Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-04-15 / 31. szám

— 122 —

s a vizsgáló biztosnak az érettséginél való befolyása a felekezetek iránt engesztelő szellemben mérsékeltetek. Mindebből az oláh ajkú képviselők arra merítenek ösztönt, hogy a túlzóknak a magyar állam és nemzet ellen való merev és rideg föllépését határozottan kárhoztassák, mint olyat, mely reakczió keltése által magára az oláh nemzetiség érdekeire is csak veszedelmes lehet. — Л nyílt levelet eddig 5 oláhajku képviselő irta alá, u. m: Antonescu István, Constantly György, Gáli József, Szerb György és Végső Gellért.

Háromszékmegye közgyűlése.

(Folytatás és vége.)

Az alispáni jelentés kapcsán Székely Gergely kérdést tesz, hogy áll a megyei vizek lejtmérésének kérdése s e tekintetben mi intézkedés tétetett?

Alispáni helyettes a kérdésre azt válaszolja, hogy a közmunka és közlekedésügyi minisztériumhoz a lejtmérésekre engedélyezett 600 frt ügyében felterjesztést intézett. A válasz tudomásul vétetett.

Béleli Tivadar panaszt emel, hogy a múlt esztendőben Arapatakon kétszáz hold erdeje leégett ; a meggyújtásával vádolt egyént a szolgabirónak bejelentette, de az felmentette s a panaszlót meg sem hívta.Alispánhelyettes ígéri, hogy az ügyet meg fogja vizsgálni.

Kilnnle József az árvaszéki jelentés kapcsán kérdést intéz az árvaszéki elnökhöz, hogy a tiszti ügyész átvizsgált-e minden érdemleges tárgyat ? Az árva- széki elnök azt válaszolja, hogy az üléseken a tiszti ügyész rendesen jelen volt s kívánatra írásbeli véleményét mindig megadta.

A jelentések tudomásul vétettek.

Az állandó választmány a gözcséplö- és egyéb gazdasági gépek körül foglalkozó munkások testi épségének megóvása tárgyában szabályrendeleti javaslatot terjeszt elő, melynél fogva minden gép- vagy gyártulajdonos tartozik esetleges szerencsétlenségek alkalmával az elvérzés megakadályozására vérelál- litó szereket kéznél tartani ; a munkások ruházata lehetőleg testhez simuló legyen ; ittas emberek a gép körül alkalmazást ne nyerjenek ; az olajozó kannák hosszú csővel s a gépek dobnyilása vaskorláttal legyének ellátva. A lóerőre alkalmazott gépeknél az összekötő rúd, valamint a hajtó mű fa- boritékkal befödendő, a szabályrendelet ellen vétők

2—50 frtnyi pénzbírsággal büntetendők.

A szabályrendelet kiadatik véleményes jelentés végett a közegészségügyi bizottságnak.

Olvastatik a belügyminiszter körrendeleté a köz- tisztviselők minősítéséről szóló törvény végrehajtása felől s tudomásul vétetik.

A honvédelmi miniszternek egy lóavató bizottság választása ügyében a megyéhez intézett leirata értelmében elnökül gr. Nemes János, helyettes elnökül Damokos János választatott meg.

Olvastatik az állandó választmány inditványa Ilá- romszékmegye szervezetéről.

A javaslat értelmében négy szolgabirói járásra oszlik a megye: kézdi járás K.-Vásárhely székhellyel, orbai járás Kovászna székhelylyel, sepsi járás

S.-Szentgyörgy székhelylyel, miklósvári járás Nagy- Ajta székhelylyel. Az egyes járások határai megfelelnek a régi székek határának.

A tisztviselők fizetése: alispáné 1800 frt, 300 írt lakpénzzel s 300 frt utazási átalánynyal ; főben, a kit szeret, hogy mondjon le e borzasztó szándékról.

„Miről beszélsz nekem?“ esett testvére szavába Seliko keserű mosolylyal. „Berissát elvesztettem, s vele akarok egyesülni a halálban, halálom által pedig megtartom anyámat, s biztosítom testvéreim sorsá-t és magamat is egy hosszas rabszolgaságtól megszabadítom. Az elhatározás megvan, ne tartóztass tovább, különben magam adom fel magamat s te elfogod veszteni halálom dijját s okozója leszesz anyám szerencsétlenségének, kinek köszönjük az éleMegrettenve Jelue azon arczkifejezéstől és szilárd hangtól, melylyel az utolsó szavakat kiejté Se- likó, nem mert ellene mondani engedett testvérének, kötelet keresett és összekötötte karjait, könyeivel áz- tatá azokat; ennek megtörténte után vezetve közeledett a király palotájához, s midőn az első őrtől feltai tóztatott, jelentette, hogy a királylyal akar beszélni, bejelentette magát és bebocsáttatott.

A Jsiiály aranynyal és drágakövekkel díszített öltönyben ült egy bársony divánon, fejét kegyeltjeinek keblére hajtva ; a miniszterek, nagyok, nota- bilitások, tisztek díszesen öltözve tőle 20 lépésre valának leborulva. A legvitézebbek megkülönböztetve. valának egy emberi fogakból készült díszes nyaköv által, mely fogak közül mindenik egy győzelmet jelzett. Több nő, vállán fegyverrel őrködött a terem ajtajánál. Nagy arany edények pálmaborral és erős italokkal megtöltve valának a király elébe helyezve ; a terem ellenségek koponyáival volt parkettirozva.

■ (Folytatása következik.)

jegyzőé 1200 frt, 250 frt lakpénzzel; első aljegyzőé 800 frt, 200 frt lakpénzzel; másod-aljegyzőé 700 frt, 200 frt lakpénzzel ; tiszti ügyészé 600 frt, 200 frt lakpénzzel; pénztárnoké 1000 frt, 200 frt lakpénzzel; ellenőré 600 frt, 100 frt lakpénzzel; számvevőé 800 frt, 200 trt lakpénzzel ; alszámvevőé 600 frt, 200 frt lakpénzzel ; a két joggyakornoké 300—300 frt, 60—60 frt lakpénzzel; levéltárnoké 600 frt, 100 frt lakpénzzel; az árvaszéki elnöké 1200 frt, 250 frt lakpénzzel; két ülnöké 900—900 frt, 200 — 200 frt lakpénzzel; árvaszéki jegyzőé 600 forint, 200 forint lakpénzzel ; joggyakornoké 300 forint, 60 forint lakpénzzel ; igtatóé 600 frt, 100 iorint lakpénzzel; kiadóé 500 forint 100 forint lakpénzzel, főispáni írnoké 500 frt s lakás, két Írnoké 360—360 frt, 100—100 frt lakpénzzel, két dijnoké 300 — 300 frt; irattárnoké 600 trt, 100 frt lakpénzzel ; írnoké 500 frt, 100 frt lakpénzzel; két dijnoké 280—280 frt ; a sepsi és kézdi járásban szolgabiróé 1000 frt 250 frt lakpénzzel s 250 frt utazási átalánynyal ; az orbai és miklósvári járásban 1000 frt, 100 frt lakpénzzel s 100 frt utazási átalánynyal; első segédé 600 frt, 130 frt lakpénzzel Sepsiben s Kézdiben ; 600 frt, 80 frt lakpénzzel Orbaiban s Miklósvárott ; második segédé 500 frt, 100 frt lakpénzzel Sepsiben s Kézdiben s gyakornoké ugyanott 300 frt, 60 frt lakpénzzel; írnoké mind a négy járásban 300 frt, 60 frt lakpénzzel ; másodirnoké Sepsiben s Kézdiben 300 írttal; főorvos 800 frt, 200 frt utazási általánynyal, négy járási orvos 400 frt, 150 —150 frt utazási átalánynyal, állatorvos Sepsi-Szentgyörgyön s K.-Vásárhelyt 400 frt, 200 frt utazási átalánynyal. Ezenki- viil szolgaszemélyzet fizetése összesen 3120 frt, hajdúké 1080 frt, szolgabirói hivatalos helyiségek bérlete 400 frt, irodai átalány szolgabiráknál s köz pontban 400—400 frt; központi nyomtatványi stb. átalány 3000 írt.

A választmány tervezete általánosságban elfogadtatott. A részletes tárgyalásnál felszólalt Veres Gyula, ki azt javasolta, hogy a két aljegyző közt ne legyen megkülönböztetés a fizetésben ; Kökössy Endre is azt tartja, hogy egyenrauguaknál nem kellene rangsorozatot megállapítani. Az indítványt nem fogadta el a közgyűlés. Kilnnle József azt indítványozza, hogy a tiszti ügyész kapjon kellő fizetést, de magán peres ügyeket ne vihessen, vagy pedig választassák még egy másik tiszti ügyész is. Kökössy Endre hozzájárul Künnle indítványához. Nagy Károly szépnek találja az indítványt, de ha a tiszti ügyész csakis fizetésére lesz utalva s magán pereket nem folytathat, hol vesz a megye elég pénzt kellő díjazására? Nem látja át, hogy miért ne tartson irodát segédekkel. A megyei ügyeket személyesen kell vezetnie, a magán pereket pedig elvégzik segédei. Apor G. b. nehéznek tartja helyzetét, mert egy hangzatos elv ellen kell felszólalnia s olyanok ellen, kik a megyei ügyekben tapasztaltabbak nálánál. Sok dolga van a tiszti ügyésznek, de az eddigi praxis azt mutatja hogy eddig nem volt olyan fennakadás, mely szükségessé tenné, hogy azért külön áldozatot hozzon a megye. Lelkiismeretes tiszti ügyész nem vállalhat el olyan pert, melyben a megye érdekeivel jő ellenkezésbe, a megye egy külön álló tiszti ügyész luxusát nem engedheti meg magának.

Ujvárossy József úgy találja, hogy vannak megyék, hol a tiszti ügyész sokkal inkább igénybe van véve s még sem gondolnak arra, hogy teendőit több emberre ruházzák. 0 soha sem tapasztalta, hogy a tiszti ügyész a megyével szemben pert folytatott volna. Székely Gergely szerint legyen a tiszti ügyész egészen a megyéé. Pártolja Künlét. Kelemen Lajos csodálkozik, hogy a tiszti ügyész állását most találják fontosnak. Igazat ad Künnlének; csakhogy e kérdést már elébb meg kellett volna oldani.

Hogy valaki folytathat privát praxist, mint megyei hivatalnok, arra analog esetként felhozza a főorvost. Künnle zárbeszédében megjegyzi, hogy a felhozott ellenvetések nem győzték meg. A törvény a főorvos teendőit nem szabja meg oly szigorúan, mint a tiszti ügyészét s azért az nem lehet analog eset. Ajánlja javaslatát. Főispán Kelemen beszédére megjegyzi, hogy a tiszti ügyész állásának fontosságáról most van az ideje beszélni, mivel a közgyűlésnek csak most vanalkalmafizetését meghatározni. A szavazásnál az állandó választmány tervezetének a tiszti ügyész fizetésére vonatkozó része is elfogadtatott Künnle ellenjavaslatával szemben. Főispán kimondja a határozatot, de kénytelen aggodalmának is kifejezést adni s a határozatot szomorú dolognak nyilatkoztatni ki, minthogy a törvény annyi teendőt szab a tiszti ügyészre, hogy annak alighogy képes lesz megfelni.

A gyűlés fontosabb határozatai közül még megemlítjük az állandó választmány azon elfogadott javaslatát, mely szerint a marhavész ellen állítandó őrházak azon községek segédkezésével építtetnek fel, melyeknek határába esnek.

Elfogadtatott a községi és körjegyzők nyugdíjazásáról szóló tervezet. Ennek értelmében a nyugdíjalapba minden községi, kör- és segédjegyző 1 évig megválasztása után havonkénti részletekben fizeti fizetésének egy negyedrészét, azután 9 évig fizetése egy tizedét s azontúl hivatalban maradásáig 8°/0-át. Minden körjegyzői községcsoport vagy nagyközség 10 éven át évenkint 30 forintot tartozik fizetni a nyugdij-alapba. A mely jegyző járulékát nem fizeti

pontosan, 8°/0' késedelmi kamatban marasztaltatik el, mit a községi elöljáróság tartozik a jegyző fizetéséből levonni. A befizetett járulékokat, ha a jegyző nyugdijképessége előtt elhal, családja kamat nélkül veheti fel. A nyugdíj-igény a szabályrendelet jogérvényre emelése után tiz év múlva kezdődik. Tíz évi szolgálat után az élvezett fizetés 25 százaléka, tizenöt után 3/e-cla adatik nyugdíjul, a tizenötödik év után a nyugdíj évenkint 1/i százalékkal emelkedik. — A jegyzők özvegyei és árvái nyugdíj képesek s a nyugdíj félét az özvegy, felét az árvák élvezik, ezek 18 éves korukig; a leányok férjhezmenetel által elvesztik igényeiket, valamint az özvegyek is, ha férjeiktől elváltak törvényesen. A nők, kik már nyugdíjazott jegyzőhöz mentek férjhez, nem tarthatnak nyugdíjra igényt,

A közgyűlés szerdán délután ért véget.

Kossuth legújabb levele.

Kossuth Lajos nagy hazánkfia Veszprémmegye üdvözlő feliratára, a következő levelet intézte Véghely Dezső úrhoz, Veszprémmegye alispánjához: Különösen tisztelt alispán ur !

Kedves kötelességet teljesítek, midőn meleg köszönetéin elfogadására s átadására kérem azon kegyes üdvözletért, melylyel Veszprémmegye közönsége nevében engem 80-ik életévem betöltésének alkalmából megtisztelni méltóztatott.

Ha hosszú életem múltjában tehettem valamit hazánk népe helyzetének a szabadság, egyenlőség, testvériség alapján megjavítására ; ha munkás lehettem a 48-iki törvények megalkotásában, melyek milliókra nézve egy uj élet hajnalával kecsegtettek, s melyek életfájának gyökérszálait sem az orosz intervenczió, sem azon szomorú évek, melyekre jelenleg oly készségesen szokás fátyolt vetni, a történelem termőföldjéből egészen ki nem téphették, a mint életerejüket az álparlamentarizmus is zsib- basztja bár, de el nem fojthatja: — ez nem az én érdemem, hanem ama nagy idők korszellemének müve; a korszellemé, mely mindig megtalálta s meg fogja találni a maga végrehajtó eszközeit.

Nem én teremtettem azt a korszellemet, hanem az használta fel gyenge tehetségeimet.

Nem én sugalltam annyiak keblébe a lángoló hazafiságot s az önfeláldozásig magasult polgárerényt, hanem az a hazafiság s önzetlen polgárerény, mely az egész nemzetet áthatotta, az elmaradás érzetéből fejlődött vágy utolérni más szerencsésebb országokat a szabadság, a haladás utján, egy szóval, mindaz, a mi az akkori nemzedéket, mely a politikából üzletet nem csinált, megkülönböztette, az sugalt engemet, az ösztönzött, az serkentett, az támogatott.

Egyszerű napszámosa voltam a jövő Magyarországnak és semmi több. Miért nem mondhatom, hogy még most is az vagyok ? Fájdalom nem mondhatom. Megnehezült felettem az évek súlya s balsorsom átka csak azért nyújtotta ily hosszúra életemet, hogy soká bánkódjam az ut miatt, melyre nemzetem reá tévedett, s hogy honszeretetem sokáig keseregje tehetetlenségemet hasznára lehetni a hazának.

Mint balzsam a sebre, oly enyhitőleg hat ősz fejem bánatára a szives megemlékezés ragaszkodásának szellője, mely a távol hazából felém lengedez ; de midőn e szellő azt a kivánatot is elhozza hozzám, hogy még sokáig éljek : hálával tölt el a jóakarat, melyből a kívánat ered, de jóratehetetlen- ségem érzete keserű mosolylyal hozza a felkiáltást ajkaimra, hogy „ugyan minek!“ — Ne legyen tőlem a vigasztalás megtagadva, hogy nem tévedek, ha a ragaszkodást melylyel a hontalan halandó megtiszteltetik, a halhatatlan elv s eszme rovására irom, mely viszontagságos életem vezércsillaga volt.

Rövid idő alatt a fáradt napszámos elmegyen pihenni — talán a pihenést megérdemelte, mely nyugalmat ad ; — de az elv, az eszme élni fog, annak élni kell, a mint élt századokon át meg nem támadva, egy időre el is horaályositva, de újra tettre serkentve uj nemzedékeket; s ha lesz még (én bízom, hogy lenni fog) nemzedék, mely a most félre tett, — nem akarom mondani, félre dobott vagy épen széttépett — zászlót újra felemeli, én csak azt óhajtom, hogy szeresse a hazát önzetlenül, mint én szerettem, szolgálja több tehetséggel, mint én szolgálhattam, s érdemelje ki törliet- len kitartásával, hogy szerencsésebb legyen a sikerben, mint nekem lenni megengedtetett.

Mi, kik egykoron megizzadtuk a hazafiui kötelesség homokát, annyit megtettünk, hogy a jobbágyból polgár lett, tegye meg azon nemzedék, hogy az a polgár egy független magyar állam polgára legyen, s ha ezt kivívja, akkor az, amit nekünk egy lehunyt korszak munkásainak érdemül számit be az emlékezet, elenyésző csekélység lesz azoknak érdeméhez képest, kik a magyar hazát saját magának visszaadják, hogy az őt megillető népfenség teljes birtokában haladhasson önczélias rendeltetésének utjain.

Az idők vihara iszapot torlasztott a jövő Magyar- ország alapja fölibe, melyet mi leraktunk ; tisztítsa el az iszapot s építsen az alapra tartó honszeretettel és legyen a mindig növekvő jóléttel termékeny biztos szabadság áldása építményével az idők végeiglen.

I