Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-01-07 / 3. szám
— 11 rendeztek, melyért a császári kormány pörbe fogta okét. Gambetta az öreg Delescluset, a „Reved“ szerkesztőjét védte s ez alkalommal oly hevesen megtámadta az uralkodó' rendszert,""minőhöz a francziák majdnem két évtized óta nem voltak szokva. 1809- ben Páris és Marseille választá meg képviselőnek, mint az „engesztelhetetlen ellenzék“ jelöltjét ; Gambetta Marseillet fogadta el. Csakhamar vezérszónoka lett a szélső baloldalnak. Egyike legragyogóbb szónoklatainak az volt, melyet az 1870. április 5-ki plebiscitum ellen tartott, midőn a hitehagyott Olli- vier ellen lesújtó támadást intézett. Júliusban Napoleon megizente a háborút Porosz- országnak. Julius 15-én a könnyelmű hadüzenet miatt tartott megint egy éles beszédet, a szükséges hitelt azonban megszavazta. Jöttek a szeptemberi napok. Napóleon Sedannál kapitulált, melynek hire midőn Parisba eljutott, Napoleon és családja szept. 4-én örök időkre megfosztatott a tróntól ; a honvédelem szervezésére ekkor egy tiz tagból álló bizottság alakult Trochu elnöklete alatt5 Gambetta a belügyi tárczát vállalta el. Október 1 -én a nemzeti önvédelem szervezése is Gambettára ruháztatott. Ekkor tette meg azon utat, midőn a németektől min- denniinen körülzárolt Párist léghajón hagyta oda s ment Toursba, hol a kormány egy bizottsága szervezte az ellenállást. Gambetta Toursban még a pénzügyi tárczát egyesité a bel- és hadügyivel s most valóban diktátort hatalmat gyakorolt. A feladatot, mely reá bízatott, fényesen megoldá. Bámulatos rövid idő alatt négy hadtestet teremtett s ha a hadjáratot nem is, a Sedannál és Metznél sárba tiport katonai dicsőséget megmenté. Deczember 7-én a kormány Toursból Bordeauxba menekült a németek elől, kik aztán Párist is kapitulálni kényszerítik. Hasztalan tiltakozott Gambetta, a fegyverszünet megköttetett, mire 1871. február 7-én beadta lemondását. A kommune alatt Spanyolországban tartózkodott s jó ideig nem jelent meg a reakezionarius elemekkel tulsulyozott nemzetgyűlésben; csak 1872. július 2-án lépett be ismét s a köztársasági baloldalnak lön vezére. Julius 14-én, a Bastille bevétele emlékünnepén tartott hosszas ha Itatás után ismét egy ragyogó beszédet, melyben proklamálta az alsóbb osztályok egyesítésének szükségét, a világi oktatás fontosságát, a kötelező oktatást, az általános hadkötelezettséget, s az amnesztiát, mely ezután állandó eszméje lett, mig ki nem vitte. Majd beutazva az országot, a nemzetgyűlés feloszlatása mellett agitált s a tömeges aláírásokkal ellátott kérvény mellett decz. 14-én maga emelt szót, remélve, hogy az uj választásokból radikális többség fog kijönni, de indítványát sem az ő, sem Louis Blane ékesszólása nem bírta keresztül vinni. A reakezionáriusok koalicziója 1873. májusban Thierst megbuktatá. Helyét Mac-Mahon foglalta el. Ez időtől fogva Gambetta mind sűrűbben lép föl a szószékre, eddigi irányát azonban mérséklő. 1874- ben és 1875-ben a baloldal különböző töredékei s a jobbközép közti kibékülésen fáradozott. E végett tartá febr. 12. azon a többséghez intézett beszédét melytől fogva a baloldal politikája a sokat emlegetett „Opportunismus“ lön. Elekor vált el Louis Blanc és Naquet vezetése alatt az intrantigensek kis csoportja. Febr. 25-én az alkotmányról szóló törvény- javaslathoz hozzájárult, bír sok pontja ellen kifo gása volt is, de ez tette Francziaország törvényes kormányformájává a köztársaságot. Öt év után végre feloszlott a nemzetgyűlés. Az uj választások 187G. február 20-án ejtettek meg ; Gambettát négy helyen választák meg, ő Páris 20-ik kerületének mandátumát fogadta el s mint a köz- társasági párt bevallott feje foglalta el helyét a nemzetgyűlésben, s midőn április 4-én a költségvetési bizottság elnökévé választatott, uralkodó befolyása biztosítva Ion. A reakezionárius párt még egyszer összeszedte erejét, támogatva a főpapság által. A klerikálisok üzehnei ellen 1877. május 4 én kelt ki egy rendkívül erélyes beszédben, kikkel szemben a kormányt a rendelkezésére álló törvényes eszközök alkalmazására szólitá fel. Jules Simon, a kormány feje azonban május 10-án lemondott s Broglie és Four- ton vezetése alatt uj kormány alakult. A nemzetgyűlés 363 szavazattal kimondá Gambetta indítványára, hogy csak oly kormányt ajándékoz meg bizalmával, mely a köztársasági elvek szerint kormányoz. Junius 10-án kezdődött azon rövid és viharos uj ülésszak, midőn Gambetta a jobboldal folytonos zajos félbeszakítása közt védelmezte magát a személyes támadások ellen; ekkor mondá a jobboldalnak: most 3G3-an oszolnak el s 400-an fognak visszajönni. A nemzetgyűlés eloszlatott s most Gambetta a legerélyesebb akcziót fejtette ki, hogy a 363 megválasztását keresztül vigye. Ez alkalommal, aug. 15-én Liliében tartott beszédében mondá Mac-Mahon ellen e hires szavakat: „Ha Francziaország a választásoknál kimondotta souverain verdictumát, annak alá kell magát vetnie — vagy eltávoznia.“ E tettéért 3 havi fogságra s 2000 frank pénzbírságra ítélték Gambettát s midőn Páris 20-ik kerülete által ismét megválasztana, a dilemmát újólag felállította, másodszor is elitélték, de az ítéletet végrehajtani nem merészelték. A köztársasági párt diadallal tért vissza a választásokból. A 363 közül egy sem maradt ki. A Broglie minisztérium megbukott, a reakezionáriusok m®o egy kísérletet tettek. Rochebouet, egy katona elnöksége alatt uj kormány alakult. Minden jel arra mutatott, hogy államesinyt akarnak végrehajtani. A hadsereget azonban annyira áthatotta a köztársasági szellem, hogy egyik ezredes egész kereken megtagadta az engedelmességet abban az esetben, ha a népre kell lövetni. Alig egy hónap múlva megbukott Rochebonet is, helyét Dufaure foglalta el. S lemondott Mac-Mahon, a ki helyett Grevy választatott meg köztársasági elnöknek. 1879. január 30-án Gambetta a kamara elnökévé választatott meg s mint ilyen, ritka tekintélyt tudott tartani. Részrehaj ta Bánságáért még ellenfelei tiszteletét is kinyerte. Az a befolyásos szerep, melyet a köztársaság ügyeire gyakorolt, mind sürgetőbbé tette azon szükséget, hogy a felelősséget is vegye magára. 1881. november 15-én megalakitá a „nagy minisztériumot,“ de már két hó nmlva, 1882. január 2G-án a lajstromos szavazás kérdésében leszavazta a nemzetgyűlés. Gambetta beadta lemondását s ekkor rövid időre visszavonult a politikától. November 27-én történt az a szerencsétlen lövés, mely miatt három hétig a szobát kelle őriznie. Három heti szobafogság után egy ködös napon türelmetlenül ment parkjába sétálni. Hosszas sétája után nyomban láz vett rajta erőt. Egyikét a legveszedelmesebb betegségeknek, a perititlitiszt kapta meg. Deczember 30-án nagyon kedvezőnek látszó fordulat állott be ; az orvosok mind úgy nyilatkoznak, hogy kataszrőfától nem kell tartani. Decz. Síén az esti órákban hirtelen rosszul lett, 11-kor eszméletét veszté, a fájdalmas haláltusa 1/212-kor még egyszer vissza adá szavát. „Még sok a tennivaló!“ — mondá. Ót perczczel 12 előtt a mai Francziaország legnagyobb fia megszűnt élni. L E V E L E K. S.-Szentkirály, 1882. decz. 30. Tisztelt szerkesztő ur ! Nemzetünket áramlatként ragadó nemes eszme: „a népnevelés iránti érdeklődés“ községünket sem hagyta érintetlen. Éreztük szükséges voltát, csak a kezdeményező hiányzott; de hála a gondviselésnek, tek. Farkas Sándorné úrasszony felvette a nehézségekkel és akadályokkal összekötött kezdeményezés szerepét és megínditá főkép egy a népneve- lés előmozdítására törekvő egylet alakítását, midőn családot vagy egyént írásban felhiva a nemes eszme körüli csoportosulásra községünkben, tudván, hogy vállvetve és egyesülten sokat tehetni, mig az egyest vagy a felmerülendő akadályok legyőzik czél- ja kivitelében, vagy ereje kicsinylésében a jobb időkre várva félre áll. Nem hangzott el a pusztá- i ban szava, mert Farkas Sándor, ifj. Kerekes Pál, Kerekes Sándor és e sorok igénytelen írója nejeinkkel, Sükösd Györgyné, Kiss Dénesné, Nagy Dénesné, Kiss Sándor, Sükösd Ferencz és Vadasdi Vilma a népnevelés előmozdítására felvett zászlója alá sorakozva, a községi iskola tantermében az iskolai könyvtár alapjára fillérestélyt rendez-tünk tánezmu- latsággal összekötve folyó év deczember 27-éu este, melyen az eszme nemes, szent és elodázhatlan voltát felfejtő felolvasás, karban betanult énekek, szavalatok és párbeszédek az irt egyének és iskolás gyermekektől felváltva jöttek, melyet fűszerezett ki- lyéni községi tanító Pap György ur szavalata, — és neje testvére Jánó Jula k. a., valamint uzoni Jánó Gizella és Jánó Erzse kisasszonyok szív és lélekre ható szép dalaik. Hízelgés nélkül elmondhatni, mind az élvező közönség, mind az eszméért küzdők örömmel végeztük az estélyt; mert a hallgató közönség örömnyilatkozataiban utólérhetlen volt ; a működők örömére szolgált a mellett, hogy a hallgatók szivéhez a ezél eléréséra a kellő kulcsot megtalálták, először is a szép jövedelem, mert a fillérestélyből bejött 17 frt 34 kr. Feiülfizettek : Тек. Nagy Ferencz ur (brassói távirdatiszt) 5 irtot, Pap György ur (Kilyén) 10 krt. Jánó Gizella urhöígy (Uzon) 40 krt. Szent- Király községben: Ifj. Jancsó Sámuel 1 frt, Vadas- dy Vilma 1 frt, Kerekes Sándorné 1 frt 10 krt, ifj. Kerekes Pál né 1 frt. Farkas Sándorné 1 frt, Sükösd Ferencz GO krt, Nagy Dénesné 50 krt, Kiss Dénesné 50 krt, Farkas Sándor 18 krt, Kerekes Vilma 15 krt, Kis Berta 15 krt. Összesen 12 frt 68 krt; fillérestély és felülfizetés összege 30 írt 3 kr, a kiadás 14 frt 70 kr, e szerint a tiszta jövedelem 15 frt 33 kr. Kis községünkben a 15 frt 33 kr. tiszta jövedelem 30 kros beléptidij mellett fényes bizonyítéka annak, hogy népünk átlátja: a mit teszen, magáért teszi és haladni óhajt ; bár többen, kiknek példakép kellett volna e’járni, mint kik a nevelésügy vezetésének élére vannak ál il va, vagy saját jól meghallgatott belső énjök is oda parancsolja, nemcsak részt nem vettek, de sőt akadályokat igyekeztek gördíteni a létesithetés elé; de hála a gondviselésnek és a közreműködők ügyszeretetének, — a hallgató közönség a nemes és szent czél tovább fejlődhetése reményében távozott el, mit a működők önbecsérzetük teljes tudatában, bizalommal fogadhatnak a még felmerülhető akadályok leküzdésére. Ezen fényes szellemi és anyagi siker feljogositja e sorok íróját, mint a nevelés igénytelen harczosát, köszönetét nyilvánítani mind a kezdi mmyezőnek, mind a közreműködőknek a községben, úgy a vidéken, mind a résztvevő közönségnek, mind a megfeszített erővel áldozni kész felülfizetőknek ; melyért elég jutalom leend az, hogy a bejött jövedelemből megrendelte az egylet a községi iskola könyvtára megkezdésére a „Hasznos mulattató“ czimü lapot és azzal járó „magyar királyok és hősök arczkép- csarnokát“, mely minden népiskolánál nélkülözhet- len taneszköz és a melynek látása — nézetem szerint — a még eddig közre nem működőket is a harezosok sorába fogja állítani, ha keblükben a szép és magasztos iránti érzet végkép ki nem halt. Fogadják legforróbb hálás köszönetemet a népnevelés érdekére filléreikkel befolyók mindnyájan, különösen pedig azok, kik oly lényegesen felü1- fizettek s szolgáljon jutalmul keblők azon megnyugtató öntudata, hogy minden enyhítő csepp a népnevelés érdekében, a haza oltárára vitt áldozat, melyért s királyunkért, ha kell: „életünket és vérünket“. Boldog újévet a népnevelési ügyünkért harczo- lóknak és hazánknak, s jobb erkölcsöt az az ellen küzdőknek! Egy népnevelésért harezoló. VEGYES HÍREK. Háromszékmegye múlt havi 28*án tartott rendkívüli közigazgatási gyűlése a megyei adó felügyelőt utasította, hogy mindazon községekről, melyekben a rósz termés és szegénység miatt az adó kényszerbehajtása a jövő évi termés beérkeztéig felfüggesztendő volna, javaslatot tegyen. Mint halljuk, a javaslat már elkészült, s e szerint a megye számos községére, köztük Sepsi-Szentgyörgy város földművelő polgáraira is, javaslatba hozatott a jövő aratásig az adóvégrehajtások felfüggesztése. Hymen.. Keller Géza, helybeli adófelügyelői szám- tiszt, holnap (vasárnap) tartja eljegyzését A1-Torján, Márton Emilia kisasszonynyal, Márton János altorjai főbíró bájos leányával. Az időjárás, mely karácsony óta folytonosan enyhe, esős volt, tegnap (pénteken) délfelé megtor- dult. Hűvös, fagylaló szél kezdett fújni, a csonttá fagyott földet tegnap és ma kevés hóval behintvén. A marhavészről. Háromszékmegye legutóbbi közgyűlésén a marhavész elterjedésének meggátlására tett tulszigor intézkedések is szóba jöttek. Ez ügyben közelebb Háromszékmegye alispánja a következő rendeletet intézte Kézdi-Vásárhely város tanácsához : Kereskedelemügyi miniszter ur ő Nagyméltóságának e hó 28-ról 53,511. számú távirati leirata szerint megengedtetett, hogy a vészkerületben fekvő községek egyik a másikával szarvasmarhával elővigyá- zati intézkedések mellett közlekedhessenek, egyik a másik községbe szénát, szalmát és fát szállithassa- nak. A közlekedés tehát következő elővigyázati intézkedések mellett engedtetik meg, úgymint: Mindazok, kik egyik községből a másikba a fát, szénát
