Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-04-12 / 30. szám
30. szám Sepsi-Szentgyörgv, 1883. Csütörtök, április 12. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön ■ Demeter-féle ház, hová \ I a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: / ofyc'tnúteiлх 01c atR I ' KÖNYVNYOMDÁJA, \ t hová ci hirdetések és ' előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. ; A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. %------------------------------à XIII. évfolyam. Megjelenik ezen lap heten- ( kint kétszer : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár ■ ; helyben házhoz hordva, ; vagy vidékre postán küldve: j Egész évre ß frt — kr. t Fél évre 3 frt — kr. ' Negyedévre 1 frt 50 kr. )------- < Hirde tmények dija: < 3 hasábos petit-sorért, vagy ) annak helyéért 0 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. I Nyilttér sora 15 kr. < Előfizetési felhivás „N E M E R E“ tizenharmadik évfolyamának második negyedére. Előfizetési ár : Egész évre......................6 frt — kr. H áromnegyed évre . . . 4 frt 50 kr. Félévre............................3 frt — kr. Negyed évre......................I frt 50 kr. E gy hóra............................— - frt 50 kr. K ülföldre egész évre . 8 frt — kr. Az előfizetéseket, melyek legczélszerübben postautalvány mellett eszközölhetők, kérjük mielőbb megtenni, hogy a szétküldésben fennakadás vagy zavar ne történjék. Előfizetési pénzek Bernstein Márk könyvnyomdájába, mint kiadótulajdonoshoz intézendők. A „Nemere“ kiadóhivatala. Politikai szemle. I. A kép viselő ház folytatja a középta- nodai törvényjavaslat részletes tárgyalását. A csütörtöki ülésen a reáliskolák köteles tantárgyairól s a felekezetek által fentartott iskolákról szóló szakaszok idéztek elő vitát. Az előbbi szakaszhoz Göndöcs Benedek és Dobránszky Péter azon módosítást kívánják fölvétetni, hogy a latin nyelv rendes tantárgy legyen a reáliskolákban ; a ház azonban mellőzte ez indítványt, ellenben elfogadta Gáli József azon indítványát, hogy e szakaszba is fölvétessék a nem magyar nyelvű tanintézetekre nézve az illető intézet tannyelvének és irodalmának kötelező tanítása, valamint elfogadta Kőrösy Sándor indítványát is, mely szerint a testgyakorlat a katonai gyakorlatokra való tekintettel taníttassák. Szólt még Nagy István, ki a hit- és erkölcstan hetenkint 2 órai tanítását ajánlja a miniszter figyelmébe, s Jónás Ödön, ki az ábrázoló mértanból is óhajt a reáliskolai tanulótól érettségi vizsgát. A hitfe- lekezetek iskoláiról szóló szakasznál Tamássy Béla azt indítván) ózta, hogy a szakasz azon rendelkezése, mely szerint az érettségi vizsgálat a magyar nyelvből magyarul teendő le, ez intézetekben csak az 1885-ik évi tanévtől kezdve lépjen életbe. Trefort hozzájárul a módosításhoz. Helfy Ignácz azt kívánja, hogy a 7 és 8-ik osztályban a magyar történelem is magyarul taníttassák a nem magyar ajkú középiskolákban. Apponyi Albert e törvényjavaslatban két megkülönböztetését találja a középiskolának : a miniszter vezetése alatt álló és felekezetek által fentartott középiskolákat. A tanulmányi alapból fentartott s miniszteri vezetés alatt álló katholikus középiskolákról e terminológia szerint tehát kimondatik, hogy azok nem felekezeti, nem felekezetek által fentartott iskolák. Ez pedig sem az igazsággal, sem a katholikusok jogai folytonosságának fentartásával nem egyeztethető össze. Szükséges tehát, hogy a törvényjavaslat azon kitételei, melyek következményeikben a katholikus iskolák jogi természetére és jellegére sérelmes következtetéseket engednek vonni, módosíttassanak s azért indítványozza, hogy a felekezeti iskolák szemben a miniszter vezetése alatt állókkal még e szavakkal írassanak körül : „felekezeti főhatóság igazgatása alatt álló iskolák“. Orbán Balázs pártolja Helfy indítványát. Wolf Károly nemcsak a felekezeteknek, hanem a tvhatóságoknak, községeknek, társulatoknak és egyeseknek is meg akarja adni a jogot, hogy tanintézeteik oktatási nyelvét maguk határozzák meg. Madarász József ellenin- ditványt nyújt be, mely szerint 1887-től kezdve minden középiskolában magyar legyen a tannyelv. Tisza miniszterelnök hozzájárul Ta- másy indítványához, ellenben Apponyi módo- sitványát nem fogadja el, mert azt fölöslegesnek tartja; de nem ellenzi, hogy egy későbbi szakaszban világosabban ki fej ez tessék, hogy a törvényjavaslat a katholikus alapokból fentartott iskolák jogi természetét nem érinti. Továbbá nem fogadja el sem Helfy, sem Madarász indítványát, mert azok szerinte túl mennek azon, mit a magyar állam szempontjából kívánni lehet. Ragaszkodik a szöveghez. Zay Adolf hosszasan beszél úgy Madarász, mint Helfy indítványai ellen, melyek a nemzetiségek magyarosítására irányozvák. Mocsáry Lajos is ellene szól Madarász és Helfy indítványainak. Még Almasy Sándor szólt, pártolva Apponyi indítványát, s ezzel az ülés Herman azon felszólalására, hogy hosszasabban kíván szólni, bezáratott. A pénteki ülésen tovább folyt a magyar tannyelv általánossá tétele fölötti vita. Herman Ottó nem alkuszik a magyar nyelv dolgában s azért elfogadja Madarász eileninditványát. Xaynak Kossuthra történt hivatkozására megjegyzi, hogy nem az a kérdés, hogy mit mondott 48—49 ben Kossuth a nemzetiségeknek, hanem az, hogy azok mit feleltek arra vissza. Ami különösen a szászok magatartását illeti, emlékeztet arra, hogy Bemnek Szeben kapuit ágyúval kellett megnyitnia, s a szászok a sza- badságharcz lezajlása után is folyton az ország ellenségeinek táborában voltak. Jelenlegi lármájuk sem egy szabad állapotnak óhajtása, hanem visszakivánása a Bezirkerség húsos fazekainak. Szólt még Zay Adolf, Steinacker Ödön, Trefort miniszter, Apponyi Albert gróf, Madarász József, mint az elleninditvány benyújtója és Tisza miniszterelnök. A szavazásnál a ház a szakaszt Tamássy módosításával fogadta el, mely szerint a nem magyar tannyelvű középiskolákban az érettségi vizsgálat letétele a magyar nyelvből magyarul az 1885. évi tanévben veszi kezdetét. A beadott többi módosítások elejtettek. Ezenkívül a ház még két szakaszt intézett el. A 8-ikat elfogadta Zsilinszky Mihály azon módosításával, mely szerint a felekezeti iskolákban a tanrendszert, tantervet, tankönyveket a felekezeti főhatóság (és nem úgy, mint az eredeti szöveg szólt, a felekezeti főhatóság meghallgatásával a közoktatásügyi miniszter) állapítsa meg. De az ismeretek mértéke nem lehet kisebb, mint az, mely a közoktatásügyi kormány hatósága alatt álló intézetekben alkalmazva van. A 9-ik § uál, mely a nem felekezeti intézetekben való val- lástauitásról szól, élénkebb vita fejlődött, mely A „Nemere“ tárczája. Tennyson költeményeiből. I. Ль. IcolAiajs leány. Keblén karját keresztbe téve, (Szebb volt, mint szóval mondhatnám) Ment Kophetna király elébe Mezítláb a koldus leány. Koronázottan és bíborban Leszáll az és felé halad, — — „Nem csoda“, szól egy s szive dobban, „E leány szebb, mint maga a nap !“ Mint felhők közül fénylő hold, Egy ragyog ő rongyain át, Arczát, szemét dicsérik ott, Alakját, éjszinü haját ; Oly kedves kép, egy angyal ép, Milyen nem élt még soha tán, Kophetna nagy esket esküvék : — „Királyi nőm leend e leány !“ II. ZBölcsó-deil a „Tenger álmai“ czimii költői elbeszélésből. Kis madárka kora reggel h észkén mit csipog ? „Hadd röpüljek, jó anyácskám, Hagyj, oh hadd megyek!“ Kis madárka, várjad, várjál, Mig eiősb lesz piczi szárnyad ; — Így hát vár, nyugton ül, S aztán elrepül. Kis babácska mit gyiigyög Kora reggel ágyán ? „Mint a kis madár, anyám, Elröpülni vágynám !“ Kis babácska várjad, várjad, Mig erősb lesz piczi lábad, Egy kicsit alugyál, S majd röpülsz, mint madár. Kacziány Géza. S E L I ZO. Afrikai elbeszélés. — Flórián után, francziáből. — Ha az ember feltehetné és hihetne, mint a pár- zok mondják, bogy a mindenség két fő lénynek van alávetve, kik közül az egyik igen kevés jót mivel abban, a másik pedig minden roszat, melyben a mindenség bővelkedik: könnyen azt gondolhatná, hogy Afrika főként az a földrész, melyben a rósz szellem gyakorolja egész hatalmát ; a földnek' egy része se tenyész annyi mérget, annyi vad, annyi mérges csuszó-mászó állatokat. Azon kevés, mit a marakko, az ádra, a jaggár törzsek és más néger népfajok történetéből tudunk egész a liotentottákig, nagyban hasonlít az oroszlánok, párduezok, kígyók történelméhez, mivel vannak ezen hő földrészen királyok is, kik foglyaiknak testét megeszik. Ezen irtózatos, ezen vérengző vadak között, kik közül némelyek eladják gyermekeiket, mások megeszik foglyaikat, némelykor találhatni természetes jóságot és igazságot, valódi erényt, a fájdalomban állhatatosságot és részvétet, a halállal nemesen daczoló léloknagyságot. Ezen példák minél ritkábbak, annál méltóbb, hogy érdeklődjünk ezen a műveltség alsó lépcsőjén álló lények iránt ■ és hogy eszünkbe jusson, mikép ezek is emberek s igy ezen hő éghajlat alatt mégis csak a földön vagyunk. * % # A juida néger törzs országában, mely a guineai parton van, nem messze Sabi fővárostól 1727. körül élt egy Darina nevű szegény özvegy, kinek három fia volt ; fiait gyöngédséggel nevelte fel, a természet szent szavára hallgatván, a mi nagy ritkaság ezen égalj alatt, hol a gyermekek kereskedés tárgyainak nézetnek és eladatnak az embertelen szülők által rabszolgáknak. A fiuk közül az idősebb Guberi, a második Jelone, a legkisebb Seliko nevet viselt ; a jó anyának gondos, szelíd és erényes nevelése jó és érzékeny gyermekeket formált belőlük, kik tisztelték a jó anyát s öregségében és ebből származott gyengeségében szorgalmukból tartották és táplálták. A család gazdagsága állott egy gunyhóból és a körülfekvő kis birtokból, melyen törökbuzát termesztettek ; a három fiú minden reggel a munkát, felosztotta: egyik vadászni ment, a másik a kertben dolgozott, a harmadik az öreg és beteges anyával honn maradott. Este mind együtt voltak ; a vadász fogoly madarakat, papagályokat vagy kevés mézet, a mezei munkás veteményt hozott, a lmnn- maradott fiú pedig elkészítette a közö3 vacsorát ; együtt vacsoráit a négy családtag, megfűszerezve a fiáknak azon boldogságról való beszélgetése által, hogy szolgálhatják a jó anyát; végre hálaadást mondottak s azután lefeküdtek. így folyt a csendes élet napról napra. Ezen törzs vallása állott a fétis-imádás egy neméből ; a fetis-imádás általában álisteneket, bálványokat hiszen s állatokat., teremtett dolgokat istenit. meg.