Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-04-15 / 31. szám

— 122 — s a vizsgáló biztosnak az érettséginél való be­folyása a felekezetek iránt engesztelő szellem­ben mérsékeltetek. Mindebből az oláh ajkú képviselők arra merítenek ösztönt, hogy a túl­zóknak a magyar állam és nemzet ellen való merev és rideg föllépését határozottan kárhoz­tassák, mint olyat, mely reakczió keltése által magára az oláh nemzetiség érdekeire is csak veszedelmes lehet. — Л nyílt levelet eddig 5 oláhajku képviselő irta alá, u. m: Antonescu István, Constantly György, Gáli József, Szerb György és Végső Gellért. Háromszékmegye közgyűlése. (Folytatás és vége.) Az alispáni jelentés kapcsán Székely Gergely kér­dést tesz, hogy áll a megyei vizek lejtmérésének kérdése s e tekintetben mi intézkedés tétetett? Alispáni helyettes a kérdésre azt válaszolja, hogy a közmunka és közlekedésügyi minisztériumhoz a lejtmérésekre engedélyezett 600 frt ügyében felter­jesztést intézett. A válasz tudomásul vétetett. Béleli Tivadar panaszt emel, hogy a múlt eszten­dőben Arapatakon kétszáz hold erdeje leégett ; a meggyújtásával vádolt egyént a szolgabirónak be­jelentette, de az felmentette s a panaszlót meg sem hívta.Alispánhelyettes ígéri, hogy az ügyet meg fogja vizsgálni. Kilnnle József az árvaszéki jelentés kapcsán kér­dést intéz az árvaszéki elnökhöz, hogy a tiszti ügyész átvizsgált-e minden érdemleges tárgyat ? Az árva- széki elnök azt válaszolja, hogy az üléseken a tiszti ügyész rendesen jelen volt s kívánatra írásbeli vé­leményét mindig megadta. A jelentések tudomásul vétettek. Az állandó választmány a gözcséplö- és egyéb gaz­dasági gépek körül foglalkozó munkások testi épségé­nek megóvása tárgyában szabályrendeleti javaslatot terjeszt elő, melynél fogva minden gép- vagy gyártulajdonos tartozik esetleges szerencsétlenségek alkalmával az elvérzés megakadályozására vérelál- litó szereket kéznél tartani ; a munkások ruházata lehetőleg testhez simuló legyen ; ittas emberek a gép körül alkalmazást ne nyerjenek ; az olajozó kannák hosszú csővel s a gépek dobnyilása vaskor­láttal legyének ellátva. A lóerőre alkalmazott gé­peknél az összekötő rúd, valamint a hajtó mű fa- boritékkal befödendő, a szabályrendelet ellen vétők 2—50 frtnyi pénzbírsággal büntetendők. A szabályrendelet kiadatik véleményes jelentés végett a közegészségügyi bizottságnak. Olvastatik a belügyminiszter körrendeleté a köz- tisztviselők minősítéséről szóló törvény végrehajtása felől s tudomásul vétetik. A honvédelmi miniszternek egy lóavató bizottság választása ügyében a megyéhez intézett leirata ér­telmében elnökül gr. Nemes János, helyettes elnö­kül Damokos János választatott meg. Olvastatik az állandó választmány inditványa Ilá- romszékmegye szervezetéről. A javaslat értelmében négy szolgabirói járásra oszlik a megye: kézdi járás K.-Vásárhely székhel­lyel, orbai járás Kovászna székhelylyel, sepsi járás S.-Szentgyörgy székhelylyel, miklósvári járás Nagy- Ajta székhelylyel. Az egyes járások határai megfe­lelnek a régi székek határának. A tisztviselők fizetése: alispáné 1800 frt, 300 írt lakpénzzel s 300 frt utazási átalánynyal ; fő­ben, a kit szeret, hogy mondjon le e borzasztó szándékról. „Miről beszélsz nekem?“ esett testvére szavába Seliko keserű mosolylyal. „Berissát elvesztettem, s vele akarok egyesülni a halálban, halálom által pedig megtartom anyámat, s biztosítom testvéreim sorsá-t és magamat is egy hosszas rabszolgaságtól megszabadítom. Az elhatározás megvan, ne tartóz­tass tovább, különben magam adom fel magamat s te elfogod veszteni halálom dijját s okozója leszesz anyám szerencsétlenségének, kinek köszönjük az éle­Megrettenve Jelue azon arczkifejezéstől és szi­lárd hangtól, melylyel az utolsó szavakat kiejté Se- likó, nem mert ellene mondani engedett testvérének, kötelet keresett és összekötötte karjait, könyeivel áz- tatá azokat; ennek megtörténte után vezetve köze­ledett a király palotájához, s midőn az első őrtől feltai tóztatott, jelentette, hogy a királylyal akar beszélni, bejelentette magát és bebocsáttatott. A Jsiiály aranynyal és drágakövekkel díszített öl­tönyben ült egy bársony divánon, fejét kegyeltjei­nek keblére hajtva ; a miniszterek, nagyok, nota- bilitások, tisztek díszesen öltözve tőle 20 lépésre valának leborulva. A legvitézebbek megkülönböz­tetve. valának egy emberi fogakból készült díszes nyaköv által, mely fogak közül mindenik egy győ­zelmet jelzett. Több nő, vállán fegyverrel őrködött a terem ajtajánál. Nagy arany edények pálmabor­ral és erős italokkal megtöltve valának a király elébe helyezve ; a terem ellenségek koponyáival volt parkettirozva. ■ (Folytatása következik.) jegyzőé 1200 frt, 250 frt lakpénzzel; első aljegy­zőé 800 frt, 200 frt lakpénzzel; másod-aljegyzőé 700 frt, 200 frt lakpénzzel ; tiszti ügyészé 600 frt, 200 frt lakpénzzel; pénztárnoké 1000 frt, 200 frt lakpénzzel; ellenőré 600 frt, 100 frt lakpénzzel; számvevőé 800 frt, 200 trt lakpénzzel ; alszámvevőé 600 frt, 200 frt lakpénzzel ; a két joggyakornoké 300—300 frt, 60—60 frt lakpénzzel; levéltárnoké 600 frt, 100 frt lakpénzzel; az árvaszéki elnöké 1200 frt, 250 frt lakpénzzel; két ülnöké 900—900 frt, 200 — 200 frt lakpénzzel; árvaszéki jegyzőé 600 forint, 200 forint lakpénzzel ; joggyakornoké 300 forint, 60 forint lakpénzzel ; igtatóé 600 frt, 100 iorint lakpénzzel; kiadóé 500 forint 100 forint lakpénzzel, főispáni írnoké 500 frt s lakás, két Ír­noké 360—360 frt, 100—100 frt lakpénzzel, két dijnoké 300 — 300 frt; irattárnoké 600 trt, 100 frt lakpénzzel ; írnoké 500 frt, 100 frt lakpénzzel; két dijnoké 280—280 frt ; a sepsi és kézdi járásban szolgabiróé 1000 frt 250 frt lakpénzzel s 250 frt utazási átalánynyal ; az orbai és miklósvári járás­ban 1000 frt, 100 frt lakpénzzel s 100 frt utazási átalánynyal; első segédé 600 frt, 130 frt lakpénz­zel Sepsiben s Kézdiben ; 600 frt, 80 frt lakpénzzel Orbaiban s Miklósvárott ; második segédé 500 frt, 100 frt lakpénzzel Sepsiben s Kézdiben s gyakor­noké ugyanott 300 frt, 60 frt lakpénzzel; írnoké mind a négy járásban 300 frt, 60 frt lakpénzzel ; másodirnoké Sepsiben s Kézdiben 300 írttal; főor­vos 800 frt, 200 frt utazási általánynyal, négy já­rási orvos 400 frt, 150 —150 frt utazási átalány­nyal, állatorvos Sepsi-Szentgyörgyön s K.-Vásár­helyt 400 frt, 200 frt utazási átalánynyal. Ezenki- viil szolgaszemélyzet fizetése összesen 3120 frt, haj­dúké 1080 frt, szolgabirói hivatalos helyiségek bér­lete 400 frt, irodai átalány szolgabiráknál s köz pontban 400—400 frt; központi nyomtatványi stb. átalány 3000 írt. A választmány tervezete általánosságban elfogad­tatott. A részletes tárgyalásnál felszólalt Veres Gyu­la, ki azt javasolta, hogy a két aljegyző közt ne legyen megkülönböztetés a fizetésben ; Kökössy En­dre is azt tartja, hogy egyenrauguaknál nem kel­lene rangsorozatot megállapítani. Az indítványt nem fogadta el a közgyűlés. Kilnnle József azt indítvá­nyozza, hogy a tiszti ügyész kapjon kellő fizetést, de magán peres ügyeket ne vihessen, vagy pedig választassák még egy másik tiszti ügyész is. Kökössy Endre hozzájárul Künnle indítványához. Nagy Ká­roly szépnek találja az indítványt, de ha a tiszti ügyész csakis fizetésére lesz utalva s magán pere­ket nem folytathat, hol vesz a megye elég pénzt kellő díjazására? Nem látja át, hogy miért ne tart­son irodát segédekkel. A megyei ügyeket személye­sen kell vezetnie, a magán pereket pedig elvégzik segédei. Apor G. b. nehéznek tartja helyzetét, mert egy hangzatos elv ellen kell felszólalnia s olyanok ellen, kik a megyei ügyekben tapasztaltabbak nálá­nál. Sok dolga van a tiszti ügyésznek, de az eddigi praxis azt mutatja hogy eddig nem volt olyan fenn­akadás, mely szükségessé tenné, hogy azért külön áldozatot hozzon a megye. Lelkiismeretes tiszti ügyész nem vállalhat el olyan pert, melyben a me­gye érdekeivel jő ellenkezésbe, a megye egy külön álló tiszti ügyész luxusát nem engedheti meg ma­gának. Ujvárossy József úgy találja, hogy vannak me­gyék, hol a tiszti ügyész sokkal inkább igénybe van véve s még sem gondolnak arra, hogy teendőit több emberre ruházzák. 0 soha sem tapasztalta, hogy a tiszti ügyész a megyével szemben pert folytatott volna. Székely Gergely szerint legyen a tiszti ügyész egészen a megyéé. Pártolja Künlét. Kelemen Lajos csodálkozik, hogy a tiszti ügyész állását most ta­lálják fontosnak. Igazat ad Künnlének; csakhogy e kérdést már elébb meg kellett volna oldani. Hogy valaki folytathat privát praxist, mint me­gyei hivatalnok, arra analog esetként felhozza a főorvost. Künnle zárbeszédében megjegyzi, hogy a felhozott ellenvetések nem győzték meg. A törvény a főorvos teendőit nem szabja meg oly szigorúan, mint a tiszti ügyészét s azért az nem lehet ana­log eset. Ajánlja javaslatát. Főispán Kelemen be­szédére megjegyzi, hogy a tiszti ügyész állásának fontosságáról most van az ideje beszélni, mivel a közgyűlésnek csak most vanalkalmafizetését meghatá­rozni. A szavazásnál az állandó választmány terve­zetének a tiszti ügyész fizetésére vonatkozó része is elfogadtatott Künnle ellenjavaslatával szemben. Főispán kimondja a határozatot, de kénytelen ag­godalmának is kifejezést adni s a határozatot szo­morú dolognak nyilatkoztatni ki, minthogy a tör­vény annyi teendőt szab a tiszti ügyészre, hogy an­nak alighogy képes lesz megfelni. A gyűlés fontosabb határozatai közül még meg­említjük az állandó választmány azon elfogadott javaslatát, mely szerint a marhavész ellen állítan­dó őrházak azon községek segédkezésével építtet­nek fel, melyeknek határába esnek. Elfogadtatott a községi és körjegyzők nyugdíjazá­sáról szóló tervezet. Ennek értelmében a nyugdíj­alapba minden községi, kör- és segédjegyző 1 évig megválasztása után havonkénti részletekben fizeti fizetésének egy negyedrészét, azután 9 évig fizetése egy tizedét s azontúl hivatalban maradásáig 8°/0-át. Minden körjegyzői községcsoport vagy nagyközség 10 éven át évenkint 30 forintot tartozik fizetni a nyugdij-alapba. A mely jegyző járulékát nem fizeti pontosan, 8°/0' késedelmi kamatban marasztaltatik el, mit a községi elöljáróság tartozik a jegyző fize­téséből levonni. A befizetett járulékokat, ha a jegyző nyugdijképessége előtt elhal, családja kamat nélkül veheti fel. A nyugdíj-igény a szabályrende­let jogérvényre emelése után tiz év múlva kezdő­dik. Tíz évi szolgálat után az élvezett fizetés 25 százaléka, tizenöt után 3/e-cla adatik nyugdíjul, a tizenötödik év után a nyugdíj évenkint 1/i száza­lékkal emelkedik. — A jegyzők özvegyei és árvái nyugdíj képesek s a nyugdíj félét az özvegy, felét az árvák élvezik, ezek 18 éves korukig; a leányok férjhezmenetel által elvesztik igényeiket, valamint az özvegyek is, ha férjeiktől elváltak törvényesen. A nők, kik már nyugdíjazott jegyzőhöz mentek férjhez, nem tarthatnak nyugdíjra igényt, A közgyűlés szerdán délután ért véget. Kossuth legújabb levele. Kossuth Lajos nagy hazánkfia Veszprémmegye üdvözlő feliratára, a következő levelet intézte Vég­hely Dezső úrhoz, Veszprémmegye alispánjához: Különösen tisztelt alispán ur ! Kedves kötelességet teljesítek, midőn meleg kö­szönetéin elfogadására s átadására kérem azon ke­gyes üdvözletért, melylyel Veszprémmegye közönsége nevében engem 80-ik életévem betöltésének alkal­mából megtisztelni méltóztatott. Ha hosszú életem múltjában tehettem valamit hazánk népe helyzetének a szabadság, egyenlőség, testvériség alapján megjavítására ; ha munkás le­hettem a 48-iki törvények megalkotásában, melyek milliókra nézve egy uj élet hajnalával kecsegtettek, s melyek életfájának gyökérszálait sem az orosz intervenczió, sem azon szomorú évek, melyekre je­lenleg oly készségesen szokás fátyolt vetni, a tör­ténelem termőföldjéből egészen ki nem téphették, a mint életerejüket az álparlamentarizmus is zsib- basztja bár, de el nem fojthatja: — ez nem az én érdemem, hanem ama nagy idők korszellemének müve; a korszellemé, mely mindig megtalálta s meg fogja találni a maga végrehajtó eszközeit. Nem én teremtettem azt a korszellemet, hanem az használta fel gyenge tehetségeimet. Nem én sugalltam annyiak keblébe a lángoló hazafiságot s az önfeláldozásig magasult polgár­erényt, hanem az a hazafiság s önzetlen polgár­erény, mely az egész nemzetet áthatotta, az elma­radás érzetéből fejlődött vágy utolérni más szeren­csésebb országokat a szabadság, a haladás utján, egy szóval, mindaz, a mi az akkori nemzedéket, mely a politikából üzletet nem csinált, megkülön­böztette, az sugalt engemet, az ösztönzött, az ser­kentett, az támogatott. Egyszerű napszámosa voltam a jövő Magyaror­szágnak és semmi több. Miért nem mondhatom, hogy még most is az vagyok ? Fájdalom nem mond­hatom. Megnehezült felettem az évek súlya s bal­sorsom átka csak azért nyújtotta ily hosszúra éle­temet, hogy soká bánkódjam az ut miatt, melyre nemzetem reá tévedett, s hogy honszeretetem so­káig keseregje tehetetlenségemet hasznára lehetni a hazának. Mint balzsam a sebre, oly enyhitőleg hat ősz fe­jem bánatára a szives megemlékezés ragaszkodásá­nak szellője, mely a távol hazából felém lengedez ; de midőn e szellő azt a kivánatot is elhozza hoz­zám, hogy még sokáig éljek : hálával tölt el a jó­akarat, melyből a kívánat ered, de jóratehetetlen- ségem érzete keserű mosolylyal hozza a felkiáltást ajkaimra, hogy „ugyan minek!“ — Ne legyen tő­lem a vigasztalás megtagadva, hogy nem tévedek, ha a ragaszkodást melylyel a hontalan halandó megtiszteltetik, a halhatatlan elv s eszme rovására irom, mely viszontagságos életem vezércsillaga volt. Rövid idő alatt a fáradt napszámos elmegyen pi­henni — talán a pihenést megérdemelte, mely nyu­galmat ad ; — de az elv, az eszme élni fog, an­nak élni kell, a mint élt századokon át meg nem támadva, egy időre el is horaályositva, de újra tettre serkentve uj nemzedékeket; s ha lesz még (én bízom, hogy lenni fog) nemzedék, mely a most félre tett, — nem akarom mondani, félre do­bott vagy épen széttépett — zászlót újra felemeli, én csak azt óhajtom, hogy szeresse a hazát önzet­lenül, mint én szerettem, szolgálja több tehetség­gel, mint én szolgálhattam, s érdemelje ki törliet- len kitartásával, hogy szerencsésebb legyen a si­kerben, mint nekem lenni megengedtetett. Mi, kik egykoron megizzadtuk a hazafiui köte­lesség homokát, annyit megtettünk, hogy a jobbágy­ból polgár lett, tegye meg azon nemzedék, hogy az a polgár egy független magyar állam polgára le­gyen, s ha ezt kivívja, akkor az, amit nekünk egy lehunyt korszak munkásainak érdemül számit be az emlékezet, elenyésző csekélység lesz azoknak ér­deméhez képest, kik a magyar hazát saját magá­nak visszaadják, hogy az őt megillető népfenség teljes birtokában haladhasson önczélias rendelteté­sének utjain. Az idők vihara iszapot torlasztott a jövő Magyar- ország alapja fölibe, melyet mi leraktunk ; tisztítsa el az iszapot s építsen az alapra tartó honszere­tettel és legyen a mindig növekvő jóléttel termé­keny biztos szabadság áldása építményével az idők végeiglen. I

Next

/
Thumbnails
Contents