Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-01-07 / 3. szám

— 11 rendeztek, melyért a császári kormány pörbe fogta okét. Gambetta az öreg Delescluset, a „Reved“ szer­kesztőjét védte s ez alkalommal oly hevesen megtá­madta az uralkodó' rendszert,""minőhöz a francziák majdnem két évtized óta nem voltak szokva. 1809- ben Páris és Marseille választá meg képviselőnek, mint az „engesztelhetetlen ellenzék“ jelöltjét ; Gam­betta Marseillet fogadta el. Csakhamar vezérszónoka lett a szélső baloldalnak. Egyike legragyogóbb szó­noklatainak az volt, melyet az 1870. április 5-ki plebiscitum ellen tartott, midőn a hitehagyott Olli- vier ellen lesújtó támadást intézett. Júliusban Napoleon megizente a háborút Porosz- országnak. Julius 15-én a könnyelmű hadüzenet mi­att tartott megint egy éles beszédet, a szükséges hitelt azonban megszavazta. Jöttek a szeptemberi napok. Napóleon Sedannál kapitulált, melynek hire midőn Parisba eljutott, Napoleon és családja szept. 4-én örök időkre megfosztatott a tróntól ; a honvé­delem szervezésére ekkor egy tiz tagból álló bizott­ság alakult Trochu elnöklete alatt5 Gambetta a bel­ügyi tárczát vállalta el. Október 1 -én a nemzeti önvédelem szervezése is Gambettára ruháztatott. Ek­kor tette meg azon utat, midőn a németektől min- denniinen körülzárolt Párist léghajón hagyta oda s ment Toursba, hol a kormány egy bizottsága szer­vezte az ellenállást. Gambetta Toursban még a pénz­ügyi tárczát egyesité a bel- és hadügyivel s most valóban diktátort hatalmat gyakorolt. A feladatot, mely reá bízatott, fényesen megoldá. Bámulatos rö­vid idő alatt négy hadtestet teremtett s ha a had­járatot nem is, a Sedannál és Metznél sárba ti­port katonai dicsőséget megmenté. Deczember 7-én a kormány Toursból Bordeauxba menekült a néme­tek elől, kik aztán Párist is kapitulálni kényszerí­tik. Hasztalan tiltakozott Gambetta, a fegyverszü­net megköttetett, mire 1871. február 7-én beadta lemondását. A kommune alatt Spanyolországban tartózkodott s jó ideig nem jelent meg a reakezionarius elemek­kel tulsulyozott nemzetgyűlésben; csak 1872. jú­lius 2-án lépett be ismét s a köztársasági baloldal­nak lön vezére. Julius 14-én, a Bastille bevétele emlékünnepén tartott hosszas ha Itatás után ismét egy ragyogó beszédet, melyben proklamálta az alsóbb osztályok egyesítésének szükségét, a világi oktatás fontosságát, a kötelező oktatást, az általános had­kötelezettséget, s az amnesztiát, mely ezután állan­dó eszméje lett, mig ki nem vitte. Majd beutazva az országot, a nemzetgyűlés feloszlatása mellett agitált s a tömeges aláírásokkal ellátott kérvény mellett decz. 14-én maga emelt szót, remélve, hogy az uj választásokból radikális többség fog ki­jönni, de indítványát sem az ő, sem Louis Blane ékesszólása nem bírta keresztül vinni. A reakezionáriusok koalicziója 1873. májusban Thierst megbuktatá. Helyét Mac-Mahon foglalta el. Ez időtől fogva Gambetta mind sűrűbben lép föl a szószékre, eddigi irányát azonban mérséklő. 1874- ben és 1875-ben a baloldal különböző töredékei s a jobbközép közti kibékülésen fáradozott. E végett tartá febr. 12. azon a többséghez intézett beszédét melytől fogva a baloldal politikája a sokat em­legetett „Opportunismus“ lön. Elekor vált el Louis Blanc és Naquet vezetése alatt az intrantigensek kis csoportja. Febr. 25-én az alkotmányról szóló törvény- javaslathoz hozzájárult, bír sok pontja ellen kifo gása volt is, de ez tette Francziaország törvényes kormányformájává a köztársaságot. Öt év után végre feloszlott a nemzetgyűlés. Az uj választások 187G. február 20-án ejtettek meg ; Gambettát négy helyen választák meg, ő Páris 20-ik kerületének mandátumát fogadta el s mint a köz- társasági párt bevallott feje foglalta el helyét a nemzetgyűlésben, s midőn április 4-én a költségve­tési bizottság elnökévé választatott, uralkodó befo­lyása biztosítva Ion. A reakezionárius párt még egyszer összeszedte erejét, támogatva a főpapság által. A klerikálisok üzehnei ellen 1877. május 4 én kelt ki egy rendkí­vül erélyes beszédben, kikkel szemben a kormányt a rendelkezésére álló törvényes eszközök alkalma­zására szólitá fel. Jules Simon, a kormány feje azonban május 10-án lemondott s Broglie és Four- ton vezetése alatt uj kormány alakult. A nemzet­gyűlés 363 szavazattal kimondá Gambetta indítvá­nyára, hogy csak oly kormányt ajándékoz meg bi­zalmával, mely a köztársasági elvek szerint kor­mányoz. Junius 10-án kezdődött azon rövid és vi­haros uj ülésszak, midőn Gambetta a jobboldal folytonos zajos félbeszakítása közt védelmezte ma­gát a személyes támadások ellen; ekkor mondá a jobboldalnak: most 3G3-an oszolnak el s 400-an fog­nak visszajönni. A nemzetgyűlés eloszlatott s most Gambetta a legerélyesebb akcziót fejtette ki, hogy a 363 meg­választását keresztül vigye. Ez alkalommal, aug. 15-én Liliében tartott beszédében mondá Mac-Ma­hon ellen e hires szavakat: „Ha Francziaország a vá­lasztásoknál kimondotta souverain verdictumát, an­nak alá kell magát vetnie — vagy eltávoznia.“ E tettéért 3 havi fogságra s 2000 frank pénzbírság­ra ítélték Gambettát s midőn Páris 20-ik kerülete által ismét megválasztana, a dilemmát újólag fel­állította, másodszor is elitélték, de az ítéletet vég­rehajtani nem merészelték. A köztársasági párt diadallal tért vissza a vá­lasztásokból. A 363 közül egy sem maradt ki. A Broglie minisztérium megbukott, a reakezionáriusok m®o egy kísérletet tettek. Rochebouet, egy katona elnöksége alatt uj kormány alakult. Minden jel arra mutatott, hogy államesinyt akarnak végrehajtani. A hadsereget azonban annyira áthatotta a köztár­sasági szellem, hogy egyik ezredes egész kereken megtagadta az engedelmességet abban az esetben, ha a népre kell lövetni. Alig egy hónap múlva meg­bukott Rochebonet is, helyét Dufaure foglalta el. S lemondott Mac-Mahon, a ki helyett Grevy válasz­tatott meg köztársasági elnöknek. 1879. január 30-án Gambetta a kamara elnöké­vé választatott meg s mint ilyen, ritka tekintélyt tudott tartani. Részrehaj ta Bánságáért még ellenfe­lei tiszteletét is kinyerte. Az a befolyásos szerep, melyet a köztársaság ügyeire gyakorolt, mind sür­getőbbé tette azon szükséget, hogy a felelősséget is vegye magára. 1881. november 15-én megalakitá a „nagy minisztériumot,“ de már két hó nmlva, 1882. január 2G-án a lajstromos szavazás kérdésében le­szavazta a nemzetgyűlés. Gambetta beadta lemon­dását s ekkor rövid időre visszavonult a politi­kától. November 27-én történt az a szerencsétlen lövés, mely miatt három hétig a szobát kelle őriznie. Há­rom heti szobafogság után egy ködös napon türel­metlenül ment parkjába sétálni. Hosszas sétája után nyomban láz vett rajta erőt. Egyikét a legve­szedelmesebb betegségeknek, a perititlitiszt kapta meg. Deczember 30-án nagyon kedvezőnek látszó fordulat állott be ; az orvosok mind úgy nyilatkoz­nak, hogy kataszrőfától nem kell tartani. Decz. Sí­én az esti órákban hirtelen rosszul lett, 11-kor eszméletét veszté, a fájdalmas haláltusa 1/212-kor még egyszer vissza adá szavát. „Még sok a tenni­való!“ — mondá. Ót perczczel 12 előtt a mai Fran­cziaország legnagyobb fia megszűnt élni. L E V E L E K. S.-Szentkirály, 1882. decz. 30. Tisztelt szerkesztő ur ! Nemzetünket áramlatként ragadó nemes esz­me: „a népnevelés iránti érdeklődés“ községünket sem hagyta érintetlen. Éreztük szükséges voltát, csak a kezdeményező hiányzott; de hála a gondviselés­nek, tek. Farkas Sándorné úrasszony felvette a ne­hézségekkel és akadályokkal összekötött kezdemé­nyezés szerepét és megínditá főkép egy a népneve- lés előmozdítására törekvő egylet alakítását, midőn családot vagy egyént írásban felhiva a nemes esz­me körüli csoportosulásra községünkben, tudván, hogy vállvetve és egyesülten sokat tehetni, mig az egyest vagy a felmerülendő akadályok legyőzik czél- ja kivitelében, vagy ereje kicsinylésében a jobb időkre várva félre áll. Nem hangzott el a pusztá- i ban szava, mert Farkas Sándor, ifj. Kerekes Pál, Kerekes Sándor és e sorok igénytelen írója nejeink­kel, Sükösd Györgyné, Kiss Dénesné, Nagy Dénesné, Kiss Sándor, Sükösd Ferencz és Vadasdi Vilma a népnevelés előmozdítására felvett zászlója alá sora­kozva, a községi iskola tantermében az iskolai könyvtár alapjára fillérestélyt rendez-tünk tánezmu- latsággal összekötve folyó év deczember 27-éu este, melyen az eszme nemes, szent és elodázhatlan vol­tát felfejtő felolvasás, karban betanult énekek, sza­valatok és párbeszédek az irt egyének és iskolás gyermekektől felváltva jöttek, melyet fűszerezett ki- lyéni községi tanító Pap György ur szavalata, — és neje testvére Jánó Jula k. a., valamint uzoni Jánó Gizella és Jánó Erzse kisasszonyok szív és lélekre ható szép dalaik. Hízelgés nélkül elmondhatni, mind az élvező kö­zönség, mind az eszméért küzdők örömmel végeztük az estélyt; mert a hallgató közönség örömnyilat­kozataiban utólérhetlen volt ; a működők örömére szolgált a mellett, hogy a hallgatók szivéhez a ezél eléréséra a kellő kulcsot megtalálták, először is a szép jövedelem, mert a fillérestélyből bejött 17 frt 34 kr. Feiülfizettek : Тек. Nagy Ferencz ur (brassói távirdatiszt) 5 irtot, Pap György ur (Kilyén) 10 krt. Jánó Gizella urhöígy (Uzon) 40 krt. Szent- Király községben: Ifj. Jancsó Sámuel 1 frt, Vadas- dy Vilma 1 frt, Kerekes Sándorné 1 frt 10 krt, ifj. Kerekes Pál né 1 frt. Farkas Sándorné 1 frt, Sü­kösd Ferencz GO krt, Nagy Dénesné 50 krt, Kiss Dénesné 50 krt, Farkas Sándor 18 krt, Kerekes Vilma 15 krt, Kis Berta 15 krt. Összesen 12 frt 68 krt; fillérestély és felülfizetés összege 30 írt 3 kr, a kiadás 14 frt 70 kr, e szerint a tiszta jöve­delem 15 frt 33 kr. Kis községünkben a 15 frt 33 kr. tiszta jöve­delem 30 kros beléptidij mellett fényes bizonyítéka annak, hogy népünk átlátja: a mit teszen, magáért teszi és haladni óhajt ; bár többen, kiknek példa­kép kellett volna e’járni, mint kik a nevelésügy vezetésének élére vannak ál il va, vagy saját jól meg­hallgatott belső énjök is oda parancsolja, nemcsak részt nem vettek, de sőt akadályokat igyekeztek gördíteni a létesithetés elé; de hála a gondvise­lésnek és a közreműködők ügyszeretetének, — a hallgató közönség a nemes és szent czél tovább fejlődhetése reményében távozott el, mit a műkö­dők önbecsérzetük teljes tudatában, bizalommal fo­gadhatnak a még felmerülhető akadályok leküzdé­sére. Ezen fényes szellemi és anyagi siker feljogositja e sorok íróját, mint a nevelés igénytelen harczosát, köszönetét nyilvánítani mind a kezdi mmyezőnek, mind a közreműködőknek a községben, úgy a vi­déken, mind a résztvevő közönségnek, mind a meg­feszített erővel áldozni kész felülfizetőknek ; melyért elég jutalom leend az, hogy a bejött jövedelemből megrendelte az egylet a községi iskola könyvtára megkezdésére a „Hasznos mulattató“ czimü lapot és azzal járó „magyar királyok és hősök arczkép- csarnokát“, mely minden népiskolánál nélkülözhet- len taneszköz és a melynek látása — nézetem sze­rint — a még eddig közre nem működőket is a harezosok sorába fogja állítani, ha keblükben a szép és magasztos iránti érzet végkép ki nem halt. Fogadják legforróbb hálás köszönetemet a népnevelés érdekére filléreikkel befolyók mindnyá­jan, különösen pedig azok, kik oly lényegesen felü1- fizettek s szolgáljon jutalmul keblők azon megnyug­tató öntudata, hogy minden enyhítő csepp a népne­velés érdekében, a haza oltárára vitt áldozat, me­lyért s királyunkért, ha kell: „életünket és vérün­ket“. Boldog újévet a népnevelési ügyünkért harczo- lóknak és hazánknak, s jobb erkölcsöt az az ellen küzdőknek! Egy népnevelésért harezoló. VEGYES HÍREK. Háromszékmegye múlt havi 28*án tartott rend­kívüli közigazgatási gyűlése a megyei adó felügye­lőt utasította, hogy mindazon községekről, melyek­ben a rósz termés és szegénység miatt az adó kényszerbehajtása a jövő évi termés beérkeztéig felfüggesztendő volna, javaslatot tegyen. Mint hall­juk, a javaslat már elkészült, s e szerint a megye számos községére, köztük Sepsi-Szentgyörgy város földművelő polgáraira is, javaslatba hozatott a jövő aratásig az adóvégrehajtások felfüggesztése. Hymen.. Keller Géza, helybeli adófelügyelői szám- tiszt, holnap (vasárnap) tartja eljegyzését A1-Tor­ján, Márton Emilia kisasszonynyal, Márton János altorjai főbíró bájos leányával. Az időjárás, mely karácsony óta folytonosan enyhe, esős volt, tegnap (pénteken) délfelé megtor- dult. Hűvös, fagylaló szél kezdett fújni, a csonttá fagyott földet tegnap és ma kevés hóval behintvén. A marhavészről. Háromszékmegye legutóbbi köz­gyűlésén a marhavész elterjedésének meggátlására tett tulszigor intézkedések is szóba jöttek. Ez ügyben közelebb Háromszékmegye alispánja a következő rendeletet intézte Kézdi-Vásárhely város tanácsához : Kereskedelemügyi miniszter ur ő Nagyméltóságának e hó 28-ról 53,511. számú távirati leirata szerint megengedtetett, hogy a vészkerületben fekvő köz­ségek egyik a másikával szarvasmarhával elővigyá- zati intézkedések mellett közlekedhessenek, egyik a másik községbe szénát, szalmát és fát szállithassa- nak. A közlekedés tehát következő elővigyázati in­tézkedések mellett engedtetik meg, úgymint: Mind­azok, kik egyik községből a másikba a fát, szénát

Next

/
Thumbnails
Contents