Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-03-02 / 18. szám

s az a német, a mely 300 éven át ugyancsak pi- óczézott minket, nem fogja azt nekünk duplán visszafizethetni? Jámbor hit, de én nem tudok magamnak belőle egy mákszemnyit is megtartani s annyival inkább nem, a mennyivel inkább áll, hogy : „hunczut a németi

Aztán meg én azt sem igen birom megérteni, hogy mi haszna lenne a nemzetnek, nekünk egyeseknek, ha azon iparczikkekre, a melyeket ma már nem nélkülözhetünk s a melyeket Ausztriából jutányosán megkaphatunk, jó magas vámot vetnénk, hogy például azon kabátomért, a mi most 10 fo rintba kerül — akkor 15 — 18 forintot kelljen fizetnem. Egy nehány iparosunk — megengedem, hogy meggazdagodnék, de a nemzet milliói annyival inkább fognának koldusodni.

En legalább a magam részére nem kérek az ilyen fináncz politikából. Éljen boldogul vele ellenzékünk !

Rusticus.

A szász gerjedelmek alkalmából.

Brassó, február 27.

A „Nemere“ „azoknak a brassói szászgerjed elmekn ek alkalmából“ czimü czikké* re Rusticusnak szükségesnek vélem némelyeket elmondani. De mielőtt egyenesen az. idézett czikk- ben elmondottakra reflektálnék, előre kell bocsá- tanom olyanoknak elmondását, a melyeket Rusticus nem tud, nem ismer s nem is ismerhet.

Ugyanis mindenki tudja, a ki a szászok között lakik, hogy a szász mindenek fölött német és németségét semm nemű alkotmányos polgári jogokért oda nem adja s ha szent István birodalma ‘felett a muszka rendszer német kiadásában volna alkalmazva, a szász lelki megnyugvással fogadná. Ezen szempontból kell első sorban a brassói szász factorok politikai ténykedését birálat alá venni.

Hogy ők mindennemű politikai intézkedésnél a fennebb mondott szempontokra figyelemmel vannak s azokat saját hasznukra igyekeznek kizsákmányolni, kétséget nem szenved.

így például tudva van országszerte, hogy a brassói dákó románok a Brankován féle görög nemzetiségű egyház vagyona felett osztakozni óhajtván, néhai Saguna András görög keleti érsek minden jogczim nélkül támadta meg a nevezett egyházat. S midőn ezen ügyben a legfelsőbb helyen ügy rendelték, hogy nevezettek ügyében a budapesti kir törvényszék mondjon Ítéletet és ezért a görög egyházközség hivei nagy igazságtalanságot érezvén,, zúgolódtak s a szász ultrák ezt mikép használták fel és használják a fennebb megmondott szempontból, — elmondom. Midőn a görög egyházközség vagyonát Szentiványi Gyula főispán, mint miniszteri biztos, kezelés alá venni szép -szerével rtiegkisérlette és. miután igy nem si került, a Vagyon átvételt Brassómegye alispánja és a tanfelügyelő, mint kiküldöttek által karhatalommal eszközölte.

A szász ultrák rögtön a görög egyház hivei előtt felfuvalkodva hivatkoztak, hogy miután a tanács ily igazságtalan ügy keresztülvitelére segédkezet nem nyújtott, Szentiványi rendelete foganatosítására Brassó városában csak az alispán és tanfelügyelő vállalkozott. Es vendéglőkben, társalgó helyeken a legerősebb sarkazmussal illustrál- ták a magyar kormány alkotmányos igazságsze- retetét s rögtön nem késtek ezen eljárás szigorának indokával a szebeni görög metropolita egyik pénzügyi miveletének eredményét hozni fel. Természetesen az említett pénzügyi műveletet kiegészítve, oly alakban, hogy noha az illető metropolita ellen hozván fel, annak-súlya a kormány közegeit sújtsa.

Megindulván igy az e feletti vitatkozás, min- denik vetélkedett, hogy melyik mondhat erősebb vádat a magyar kormány ellen annak zsarnokságáért.' Sőt némelyek még annak is szükségét látták, miszerint a szász universitás vagyona külföldre szállíttassák, nehogy a magyar kormány erre is kezet tegyen, mint te\ é a görög nemzetiségű egyházközség vagyonával. Es enrek szükségét indokolták azzal, hogy ez bekövetkezhetik, miből a cultus minister azon intézkedése, hogy a rom. kath. egyháznak 500 frt segély fizetessék ki, erre mutat. Aztán mozgásba hozatott a drót, igénybe vétetet a posta a szász országgyűlési képviselő urakhoz, a püspökhöz, Bécsben és más helyen lakó nagy szász hazafiakhoz, hogy azok a nagy Németországgal ismertessék meg a magyar kormány erőszakosságát.

Ily szempontokból és ily utón dolgozik a szász reactio, igy gúnyol ki minden kormányi intézkedést s igy igyekszik mindenfelé a magyar nemzet ellen gyülölséget támasztani.

Rusticus, mint discipulus Dück Szépít és Schiel Frigyest akkor ismerte, mikor; ezek még nem voltak factorok.

Minden szász, valamint eddig, úgy most is, midőn szász factor lehetett, olyan volt, mint Dück Szepi és Schiel Frigyes és minden szász, mig szász factorrá nem lehet, tehát mint ifjabb nemzedék szerepel, olyan volt és olyan lesz, a milyennek Rusticus Dück Szépít és Schiel Frigyest ismerte gyermek korában.

Hogy a helyzet változzék Brassóban, arra szükséges, hogy a m. kir. kormány azon megbo- csájthatlan hibáját, miszerint 1876-ban megengedte,

hogy Brassó város, mint rendezett tanácsú város szervezkedjék és igy annak vidékét eszközül szolgáltatta a szász reactiónak : rectificálja, azaz szer- veztesse Brassó városát, mint municipiumot és vidékét annak zsarnoksága alól szabadítsa fel. Mert beláthatta volna a magyar kormány, hogy Brassó városa, midőn maga magát rendezett tanácsú vá I rossá decretálni kívánta, az által Brassó vidékére kezet kívánt tenni, hogy azzal együtt a szász reactiónak szolgálatot tehessen. S hogy jól számított, bizonysága ennek Zay és társai, kik másképpen a képviselőházban nem ülnének.

Hogy empörialis szempontból, mik volnának szükségesek Sepsi-Szentgyörgy mellett teendők és hogy azok, mikép volnának létrehozhatók, elmon dóm később, de előre is kijelentem, hogy a mit Rusticus a vasút által el akar érni, abban egyet értek; a kivitelre nézve noha aggályaim vannak, de létesithetését magam is elhiszem.

Ka............

Potsa József Mziipar-egyesületi elnök beszéde.

(Folytatás és vége.)

Midőn már a szövészeti iskola berendezve volt és annak úgy növendékei száma, valamint termékeinek a nagy közönség előtti bemutatása rzon reményekre jegositotta az egyesület választmányát, hogy ezen alkotása életrevaló, — csakis akkor kérte fel a magas kormányt közreműködésre. Ezen időszakra esik, hogy a földmivelés-, iparés kereskedelemügyi tárcza azon férfiúra bízatott, ki rövid idei működésével a földmivelés, ipar és kereskedelemügy körül hervadhatatlan babérokat szerzett. Es ha most az egyesület vezetése alatt еёУ> az ország más vidékeiről is tanítványokkal virágzó szövészeti iskola van, br. Kemény Gábor ő nagy méltósága minket örök hálára kötelező érdeme. О adott állandó hajlékot, az ő évenkinti se gélyével szereztük be költségesebb gépeinket és ő adta nekünk azon mechanikai szövőszékeket és azok kiegészítő részeit, melyeken a székely nép tanulva, a nagy világban is megkeresheti kenyerét, — avagy egy bizonyára nem soká keletkező szövőgyár-társulat: hazai munkásokat nyerhet, valamint az „Első székely szövőgyár“ jelenleg már itt képzett munkásokkal dolgoztat.

Es ha hü kezek által ápolva és fejlesztve ezen szövészeti iskola a késő időkig fentartva lenne, — br. Kemény Gábor miniszterségének örök emlé kül szolgáland. Az ipar-egyesület pedig ezen iskola felállításával, bár egy század múlva, helyrehozta elődei hibáját; hogy nagylelkű népéi bol dogitását szivén hordó királynéja Mária Therézia azon a megyéhez szóló királyi leiratát, hogy sző vészeti iskolák állíttassanak, levéltárba helyezte. A harczias székely nép bizonyára különösnek találta, hogy iskola lenne szükséges arra, mit a leány anyjától is megtanulhat. A lajtántuli népek máskép gondolkozva, a korral fejlődő szövészeti iparuk termékeivel nélkülözhetővé tették nálunk a szövőszéket, mely a leány kelengyéjének kiegészítő része volt. Más idők, más emberek. Korunkban az államok fentartása oly súlyos terheket követel a lakosságtól, hogy azok teljesitaetésére módokról kell gondoskodni, és bizonyára e nép vagyonoso- dását semmi annyira előmozditani nem fogja, mint a nép hajlamaiban gyökerező házi iparágak fejlesztése berendezett iskolákban és itt mi nálunk első sorban a szövészet, mint háziipar, az.

A háziipar-egyesület tevékenységének második része a helybeli női ipartanmühely berendezése, különösen súlyt fektetve azon női munkákra, melyek a háztartásnál okvetetlen szükségesek és megmentik a családot oly költekezéstől, mely anyagi romlását okozná. Ki megtekinti az egyesület által Sepsi Szentgyörgyön Háromszékmegye tan alapja, a helybeli jótékony nőégylet segélyével és a Kovásznán az orbai járás községei és a nmítgu közoktatásügyi miniszter ur segélyével berendezett női ipariskolákat: b.zonyára megelégedve távo zand és boldognak mondja a jövőt, hol a nő az iskolai képzettségen kivül munkaszeretetei és a női munka minden ágában való képzettséget hoz a házhoz és a család fentartásában ismét azzá vá lik, mint mikor ősapáink idejében a „feleség“ szép nevet méltán szerezte meg.

Igyekeztem, tisztelt közgyűlés, a mennyiben lehetett, röviden vázolni az ipar egyesület hat évi tevékenységét ; bővebben fogják azt hallani a titkári és felügyelői jelentésekben. — Az egyesület nagy körvonalakban rajzolt programmal kezdette meg működését ; azért meglehet, sok idő telt, mig a czélra vezető utat megtalálta, sok, igen sok teendő vár még reája, mert az eddigi alkotásokkal megelégedni nem szabad. Ezeket igenis tovább kell fejleszteni, de női ipariskolákat felállítani kell e megye minden nevezetesebb pontján, hogy azok megköz el Ehetőbbek legyenek. Meg keli honosítani a gyermekjáték faipart és e czélra a havasalji községek valamelyikében tanfolyamot nyitni.

Kérni kell a magas kormányt, hogy valamint a sepsi -szentgyörgyi fiú ipariskolához egy a müla- katosság tanítására tanítót képeztet, úgy képez tessen a Kézdi Vásárhelyit a felsőbb néipsKola mellé felállítandó műasztalosságra is tanítót, hogy mindkét intézet mentői elébb kezdje meg a tanítást. Úgy a vas-, valamint a faipar kedvelt a székely népnél, és ezen két iskola, bizonyára virágzó

lesz és növendékei úgy az állami, valamint magán gyáraknak munkát adván, nélkülözhetők lesznek az idegen munkások ezen szakban is.

Hogy azonban, tisztelt közgyűlés, az egyesü j let rendeltetésének megfelelhessen, — szükséges, í h°gy tagokban folyton szaporodjon, mert azon fii ; lérek, melyeket a tagok összehoznak, dúsan meg- j termik gyümölcsüket a virágzó ipar által megva- I gyonosodőtt Háromszék lakosságának hálás elis- ! mérésében.

üdvözölve, uraim, önöket, a gyűlést ezennel megnyitom, miután az alapszabály szerinti 40 tag megjelent. b

levelek.

Hosszufalu, 1882. ftibr. 19.

A hosszufalusi önképzőkör Bede Dániel ur derék vezetője kitartó működése mellett, több lelkes s a szép, jó és nemes eszméért lelkesülő honleány szives közreműködésével folyó febr. 18-án Bérezik Árpád „A harcztérről“ czimü jeles bohózatát adá elé, egy „Molnár Viktor emléke“ czimü alap létesítése czéljából, melynek kamatai, egy bizonyos összegre szaporulta után említett intézetben tanuló valamely szegénysorsu, de szorgalmas tanuló segélyezésére tognak fordittatni.

Nem bocsátkozom a darab mikénti előadásának részletes bírálatába, de azt hiszem, nem leszek szerénytelen, ha megemlékezem arról, hogy Pe rentovics Nana érzéssel, bár kevéssé rövid ideig tartó elfogódottsággal, Otil könnyedség és otthoni- assággal játszók, azonban több nyugalom előadásában ajánlható. Irén nehéz szerepébe beletalálta magát, habár itt ott több élénkség és az érzelmek határozottabb markirozása csak előnyét emelték volna. Darinkán a kezdő tartózkodó viselete ömlött el, de kitartás, szorgalom és jövőre majd ez elmaradand.

A férfi szereplők jól átgondolt játéka és szabatos előadása nem kevésbé érdemli meg a megemlékezést.

Azt hiszem, s talán nem csalódom, hogy ez est élvezetes vala s igy az általános nézetnek adok kifejezést, mondván, mikép az előadás reményen túl kielégítette a közönséget.

Végül még megemlitendőnek találom Michaelis Soma ur elismerésre méltó fáradozásait, melyet a darab zenéjének összeállítása, szabatos be • tanítása és előadása körül kifejtett

A siker szolgáljon jövőre buzdításul. Es most szabadjon azon óhajomnak adni kifejezést, hogy a nemes eszmék iránti buzgalom szivüket lelkületűket állandó lakhelyül választván, mihamarább részesüljünk hasonló kedélyes est eltölthetésének, élvezetében.

Az anyagi eredményről, tudván, hogy az arra hivatottak megteendik, említést nem teszek.

Emlékirat

a brassómegyei hét falu küldöttjeinek Budapesten 1881, évi dcczember hó 14 — 23. napjain tett eljárásáról.

(Folytatása,)

g) Hogy a pusztulásig üldözött nép ürömtelte pohara tulteli legyen, a brassómegyei közigazgatási bizottság, illetőleg megyei közgyűlés, melyekben köztudat szerint két nem érdekelt, s ez is hivatalnok vészén részt, tehát mind felperesek vagy alpersek érdekelt pertársak 1877. okt. 14 ki. 20 2 és 1878, évi 574. jegyzőkönyvi számok alatt azo n rendeletét adák ki a hétíalusi községeknek, miszerint minden perek folytathtaására tőlük к írjenek engedélyt, — a fogadandó ügyvéddel eszközölt felhatalmazást és munkabéri szerződést megint hozzájok helybenhagyás és elfogadás végett terjesszék fel, s mindaddig, mig ezen rendeleteknek eleget nem tesznek, per és utazási költsége két be ne szedj’enek, ki ne adjanak; önként következőleg ne is pereljenek.

Száraz tények és valóság bizonyítják, hogy a m. kir. kormánynak első helyen és ezzel kapcsolatosan a magyar birodalom minden rendű értelmiségének kell oltalmára kelnie ezen századokon keresztül üldözött, s már már utolsó élhetési. eszközeitől 6з ezek orvosolhatási módozataitól is megfosztani törekedett hivatásszerű népnek.

Ily megtámadtatások és csoportos, egyszersmind sürgős teendők közt el nem rettenve tán kényszerűségből is éreztetett hivatalos mellőzések és hívatlan, meg jogtalan beelegyedésektöl, az utóbb fölsorolt Brassó városa közönsége által támasztott hét nemű megtámadások ellen történtek a következő eddig, ha nem is végeredményre jut tatás, de részben a nép terhein segítő, ennek jogait és tulajdonát tisztázó felsőbb hivatali intézkedésekkel koszoruzott törvényes lépések, még pedig:

ad a) Az 1871. évi 53. t. ez. 87. § alapján 1873. év jul. и én, 1324. és 1874. év aug. igén, 1351, polg. számok alá a hosszufalusi kir. járásbíróságnál, az 1856. évi május havában történt foglalások megszüntetése illetőleg az 1848. birtokállapotnak visszaállítása, a további sarczolások beszüntetése és 12,532 frt 53 kr. illetéktelenül, 1874* évi ápril I ső napjáig bevont összegnek mint járuléknak visszafizetése iránt sommás pereket kezdet-