Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-03-09 / 20. szám

— 79 — meg1, miszerint nemcsak a női ruhák és férfinemü- ek szabászata, hanem az egyszerűbb férfi felső ruhadarabok, mint kabát, mellény és nadrág sza­bászatát a növendékek megtanulhassák. Minthogy a női ipartanmühely növendékei a szövészeti tanműhely növendékeivel együtt laknak és étkeznek, továbbá azon körülménynél fogva, hogy Lőrincz Eliz tanítónő az intézetben lakik és szabad idejében is a növendékeket kivétel nélkül a gyakorlati munkában a legnagyobb szorgalom­mal oktatja, ezen körülménynél fogva a női ipar­iskola növendékei többet tanulhatnak, továbbá a szövészeti tanműhely növendékei a gépvarrás, gép­kötés és szabászat kivételével nem csak, hogy megtanulják, azonban kötelezve vannak saját költ­ségükön megszerzett anyagból a szükséges mintá­kat megkésziteni. (Folytatása következik.) Emlékirat a brassómegyei hét falu küldöttjeinek Budapesten 1881. évi deczember hó 14 — 23. napjain tett eljárásáról. (Folytatása,) ad e) A katonai szélerőditések következtében Brassó város közönsége által bevont pénzek fe letti panaszaim a d) pont alatti kérdéssel vannak összeköttetésben. Ezek is részesültek az érdekelt hurczoltatásban. ad f) Gazdasági tervei felett Brassó város közönségének megtartattak végre a tárgyalások 1878. év nyarán, s bár felhoztam, hogy a csak 4111 hold III. és IV-ik osztályú szántóföldek bir­tokában levő hét faluk lakosai nem képesek a gazdasági tervekben körülirt erdőterületekből megélni, hogy a gazdasági tervek czéltalanok — és jogtalanok, foglalónak nem lehet joga ily merény­letekre, a magyar szolgabiró, valamint a szász al­ispán kéthatóságilag helyben hagyták a törvényte­len tervezetet. Harmadik felebbezésemet pedig a közigazgatási bizottság addig tartá vissza felter- jesztetlen, mignem jelen év február első napján a magyar országos képviselőházhoz panaszszal nem folyamodóm. Ekkor felterjesztettek az iro­mányok és felebbezéseim. A nagyméltóságu m. kir. földmivelési, ipar- és kereskedelmi miniszter méltóztatott, a mint hallomásból tudom, minden eddigi intézkedéseiket és terveiket megsemmisítve, a tulajdonos hétfalusi községeknek visszaállítani felerészben (!!!) az 1856. évtől fogva meg nem en­gedett felügyeleti és rendelkezési jogot, egy vá­lasztmány által gyakorlandólag. E kegyelmes ha­tározatról is csak hírből vagyok értesülve, mert bár a kir. minisztérium októberben hozá meg ma­gas határozatát, bár ez novemher elején Brassó- megye közigazgatási bizottságához le vala küldve, mind e mai napig nekem nem lett kézbesítve. ad g) A pereltetési engedély és perköltsé­gek megtagadását tárgyazó 203. és 574. számú közgyűlési határozatok ellen kérelmeztem és pa­naszoltam a nagyméltóságu m. kir. belügyminisz­tériumnál 1880. év és azutáni időkben. Meg vagyok győződve, hogy előbbeni tények vezérfonalán Bra - sómegye közönségének ezen intézkedése nem he­lyeseltetek; mindazonáltal e mai napig kérelmeim ellátása felől nem nyertem értesítést. Hogy e nép a századokon keresztül sokrész­ben eredménytelenül is gyakorolt germanisatio esélyeitől megmenekedhessék és szükségszerű hely­zetében a magyar jelleget és tántorithatatlan ha­zaszeretet et már fiatal korában aggkorig hűségesen megóva elsajátíthassa, nem mulattuk el közvetve és közvetlenül oda hatni, hogy a szász lutheránus püspöktől a 7, illetőleg 10 magyar község elvál va, magyar esperesség alatt, valamelyik magyar országi ev. luth, püspökséghez csatlakozzanak Nem mulattuk el oda hatni, hogy a magyar és román lakosságnak saját nemzetbeli községi jegyző legyenek. De a közönyösség és törekedésem czél jának felfogni nem akarása miatt nagy részben siker télén maradt törekedésem. A magyar esperesség lé tesitése tudomásom szerint, kormánykörökben meg engedtetett, de a közöny foganatosítani nem enged Pedig más hatalmasabb nemzetek egy missiona- riusért, egy egyszerű kémnek hurokra kerüléséért milliókat költenek, véres háborúkat folytatnak; mi 20,000 • derék, századokon keresztül elnyomói­val élet-halál harczot viva, az ország alkotóitól, kiváltságolt szükségszerű, magyarnak magát meg­tartott népet, ellenfeleinknek dobjuk hiú, csalfa re­ményekért. Most már a nagy fontosságú, 600 éveket rö­viden magában foglaló, száraz tényeket tárgyazó előadásom szives és hazafias meghallgatása után nem mulaszthatom el hálás köszönetemet nyilvá­nítani azért is, hogy a tisztelt gyűlés kegyes volt hazarészemre és ennek egyik legfontosabb jogi és történelmi kérdésére becses figyelmét fordítani. E téren minden hatalomnál többet tehetnek és eszkö- zölhetnek egyes tagjai is. A tudomány terén pe­dig önzetlen, nemes és hazafias pártolással, életre, tetterőre^ és a magyar jellemmel össze nem férő, ^e fájdalom — hazarészem egy nagy többségé­nél^ egy idő óta lábrakapott közönyből, ősi nem zeti erények gyakorlatára, jóltevőleg kiránthatják hazámfiáit, a kikre az anyaországnak, mint sok­szor. komoly időkben szüksége lehet ; a miért a hazafias és tetterős egyetértésnek köztünk lankad­ni nemzeti érdekben sem szabadj ha önök, uraim. testvérile/, mint most, ügyeinket felkarolják, er­délyi testvéreik, a nemzet zöme életre, hazafias tettekre buzdul, különben egy pár tized, és elbo- rittatunk, a mi fenn marad, az nem többség, nem erő; mert magát minden időben érvényesíteni ké­pes nemzeti fölény és független vagyonos értel­miségi község nélkül, jövőnk örökös, ős alapunkat elmálásnak áldozó küzdelem. (Vége következik) Pár szó az egyenértékű adókhoz. — A közigazgatási bizottságnak, a községi ég egyházi elöljáróknak szives figyelmébe. — A pénzügyi törvények meghatározzák ponto­san, hogy mik az egyen érték adónak (aequi- valens) tárgyai s azok után minő mérvben kell 10 évi időtartamra az illetékkiszabási hivatal által kimérni azt. Mindenkinek állampolgári kötelessége a tör­vényhozás által meghatározott adókat hordozni. De kötelessége az adókivetésre hivatott pénzügyi közegeknek is az adó kimérést csak a törvény alapján eszközölni. A brassói illetékkiszabási hivatal ezen fen- rebbi szempontokat figyelmen kívül hagyta. — Egyenértékű adó alá vette az 1871. évi XVIII. t. ez. értelmében a törvényhatósági bizottság által évröl-évre engedélyezett községi jövedelmeket, pél­dául: a birtokos polgárság birtokának tartozékát, a korcsmárlási jogot, ha a községi folyó kiadások fedezésére engedte is át: úgy tekinti, mint regálét, holott az a birtokos birtokának tartozéka lévén, a kir. adó után kivetendő községi rovatait helyet­tesíti és mint ilyen, egyenértékű adó alá nem eső tárgy. _ Kimérte továbbá az egyenértékű adót a köz­ségi irodai, tűzoltó, mértékhitelcsitési s hasonló helyiségek után. Kimérte továbbá irodai bútorok, kir. adó­pénztárok bútorai s magának a kir. adónak őri zésére szolgáló pénzszekrényeknek értéke után. Ezenkívül kimérte az utczai lámpák s minden in góság után, a melyek a községek birtokában vannak. Nem feledte ki még a nméltóságu földmi- velés, ipar és kereskedelmi miniszter által a mar­ha tenyésztés emelése czéljából a marhatartó gazdáknak küldött mag-marhák értékét is, ha szin­te ezeknek árával az illető községek adósok. S hogy a fennebb mondott hivatal nehogy kötelességmulasztással vádolható legyen, a házi­ipar egyesület számára a kormány által adott se- gélylyel vásárolt helyiségek után — noha ezek nek haszonélvezete az említett egylet számára van fentartva — az illető község terhére egyenértéket rótt ki. Az igy kimért adóösszegről egyszerű meg­hagyást küld az illető községeknek, kik az ilyen min­den törvényes alapot nélkülöző kirovást tudomásul veszik és fizetik, fizetik pedig azért, mert egyáltalá­ban nem képesek elbírálni azt, hogy az igy rájok kimért adó a törvénynek megfelel-e, vagy nem. Az egyenérték adónak kiróvása azért fontos, mert tiz évre vettetik ki s ha egy erkölcsi testü­letre csak 100 írttal több méretik ki, már tiz év alatt ez 1000 forintot tesz. Hogy felszólalásunk figyelemre méltó, igazo­lására csak azt hozzuk fel, hogy a brassói illeték­kiszabási hivatal azon községre, melynek egyen­érték adója az elmúlt években 151 frt 36 krajezár volt, a következő tiz évre 700 frt 18 krt mért ki. Feltesszük, hogyha egy községgel igy bánt el, méltányosabb eljárásban bizonyosan a többiek se részesülnek. Jó lesz tehát, ha a fennebb czimezett hatósá­gok az egyenértékű adójuk kimérésére nézt figye­lemmel lesznek és útját állják annak, hogy az il­letékkiszabási hivatal helytelenül egyenértékű adóval meg ne terhelje s ezt annnyival inkább fi­gyelmükbe ajánljuk, hogy számításunk szerint az illetékkiszabási hivatal Háromszék politikai és egyház községekre egyenértékű adó czimón közel 70000 írital mért ki többet a múlt évinél s ha ez megállapittatik, tiz év alatt 700000 frtot teszen, a mi bizonyára megérdemli, hogy az illetékkisza­bási hivatal eljárása iránt figyelemmel legyünk. Egy az elöljárók közül. VEGYES HÍREK. A „S'z egény edünk“ czimü czikkünk befeje ző része mai számunkból térszüke miatt kimaradt. — Eljegyzések. Andrássy Géza gróf, Andrássy Manó gróf fia, ki csak nemrég tért ha za amerikai utjából, Görczben jegyet váltott Kau­nitz Eleonora grófnővel. — Zichy Mihály kitűnő festőnk leányát, Zsófiát eliegyezte Feledi Tivadar fiatal festő. — Bethlen Ödön gróf e napokban eljegyezte Kolozsváron báró Wesselényi István­nak s nejének szül. Rhédey Stefánia grófnőnek leányát. — Ferencz József király és Szko- belev tábornok. A „Prg. Abendblatt“ Írja: Szkobelev tábornok Pétervárra utaztában tudva­levőleg Bécset is érinté. Midőn innen Pétervárra tovább utazott, Göding állomáson azon vonat, melyen ő felsége utazott, egy különvonattal keresz­teződött, melyen ö felsége vadásztársaságával Bécs- be visszautazott. Szkobelçvnek feltűnt a nagy siU* gés forgás és hajlongás, mely a különvonat meg­érkeztekor az indóházban egyszerre támadt, s utána kérdezősködött, hogy kiutazik azon vonaton. Nagy volt bámulata, midőn hallotta, hogy a király tér vissza a vadászatról s ime nincsen vele nagy katonai kiséret. Úgy látszik, a vitéz tábornok nem tudja elképzelni, — hogy Ausztria Magyarország uralkodója miképen utazhatik katonai kiséret nél­kül s hogy mozoghat a legnagyobb fesztelenség­gel hü alattvalói között. — Az uj évi üdvözletek megváltására utólagosan még következő adakozások folytak be, úgymint: Potsa Gyula 1 frt. Drágos Elek 1 frt. X. 20 kr. Molnár Ferencz 1 frt. Hegyesi Alajos 50 kr. Novák Sándor 1 frt. Könczei Albert 1 frt. Geréb István 40 kr. Popp György 1 frt. Zonda Mi­hály 50 kr. Csüdőr András 50 kr. Bálint Ferencz 40 kr, Opra Pál I frt, Nagy Lázár 30 kr, Tamás Elek I frt, Rettegi György 30 kr, Boros Gyula 40 kr. Szabó János 50 kr, Benke Pál 20 кг, György András 5 kr, Könczei Albert 50 kr, Dr. Színi Gyula I frt, Thamó András 50 kr. Popovits Gyu­la 50 kr, Cseh Emil 1 frt, és Peselnek községből 4 adakozó 60 kr. Összesen 17 frt 20 kr. —Midőn az adakozóknak köszönetemet fejezem ki, tudatom, hogy az összeget a megyei szegény menyház ja­vára takarékpénztárba leendő elhelyezés végett a megye pénztárába beutalványoztam S.-Szentgyörgy 1882. febr. 22. Forró Ferencz, kir. tan. alispán. — Szörnyű robbanás történt f. hó 2-án este 10 óra körül Temesvárott a Friedmann-féle szeszgyárban. Egy Wertheim-középnagyságu ku- koricza-pároló gép felrobbant, a gyárhelyiség nyu­gati felét szétrombolta s a két láb vastag falból egy négyszögölnyinél többet messze elsodort. Saj­nos, több emberélet is oda veszett. A közel­ben dolgozó munkások közül 4 férfi és egy gyer­mek azonnal szörnyet halt, egy könnyen, egy pe­dig súlyosan megsebesült. — A szerencsétleneket csak hosszan tartó munka után lehetett a rom om- ladék alól kiásni; a robbanás a gyárépület egyik részét roppant erővel lökte ki. A látvány iszonyú volt. A szánalomra méltók holttestét, valamint a sebesülteket is a közkórházba szállították, s a vizs­gálat nyomban megindult. P i s z t о 1 у-l ö vő к királya. Berlinben a Vall- halla nagy termében egy hires pisztolylövő, Paine A. igen érdekes előadásokat tart, melyekkel a kö­zönséget bámulatba ejti. Festői jelmezben lép ki egy bájos ifjú nő, a felesége oldalán. A nő férjével szem­ben fedép a színpadra, s megkezdődnek a mutat­ványok. A nő üveggolyókat dob a levegőbe s fér­je pedig egyenkint lövi le azokat, aztán fonalon függd himbálózó golyókat lő, végre neje fejéről lő le egy golyót. Aztán 10 lépésnyi távolságról játék­kártyákra lő, melyeket neje tart kezében, a kár­tya szemét kilövi s a rézsut tartott kártyát a szé­lén találja. Aztán neje fejéről diót lő le, ki mo- solygva várja be az egyes lövéseket, s még arcz- izma sem rándul meg; midőn a golyó közvetlen feje fölött süvölt el. Záradékul gyors tüzet intéz üveggolyókra, melyek úgy hullanak szét egymás­után, mint a rakéta sziporkái. — A kéttestű állat. Vicky vidéken egy Caucheprat nevű ur a Rollat erdőben eg)' rendkí­vüli csodaállatot lőtt. Ez állatnak 2 teste, 1 feje, 8 lába és két farka van. Hátán az állat oly gyapj as, mint a juh, mig a hasa olyan, mint az őzé. Két farka fekete fehér véggel. Mind a két test nőstény nemű. Midőn az állat megjelent, Cauche­prat ur vizslája megijedt és elfutott. Caucheprat első lövésével elhibázta és az állat futni kezdett, a második lövés azonban elejtette. E rendkívüli csodaállatot Caucheprat ur Párizsba küldötte a természettani múzeumnak, hol azt most mindenki bámulja. — Érdekes lesz tisztelt olvasóinknak tud­ni, mily mérvben halad hazai gépmüiparunk fejlő­dése. Ugyanis, mint értesülünk, az eddigi Brogle és Müller-féle ezég főnöke, Brogle József ur, Buda­pesten váczi-körut az osztr. állam vaspálya köze­lében egy nagyobb styl szerinti gyárat építtet, mely trieurök (konkoly választó szelelők), rostale­mezek, továbbá mindennemű mezőgazdasági gépek mint : járgányok, cséplőgépek szelelőrosták, ku- koricza morzsolók stb. gyártásával foglalkozik. Noha a gyár építése csak most kezdődött, mégis képes lesz az idény beálltával a közönség minden kívánalmának megfelelni.-‘-Amerikai nők. Hogy hányféle hivatalt vállal Amerikában a nő, kitűnik egy angol lap ezen adataiból: egyik amerikai államban van hét tanfelügyelő, huszonhat orvos, húsz hitszónok, négy ügyvéd és három lapszerkesztő Éva leá­nyaiból. — Intő-tábla. Egy angol fürdőben a ^kö­vetkező feliratú intő-tábla áll : „Mihelyt valamely hölgy a megfulás veszélyének van kitéve, kéretik a t. ez. ur, ki az illető hölgy megmentésére siet, hogy a fuldoklót ruhájánál fogva kapja meg, mi­vel a hajnak megragadása — csupán a chignon megmentésére szolgálna. ' — Előítélet és—gyakorlatiasság. Egy new-yorki lap a következő párbeszédet közli, mely nemrég egy egyházi község elöljárója s egyik tagja között folyt le : ,,Smith testvér, mit jelentsen ez — „Micsoda ?“ — „Hogy ön egy szere- csent hoz magával a templomba.“ — „Nos, ha imád­kozni akar.“ — „Elég ok-e ez arra, hogy ön meg­sértse vele í*z egész gyülekezetét ?“ — й1)е ö igen

Next

/
Thumbnails
Contents