy „Men­jetek ! Isten veletek !“ s mi az iskolából kilépünk az életbe, nem vihetjük magunkkal homlokunkon a gazember bélyegét. Méltóztassék a dolgot bölcses­sége szerint elcsinálni, különben országos skanda­lum lesz belőle, ha azt tudja meg a világ, hogy Kövy professort tanítványai elhagyták“. — „Jól van no!“ feleié, „jöjjenek fel holnap, majd elcsi­náljuk.“ — Felmentünk. Egy kis kellemetlenség fordult elő a múlt napokban -— monda Kövy * sajnálom : a dolog onnan eredt, hogy szándékos rosszakaratot gyanítottam, de utána jártam s meg-

Next

/
Thumbnails
Contents