Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-02-16 / 14. szám
— 55 — törekvésének, hogy a nép vallás erkölcsi élete minden tekintetben kifogástalan, rendes, szép legyen, olyan, hogy azon az általános mivelődés gyarapodása nyilván kitűnjék. Ily nagy feladatot tulajdonítván a községi rendőrségnek, a közélet ily nevezetes tényezőjének tekintvén azt, — a meglevő szabályzat engem egészen nem elégit ki. Más alánon s más szervezettel óhajtanám a községi rendőrséget felállitni. Hogy miképen ? — arról egy következő czikkben fogok irni. It. lerelező. A kézdi-vásárhelyi tanítói kör gyűlése. Kézdi-Yósárhely, 1882 febr. 8. A kézdi-vásárhelyi tanítói kör, mely az itteni népoktatási intézetek tanerőiből pár évvel ezelőtt, úgy az önképzés, valamint az iskolai nevelés-ok tatás egyöntetűvé tétele czéljából alakult, f. évi február 7-én tartotta meg rendes negyedévi gyűlését a felső népiskola helyiségében. Legyen szabad e gyűlésnek fontosabb tárgyait ezen becses lapok t. olvasóival megismertetnem. Vájná Károly közs. iskolai tanitó gyakorlati tanítást tartott a közs. fiúiskola első osztályában a „Beszéd- és értelemgyakorlatokból“, ismertette az alapszineket. E tanításból örömmel győződött meg körünk, hogy nevezett kartárs, ki az uj ta nitó nemzedék egyik szorgalmas és ügybuzgó tagja, a tanitó pálya iránt hivatottsággal bir. Gyűlés a tanítást úgy alaki, mint tárgyi tekintetben megbírálván, teljesen sikerű tnek nyilvánította. Ezután elnök Nagy Károly elnöki megnyitójában azon óhajának adott kifejezést, hogy mun kálkodjék a körnek mindem egyes tagja továbbra is úgy, mint eddig, akkor bizonyosan el fog éretni ama czél — habár lassan is — a mit a kör maga elé tűzött, s ezen őszinte kívánsága után meleg szavakban üdvözölte a tagokat, a gyűlést megnyitotta s egyszersmind lelkérte jegyzőt, hogy a múlt gyűlés jegyzőkönyvét olvassa fel. Felolvasás után a jegyzőkönyv minden észrevétel nélkül hitelesít letett. Következett Kiss Károly, Szabó Géza „A női tornázás“ czimü értekezésésére szóló bírálata A bíráló teljesen egyetért értekezövel abban, hogy a női tornázást ideje volna már a leányiskolákban is meghonosítani s miután úgy értekező, mint bíráló annak szükségességét meggyőző érvekkel Ы zonyitották be, gyűlés is egyhangúlag kimondotta, hogy utat és módot fog találni arra, hogy e kérdés népszerüsittessék. Körünk kitűzött czéljához híven, munka p-iog rammjába fölvette a szavalatokat is. E gyűlésen szavaltak: Fülöp Gyula „A poloska“ Arany Jánostól és Vájná Károly „ Az örök zsidó“ czimü költeményeket. Gyűlés mindkét szavalónak, a gondos tanulmányozásról tanúskodó szavalatukért, elismerését fejezi ki. Egyik legfontosabb tárgyát képezte mai gyűlésünknek : „A váltakozó rendszer előnyősebb-e vagy az osztály rendszer; tekintettel a kézdivásárhelyi közs. iskolák jelenlegi viszonyaira“ napirenden levő kérdés, a mely tovább két óránál alkalmat adott a pro et contra szólalásokra. Mellette érvelt Demeter Róbert, ellene Nagy Károly. Mindkét érvelő oly életből merített tételeket hozott fel, hogy az egyszerű laikus bizonyára nem tudta volna elhatározni, hogy vájjon melyik pártjára álljon. Körünk tagjai e kérdést ;.már rég ideje, hogy tanulmányozzák s csak is annak tulajdonítható, hogy ellenérvelő minden kitűnő argumentacziója daczára egyedül maradt. így tehát gyűlésünk, — miután egyik hathatós érve a váltakozó rendszer behozatalának, hogy t. i. „csak is ott lehet üdvös és hasznos úgy a tanítóra, mint a tanulóra a válta kozó rendszer, a hol egyenlő erejű tanerőkkel bir az iskola“, kimondotta, hogy a vá takozó rend szert iskoláinkban életbeléptethetőnek véli. Ennett kapcsán megkeresi körünk a polgári iskolaszéket egy okolt emlékiratban, hogy a váltakozó rend- azer életbeléptetését jóváhagyó tudomásul vegye. Tanítói körünk a megalakulás idejében már szükségesnek látta egy férfi tagokból álló dalkört is alakítani. Ennek szüksége okolást nyer ama igazán nemes czél megalakulásában, melyet körünk maga elé tűzött s n.egtestesiteséért jövőben is szívvel lélekkel munkálni fog. És a magasztos czél: a szegény iskolás gyermekek fölsegélyezésére egy alapot teremteni, hogy jgy azután a.kai ma legyen tanítói körünknek oly szegény iskolás gyermekeket ruhával, Írószerrel s másnemű szűk séges tanszerrel ellátni, hogy az iskolába járatás lehetővé tétethessék. Epen ezért tanítói dalkörünk a temetések alkalmával — ha kihivatik — fizetni szokott 20 írtnak felét, az az 10 forintot mindig ezen alaphoz csatol, a más 10 frt pedig a dalkör szükségeinek fedezésére u. m. világítás, darabok beszerzése s más előre nem látott szükségekre lordittatik. Ebből világosan kitűnik, hogy a tanítói dalkör nem azért alakult meg, „hogy a 20 frt temetési dijt zsebre rakja“. Ezt ajánlom figyelmébe a kételkedőknek!-így fi évi január 15 én a helybeli zeneszak- OMtály egy hangversenyt rendezvén, tanítói dalkörünk is^ részt vett a működésben a fent jelzett alap javára. Ez estély jövedelme 17 frt 53 kr. s igy ez összeggel a szegény iskolás gyermekeket segélyezendő alap teszen ma már 59 frt 53 krt, mely összeg a helybeli takarékpénztárban van elhelyezve. Csekély ugyan ez arra, hogy nagymérvű segélyezéseket eszközölni lehessen belőle, de reményünk van, hogy a kitartó munkásság nagyra fogja növelni ezen jó szándékú és nemes czélu ügy ékezetünket. Epen ezért kimondta körünk, hogy a böjtben egy hangversenyt fog rendezni a már annyiszor jelzett czólra s egyszersmind elvben azt is kimondotta, hogy mint erkölcsi testület a csaknem bukó félben levő „olvasó-egyesület“ részére is egy hangversenyt fog a böjtben rendezni. Végül megállapittatott a jövő gyűlés ideje és tárgysorozata. Kevés eredménynek tűnhetik ez föl a laikusok előtt, de annál kevésbé fogják a szakavatot tak kicsinyelni jóindulatú törekvésüket. Elnök Nagy Károly meleg szavakban köszönte meg a tagoknak a tanácskozás folyama alatt tanúsított higgadtságát, mely után gyűlés azon remény biztatása mellett oszlott el, hogy e nap azok egyikéhez tartozik, mely által — habár egy lépést is megközelíteni véli azon czélt, melynek szolgálatába állott. Gyöngyösi István. Emlékirat a brassőmegyei hét falu küldöttjeinek Budapesten 1881* évi deczember hó 14 — 23. napjain tett eljárásáról. Folytatás Ezen tömeges törvények szerint sem a szabad községek és városok, sem a volt úrbéresek és ilyen községek az 1848. évi január első napján birt és használt belső telkek, szántók, kaszálók, legelők és erdők használatában nem háborithatók, azok tőlük el nem foglalhatók, ezek szabályos használatában nem korlátozhatók és a közigazgatási hatóságok kötelesek „az 1848. évi birtokállapotot védeni és fenntartani.“ 6) Brassó város közönségé 1769. évi márcz. 8 iki, a kir. főkormányszéknek Sí7. számú leiratára tett felterjesztésében maga beismeri és bizo nyitja, hogy: a hétfalusi minden lakosok oly nagy szűkében vannak a szántóknak és kaszálóföldeknek, miszerint a földművelésből életszükségeit nem fedezhetik, mindenek telett erdőik használatával — faizással — és kézimunkával kénytelenek a nenevezett hiányt pótolni, e szókban: „ipsi enim colom nostri ibidem degentes, agrorum ac foenilium defectu tantopere laborant, ut ex solius agricul- turae usu vitaesustend.-ie mediae acquirore minime veleant, ideouqe lignatione quotisGmum, laborLque manuariis defectum ilium supiere necesitentur.“ 7) A hétfaluk területén s egyáltalában Bar- cza földön letelepülő magyarok dézmáját, tizedét, püspök Wilhelm 1213-ban az egyház részére rendelő kiszolgáltatni. 1661-ben mér Brassó város közönsége az egyházi személyektől elvonja s a város számára határozza bevonatni. 8) Az^erdőkből, mint a nép kirekesztő tulajdonaiból 1658. évig nem bátorkodott semmi hasznot vonni; előbb csak a községekbe tolt városfelügyelők vitettek olykor kalákába egy-egy tönkfát; jelzett évben már a tanács határozta el, hogy a hétfalusiak egy-egy szekér fát vigyenek a tanácshoz; nem rendszeresittetett ugyanez a huza- vonás, mert 1761. évi összeírásában, nincs emlékezet róla, hanem már 1780. évi összeírásban és az 1819/20-beliben mind rendszeresített tartozás „karácsonfa“ név alatt fordul elő. 9) A szeszes ital árulási jog 1785. évig a jel zett községek szabad használatában volt. Ekkor azon évi úrbéri összeírásban ez iratik: télben pálinkafőzéssel szoktunk magunkon segíteni, a ki közülünk pálinkát akar főzni, a brassói főbírónak télben 5 magyar forintot, nyárban pedig 3 magyar forintot kell adni“. Egy, az irt községek és Brassó város közt folyt birtokrendezési perben mellékelt minden évszám nélküli úrbéri összeírásban, továbbá ez áll: „a borkorcsma a brassói tiszteké, a sörkorcsoma a falu számára tartatik a szállók kedvéért.“ Hogy mily rendszeresen fosztatott ki a hétfalusi szabad nép minden jogaiból s mily szívós lassú kitartással juttatott vagyontalanságra, hogy félénk és engedelmes legyen, legkitűnőbb bizo nyitékai a fennebbi esetek; hanem van ezeknél még jelesebb jog és tulajdonfosztás is; ugyanis: 10) 1779 évi május 12-én vásárolja meg a nevezett városi közönség a türkösi korcsma- és tizedjogot 75 forintokon, még pedig mint egészben és egyedül az odavaló rom. kath. eklézsiát illetőt Török Albert plébánustól; e dézma és korcsma jogra a volt erdélyi kir. főkormányszéknek 1807. évbeli 5917. szám alatti felterjesztés következtében kapott jóváhagyás alapján, ugyan türkösi rom. kath. lelkész ITodor Imre superaddittio czi- men kap 25 forintokat. — Aligha van törvény, a mely e vásárt igazolhatná, alig ha van több föl- desur a magyar birodalom területén, a ki a jelzett szerzési tények után, magát adományos nemes birtokosnak nevezné. 11) A kir. főkormányszéknek 1785. évbeli 5 ezer 326. száma alatt feltaláltatik Báthory István erdélyi vajdának, II. Ulászló, II János király és fejedelem báltal megerősített kijáratási levele, a melyben bizonyittatik, hogy Tatrang községben ma is meglevő malom királyi adomány alapján Nagy Balázs özvegyének, fiának Simonnak és Istvánnak, meg leánya Agathának örökös birtokukban hagyatott és ma ezt Brassó bírja még is—!! Zewrény Balázsnak 1492-ben Türkösön malom adományoztatik; 1711-ben május 15 én Hosz- szufalu községében Daruth György főbíró és Flis- tis tanácsos mint városi tanácsos, mint városi hivatalnokok által szerkesztetik a haszonbéri szerződés, Hosszufalu közönsége mint tulajdonos és Török Pál molnár bérlő közt, melylyel utóbbinak az epresalji forrásra kétkövü malomnak építése, évi 36 köböl gabonának tulajdonos Hosszufalu községe számára fizetése mellett, életig tartó szerződéssel megengedletik. — E szerződés 1758-beli 1452. száma alatt, a kir. főkormányszéknek feltalálható. A fennebb jelzett malmokat, valamint minden más községbelieket alig egy pár évek múlva Brassó várcs közönsége erőszakkal és minden fizetés nélkül magához vont és azokat ököljoggal ma is bírja, ma is használja. Sőt hogy olyast bizo- nyithasson, a mi a szász föld és ahhoz a fenneb- biek szerint egy természetűvé csatolt Hétfaluk területével össze nem egyezhető, 1782. év deczember 2 án, alattomban a nevezett községek és lakóik tudtán kívül egy pár megvesztegetett személyivel egyeséget kötöttek az egész népség nevében a végett, hogy a város elengedvén a robotmunka napszámokat, minden egyes lakósa a hét községnek addig, mig a városnak tetszik, 3 frtot fizessen évenként. De ezt megtudván a nép, siralmas kérelemmel járult a volt kir. főkormányszékhez, a mely a hamis egyezséget 1782. évi ápr. 19-iki 676. számú határozatával, mint „illetéktelenül a népre rakott terheket magában foglalót“ megsemmisítette. (Folytatása következik.) Farsang. A h á z iip ar-e g y e s ü 1 e t által e hó 18 án rendezendő álarczos bálra a meghívók szétküldettek. Figyelmeztetjük a nagyérdemű közönséget, miszerint azok, kik netalán kimaradtak volna kéretnek magokat meghívottaknak tekinteni. A bizottság egyszersmind tudatja a nagyérdemű közönséggel, miszerint a legdíszesebb jelmezekről gondoskodott; továbbá a belépti jegyek Fogolyán Lukács és Ferencz Lajos urak kereskedésében, valamint az'Első székely szövőgyár üzlethelyiségében kaphatók. — Sepsi-Szentgyörgy, 1882. február 10. A bálrendező bizottság. * — A sepsi szentgy örgyi jótékony nőegylet hushagyókedden a városház nagytermében álarczos f i 1 lére st é ly t rendez. A megszokott élvezeteken kívül a nagy közönség, mint a jelekből lehet következtetni, még némi meglepetésekben is fog részesülni. Előre is felhívjük a nagy közönség figyelmét ezen jótékonyczélu estélyre. A meghívó ezen estélyre hangzik e képpen: Álarczos filléres- estély!! Rendezi a sepsiszentgyörgyi nőegylet húshagyó kedden a városház nagytermében. A farsang utolsó estélyén meghal a — bánat; feltámad a hejehuja. Rajta t. publikum, az ember egyszer él. Carneval urfi termeit 40 krért nyitja meg a nagy közönség számára A Carneval-fillérekért e czélra kiválasztott pinczérnők ételekkel és italokkal szolgálnak. A zenekar szakadatlanul játszik kivilágos hajnal hasadtáig. Felülfizetések a pénztárnál ahhoz ülő hódolattal fogadtatnak. Jegyek előre válthatók t. Háry Gyula ur kereskedésében. — A. maszk közönség ugyanott jellmezeket is rendelhet. Kezdete fél 7 órakor. & A Száraz aj tán közelebbről alakult zenekar javára jövő szombaton a község házánál zártkörű cánczvigalom rerdeztetik. Belépti jegy : családtól I frt., személyre 60 kr. Felülfizetések szívesen fogadtatnak s hírlapikig nyugtáztatnak Kezdete 7 órakor. vegyes hírek. — Kinevezések. Ö felsége birukká a k.- vásárhelyi törvényszékhez : Kelemen István marosvásárhelyi ítélőtáblái fogalmazót, a nagyszebeni törvényszékhez Jáhn József járásbirósági a’birót nevezte ki. — Rezső trónörökös jHunyad megyében. A trónörökös Hunyadmegyében készül zer- gevadászatra. Teleki Sámuel grófnak nyilvánította közelebbről Bécsben, hogy ha csak valami rendkívüli eset közbe nem jő, leutazik augusztusban a Retyezátra. Kiválólag azért vágyik oda, mert úgy értesült, hogy a retyezáti zergék súlyosabbak a stájerországiaknál. Megbízta a grófot, hogy gyalogolni jól tudó vadászokat gyűjtsön. Senkihez sem fog szállani, banem sátrait előre küldvén, a vasúttól egyenesen azokba vonul. Az októberben tartandó medvevadászatokra, mint hirlik, a király is készül. — Udvari bál Prágában. 12 én este a trónörökös pár fényes udvari bált adott, melyre 1600 au voltak hivatalosak. Az óriási terjedelmű spanyolterem zsúfolásig mígte’t a cseh főváros és a tartomány főméltóságaival, az aristokratia tagjaival, a tudomány és az ipar képviselőivel. A
