Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-03-02 / 18. szám

s az a német, a mely 300 éven át ugyancsak pi- óczézott minket, nem fogja azt nekünk duplán visszafizethetni? Jámbor hit, de én nem tudok ma­gamnak belőle egy mákszemnyit is megtartani s annyival inkább nem, a mennyivel inkább áll, hogy : „hunczut a németi Aztán meg én azt sem igen birom megérteni, hogy mi haszna lenne a nemzetnek, nekünk egye­seknek, ha azon iparczikkekre, a melyeket ma már nem nélkülözhetünk s a melyeket Ausztriából ju­tányosán megkaphatunk, jó magas vámot vetnénk, hogy például azon kabátomért, a mi most 10 fo rintba kerül — akkor 15 — 18 forintot kelljen fizet­nem. Egy nehány iparosunk — megengedem, hogy meggazdagodnék, de a nemzet milliói annyival in­kább fognának koldusodni. En legalább a magam részére nem kérek az ilyen fináncz politikából. Éljen boldogul vele el­lenzékünk ! Rusticus. A szász gerjedelmek alkalmából. Brassó, február 27. A „Nemere“ „azoknak a brassói szász­gerjed elmekn ek alkalmából“ czimü czikké* re Rusticusnak szükségesnek vélem némelyeket elmondani. De mielőtt egyenesen az. idézett czikk- ben elmondottakra reflektálnék, előre kell bocsá- tanom olyanoknak elmondását, a melyeket Rusti­cus nem tud, nem ismer s nem is ismerhet. Ugyanis mindenki tudja, a ki a szászok között lakik, hogy a szász mindenek fölött német és né­metségét semm nemű alkotmányos polgári jogo­kért oda nem adja s ha szent István birodalma ‘felett a muszka rendszer német kiadásában volna alkalmazva, a szász lelki megnyugvással fogadná. Ezen szempontból kell első sorban a brassói szász factorok politikai ténykedését birálat alá venni. Hogy ők mindennemű politikai intézkedés­nél a fennebb mondott szempontokra figyelem­mel vannak s azokat saját hasznukra igyekeznek kizsákmányolni, kétséget nem szenved. így például tudva van országszerte, hogy a brassói dákó románok a Brankován féle görög nemzetiségű egyház vagyona felett osztakozni óhajt­ván, néhai Saguna András görög keleti érsek min­den jogczim nélkül támadta meg a nevezett egy­házat. S midőn ezen ügyben a legfelsőbb helyen ügy rendelték, hogy nevezettek ügyében a buda­pesti kir törvényszék mondjon Ítéletet és ezért a görög egyházközség hivei nagy igazságtalansá­got érezvén,, zúgolódtak s a szász ultrák ezt mi­kép használták fel és használják a fennebb meg­mondott szempontból, — elmondom. Midőn a gö­rög egyházközség vagyonát Szentiványi Gyula fő­ispán, mint miniszteri biztos, kezelés alá venni szép -szerével rtiegkisérlette és. miután igy nem si került, a Vagyon átvételt Brassómegye alispánja és a tanfelügyelő, mint kiküldöttek által karhata­lommal eszközölte. A szász ultrák rögtön a görög egyház hivei előtt felfuvalkodva hivatkoztak, hogy miután a ta­nács ily igazságtalan ügy keresztülvitelére segéd­kezet nem nyújtott, Szentiványi rendelete foga­natosítására Brassó városában csak az alispán és tanfelügyelő vállalkozott. Es vendéglőkben, társal­gó helyeken a legerősebb sarkazmussal illustrál- ták a magyar kormány alkotmányos igazságsze- retetét s rögtön nem késtek ezen eljárás szigorá­nak indokával a szebeni görög metropolita egyik pénzügyi miveletének eredményét hozni fel. Ter­mészetesen az említett pénzügyi műveletet kiegé­szítve, oly alakban, hogy noha az illető metropo­lita ellen hozván fel, annak-súlya a kormány kö­zegeit sújtsa. Megindulván igy az e feletti vitatkozás, min- denik vetélkedett, hogy melyik mondhat erősebb vádat a magyar kormány ellen annak zsarnoksá­gáért.' Sőt némelyek még annak is szükségét lát­ták, miszerint a szász universitás vagyona kül­földre szállíttassák, nehogy a magyar kormány er­re is kezet tegyen, mint te\ é a görög nemzetisé­gű egyházközség vagyonával. Es enrek szükségét indokolták azzal, hogy ez bekövetkezhetik, miből a cultus minister azon intézkedése, hogy a rom. kath. egyháznak 500 frt segély fizetessék ki, erre mutat. Aztán mozgásba hozatott a drót, igénybe vétetet a posta a szász országgyűlési képviselő urakhoz, a püspökhöz, Bécsben és más helyen lakó nagy szász hazafiakhoz, hogy azok a nagy Német­országgal ismertessék meg a magyar kormány erőszakosságát. Ily szempontokból és ily utón dolgozik a szász reactio, igy gúnyol ki minden kormányi intézke­dést s igy igyekszik mindenfelé a magyar nem­zet ellen gyülölséget támasztani. Rusticus, mint discipulus Dück Szépít és Schiel Frigyest akkor ismerte, mikor; ezek még nem voltak factorok. Minden szász, valamint eddig, úgy most is, midőn szász factor lehetett, olyan volt, mint Dück Szepi és Schiel Frigyes és minden szász, mig szász factorrá nem lehet, tehát mint ifjabb nemzedék sze­repel, olyan volt és olyan lesz, a milyennek Rus­ticus Dück Szépít és Schiel Frigyest ismerte gyer­mek korában. Hogy a helyzet változzék Brassóban, arra szükséges, hogy a m. kir. kormány azon megbo- csájthatlan hibáját, miszerint 1876-ban megengedte, hogy Brassó város, mint rendezett tanácsú város szervezkedjék és igy annak vidékét eszközül szol­gáltatta a szász reactiónak : rectificálja, azaz szer- veztesse Brassó városát, mint municipiumot és vi­dékét annak zsarnoksága alól szabadítsa fel. Mert beláthatta volna a magyar kormány, hogy Brassó városa, midőn maga magát rendezett tanácsú vá I rossá decretálni kívánta, az által Brassó vidékére kezet kívánt tenni, hogy azzal együtt a szász re­actiónak szolgálatot tehessen. S hogy jól számított, bizonysága ennek Zay és társai, kik másképpen a képviselőházban nem ülnének. Hogy empörialis szempontból, mik volnának szükségesek Sepsi-Szentgyörgy mellett teendők és hogy azok, mikép volnának létrehozhatók, elmon dóm később, de előre is kijelentem, hogy a mit Rusticus a vasút által el akar érni, abban egyet ér­tek; a kivitelre nézve noha aggályaim vannak, de létesithetését magam is elhiszem. Ka............ Potsa József Mziipar-egyesületi elnök beszéde. (Folytatás és vége.) Midőn már a szövészeti iskola berendezve volt és annak úgy növendékei száma, valamint termékeinek a nagy közönség előtti bemutatása rzon reményekre jegositotta az egyesület választ­mányát, hogy ezen alkotása életrevaló, — csakis akkor kérte fel a magas kormányt közreműködés­re. Ezen időszakra esik, hogy a földmivelés-, ipar­és kereskedelemügyi tárcza azon férfiúra bízatott, ki rövid idei működésével a földmivelés, ipar és kereskedelemügy körül hervadhatatlan babérokat szerzett. Es ha most az egyesület vezetése alatt еёУ> az ország más vidékeiről is tanítványokkal virágzó szövészeti iskola van, br. Kemény Gábor ő nagy méltósága minket örök hálára kötelező ér­deme. О adott állandó hajlékot, az ő évenkinti se gélyével szereztük be költségesebb gépeinket és ő adta nekünk azon mechanikai szövőszékeket és azok kiegészítő részeit, melyeken a székely nép tanulva, a nagy világban is megkeresheti kenye­rét, — avagy egy bizonyára nem soká keletkező szövőgyár-társulat: hazai munkásokat nyerhet, va­lamint az „Első székely szövőgyár“ jelenleg már itt képzett munkásokkal dolgoztat. Es ha hü kezek által ápolva és fejlesztve ezen szövészeti iskola a késő időkig fentartva lenne, — br. Kemény Gábor miniszterségének örök emlé kül szolgáland. Az ipar-egyesület pedig ezen is­kola felállításával, bár egy század múlva, helyre­hozta elődei hibáját; hogy nagylelkű népéi bol dogitását szivén hordó királynéja Mária Therézia azon a megyéhez szóló királyi leiratát, hogy sző vészeti iskolák állíttassanak, levéltárba helyezte. A harczias székely nép bizonyára különösnek találta, hogy iskola lenne szükséges arra, mit a leány any­jától is megtanulhat. A lajtántuli népek máskép gondolkozva, a korral fejlődő szövészeti iparuk termékeivel nélkülözhetővé tették nálunk a szövő­széket, mely a leány kelengyéjének kiegészítő ré­sze volt. Más idők, más emberek. Korunkban az államok fentartása oly súlyos terheket követel a lakosságtól, hogy azok teljesitaetésére módokról kell gondoskodni, és bizonyára e nép vagyonoso- dását semmi annyira előmozditani nem fogja, mint a nép hajlamaiban gyökerező házi iparágak fej­lesztése berendezett iskolákban és itt mi nálunk első sorban a szövészet, mint háziipar, az. A háziipar-egyesület tevékenységének máso­dik része a helybeli női ipartanmühely berendezé­se, különösen súlyt fektetve azon női munkákra, melyek a háztartásnál okvetetlen szükségesek és megmentik a családot oly költekezéstől, mely anya­gi romlását okozná. Ki megtekinti az egyesület által Sepsi Szentgyörgyön Háromszékmegye tan alapja, a helybeli jótékony nőégylet segélyével és a Kovásznán az orbai járás községei és a nmítgu közoktatásügyi miniszter ur segélyével berendezett női ipariskolákat: b.zonyára megelégedve távo zand és boldognak mondja a jövőt, hol a nő az iskolai képzettségen kivül munkaszeretetei és a női munka minden ágában való képzettséget hoz a házhoz és a család fentartásában ismét azzá vá lik, mint mikor ősapáink idejében a „feleség“ szép nevet méltán szerezte meg. Igyekeztem, tisztelt közgyűlés, a mennyiben lehetett, röviden vázolni az ipar egyesület hat évi tevékenységét ; bővebben fogják azt hallani a tit­kári és felügyelői jelentésekben. — Az egyesület nagy körvonalakban rajzolt programmal kezdette meg működését ; azért meglehet, sok idő telt, mig a czélra vezető utat megtalálta, sok, igen sok te­endő vár még reája, mert az eddigi alkotásokkal megelégedni nem szabad. Ezeket igenis tovább kell fejleszteni, de női ipariskolákat felállítani kell e megye minden nevezetesebb pontján, hogy azok megköz el Ehetőbbek legyenek. Meg keli honosítani a gyermekjáték faipart és e czélra a havasalji községek valamelyikében tanfolyamot nyitni. Kérni kell a magas kormányt, hogy valamint a sepsi -szentgyörgyi fiú ipariskolához egy a müla- katosság tanítására tanítót képeztet, úgy képez tessen a Kézdi Vásárhelyit a felsőbb néipsKola mellé felállítandó műasztalosságra is tanítót, hogy mindkét intézet mentői elébb kezdje meg a taní­tást. Úgy a vas-, valamint a faipar kedvelt a szé­kely népnél, és ezen két iskola, bizonyára virágzó lesz és növendékei úgy az állami, valamint magán gyáraknak munkát adván, nélkülözhetők lesznek az idegen munkások ezen szakban is. Hogy azonban, tisztelt közgyűlés, az egyesü j let rendeltetésének megfelelhessen, — szükséges, í h°gy tagokban folyton szaporodjon, mert azon fii ; lérek, melyeket a tagok összehoznak, dúsan meg- j termik gyümölcsüket a virágzó ipar által megva- I gyonosodőtt Háromszék lakosságának hálás elis- ! mérésében. üdvözölve, uraim, önöket, a gyűlést ezennel megnyitom, miután az alapszabály szerinti 40 tag megjelent. b levelek. Hosszufalu, 1882. ftibr. 19. A hosszufalusi önképzőkör Bede Dániel ur derék vezetője kitartó működése mellett, több lel­kes s a szép, jó és nemes eszméért lelkesülő hon­leány szives közreműködésével folyó febr. 18-án Bérezik Árpád „A harcztérről“ czimü jeles bohó­zatát adá elé, egy „Molnár Viktor emléke“ czimü alap létesítése czéljából, melynek kamatai, egy bi­zonyos összegre szaporulta után említett intézet­ben tanuló valamely szegénysorsu, de szorgalmas tanuló segélyezésére tognak fordittatni. Nem bocsátkozom a darab mikénti előadásá­nak részletes bírálatába, de azt hiszem, nem leszek szerénytelen, ha megemlékezem arról, hogy Pe rentovics Nana érzéssel, bár kevéssé rövid ideig tartó elfogódottsággal, Otil könnyedség és otthoni- assággal játszók, azonban több nyugalom előadá­sában ajánlható. Irén nehéz szerepébe beletalálta magát, habár itt ott több élénkség és az érzelmek határozottabb markirozása csak előnyét emelték volna. Darinkán a kezdő tartózkodó viselete öm­lött el, de kitartás, szorgalom és jövőre majd ez elmaradand. A férfi szereplők jól átgondolt játéka és sza­batos előadása nem kevésbé érdemli meg a meg­emlékezést. Azt hiszem, s talán nem csalódom, hogy ez est élvezetes vala s igy az általános nézetnek adok kifejezést, mondván, mikép az előadás remé­nyen túl kielégítette a közönséget. Végül még megemlitendőnek találom Michae­lis Soma ur elismerésre méltó fáradozásait, me­lyet a darab zenéjének összeállítása, szabatos be • tanítása és előadása körül kifejtett A siker szolgáljon jövőre buzdításul. Es most szabadjon azon óhajomnak adni kifejezést, hogy a nemes eszmék iránti buzgalom szivüket lelküle­tűket állandó lakhelyül választván, mihamarább részesüljünk hasonló kedélyes est eltölthetésének, élvezetében. Az anyagi eredményről, tudván, hogy az arra hivatottak megteendik, említést nem teszek. Emlékirat a brassómegyei hét falu küldöttjeinek Budapesten 1881, évi dcczember hó 14 — 23. napjain tett eljárásáról. (Folytatása,) g) Hogy a pusztulásig üldözött nép ürömtelte pohara tulteli legyen, a brassómegyei közigaz­gatási bizottság, illetőleg megyei közgyűlés, me­lyekben köztudat szerint két nem érdekelt, s ez is hivatalnok vészén részt, tehát mind felperesek vagy alpersek érdekelt pertársak 1877. okt. 14 ki. 20 2 és 1878, évi 574. jegyzőkönyvi számok alatt azo n rendeletét adák ki a hétíalusi községeknek, mi­szerint minden perek folytathtaására tőlük к írje­nek engedélyt, — a fogadandó ügyvéddel eszkö­zölt felhatalmazást és munkabéri szerződést me­gint hozzájok helybenhagyás és elfogadás végett terjesszék fel, s mindaddig, mig ezen rendeletek­nek eleget nem tesznek, per és utazási költsége két be ne szedj’enek, ki ne adjanak; önként kö­vetkezőleg ne is pereljenek. Száraz tények és valóság bizonyítják, hogy a m. kir. kormánynak első helyen és ezzel kap­csolatosan a magyar birodalom minden rendű ér­telmiségének kell oltalmára kelnie ezen százado­kon keresztül üldözött, s már már utolsó élhetési. eszközeitől 6з ezek orvosolhatási módozataitól is megfosztani törekedett hivatásszerű népnek. Ily megtámadtatások és csoportos, egyszer­smind sürgős teendők közt el nem rettenve tán kényszerűségből is éreztetett hivatalos mellőzések és hívatlan, meg jogtalan beelegyedésektöl, az utóbb fölsorolt Brassó városa közönsége által tá­masztott hét nemű megtámadások ellen történtek a következő eddig, ha nem is végeredményre jut tatás, de részben a nép terhein segítő, ennek jo­gait és tulajdonát tisztázó felsőbb hivatali intézke­désekkel koszoruzott törvényes lépések, még pedig: ad a) Az 1871. évi 53. t. ez. 87. § alapján 1873. év jul. и én, 1324. és 1874. év aug. igén, 1351, polg. számok alá a hosszufalusi kir. járásbí­róságnál, az 1856. évi május havában történt fog­lalások megszüntetése illetőleg az 1848. birtokál­lapotnak visszaállítása, a további sarczolások be­szüntetése és 12,532 frt 53 kr. illetéktelenül, 1874* évi ápril I ső napjáig bevont összegnek mint járu­léknak visszafizetése iránt sommás pereket kezdet-

Next

/
Thumbnails
Contents