Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-03-16 / 22. szám
vannak emberek, a kik esküdni sem akarnak. Ez átkos iránynak gátat kell vetni.“ A beszéd egyes helyeit a jobboldal dörgő éljenzéssel s tapssal jutalmazta. A republikánus párt nem tapsolt, de némán, lebilincselve hallgatta a szónokot Ferry Simonnak mondott bókok közt ügyesen átsiklik a kérdés vallási jelentőségén ; tiltakoznia kell — úgymond — amaz állítás ellen, hogy az ország az atheizmus lejtőjén sülyed alá. A szenátus a mó- dositvány tavalyi elfogadása által tápot adott a revízió körül indult mozgalomnak s ezzel magának is, a republikának is ártott. Hibákat nem szabad újra elkövetni. — Ferry szavait a baloldal nagy tetszéssel fogadta, s a többség — 167 szóval 223 ellen — elvetette Simon módositványát. A délszláv lázadás. Krivoscsia elfoglalása. Krivoscsia megszállása befejezettnek tekinthető; az egész felkelés végső perczeit éli. Her- czegovinából jelentenek ugyan még apróbb csatározásokat, de nehány nap múlva ott is meg fognak hajolni a fölkelők a hajthatatlan sors előtt. Egyelőre ugyanis lelohadt az a lázas izgatottság, a mely a szlávságot megragadta. Ennek ismerete elől a herczegovinaiak és krivoscsiaiak sem zárkózhatnak el sokáig, annál kevésbé, mert vitéz csapatjaink is elkövettek mindent, hogy észre térítsék őket. Reméljük tehát, hogy ebben a hadjáratban Krivoscsia elfoglalása volt csapatjaink utolsó jelentékeny ténye. Ezáltal örömünket fejezzük ki, hogy ez a tény aránylag kevés életbe került, egyszersmind elismerjük azonban, hogy a Krivoscsiában működő csapatok emberfölötti fáradalmakat állottak ki. A krivoscsiai expeditio újabb részleteit itt közöljük : liisano, márcz. 10. Ledeniczéből délelőtt 10 órakor továbbítva. A múlt éjjel rettenettes északi szél dühöngött. Tábori tüzeket nem lehet gyújtani. Viz sem volt. Katonáink havat eltek, hogy szom- jukat oltsák. — A hideg nagy volt, de katonáink megtartották jó kedvüket. Jovanovics tábornok a főhadi szállással együtt Czrkviczében töltötte az éjszakát. A tábornokot este zajos éljenzéssel fogadták a csapatok. A mai működés lefolyása a következő : A lázadók megszállva tartották a lupog- lapi szorost; a 3. vadász zászlóalj három százada és a 14. gyalogezred hat százada küldetett ellenük. Minden jól sikerült A balszárny rövid har- czot állott ki, a melyben az r\lemann-ezred egy embere elesett és két embere megsebesült. A Tre- binyéböl küldött és a kordont képező Philippovich ezred, továbbá a 16. ezred századaiból képezett hadoszlop is találkozott ellenséggel, de az ellenség meghátrált. Az említett hadoszlopnak a fölkelőkkel való összeütközése alkalmával Rukawira őrnagyott (ió. gyalogezred) golyó találta és rögtön meghalt. A főhadoszlop a hani szoros felé tart, a mely a főbejáratot képezi a Dragaly felé. Itisano, márcz. 10. Ublit lövés nélkül foglalták el csapatjaink. A bevonuló csapatok rudakra akasztott fehérkendőket láttak kiaggatva, de fegyverfogható férfiakat nem találtak. Tegnap a falu végén fekvő csendőrök észrevették, hogyha fehér zászlókkal a hegyek felé jeleket adnak az asszonyok és hogy ezek után nehány férfi jő le a hegyről a faluba. A csendőrök siettek az illetők fogadására és hét felkelőt kerítettek hatalmukba, köztük van Martinovics Bodgán is, Ubli hírhedt polgármestere és a fölkelők vezére. A foglyokat Ri. ban most sem lelkesülök jobban. Azonban e müveket látva, a melyeken a szép karöltve jelenik meg az erőteljes előadással, hódolni nem késtem legkevésbé sem, mert hiszen nevetségesség, sőt mi több : butaság volna ilyen müveken nem lelkesülni. E két nagy név után rögtön nyelvemre tolakodik egy egészen más genrejü egyénnek, Titian- nak neve. 0 nála nem mondom, hogy hiányzott a tehetség müveibe phsychologiai életet önteni, mert hát arczképein oly határozottan ül ott a caracte ristica, hogy majdhogy meg nem „vöffen“, hanem talán nem törődött sokat vele. Az ö művészete inkább a szem kéjelgetésének a színek közt, mint a szellemi élvezetnek kedvezett. Van egy müve a Galléria Borgheseben : a „Föld és ég szerelme“, ez a szinköltészet (nem a színházat értem) neto vábbja. E müvei litiant is teljesen megszerettem, mert hát — mi tűrés tagadás — e müvéhez eddig párhuzamba vonható jobb müvet nem láttam. Mindezekből láthatni — pedig hát csak megpendíteni sem tudtam amaz óriási halmaz műkincs húrjait — hogy itt Rómában van elég látni való, s ha mind részletesen le akarná valaki Írni, akkor ugyan sok bajába kerülne; de talán akinek szánta, bele is unna a sok pompás, nagyszerű, remek és rengeteg szavak gyakori hangzásába. Azért hát leteszem ezt a szerszámot — a tollat — hogy pihenje ki egy kissé magát. Gyárfás Jeuő sanoba szállították. A jobb szárnyon előnyomuló. Hessen ezred is ejtett foglyokat. Zára, márczius n. a „Narodni Listy" jelenti, hogy a csapatok megszállották Dragalyt. A veszteség csekély. J3écs. márcz. 11. A „Neue freie Presse" tudósítója a következőket jelenti márczius 10 ről: Ma este befejezték csapataink az előnyomulást a felső Krivoscsiában, s a montenegrói határhoz érkeztek, miután minden állást elfoglaltak. Az egész Krivoscsia le van verve. Román lapokból. A brassói „Gazeta Transilvaniei“ 23 ik számában Román Miron kérvényéről következőleg ir: „Abbeli reményünk, hogy valamely magyar lap kegyes lesz legalább kivonatban közzétenni egyházfejeink által a képviselőházhoz benyújtott kérvényeit — nem valósult. Csakis a „Hon“, Jókai ur által szerkesztett lap mutatja, hogy miféle benyomást tett reá a görög keleti egyházfönök Román Mironnak kérvénye.“ Ezután czitálja a „Hon“ észrevételeit és azokra a következőket jegyzi meg: „Ez a Hon-nak általános megjegyzése Román Miron kérvényére. Magunkba fojtjuk a fájdalmat, melyet azon megdicsértetéseért érezünk, hogy ő eliímerte a magyar kormánynak a görög keleti egyház ügyeibe való beavatkozhatási jogát. Egyelőre még várunk a kritikával, mig ismeretes lesz előttünk az egész szöveg. Addig is kénytelenek vagyunk megjegyezni azt, hogy a görög keleti egyház az 1876 évi IX. törvényczikk alapján ő felségének legfelsőbb felügyeleti joga mellett teljesen függetlenül intézi el egyházi, iskolai és alapítványi ügyeit. A mi pedig azon rokonszenvet illeti, a melyet Román Miron kérvényében a magyarnyelv iránt tanúsított volna, erre nézve pedig csak azt jegyezhetjük meg, hogy az említett alaptörvénynek 175 ik §-a azt mondja, hogy: a görög keleti román egyháznak, egyházi, iskolai és alapítványi ügyeiben hivatalos nyelve a román.“ „Éppen ma értesültünk arról, hogy Román Miron által benyújtott kérvény (alkalmasint a metropoüta költségén kinyomatva) magyarnyelven minden román fordítás nélkül elküldetett ország* szerte. — Vájjon az újabb bizonyítékául akar szol gálni e az állam hivatalos nyelve iránti rokon- szenvének ?“ Ilyen badar magaviseletről azt sem tudjuk, mit kelljen már gondolni, megáll az eszünk! Ezen lap, a mely Román Mironnál, a román óhitük fejénél is óhitübb akar lenni, a görög kath. románoknak közlönye. A bukuresti „Románul“ márcz. hó 5 ről kelt számában a jövő évi költségvetésről czikkezik, és azt mutatja, hogy Romániának jövő évre 14 millió proíictije van. A kormány tehát ezen kedvező állapotnál fogva a direct adók leszállítását fogja keresztül vinni. Ugyancsak ezen lap a legrokonszenvesebb módon nyilatkozik az uj szerb királyságról. A „Telegraphul“ pedig Szerbia királyságában veszélyt is lát azon esetben, hogyha ez ország megváltoztatná conservativ irányát és a pánszlávizmus zászlóvivőjévé válna. A hosszufalusi papválasztás s Fürészmező önállósításáról. Hélfaln, 1882 márczius 7.*) Folyó évi márczius hó 5-én népes gyülekezet előtt tartatott meg az isteni tisztelet Hosszufalu ág. ev. templomában. A papválasztási alkalmi beszéd, egyik itteni magyar lelkész által adatott elő, ki szónoklatában azt hangsúlyozta, hogy Hosszufalu egyházközsége válaszszon : jellemes, müveit, erélyes, vallásos, hü, jó papot, hazafias, közügybuzgó s nevelésügy-barátot. Az isteni tisztelet végeztével nagy volt a meglepetés, midőn Pap György lelkész ur és Brennenberg polgármester ur, mint kiküldött választási biztosok, a fennálló egyházi alkotmány pon- tozatai szerint kijelentették, hogy mivel Hosszufalu egyházközsége 2500 léleknél többet számit kebelében, azért csakis a 92, illetve ez idő szerint 72 presbyteriumi s egyházképviseleti választójogosult maradhat csak benn a templomban a választási actus alatt. Az utczán, a házak előtt sokan csoportonkint telepedtek le vagy állottak, nemcsak a nép köréből, hanem az intelligentiának majd minden rété ge is volt ott képviselve. Midőn az egy órai várakozás lejárt, hallható volt : no, azóta a választás megejtetett ! — Fitelt még egy félóra is : ezek után a gócsmán jött ki a torony alatti ajtón. Erre futár küldetik a templomajtóhoz, honnan azon leverő hir érkezett, hogy a papválasztás elnapoltatott. Ezt csakhamar követte az útnak indulás, ki fel, ki le, ki elégület- lenül, ki örömmel távozván hajlékéba. A jelzett idő alatt a templomban a kiküldött papválasztási biztos urak a fennálló egyházi törvények értelmében, —■ midőn a törvényes *) Té szűke miatt késett. Szerk. létszám is konstatáltatott, — elrendelték a választást. De ezen uraknak is nagy lön meglepetésük, midőn a 72 választó jogosult, mint egy szív, lélek és test feláll és határozottan kijelenti, hogy a papválasztást egyhangú közakarattal elnapolni kívánják ; mert tulajdonképen saját komoly óhajuk szerint nem egy, hanem két papot kellene választaniuk, mivel Hosszufalunak fürészmezei részét is mint anyaegyházat önállósitani kívánják. Hogy pedig a hosszufalusi állomás mielőtt betöltetnók, okvetetlen az alatt és fenn leendő lelkészi fizetések megállapitását kell eszközölni ; és általában minden kebli ügyet megoldani, elintézni előbb és csak azután lehet szó arról, hogy Hosszufalu egyházközsége számára lelkész válasz- tassék. Az pedig, a ki az Alszegben lelkész lesz, annak egyszersmind Őszinte akarójának kell lenni, hogy fürészmező leányegyház anyaegyházzá emeltessék. A választójogosultak tehát elismerésre méltó dicséretes álláspontot foglaltak el, mert azon czól, hogy Fürészmező önálló egyház legyen : az régen óhajtott közczél és nagy horderejű életszükség is. Fürészmező s az Epresalj egy lényeges részét alkotja Hosszufalunak. Az elegendő népes, hiszen régebb idő óta két népiskolai tanítója van, pedig népes osztályokkal, úgy hogy a harmadik tanító is jól elkelne. De meg, ha Fürészmező ennek előtte tekintélyes Összeggel járult az alszegi anyaegyhaz köz- czéljaihoz évente : most már helyes, méltányos és jogos, hogy önálló legyen. Megkívánja ezt azon életszükség parancsolta követelmény, hogy 2—3 negyedórái távolságra lejárni a templomba keresztelés, esketés stb. alkalmával nem valami kellemetes dolog ; holott a fürészmezői egyháztagok épen annyi papi kepét fizetnek aránylag, mint az alszegiek, s mégis amazoknak csak alszegi engedély mellett végeztethető az egyházi functio a káplán ur által. Megköveteli Fürészmező önállósítását szász hitfeleinkkel való viszonyunk is. Mint tapasztalat .szerint tudjuk, ők nagyon szűkmarkúak szoktak lenni az egyenes jog gyakorlatának megengedésében, mit eléggé bizonyít a legutóbbi egyházmegyei gyűlés is, hol a 18 ezer ág. ev. magyar létszám egy, mondd : egyetlenegy consistoriumi tagot nyert, a 24 ezer szászajku egyházmegyei népesség pedig 14 egyházi tanácsost kapott. Holott a magyarság az egyházmegyének G/u, a szászság pedig a/u részét képezi, e szerint tehát minden 3000 lélekszám után egy tanácsos esnék, — vagyis az ág. ev. magyarajkuakat 6, a szász hitfeleket pedig az egyházmegyében 8 con- s storiumi tanácsos tag beválasztása illetné meg. Elkerülhetlen szükség van tehát ily viszonyokból kifolyólag az egyházmegyei gyűlésekben Fürészmező részéről is a 3 vótumra és papi gyűlésekben a mindenkori egy szavazatra. Adja isten, hogy Hosszufalu derék egyház- községe, mely eddig is a magyar egyházak között tekintélyes és vezérszerepet vivő volt : kebli ügyeiket jó hírnevükhöz képest helyesen oldják meg s hogy ezek mellett Fürészmező önállósítása is az egyházi élet és joggyakorlat javára s mindnyájunk édes örömére létesülhessen és kivivassék. Libertás. A háromszéki háziipar-egyesület. Binder Lajos ipari lelügyelő jelentése. (Folytatás.) IV. Az egylet a mult év költségvetésében egy tamborirozó gépre 120 forintot vett fel előirányzatba, mely összeg, — minthogy egy Gajger- féle gépnek felelt volna meg, mely gépet jelenleg a 220 forintos Bonáz-féle tamborirozó gép egészen háttérbe szorított, nem rendeltetett meg, alázattal kérem t. közgyűlést ezen gép megvételére 220 forintot az 1882-iki költségvetésben felvenni. V. Az elméleti oktatás, különösen pedig a földrajz tanításához elkerülhetlenül szükséges, hogy az intézet Magyarország és az öt világrész nagy fali térképével rendelkezzen, minthogy ez által a földrajz tanítása tetemesen könnyebb, továbbá a szabad órákban a puszta szemléléssel is sokat tanulhatnak a növendékek. IV. Minthogy a szabászat és ruha készítésre az intézet növendékeit teljesen ki akarja képezni melyhez okvetetlenül nemcsak a papiroson való szabászat, azonban teljes ruhák megkészitése is kívánatos, mely ruhákhoz tetemes anyagra \olna az egyletnek szüksége, ez okból ajánlom a mélyen tisztelt közgyűlésnek, hogy az intézet úgy női ruhák, mint pedig férfi fehérruhák készítését elfogadhassa. ,,, . VII. Az intézet pénz- s általában vagyonkezelésére vonatkozólag bátorkodom a következőké t ajánlani. . . Vezettessenek a következő könyvek: 1. Anyagleltár, melyben az intézethez érkezett anyagok vételárban bejegyeztetnek. 2. Kézimunkák leltára, melyben minden tárgy előállítási, valamint eladási ára bevezetendő. 3. Áru eladási könyv, melyben az intézetből elárusított tárgyak a leltári szám megjelölésével bevezettetnek. 4. Bizományi könyv, melyben a bizományba
