Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-06-07 / 46. szám

egész pecséthistória agyrém volt, mert ha elveszett is az a pecsét, annak semmi fontosságot tulajdo­nítani józan fővel nem lehetet. Legfeljebb mint ré­giség bírhatott becscsel. S mégis — ugylátszik leg­alább a levélből — ez okozta élete szerencsétlen­ségét. Annyira mániájává vált, hogy az utóbbi években mindig csak azon tépelődött. — Egy el­lene nem rég beadott névtelen följelentés, me­lyet valami régi adóügyben tettek, azután meg­adta az utolsó lökést. Mániája az utóbbi napok­ban teljesen erőt vett rajta s csütörtökön délelőtt 10 órakor hivatalos szobájában az uj városházán egy huszár -karabélylyal főbe lőtte magát. Barna túlságos becsületérzésének az áldozata. Az a kép zelgés, hogy becsületén folt esett, nem hagyta őt nyugodni, elviselhetlennek tűnt fel előtte az ólet, a nejének és három kiskorú gyermekének képe sem volt képes visszatartani őt a végzetes lövéstől. — Bajkay fővárosi alkapitány volt. Hivatalával visz- szaélt, zsarolt, de végre rajta vesztett. Ügyében pénteken kezdte meg a budapesti fenyitő törvény­szék a végtárgyalást. Bajkay attól tartott, hogy letartóztatják. Pénteken este a törvényszéki tárgya­lásról komoran ment haza, keveset vacsoráit, senki­hez nem szólt s korán lefeküdt. Szombaton reggel G órakor fölkelt, hét órakor kiment a kertbe, ott leült egy deszkapadra s nehány perez múlva egy hat lövetű revolverrel főbe lőtte magát. A csángó-egyesületigazgató bizottsága m. szerdán d. e. Kammermayer К. elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés főtárgyát gr. Bánft’y Béla jelentése képezte. Először magához a czélhoz s az annak megvalósí­tására választott eszközökhöz szólt. A czél az Al- Díinánál rendelkezésre álló földeken Zalánkementől Rubinig magyar elemnek letelepítése volt. Nyolcz öblözet állott itt rendelkezésre, melyek közül hat­ban halak laknak, ladikázni s hajózni lehet még ma is, a telepítés itt tehát keresztül nem vihető. Csak a G-ik s 7-ik öblözet van mentesítve. Az ott levő csángók első csapatát Ivanován találta, föld- és gyékénből készült sátrakban, egymás hátán. A bolgároktól elvett kertekből adtak nekik. A felső részen levők elég száraz helyen vannak, de az al­són levőknek a leszivárgó viz folytán rósz a hely­zetük. Élelmiszerük máléliszt, burgonya, egy kevés túró és só. Éhségről itt nem lehet szó. De a ku- bikolásból szerzett pénzzel aligha fogják magukat fentarthatni, mert egy idevaló munkás 4-szer any- nyit képes dolgozni és saját élelmével van ellátva. Indítványozza, kerestessenek meg a bukovinai papok, hassanak a népnél oda, hogy a bizottság újabb fel­hívása nélkül ne jöjjön. Ide utazásra egyelőre sen­kinek se kell pénzt adni. — Szilágyi Dezső szerint nem a régi bizottság a hibás, hanem azok, a kik tévesen informálták. E hibát csak a kormány te­heti jóvá. Vagy uj községet kell nekik alapítani, vagy a meglevőket erősíteni. A kormány figyelme felhívandó lenne ez állapotra, a mely czélból öt­tagú bizottság kiküldését indítványozza. Ez indít­vány elfogadtatván, a bizottság tagjai lettek : gróf Bánfiy Béla, Kerkápoly Károly, Szilágyi Dezső, Horváth Gyula és László Mihály. A szekeres csángó gazdák második csapatát, mely 36 szekérrel 35 családból s 160 lélekből állt, a szokott vendégszeretettel fogadták Hunyadmegyé- ben. Múlt hó 21-én értek Szászvárosra, hol meg­haltak; 22-én délután Piskire értek, hol nemcsak megvendégelték őket, hanem az ottani mühelybeli munkások 52 írttal, a bácsi birtokosok pedig 5 írttal ajándékozták meg őket, Kovács Antal bácsi birtokos pedig szénával látta el lovaikat. Dévára este 8 órakor érkeztek ; az egész város kiment elé­jük s zenével fogadta őket a városi bizottság Tóth László helyettes polgármesterrel az élén. Déván két napot töltöttek, Űrnapján templomba mentek, hol Pap Dániel megáldotta lobogójukat, melyen „Isten segíts“ olvasható. 25-én reggel 9 órakor men­tek el Déváról, miután minden család 1 — 1 kenye­ret, 1—1 frtot és 1 — 1 véka zabot kapott. Délre Lesnyekre értek, hol Szereday Aladár fogadta s vendégelte meg őket. Délután 3 óra múlt, midőn ismét útnak indultak, kevés ideig megállva Lapus- nyak községben, hol Lázár Pál Oszkár földbirtokos minden családot 1 — 1 forinttal ajándékozott meg s 1 — 1 liter szilvapálinkát osztott ki közöttük s ele­gendő szénával is ellátta őket, melyet előre küldött Dobrára, hol az éjét töltötték. Innen másnap indul­tak el Krassómegye felé. Sandikin. Ez a neve egy berlini zsidó jótékony egyletnek, mely a következő érdekes módon gya­korolja a jótékonyságot. Van két pénzes szelenczéje, melyek közül csak az egyiket lehet kinyitani, mig a másik be vau pecsételve és ezt csak ritka eset­ben szokta kinyitni a község feje. Minden gyerek­ágyas, zsidó nőhöz elküldik a két szelenczét, még pedig a kinyithatót pénzzel tele. Az illető asszony­nak kötelessége a pénzt a kinyitható szelenczéből a lepecsételtbe áttölteni, de jogában áll abból el is venni annyit, a mennyire szüksége van. A gazda­gok természetesen még tesznek a pénzhez hozzá, midőn azt áttöltik a másik szelenczébe, s igy úgy­szólván titkon adakoznak a jótékony czélra, a sze­gények pedig a nélkül részesülnek a jótéteményben, hogy valaki tudna a lologról A két szelencze ugyanis pár napig ott marad az illetőknél, és mi­kor eljön értük a szolga, sohase tudja: adakoz- tak-e, vagy pedig elvettek-e a pénzből ? Az első orosz arany. Moszkva fejedelmei egész a XV. század végéig nem verettek aranyat. Az első aranypénz, melyet III. Iván nagyfejedelem (1472 —1505) veretett, Mátyás királyunk aranyait utá­nozza. Mátyás ugyanis a lengyel király, IV. lváz- mór ellen szövetségesek után nézve, fölkereste Mosz­kva nagyfejedelméí is, ki csak imént tagadta meg a kipcsáki tatároktól a harmadfél század óta fize­tett adót. 1482-ben János nevű követét küldte Mátyás Ivánhoz, ez pedig Kurizin Feodort Mátyáshoz s ágyuöntőket, mérnököket, építészeket és bányászo­kat kért a magyar királytól. Mátyás küldött is és ekkor verette Iván a magyar aranyak mintájára az első orosz aranyat. Előlapján Szent László ki­rály látható, kezében bárddal, úgy mint a magyar aranyakon ; a hátlapon pedig Magyarország és Má­tyás czimere : egy négy mezőre osztott paizs, felül a jobb mezőben a pólyákkal, melyeket közönsége­sen Magyarország négy folyójának szoktak mondani, a bal mezőben a kettős kereszttel; alant jobbra a Hunyadiak ősi czimerével a gyűrűt tartó hollóval, balra a kettős farkú cseh oroszlánnal. Csak a kör­irat orosz; az előlapon: „Knezs vei ki Ivan Vaszilje“, a hátlapon: „Knezsja velkog Ivaua Ivanovi vszeja Ruez.“ oepsi- yzemgyc К (D К *■{ a м H1 г+ (D H l! Buza legszebb közepes vegyes . Rozs I legszebb J közepes Árpa } 'e«szebb 1 j közepes Zab ‘eg8Mbb , közepes Törökbuza Kása . . Borsó . . Lencse Fuszulyka Lenmag . Burgonya Marhahús Disznóhus J uhhus Faggyú (friss) 7.— 6.80 5 3. о 40 50 40 48 56 Irodalom, művészet. „Magyar szülészek és színésznők rajzai, Adat- Emlék- és Szinmütár“ cziin alatt egy igen érdekes és nagybecsű vállalat első füzete küldetett be hozzánk, melyet a Kassán megjelenő „Szinészeti Közlöny“ szerkesztője, Báthory Románcsik Mihály, kiváló gonddal és gazdag, változatos tartalommal szerkesztett. Czélja: a magyar színművészet lényegével foglalkozó, hézag­pótló történeti művet irni, s az általa részben már összegyűj­tött, részben még ezután gyűjtendő adatokkal hozzá kivan járulni az egyetemes magyar színészet történetének megirá sához. Az egész mű 50 füzetre, azaz öt kötetre van megállapítva, minden egyes kötet 10 füzetet foglal magában. Az egyes fü­zetek tartalmát képezendik: a vidéki magyar színészet jelen­ben működő összes tagjainak és mindazoknak életrajzai, él­ményei, naplói, a kik a színészettől visszavonultak vagy a kik már elhunytak. Továbbá feltalálhatok lesznek egyes fü­zetekben még-: egykorú följegyzések színészetünk múltjából, régi szinlapok, okmányok, szerződések, színházi törvények, jellemző adomák és több ezekhez hasonló adatok, végül az előadott színdarabok jegyzéke lesz mellékelve a szerzők, eset­leg fordítók neveinek felsorolásával. Minden füzet kezdetben — a nyár folyamán — havonként egyszer jelenik meg, a téli évszakban pedig havonként két­szer, nagy 8-adrét alakú, három nyomtatott ivén. Ha azon­ban az előfizetők száma és a kelendőség időközben biztosítja a vállalat fennállását, azon esetben havonként három füzetet adunk ki és igy hamarább befejeződik a nagy munka, mely egész kis könyvtárt fog képezni. Minden egyes füzet önálló egészet képez és 10—15 életraj­zot fog tartalmazni. A díszesen kiállított első füzet a következő érdekes tarta­Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1883. június 5-én. Magyar aranyjáradék 6°/0 .............................................120.30 Magyar vasúti kölcsön............................., * . . 137.50 Magyar keleti vasúti államkötvény, I, kibocsátás . 91.50 Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . 112 50 Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás . 98.50 Magyar földtehermentesitési kötvény ...... 99 50 Magyar földteherment. kötvény- záradékkal ... 98 50 Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény ... 98.75 Temes-bánáti földteherment.. kötvény záradékkal . , 98.- ­Erdélyi földtehermentesitési kötvény...................................98.75 H orvát-szlavon földtehermentesitési kötvény ... 99.-r. Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény ....... 97.50 Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön ...... 114-50 Tiszaszabályozási és szegedi sorsjegy . - . . . 109.76 Osztrák járadék papírban...................................78.20 Osz trák járadák ezüstben . .................................. 78 70 O sztrák járadék aranyban .'..............................98.75 1860-iki osztrák államsorsjegyek..................................135 — O sztrák-magyar bankrészvény........................................ 837.-t­Ma gyar hitelbank-részvény............................................. 293 25 O sztrák hitelintézet-részvény................................. . 295 30 E züst.....................................................................................——* Cs. és kir. arany.............................................................. 5.06 20 frankos arany (Napoleond’or) ....... 9 52 Német birodalmi márka . . 58.50 London ..................................................................................... 120 — Magyar aranyjáradék 4%...................................88.20 Ma gyar papirjáradék 5_........................................_86 60 F elelős szerkesztő: Nagy Géza. lommal jelent meg: Életrajzok: Blaha Lujza kitűnő művész­nőnkről; Barabás-Fejér Lilla régi színésznőről ; Deézsy Zsig- monb elhunyt veterán színészről; Foltényi Vilmos, az örökifjú kedéiylyel megáldott színészről; Horváth Vinczéné, a népszín­ház korán elhunyt kedves tagjáról; Mátrai B. Béla, a kolozs vári nemzeti színház volt művezetőjéről; Miklósy Gyula szin- igazgatóról; Kenézy Csatár, visszavonult színészről és Ujj Ferenczről. Továbbá feltalálhatók az első füzetben : Miklósy Gyula naplójából emlékek és élmények; — a kassai magyar szmésztársaság törvényei 1838/9. évről ; egykorú följegyzések a magyar szinészéletből ; — apróságok és adomák azok éle­téből, kiknek életrajzai az első füzetben megjelentek ; — régi szinlap és végül szinmütár. Előfizetési ár: Tiz füzetre (az első kötetre) H frt. — Öt fü­zetre 1 frt 50 kr. — Egy füzetre 30 kr, mely összegek a „Szinészeti Közlöny“ kiadóhivatalába (Kassa, kovács úteza 15. sz. a.) küldendők. Egy füzetnek bolti ára 40 kr. Kapható Bu­dapesten Aigner Lajosnál s minden hazai könyvárusnál. Ajánljuk ez érdekes művet úgy a színészek, mint az iroda­lombarátok szives figyelmébe. Kiadótulajdonos : Bernstein Márk. VjHinixt! >» f! - -ГЧЩ .»őlá i ___ Főny eremény 500,000 márka! Szerencse­jelentés ! A nyeremények az állam által garantiroztatnak Első. húzás junius 13. ée 14-én 500,000 márka főnyereményt igér kedvező esetben a legújabb nagy pénzsorsjáték, mely Hamburg állam által jóváhagyatott és biztosíttatott s a melyben A „Képes Családi Lapok“ 36-ik számának tartalma : Tév- utak, beszély (folyt, köv.), irta Szomory Károly. — Sze­gény árva gyermek; költemény, irta Fiilöp Áron. — Gránát­virágok; (vége) irta Schiebel Hermin, fordította Halmágyi F. Gyula. — Szeget-szeggel ; vig beszély, (vége) irta Tihanyi Benő. — A feltámadt halott ; amerikai történet — Felkelő és lenyugvó nap; életkép (folyt, köv.), irta Paoli Betti, fordí­totta Báthory Károly. — Heti tárcza; (Fővárosi sétányok) irta —У- тУ- — A Sarolta-akna története ; elbeszélés (vége) irta Tóth Ödön. — Az orosz koronázási ünnepélyekhez ; E. S.-től. — A hon határán ; a bukovinai csángók életéből, (vége köv.) irta Abaffy D. Albert. — Teli Vilmos; költemény, irta Zeid- litz, fordította Újlaki Kornél. -- Ké, »magyarázat. — Min­denféle. Képek : Az első cserebogár — Orvtámadás. — A moszk­vai Kreml. Melléklet: A „Mardona“ qzimü regény 145—160. oldala. — Mai számhoz van mellékelve a „Nővilág* junius havi száma. A borítékon : Heti naptár. — Sakk-talány. — Számrejt­vény. — Vers-talány. — Talányok megfejtései. — Megfejtők névsora. — Kérdések. — ,A kis lottó húzásai. — Hirdetések. Előfizethetni : Mehner Vilmosuál Budapesten, IV. kér., pap­növelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyed­évre 1 frt 50 kr. A „Vasárnapi Újság“ junius 3-iki száma a következő tar­talommal jelent meg : Szöveg : A főrendiház uj elnökei — Pótsa Lajos költemé­nyeiből: Sors. A bükkösben. Betegen. . . -— Emlékezés az utolsó lengyel forradalomra. Irta Hegyesi Márton. — A moszk­vai koronázás. — A Romanov-család ősi háza Moszkvában. — Az elefánt. — A svédek Erdélyben. Dr. Molnár Antal, tói. — „Jön a czár !“ — Egyveleg. — A villamos hajó. — Emlékezés idősb Sárvári báró Eötvös Józsefre. Hőke Lajostól. — Irodalom és művészet — Közintézetek és egyletek. — Mi 4Íáág? — Halálozások. — Az országbíró gyilkosai. — Szer­kesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti naptár. Képek : Szőgyény-Marich Lajos. — Gróf Cziráky János. Ellinger fényképe után. — A moszkvai koronázás: III. Sán­dor orosz czár horonázási díszben. Mária Feodorovna orosz czárnő koronázási díszben. Az „Uzpenszky Zábor“ koroná­zási templom belseje. — A Romanov-család ősi háza Moszk­vában. — „Jön a czár!» — A villamos hajó. (3 kép.),— Majláth gyilkosai: Spanga Pály, Pitéli Oláh Mihály és Berecz János. S m.illló 358,300 naárüaza biztos nyeremény van. Emez ujabbi játéktervezet előnyös berendezése ab­ból áll, hogy rövid pár hó alatt 7 sorsolásban 46,000 nyereménynék kell bizton történni s a tervezet szerint összesen csak 92,500 sorsjegyet foglal magában ; ezek között van az 500,000 márkás főnyereményen kívül : 1 nyeremény 300,000 márka 56 nyerem á 5000 mrk 1 nyerem. 200,000 106 á 3000 2 nyer. à 100,000 223 á 2000 1 nyeremény 90,000 6 n á 1500 n 1 80,000 515 á 1000 71 1 70,000 869 á 500 r> 1 , » 60,000 65 á 200 77 . 2 nyerem, à 50,000 63 77 á 150 77 1 nyeremény 40,000 26820 5? á 145 77 1 30,000 2450 77 á 124 77 8. nyerem, à 15,000 87 n á Д00 77 ‘ 21 nyer. à 10,000 r> stb., összesen 46600 nyer. A nyereménykuzás tervszerüleg hivatalosan van megállapítva. A legközelebbi első nyereménykuzás ezen nagy, az állam által biztosított pénzsorsololásnál kerül 1’egész eredeti lorsjegy ára csak 3 frt 50 krba, 1 fél 11 11 11 1 ,, T5 ,, Inegyed „ „ ,, 90 „ o. é. Mindennemű megb zások a pénz bérmentes bekül­dése mellett a leglelkiismeretesebben teljésittetnek, min­denki a legtávolabbi vidékekre is az állam czimerével ellátott eredeti sorsjegyet tőlünk saját kezeibe kapja. A megrendelésekhez a szükséges hivatalos tervezetek ingyen mellékeltetnek, melyekből úgy a nyeremények be­osztása az illető osztályokra, mint szintén az illető be­tétek is megláthatok, s minden húzás-után érdekelt fe­leinknek felhívás nélkül megküldjük a hivatalos huzási lajstromot. A nyeremények kifizetése mindig pontosan s az állam jótállása mellett történik és az érdekeltek egyenesen tőlem a leggyorsabban megkapják. Minden megrendelés egyszerűen postautalványnyal vagy ajánlott levéllel eszközölhető. йЦф** Mindenki forduljon bizalommal i minél előbb, még a legközelebbi húzásig, mely folyó évi junius hó 13-án és 14-én fog megtörténni, id. HEKSCHER SÁMUEL bank- és váltó-üzletéhez Hamburgban. 12tm Jiig-ftl'. tj'-U í;..U.. . . , C‘J Ny. Bernstein Márknál S.-Szentgyörgyön.

Next

/
Thumbnails
Contents