Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-03-09 / 20. szám

— 79 —

meg1, miszerint nemcsak a női ruhák és férfinemü- ek szabászata, hanem az egyszerűbb férfi felső ruhadarabok, mint kabát, mellény és nadrág szabászatát a növendékek megtanulhassák.

Minthogy a női ipartanmühely növendékei a szövészeti tanműhely növendékeivel együtt laknak és étkeznek, továbbá azon körülménynél fogva, hogy Lőrincz Eliz tanítónő az intézetben lakik és szabad idejében is a növendékeket kivétel nélkül a gyakorlati munkában a legnagyobb szorgalommal oktatja, ezen körülménynél fogva a női ipariskola növendékei többet tanulhatnak, továbbá a szövészeti tanműhely növendékei a gépvarrás, gépkötés és szabászat kivételével nem csak, hogy megtanulják, azonban kötelezve vannak saját költségükön megszerzett anyagból a szükséges mintákat megkésziteni.

(Folytatása következik.)

Emlékirat

a brassómegyei hét falu küldöttjeinek Budapesten 1881. évi deczember hó 14 — 23. napjain tett eljárásáról.

(Folytatása,)

ad e) A katonai szélerőditések következtében Brassó város közönsége által bevont pénzek fe letti panaszaim a d) pont alatti kérdéssel vannak összeköttetésben. Ezek is részesültek az érdekelt hurczoltatásban.

ad f) Gazdasági tervei felett Brassó város közönségének megtartattak végre a tárgyalások 1878. év nyarán, s bár felhoztam, hogy a csak 4111 hold III. és IV-ik osztályú szántóföldek birtokában levő hét faluk lakosai nem képesek a gazdasági tervekben körülirt erdőterületekből megélni, hogy a gazdasági tervek czéltalanok — és jogtalanok, foglalónak nem lehet joga ily merényletekre, a magyar szolgabiró, valamint a szász alispán kéthatóságilag helyben hagyták a törvénytelen tervezetet. Harmadik felebbezésemet pedig a közigazgatási bizottság addig tartá vissza felter- jesztetlen, mignem jelen év február első napján a magyar országos képviselőházhoz panaszszal nem folyamodóm. Ekkor felterjesztettek az irományok és felebbezéseim. A nagyméltóságu m. kir. földmivelési, ipar- és kereskedelmi miniszter méltóztatott, a mint hallomásból tudom, minden eddigi intézkedéseiket és terveiket megsemmisítve, a tulajdonos hétfalusi községeknek visszaállítani felerészben (!!!) az 1856. évtől fogva meg nem engedett felügyeleti és rendelkezési jogot, egy választmány által gyakorlandólag. E kegyelmes határozatról is csak hírből vagyok értesülve, mert bár a kir. minisztérium októberben hozá meg magas határozatát, bár ez novemher elején Brassó- megye közigazgatási bizottságához le vala küldve, mind e mai napig nekem nem lett kézbesítve.

ad g) A pereltetési engedély és perköltségek megtagadását tárgyazó 203. és 574. számú közgyűlési határozatok ellen kérelmeztem és panaszoltam a nagyméltóságu m. kir. belügyminisztériumnál 1880. év és azutáni időkben. Meg vagyok győződve, hogy előbbeni tények vezérfonalán Bra - sómegye közönségének ezen intézkedése nem helyeseltetek; mindazonáltal e mai napig kérelmeim ellátása felől nem nyertem értesítést.

Hogy e nép a századokon keresztül sokrészben eredménytelenül is gyakorolt germanisatio esélyeitől megmenekedhessék és szükségszerű helyzetében a magyar jelleget és tántorithatatlan hazaszeretet et már fiatal korában aggkorig hűségesen megóva elsajátíthassa, nem mulattuk el közvetve és közvetlenül oda hatni, hogy a szász lutheránus püspöktől a 7, illetőleg 10 magyar község elvál va, magyar esperesség alatt, valamelyik magyar országi ev. luth, püspökséghez csatlakozzanak Nem mulattuk el oda hatni, hogy a magyar és román lakosságnak saját nemzetbeli községi jegyző legyenek. De a közönyösség és törekedésem czél jának felfogni nem akarása miatt nagy részben siker télén maradt törekedésem. A magyar esperesség lé tesitése tudomásom szerint, kormánykörökben meg engedtetett, de a közöny foganatosítani nem enged Pedig más hatalmasabb nemzetek egy missiona- riusért, egy egyszerű kémnek hurokra kerüléséért milliókat költenek, véres háborúkat folytatnak; mi

20,000 • derék, századokon keresztül elnyomóival élet-halál harczot viva, az ország alkotóitól, kiváltságolt szükségszerű, magyarnak magát megtartott népet, ellenfeleinknek dobjuk hiú, csalfa reményekért.

Most már a nagy fontosságú, 600 éveket röviden magában foglaló, száraz tényeket tárgyazó előadásom szives és hazafias meghallgatása után nem mulaszthatom el hálás köszönetemet nyilvánítani azért is, hogy a tisztelt gyűlés kegyes volt hazarészemre és ennek egyik legfontosabb jogi és történelmi kérdésére becses figyelmét fordítani. E téren minden hatalomnál többet tehetnek és eszkö- zölhetnek egyes tagjai is. A tudomány terén pedig önzetlen, nemes és hazafias pártolással, életre, tetterőre^ és a magyar jellemmel össze nem férő, ^e fájdalom — hazarészem egy nagy többségénél^ egy idő óta lábrakapott közönyből, ősi nem zeti erények gyakorlatára, jóltevőleg kiránthatják hazámfiáit, a kikre az anyaországnak, mint sokszor. komoly időkben szüksége lehet ; a miért a hazafias és tetterős egyetértésnek köztünk lankadni nemzeti érdekben sem szabadj ha önök, uraim.

testvérile/, mint most, ügyeinket felkarolják, erdélyi testvéreik, a nemzet zöme életre, hazafias tettekre buzdul, különben egy pár tized, és elbo- rittatunk, a mi fenn marad, az nem többség, nem erő; mert magát minden időben érvényesíteni képes nemzeti fölény és független vagyonos értelmiségi község nélkül, jövőnk örökös, ős alapunkat elmálásnak áldozó küzdelem.

(Vége következik)

Pár szó az egyenértékű adókhoz.

— A közigazgatási bizottságnak, a községi ég egyházi elöljáróknak szives figyelmébe. —

A pénzügyi törvények meghatározzák pontosan, hogy mik az egyen érték adónak (aequi- valens) tárgyai s azok után minő mérvben kell 10 évi időtartamra az illetékkiszabási hivatal által kimérni azt.

Mindenkinek állampolgári kötelessége a törvényhozás által meghatározott adókat hordozni. De kötelessége az adókivetésre hivatott pénzügyi közegeknek is az adó kimérést csak a törvény alapján eszközölni.

A brassói illetékkiszabási hivatal ezen fen- rebbi szempontokat figyelmen kívül hagyta. — Egyenértékű adó alá vette az 1871. évi XVIII. t. ez. értelmében a törvényhatósági bizottság által évröl-évre engedélyezett községi jövedelmeket, például: a birtokos polgárság birtokának tartozékát, a korcsmárlási jogot, ha a községi folyó kiadások fedezésére engedte is át: úgy tekinti, mint regálét, holott az a birtokos birtokának tartozéka lévén, a kir. adó után kivetendő községi rovatait helyettesíti és mint ilyen, egyenértékű adó alá nem eső tárgy. _

Kimérte továbbá az egyenértékű adót a községi irodai, tűzoltó, mértékhitelcsitési s hasonló helyiségek után.

Kimérte továbbá irodai bútorok, kir. adópénztárok bútorai s magának a kir. adónak őri zésére szolgáló pénzszekrényeknek értéke után. Ezenkívül kimérte az utczai lámpák s minden in góság után, a melyek a községek birtokában vannak. Nem feledte ki még a nméltóságu földmi- velés, ipar és kereskedelmi miniszter által a marha tenyésztés emelése czéljából a marhatartó gazdáknak küldött mag-marhák értékét is, ha szinte ezeknek árával az illető községek adósok.

S hogy a fennebb mondott hivatal nehogy kötelességmulasztással vádolható legyen, a háziipar egyesület számára a kormány által adott se- gélylyel vásárolt helyiségek után — noha ezek nek haszonélvezete az említett egylet számára van fentartva — az illető község terhére egyenértéket rótt ki.

Az igy kimért adóösszegről egyszerű meghagyást küld az illető községeknek, kik az ilyen minden törvényes alapot nélkülöző kirovást tudomásul veszik és fizetik, fizetik pedig azért, mert egyáltalában nem képesek elbírálni azt, hogy az igy rájok kimért adó a törvénynek megfelel-e, vagy nem.

Az egyenérték adónak kiróvása azért fontos, mert tiz évre vettetik ki s ha egy erkölcsi testületre csak 100 írttal több méretik ki, már tiz év alatt ez 1000 forintot tesz.

Hogy felszólalásunk figyelemre méltó, igazolására csak azt hozzuk fel, hogy a brassói illetékkiszabási hivatal azon községre, melynek egyenérték adója az elmúlt években 151 frt 36 krajezár volt, a következő tiz évre 700 frt 18 krt mért ki.

Feltesszük, hogyha egy községgel igy bánt el, méltányosabb eljárásban bizonyosan a többiek se részesülnek.

Jó lesz tehát, ha a fennebb czimezett hatóságok az egyenértékű adójuk kimérésére nézt figyelemmel lesznek és útját állják annak, hogy az illetékkiszabási hivatal helytelenül egyenértékű adóval meg ne terhelje s ezt annnyival inkább figyelmükbe ajánljuk, hogy számításunk szerint az illetékkiszabási hivatal Háromszék politikai és egyház községekre egyenértékű adó czimón közel 70000 írital mért ki többet a múlt évinél s ha ez megállapittatik, tiz év alatt 700000 frtot teszen, a mi bizonyára megérdemli, hogy az illetékkiszabási hivatal eljárása iránt figyelemmel legyünk.

Egy az elöljárók közül.

VEGYES HÍREK.

A „S'z egény edünk“ czimü czikkünk befeje ző része mai számunkból térszüke miatt kimaradt.

— Eljegyzések. Andrássy Géza gróf, Andrássy Manó gróf fia, ki csak nemrég tért ha za amerikai utjából, Görczben jegyet váltott Kaunitz Eleonora grófnővel. — Zichy Mihály kitűnő festőnk leányát, Zsófiát eliegyezte Feledi Tivadar fiatal festő. — Bethlen Ödön gróf e napokban eljegyezte Kolozsváron báró Wesselényi Istvánnak s nejének szül. Rhédey Stefánia grófnőnek leányát.

— Ferencz József király és Szko- belev tábornok. A „Prg. Abendblatt“ Írja: Szkobelev tábornok Pétervárra utaztában tudvalevőleg Bécset is érinté. Midőn innen Pétervárra tovább utazott, Göding állomáson azon vonat, melyen ő felsége utazott, egy különvonattal kereszteződött, melyen ö felsége vadásztársaságával Bécs- be visszautazott. Szkobelçvnek feltűnt a nagy siU*

gés forgás és hajlongás, mely a különvonat megérkeztekor az indóházban egyszerre támadt, s utána kérdezősködött, hogy kiutazik azon vonaton. Nagy volt bámulata, midőn hallotta, hogy a király tér vissza a vadászatról s ime nincsen vele nagy katonai kiséret. Úgy látszik, a vitéz tábornok nem tudja elképzelni, — hogy Ausztria Magyarország uralkodója miképen utazhatik katonai kiséret nélkül s hogy mozoghat a legnagyobb fesztelenséggel hü alattvalói között.

— Az uj évi üdvözletek megváltására utólagosan még következő adakozások folytak be, úgymint: Potsa Gyula 1 frt. Drágos Elek 1 frt.

X. 20 kr. Molnár Ferencz 1 frt. Hegyesi Alajos 50 kr. Novák Sándor 1 frt. Könczei Albert 1 frt. Geréb István 40 kr. Popp György 1 frt. Zonda Mihály 50 kr. Csüdőr András 50 kr. Bálint Ferencz 40 kr, Opra Pál I frt, Nagy Lázár 30 kr, Tamás Elek I frt, Rettegi György 30 kr, Boros Gyula 40 kr. Szabó János 50 kr, Benke Pál 20 кг, György András 5 kr, Könczei Albert 50 kr, Dr. Színi Gyula I frt, Thamó András 50 kr. Popovits Gyula 50 kr, Cseh Emil 1 frt, és Peselnek községből 4 adakozó 60 kr. Összesen 17 frt 20 kr. —Midőn az adakozóknak köszönetemet fejezem ki, tudatom, hogy az összeget a megyei szegény menyház javára takarékpénztárba leendő elhelyezés végett a megye pénztárába beutalványoztam S.-Szentgyörgy 1882. febr. 22. Forró Ferencz, kir. tan. alispán.

— Szörnyű robbanás történt f. hó 2-án este 10 óra körül Temesvárott a Friedmann-féle szeszgyárban. Egy Wertheim-középnagyságu ku- koricza-pároló gép felrobbant, a gyárhelyiség nyugati felét szétrombolta s a két láb vastag falból egy négyszögölnyinél többet messze elsodort. Sajnos, több emberélet is oda veszett. A közelben dolgozó munkások közül 4 férfi és egy gyermek azonnal szörnyet halt, egy könnyen, egy pedig súlyosan megsebesült. — A szerencsétleneket csak hosszan tartó munka után lehetett a rom om- ladék alól kiásni; a robbanás a gyárépület egyik részét roppant erővel lökte ki. A látvány iszonyú volt. A szánalomra méltók holttestét, valamint a sebesülteket is a közkórházba szállították, s a vizsgálat nyomban megindult.

P i s z t о 1 у-l ö vő к királya. Berlinben a Vall- halla nagy termében egy hires pisztolylövő, Paine A. igen érdekes előadásokat tart, melyekkel a közönséget bámulatba ejti. Festői jelmezben lép ki egy bájos ifjú nő, a felesége oldalán. A nő férjével szemben fedép a színpadra, s megkezdődnek a mutatványok. A nő üveggolyókat dob a levegőbe s férje pedig egyenkint lövi le azokat, aztán fonalon függd himbálózó golyókat lő, végre neje fejéről lő le egy golyót. Aztán 10 lépésnyi távolságról játékkártyákra lő, melyeket neje tart kezében, a kártya szemét kilövi s a rézsut tartott kártyát a szélén találja. Aztán neje fejéről diót lő le, ki mo- solygva várja be az egyes lövéseket, s még arcz- izma sem rándul meg; midőn a golyó közvetlen feje fölött süvölt el. Záradékul gyors tüzet intéz üveggolyókra, melyek úgy hullanak szét egymásután, mint a rakéta sziporkái.

— A kéttestű állat. Vicky vidéken egy Caucheprat nevű ur a Rollat erdőben eg)' rendkívüli csodaállatot lőtt. Ez állatnak 2 teste, 1 feje,

8 lába és két farka van. Hátán az állat oly gyapj as, mint a juh, mig a hasa olyan, mint az őzé. Két farka fekete fehér véggel. Mind a két test nőstény nemű. Midőn az állat megjelent, Caucheprat ur vizslája megijedt és elfutott. Caucheprat első lövésével elhibázta és az állat futni kezdett, a második lövés azonban elejtette. E rendkívüli csodaállatot Caucheprat ur Párizsba küldötte a természettani múzeumnak, hol azt most mindenki bámulja.

— Érdekes lesz tisztelt olvasóinknak tudni, mily mérvben halad hazai gépmüiparunk fejlődése. Ugyanis, mint értesülünk, az eddigi Brogle és Müller-féle ezég főnöke, Brogle József ur, Budapesten váczi-körut az osztr. állam vaspálya közelében egy nagyobb styl szerinti gyárat építtet, mely trieurök (konkoly választó szelelők), rostalemezek, továbbá mindennemű mezőgazdasági gépek mint : járgányok, cséplőgépek szelelőrosták, ku- koricza morzsolók stb. gyártásával foglalkozik. Noha a gyár építése csak most kezdődött, mégis képes lesz az idény beálltával a közönség minden kívánalmának megfelelni.-‘-Amerikai nők. Hogy hányféle hivatalt vállal Amerikában a nő, kitűnik egy angol lap ezen adataiból: egyik amerikai államban van hét

tanfelügyelő, huszonhat orvos, húsz hitszónok, négy ügyvéd és három lapszerkesztő Éva leányaiból.

— Intő-tábla. Egy angol fürdőben a ^következő feliratú intő-tábla áll : „Mihelyt valamely hölgy a megfulás veszélyének van kitéve, kéretik a t. ez. ur, ki az illető hölgy megmentésére siet, hogy a fuldoklót ruhájánál fogva kapja meg, mivel a hajnak megragadása — csupán a chignon megmentésére szolgálna.

' — Előítélet és—gyakorlatiasság.

Egy new-yorki lap a következő párbeszédet közli, mely nemrég egy egyházi község elöljárója s egyik tagja között folyt le : ,,Smith testvér, mit jelentsen ez — „Micsoda ?“ — „Hogy ön egy szere- csent hoz magával a templomba.“ — „Nos, ha imádkozni akar.“ — „Elég ok-e ez arra, hogy ön megsértse vele í*z egész gyülekezetét ?“ — й1)е ö igen