Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-03-23 / 24. szám

Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki'Utcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők' Riadó hivatal : J3ER.NSTEIN JÁ& RfC könyvnyomdája hová a hirdetések es előfizetési pénzek bérmentesen intézendok. A. hirdetmények és nyiltte- rek dóa előre fizetendő. Megjelenik ezen lap heten­ként kétszer csütörtökön és vasáreap ELÓ FIZETÉSI FELTÉTEL Helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve Egész évre . , 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr Negyedévre . . 1 frt 50 kr. Hirdetményekűija : 3 hasábos petit-sorer», vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttór sora 15 kr. 24. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. Csütörtök, március 23. ________XII. évfolyam. P olitikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászai lap. ft „H'íramsz&kí házíípar-agyesiHet13 Előfizetési felhívás „N E M&E R E“ tizenkettedik évfolyamának második negyedére. Előüzeié.sl feltételek: Egész évre.........................6 frt — kr. H áromnegyed évre . , . 4 frt 50 kr. Fél évre............................3 frt — kr. N egyed évre ...... í frt 50 kr. Egy hóra...........................— fit 50 kr. Külföldre egész évre ... 8 frt — kr. Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetésüket megújítani, vala­mint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejeko­rán megtenni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyomatta thatunk. Az előfizetés legczélszeriibben postautalvány mellett eszközöl­hető. Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó-hivatalának Bern­stein Márk könyvnyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre küldendők. A „NEMERE“ kiadó hivatala. Sepsi-Szentgyorgy, márcz. 22. Mig illetékes helyről legalább is korainak jel­zik az uralkodónk olaszországi viszontlátogatásá- ról szóló híreket, — Olaszországban már csaknem hajba kapnak a fölött, hogy hol történjék az olasz király és felséges vendégének találkozása. A turini polgármester Ferraris ugyanis annak idején tudo­mására juttatta Umberto királynak, hogy a lakos ságot mennyire megörvendeztetné az, lia az osz­trák-magyar uralkodó viszontlátogat.ása Turmbau történnék meg. Most a „Gazetta dei Popoio“, a legnépszerűbb piemonti lap, figyelemre méltó c ik- j két közöl, mely a fejedelmi látogatás jelentőségét, fejtegetve, kimutatja, hogy e látogatás színhelye Turin semmi esetre sem lehel. A királyi udvarnak az volt a szándéka, hogy a látogatást valamely osztrák városban tegye meg, — maga a bécsi út csak a császár határozottan kifejezett kívánságára tétetett meg ; mi természetesebb tehát, mint az, hogy a viszontlátogatásnak magában Rómában, Olaszország fővárosában s a királyi székvárosban kell megtörténnie. Turinban teljességgel lehetetlen a látogatás s ha Rómában nem mutatkoznék czél­szerünek, úgy Olaszország valamely más városában fog az megtörténni. Ezt a fejtegetés azért tartják nevezetesnek, mert az olasz kormánypárt nézeteit fejezi ki. * Egy bukaresti távirat jelezte, hogy a nem­zetközi dunai bizottság közelebb Galaczban rend kívüli ülésszakra ül össze, még pedig Barrére fran- czia meghatalmazott kezdeményezéséből, ki a bi­zottságban az ismeretes közvetítő javaslatot tette, a melynek végleges elfogadását Ausztria Magyar- ország részéről nem tartják valószínűtlennek. Gróf Wolkenstein, ki ez idő szerint Párisban van, ugyané javaslat végrehajtási módozatairól érteke­zik a franczia kormán}férfiakkal. Magát a javas­latot, mint tudjuk, nem a franczia kormány, ha­nem Barrére ur a maga szakállára tette ;» hivata­los tárgyalásik tehát e részben a két kormány közt nem folyhattak. Ausztria-Magyarország a megál­lapítandó módozatok fentartása mellett csakis ak­kor nyilatkozott a javaslat elfogadására hajlandó­nak, miután az angol kormány is kijelentette, hogy ahhoz hozzájárul. Most még az a kérdés, hogy a franczia kormány hivatalosan is magáévá teszi-e megbízottjának javaslatát és azt mint ilyent előterjeszteti-e általa a nemzetközi dunai bizottság legközelebbi ülésszakában. Nincs kizárva, mint je­lentik, az az eset sem, hogy Anglia vagy Német­ország fogja a Barrére-féle javaslatot a kilátásba vett módosításokkal a bizottság tárgyalása elé ter­jeszteni. * « A fölkelést illetőleg Szerajevoból Írják, hogy a Csajnicza közelében levő Iftar karaulát egy 100 — 200 főből álló felkelő banda e hónap 9 én meg­támadta. A karaula 3 zsandár és 20 gyalogosból álló őrséggel volt ellátva. Rövid, de heves ütkö­zet után, a melyben 3 katona sebesült meg és 3 katona és 2 zsandár elesett, sikerült egy zsandár- nak és vagy 17 gyalogosnak visszavonulni Csaj- niczába. 3 katonát és 2 zsandárt a fölkelők rutul Össze csonkítottak. A karaulát a felkelők nem so­káig tarthatták megszállva, hanem elillantak, a mint neszét vették, hogy Csajniczából két század megy ellenök. A felkelők nem nagyon messzire távozhattak el, de rejtek ükét nagyon bajos meg­tudni és ép azért nagyon félnek a csajniczaiak, hogy éjszakának idején megint meg fogják támadni a várost. A szerbeket fo’yvást szemmel tartják Szera- jevoban, mert alaposnak látszik a gyanú, hogy à nem hivatalos Szerbia nagyban segiii a felkelést. Nevesinyétől nem messze egy élelem-szá.Uitó csapatot támadott meg egy 60 főnyi banda, me­lyet azonban sikerült a kiséretnek háromnegyed- órai küzdelem után szétkergetni Magában S era- jevoban a legnagyobb csend uralkodik. A harcztérröl. Egy magán levélből, a melyet egy Ó2-ik ez- redbeli székely baka irt szülőihez, vessszük az alább következő igen érdekes sorokat: „Szerajevo falai közt rövid ideig élvezhetőm a nyugalmat. Már 7-én regg el újból útra keltünk és öt napi nehéz menetelés után tegnap estve ide a gorazdai táborba megérkeztünk. Azon remény ben ringatám magamat, hogy legalább két napig itt mulatunk ; de csalódtam, mert már reggel to‘ vabb indultunk, még pedig a hírneves Foca felé s onnan később valószínűleg Krivosciába. „Századom tegnapelőtt estve Bogoviciánáj kemény harezot vivott. A tényállás a következő : E hó .7-én reggel Serajevoból elindulva, fela­datunk az volt, hogy a felkelőket a már említett 5 nap folyama alatt minden áron megkeritsük s igy a zászlóaljam, mint „streif Commando“ oly uta­kat tett, a melyek megtevésére békeidőben 15 nap is kevés idő lett volna. Minden menet kora reggeltől késő estig tartott s igy mindig éjfélkor érkeztünk. A harmadik menet alkalmával, azaz 9 én Vrateljevicinál hol pihenőt tartottunk elkülönité az őrnagy félszázadot s Albrecht főhadnagy л ezény- lete alatt azon parancscsal indította Bogevici felé, hogy ha az insurgensekkel nem találkozik másnap Pracában a zászlóaljhoz csatlakozzék. Nem sokáig kellett azonban a századnak gyalogolni, mert a A „Nemere“ tározója. Emlékezés a barátobi ev. ref. egyház mnlljáról. — A „Nemere“ 12- ik számában közölt tárczaczikeltez — Újabb adatoknak jöttem a nyomába. A jelzett czikkben elősorolt buzgó személye­ken kivül kegyes adományokat tettek a követke­zők : 1824 ben Bedő Józsefné szül. Finta Rákhel еКУ mindkét végén rojtos koczkás virágú abroszt. 1834-ben Finta Idára egy nagy tarka rojtos kesz­kenőt. 183Ó ban Mircse Sándorné BedŐ Rebeka egy sötétkét tafota keszkenőt. 1844 ben tiszt, espe rés Kelemen József ur egy kerek fódeles ónkannát. 1844. egerpataki özvegy Jakab Ferenczné szül. Fejér Agnes egy vadgalambszin szószék takarót. 1856. Mircse Dénesné sz. Bartha Czeczilia asszony egy kötött fehér csipkével szegélyzett veres bé­lésű urasztali takarót ezen betűkkel: M. D. В. C. Tovább Milasevics őrnagyné sz. Balogh Sára egy vadgalambszin „földü“ zöld rojttal ékesített szó­széktakarót. Tiszt. Zajzon Andrásné egy veres földü, fehér virágú, körül fehér csipkével ékesített urasztali takarót ezen Írással : Mircse Rákhel Z. A. papnő. Nem tudom, a nők lelkét a vallásos buzgóság mikor szállja még úgy meg, mint 1864-ben. Ekkor azon megvásott ezüstpohár helyett, melyet gazdag I amás József adományozott volt és úrvacsora vé­tel alkalmával használtak, egy uj poharat vásá­roltak. Milasevich őrnagyné, Mircse D. főhadnagy- né asszonyok felhívására, illetőleg megkeresésére — mért házról-házra jártak — minden életrevaló nő adott tehetségéhez képest egy nehány kajezárt. Azt hiszem, hogy a „Nemerédnek egy-egy példá­nyát minden évben leteszik a székely nemzeti múzeumba. En tehát, hogy a mi kegyes nőinknek a neve öreg időkig fenmaradjon, itt leirom; le irom, ki niennyit adott, a t. szerkesztő ur az én kívánságomért adjon egy kis helyet becses lapjá ban ezen kedves neveknek. így következnek : özvegy Milasevich őr­nagyné 2 frt 56 kr. Arbutina Rozália özvegy őr nagyné 2 frt, Forró Károlyné szül. Balogh Zsófia 2 frt, Kiss Dénesné szül. Balogh Mária 2 frt, Ba logh Anna 2 frt, Szonda Terézia 2 írt, Vékás Ag­nes 2 frt. Bedő Ferenczné 2 frt. Mircse Dénesné és leányai Irma és Berta 1 frt 50 kr, Bibó Jó zsefné I frt 50 kr. Finta Józsefné és leánya Lotti I frt 30 kr. Horváth Antalné 1 frt, Barabás Antal- né 1 frt, Balogh Jánosne 1 frt. Gombási Sátnuclné I frt, Nagy Rozália 1 frt, Deák Mihály né 1 frt, Beder Pálná 1 frt. Kovács Károlyné 1 frt. Finta Mózesné 80 kr. Finta Antalné 70 kr. Bartók Dé­nesné 60 kr. Barthók Jánosné 60 kr. Mircse Elek- né 60 kr. Bartha Józsefné 60 kr, В irtha Jánosné 60 kr, Veres Sámuelné 60 kr, Szász Anna 60 kr, Hatházi Mária 60 kr. Gál Lajosné 50 kr, Zajzon Andrásné 50 kr, Bartók Ferenczné 50 kr, Mircse Józsefné 50 kr, Bedő Tamásné 50 kr, Ferencz Mi hályné 50 kr, Beder Miklósné 50 kr, Péter Lász­lómé 50 kr, huszár Porzsolt Jánosné 50 kr, Beder : Lük ács né 50 kr, Erdős Józsefné 50 kr, Barha Zsu zsánna 50 kr, alszegi itjabb Márk Lászlóné 50 kr, Jákó Amália 50 kr, Finta Borbála 50 kr. Bitai Károlyné 40 kr, Bartha Simonné 40 kr, Tánczos Ferenczné 40 kr, Tánczos Istvánná 40 kr, Pál La­josné 40 kr, Andrád Antalné 40 kr," Domokos An­talné 40 kr, özvegy Beder Istvánná 40 kr, Beder Sándorné 4J kr, Beder Sámuelné 40 kr, Pál An­drásné 40 kr, Bucsi Károlyné 40 kr, Bucsi Lázárné 40 kr, ifj. Beder Jánosné 40 kr, Bartha Ádámné 40 kr, Péter Lajosné 40 kr, Deák Zsigmondné 40 kr, Bibó Ferenczná 40 kr, Szabó Elekné 40 kr, Finta Klára 40 kr. Özvegy Kelemen Istvánná 30 kr, huszár Porsolt Józsefné 30 kr, Bartha Lajosné 30 kr. Bence Mózesné 3° kr, Rácz Antalné 3° kr, Bedő Ádámné 30 кг, Andrád Sámuelné 30 hr, Domokos Elekné 30 kr, Kelemen Zsigmondné 30 kr, Kató Mári 30 kr. Andrád Pálné 20 kr, alszegi idősb Márk Lászlóné 20 kr, Bucsi Józsefné 20 kr, ifj. Porsolt D inielné 20 kr, ifj. Porsolt Ferenczné 20 kr, Márk Jánosné 20 kr, ifj. Porsolt Andrásné 20 kr, Beder Mihályné 20 kr, Domokos Józsefné 20 kr, Kelemen Józsefné 20 kr, Szász Ferenczne 20 kr, özv. Bogdán Mózesné 20 kr, Bordás János­né 20 kr, Szántó Józsefné 20 kr, Német Józsefne 20 kr, Német Elekné 20 kr, ifj. Márk Gáspárné 20 kr. Felszegi Porsolt Lászlóné 14 kr, Porsolt Ma- tyásné 14 kr, Doboi Zsigmondné 14 1er, Bucsi lm - réné 12 kr. Porsolt Lajosné, Kanyó Ferenczné, id. Csórja Józsefné, id. Porsolt Dánielné, gyalog Porsolt Józsefné, id. Márk Gáspárné, ifj. Csórja Jánosné, Szabó Domokosné, Karácson Ferenczné, Bogdán’ Józsefné, M irk Rózába, Kelemen Juli­ánná 10—10 krajezárt. Összesen 109 nőszemély 60 frtot osztr. értékben. Hogy milyen az a pohár, azt megmondja az ; aranyműves következő számlája: „Arbutina Ivó zália őrnagyné úrasszony megrendeléséből készí­tettem egy ezüst, belül aranyozott templomi ke- helyt födéllel együtt 16 lat 13 próbis 4b frt o. é; továbbá egy 4l/2 latos 13 próbás ezüst tányért 12 frt o. é. Összesen 58 frt, azaz öt/ennyolez forint osztr. ért, mely összeg, hogy nékem a mai na­pon a barátosi nők adományából kifizetődött. - ezennel elismerem. Brassó, márczius 16. 1864. Gurt Adolf.“

Next

/
Thumbnails
Contents