Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-03-09 / 20. szám
„német eszmék“ megemésztésétől. Az ifjúságot, a magyar állam leendő polgárait egészségesebb eszmékkel tápláljuk, hogy szent István birodalmának becsületes polgárai képződhessenek belőlük. Minden tétova nélkül beszüntetendőnek vélem a szebeni pénzügyigazgatóságot, mert az erdélyi részekben egy pénzügyigazgatóság elégséges és mindenki könnyebben hozzáférhet a Kolozsvártt székelő igazgatósághoz, mely kevés személy szaporítással épen úgy elvégezheti a teendőket, mint most a szebeni igazgatósággal együtt. A postaigazgatóság pedig okvetetlenül Med- gyesre, Fehérvárra, M.-Vásárhelyre vagy Kolozsvárra lenne áthelyezendő, mert az országnak merőben a szélén egy ily központi hatóság egyébbel —• mint a szász kényeztetéssel — nem indokolható. Továbbá : Szeben és Brassó rendezett tanácsú városokat önálló municipiumokká emelendőknek tartom minden indok mellőzésével csak azért, hogy jegyzőköny vei felett az 1870. évi 42. t. ez. alapján a miniszter ügyeljen fel és hogy az emlitett két város tutorsága iilól vidékei emanczipáltassanak. Egyszermind a fennebbiekkel egyetemben Kis-Küküllő megye székhelye Dicső-Szentmárton- ból s ugyan ezzel egy időben a kir. törvényszék is Erzsébetvárosról Hegyesre helyeztessék át. Nagy-Küküllő megye részint Fogaras, részint Udvarhely megyék között felosztandó; Brassó megye községei pedig merőben Háromszék megyébe lennének bekebelezendők. Ezen változtatásokba a szászok is belenyugodhatnának, miután a Bach alatt történt ilyen beosztás ellen nem csak hogy fel nem szólaltak, hanem egész készséggel járultak ahhoz. Az igy kikerekitett Háromszékmegye székhelyén, S.-Sztgyörgyön lennének öszpontositandók mindazon állami hatóságok, melyek a megye polgárai jogos igényeinek kielégítésére szükségesek. Minthogy Szeben és Brassó tele van tömve katonasággal, sőt a szükséges laktanyák az állam költségén építtettek és épülnek, jogosan várhatjuk a közös hadügyminisztertől, hogy a brassói helyőrségből S. Szentgyörgynek is jusson egy rész az elszállásolásra, ha szinte a megye, illetőleg a város költségén lenne is a szükségés laktanya előállítandó. Meg vagyok győződve, hogy az a magyar kormány, a mely a közös kormánynyal szemben ennél nagyobb kérdésben is érvényt tudott szerezni akaratának, ezt is érvényesítheti, csak akarnia kell. A kereskedelmi kamarát pedig Brassóban feloszlatni és az egész Erdélyt a kolozsvári kereskedelmi kamara alá helyezni azért szükséges, mert ez esetben a kormány által engedélyezett kamarai illeték ipari fejlesztésekre fog fordittatni, szemben az eddigi szomorú tapasztalokkal, midőn a nagy német eszmék terjesztésére és a magyar kormány gyalázására szükséges utazások költségei nyelik el az állam pénzét. Ha mindezek meg lesznek, akkor a Rusticus által óhajtott vasút létrehozására Háromszékmegye S.-Szentgyörgy várossal együtt képes lesz s ennek számára a kellő forgalmat meg tudja adni ; mig ellenesetben, ha szinte létrehozására elég ereje lenne is, számára forgalmat nem biztosíthatván, fenn tartható nem les% Még csak azt kívánom ezek után Rusticus- nak ajánlani, hogy miután Háromszékmegye a közelebbi országos képviselő választásoknál a képviselők megválasztásában nagy ügyességet tudott kifejteni, igyekezzék Háromszékmegye képviselői által az itt röviden körvonalazott eszméknek érvényt szerezni s ha azok az általam érintett eszméket megtestesítik: akkor a tervbevett lóvonatu vasút helyett gő/mozdony fogja hasítani Sepsi- Szentgyörgy völgyeit; Háromszék felvirul s a tör ténelem ennek alkotóit hálás kegyelettel fogja emlegetni. Óhajtom, hogy azoknak nevei között a Rusticusé is helyet találjon. Tudom, sokan fogják czikkeimre, főleg ez utóbbira rámondani: „magnapetisíPhaeton“; tudom hogy ez idő szerint ezekből még igen sok tartó zik a kegyes Óhajtásokhoz; de ha már menekü lésről van szó s a szász elem suprematiája alól való szabadulásról, lehetetlen ezen czélt a fenn jelzett eszközök nélkül elérni. Nem volnék azonban székely, ha erős nem lenne bennem a vágyéitól szabadulni sha szilárdul nem élne lelkemben a hit, hogy igen is jönni fog idő, mikor a Barczaság és Királyföld, Háromszékmegye és Hétfalu tisztán magyar eszmék, magyar államelvek szolgálatában a magyar nemzet fiait fogja látni a nemzetiségi politika felett diadalmaskodni. Most pedig a „Nemere“ t. szerkesztőjének, bogy becses lapjában nézeteimnek helyet adott, köszöni szívességét az a székely ember, ki ha 30 évtől fogva nemcsak lakja Brassó városát, hanem annak polgára is: mindamellett székely s annak is fog maradni [*j Ka .... . *) Az ilyen hazafias i á ;yu közleményeket annyival szívesebben vesszük máskor is, minthogy érett tapasztalat s valóban a körülményeknél* teljes ismerete tűnik azokból ki. bzerk. Háromszékmegye közigazgatási bizottságának 1882. márczius 7-én tartott gyűlése. A gyűlést, melyen a tagok szép számmal jelentek meg, főispán ur ő méltósága megnyitván, felolvastatott Forró Ferencz alispán jelentése. Ezen jelentés szerint a sorozó bizottság folyó hó 4. én városunkban munkálkodását bevégezvén, 5-én megkezdette a járási ujonczjutalék sorozását, mely jelenleg is folyamatban van. Jelenti, hogy a köz- igazgatási bizottság meghagyása folytán utasította Bereczk város tanácsát, hogy dr. Cseh Károly járvány orvosnak követelését fizesse ki. A járási állatorvosok utasítva lettek a hasznos házi állatoknak ezen hónapban való megvizsgálására. Drágos Elek kir. ügyész jelentése szerint, tekintve az élet és vagyon elleni merényletek meglehetős számát, a közbiztonság kielégítőnek nem mondható. A bebörtönzöttek száma a múlt hónapihoz képest emelkedett. Letartóztatva volt összesen 65. Ebből vizsgálati fogoly 19. Elitéit 46. Nem szerint férfi 58, nő 7. Ezen számból a központra esik 56, a sepsi szentgyörgyi fogházra 5, a nagy- ajtaira 4. Súlyosabb bűnesetért letartóztatva volt 13. Séra Tamás árvaszéki elnök jelentése szerint február végén az árvák létsszáma tett 881i. Január hónaphoz képest növekedés 76. Az ügy forgalmat illetőleg ezen évben elintézendő volt 1098 ügy szám, ebből elintéztetett 6Ó4 A gyámpénztárnak jan. végén pénzkészlete volt 14632 frt 80 kr. Éhez februárban bevétett 5140 frt 38 kr; összes bevétel volt 19773 frt 18 kr. Ebből árváknak kiadatott 2886 frt, kikölcsönöztetett 7250 frt. Gencsy István kir. adófelügyelő jelentése szerint február havában befolyt 45844 frt 33 kr egyenes adó, 1497 frt 82 kral több, mint a múlt év februárjában. Hadmentességi díjban befolyt 3590 frt 73 kr. Hátrálék folyó év febr. hó végével egyenes adókban 83684 frt 46Va kr. Hadmentességi dijakban 22455 frt 17 kr. Következett dr. Antal Mihály megyei főorvos jelentése, mely szerint a megye egészségi állapota a múlt hónapban kielégítő nem volt. A himlösök száma szaparodott, a toroklobosoké apadt. Vörheny, kanyaró, a hagymáz és váltóláz csak szórványoson észleltetett. A helybeli Ferencz József kórházban ápoltatott 40 férfi és 14 nő. Meg- gyógyult 22 férfi és 6 nő. Meghalt egy férfi. A betegek létszáma jelenleg 21. Műtét előfordult 1. Állatok közt járvány nem fordult elő. Losonczi Dénes kir. mérnök jelentése szerint a múlt hó folyamata alatt a közlekedés úgy a megyei, mint az állami utakon, ha nem is volt akadálytalan, de nagyobb közlekedési nehézségek nem fordultak elő. Nehézségek fordullak elé az ojtozi völgyben, hol a nagy havazások és szelek miatt annyira feltorlódott a hó, hogy annak eltávolítására nagyobb munkaerőt kellett alkalmazni. A kedvező időjárás folytán a múlt évben megmaradt kavics elterítése elrendeltetett. A megyei utakra ^állalatilag szállítandó fedanyag árlejtése az alispán ur által megtartatván, az eredmény kedvező volt, s igy a munkálatok nem sokára meg- kezddhetnek. Komáromy Andor kir. tanfelügyelő [jelenti, hogy jelen hó folytán meglátogatta a zabolai gör. keleti, a pávai fiú és leány, a kovásznai állami leány, községi fiú, gör. kelebi és czofalvi községi iskolákat. A zabolai gör. keleti iskolát rendkívül gyarlónek találta, jóllehet a tanítónak saját felekezete bizonyítványa alapján képesítése megvan. A pávai két községi iskola is tanerők dolgában a közepesen alul áll. A kovásznai állami iskola igen jó, az ipariskola felállítására a tanügy iránti érdekeltséget oly nagyban fokozta. A fiúiskolának 3 különböző épületben való elhelyezése nagy akadálya az iskola fejlődésének. A kovásznai görög keleti iskola kielégítő. A czofalvi iskola elhelyezése gyarló, a tanitó működése kielégítő. Az ismétlő iskoláztatás általában mindenütt el van ha nyagolva jelenti továbbá, hogy a múlt évi iskolai számadásokat több község még nem nyújtotta be, miért is a késedelmes községekhez erélyes szolgabirói rendelet intéztetett. A himlőjárvány miatt Köpecz, Kisborosnyó és Felcsernátonban szünetelnek az iskolák Sepsi-Magyaroson egy állami jellegű iskolám к felállítása hagyatott jóvá a nagyméltóságu közokt. minisztérium által. A jelentések felolvasása [után a rolyó ügyek tárgyal tattak. л. fontosabb határozatok voltak: Kapcsolatosan azon felterjesztéssel, mely a községi bíráskodásról szerkesztett kimutatással, a nagyrnél- tóságu belügyminisztériumhoz tétetett, utasittatott az alispán, hoyy a községi bíráskodás körüli szabály- és törvényszerű eljárásokat az illető szolga bírák, által szigorúan felügyeltesse. — Utasittatott továbbá az alispán, hogy Sepsi-Szentgyörgy város és az vMt hidja közötti utat a vállalkozóval kijavíttassa. Bereczk város árvaszékének folyó hó 4 ről kelt azon jelentése, hogy k.-vásárhelyi takarék- pénztárnál leendő elhelyezése iránti képviselő testületi határozat 8 nap múlva fog meghozatni és csak azután fognak a szabályrendeletek a megyei árvaszékhez beterjesztetni, tudomásul nem vétetett, hanem utasittatott Bereczk város polgármestere, miszerint azon város részére készítendő gyám- hatósági szabályrendeletnek 8 nap alatti beküldését múlhatatlanul eszközölje, elleneseiben kényszerítve fogja érezni magát ezen közigazgatási bizottság szigorúbb rendszabályokat alkalmazni. A zabolai községi tanítók állandósittatnak. Jakab Gyula ideiglenessége folyó év végéig meg- hosszabbitatott. A háromszéki háziipar-egyesület. Hinder Lajos ipari ieliigyelő jelentése. (Folytatás.) III. Rajztanitás, hetenkint 4 órán. A növendékek az előképzettség szerint 3 osztályba, illetőleg csoportra osztattak. Az első csoportban pusztán a kézügyesség, és szemmérték gyakorlása lévén a czél, ez okból az egyenes és görbe vonalak, valamint az ezekből képezhető egyszerű díszítmények képezték a tananyagot. A második csoportban azonban a kézügyesség fejlesztése mellett a müizlés fejlesztése szempontjából a különböző stylek eleinte könnyen rajzolható, később azonban teljes fejlettségű virágai és levelei tábla-rajz után rajzoltattak, hogy igy a növendékek az iparművészeti rajzolás és com ponálás kezdetével megismerkedjenek. Itt különösen figyelem fordittaiott a magyar virágokra, minthogy ezek a kézimunkáknál használt díszítési anyagot nyújtanak, továbbá, hogy a magyar formák megismertetésével a későbbi com- ponálás nemzeti irányban történjék. A harmadik csoport tanulói már a tanult elemek alkalmazásának lapmintái után rajzoltak. Leginkább oly diszitmények rajzoltattak, melyek a női munkakörbe vágnak, vagy egyenesen az által létrehozott különböző stylü művészi munkák (hímzések) másolatai. Ezen csoportban már a színezés a harmonikus szép-érzék fejlesztése is szükséges, lévén, némi vizfesztészeti gyakorlat után az egyszerűbb szinezési minták vizfestékkel másoltattak. A harmadik csoport rajztanitásában igen jó pzolgálatott tett Huszka József rajztanár urnák birtokában levő s általa összegyűjtött magyar hímzés rajzai, melyek két, legfeljebb négy színben vannak ellőállittva. Általában a magyar himzési minták, illetőleg gyűjtemény rajzolása képezte majdnem az összes tananyagát az intézetnek, melyek közül többet különböző himzési modorokban a tanár felügye. lete alatt magok a növendékek idomítottak át és azután felhasználták a kézi munkába. IV. Számtan, heti egy órán. Előadatott a három csoportra osztott növeodékeknek az összeadás, kivonás, szorzás, elosztás és hármas szabály. A 4 alapművelet egész és tizedes törtekkel. Ezen számtani műveletek különös tekintettel úgy az anyagok, mint pedig az előállított czikkek kiszámítására adattak elő. V. Anyagisme, heti két órán. Ezen tantárgy, minthogy felügyelő, ki ezen előadással megbiza- tott, a lefolyt évben négy hónapig távol volt, továbbá számos elfoglaltutása miatt alig hat órá; tarthatott. A női ipariskola gyakorlati tanítása a követ kezőkre terjedett ki u, m. 1) Kézi varrás, ide értve a várrás iskoláját, mely magában foglalja a különböző öltési, valamint a füzési és foldozási nemeket. A különböző szövetekben előforduló szakadások beszövése. 2) A kézi kötés, mely magában foglalta s harisnya kötés egyszerűbb és összettebb horgolás, melyből a növendékek minta szalagokat készítettek s a fő súly arra lett fektetve, hogy egy csecsemőnek a szükséges ruhadarabjait megtudják készíteni. 3) A keresztszem varrás, mely munkánál csakis az eredeti minták és szin-összeállittások lettek részint utánozva, részint pedig önállóan készítve. 4) Reczézés, és ezen szövetnek különbféle öltésekkeii kivarrása. Ezen„ munkánál kötények, nyakkendők, védteritők, vánkosbetétek, s függö- gönyök készíttettek, egyszersmind minden növendéknek egy reczeszövet-szalagon különböző mintákat a saját használatára kellett készítenie. 6) Rojtozás, a legegyszerűbb és legösszetettebb rojtok csomózása a szövet szálaiból. 6) Rojt-csomozás rámán. 7) Tüll-kivarrás. 8) Fehér és tarka hímzés himződobon 9) Keret munka, vagy csomozási munka. Ezen munkával minden növendék egy 15 ct_m- n^gysz. rámán az előforduló mintákat megkésziteni tartozott, csak is azután lett oktatva az egyes ruhadarabok megkészitésére; ezen munkánál különböző mintára különböző kendők, fejkötők, belépők muf- fok, női zubbonyok, gyermekruháic és nyakkendők készíttettek. 10) Gépkötés. и) Gép varrás. AZ 1881. év végéig a női ipariskolának volt 32 növendéke, 22 a vidékről, 10 helybeli. A növendékek nagy száma miatt kénytelen volt az egylet nevezett iskola felszerelését két varrógéppel, két kötőgéppel, továbbá asztalokkal és székekkel kibővíteni. Hogy nevezett tanműhely a közönség igényeinek megfelelhessen, a szabászati tanfolyámot hetenkint 24 órán át oly megjegyzéssel indította
